21/2008. (OT 11.) ORFK utasítás
az illegális migrációval összefüggő jogsértések kezelésével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtására
Szám: 5-1/21/2008. TÜK
A Rendőrség a bűnüldözési és határrendészeti feladatainak ellátása során határozottan fellép az illegális migráció és az azt támogató szervezett bűnözés minden formájával szemben. Erre tekintettel – a Magyar Köztársaság teljes jogú schengeni tagságából eredő követelmények maradéktalan teljesítése érdekében – a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (3) bekezdésének a) pontja alapján kiadom az alábbi
utasítást:
1. Az utasítás hatálya kiterjed a Országos Rendőr-főkapitányságra, a Budapesti Rendőr-főkapitányságra, a megyei rendőr-főkapitányságokra, a Nemzeti Nyomozó Irodára, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra, a rendőrkapitányságokra és a határrendészeti kirendeltségekre (a továbbiakban együtt: rendőri szervek).
2. Az utasítás alkalmazásában az illegális migrációhoz kapcsolódó jogsértések körében a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Btk.) meghatározott beutazási és tartózkodási tilalom megsértését (Btk. 214. §), a jogellenes tartózkodás elősegítését (Btk. 214/A. §), az embercsempészést (Btk. 218. §), az úti okmány, továbbá az országba beutazásra, az országon átutazásra vagy az országból kiutazásra jogosító más okirat tekintetében elkövetett közokirat-hamisítást (Btk. 274. §) kell érteni, beleértve a fentiekkel összefüggésben elkövetett más bűncselekményeket is, mint a személyi szabadság megsértése (Btk. 175. §), az emberkereskedelem (Btk. 175/B. §) és a visszaélés okirattal (Btk. 277. §).
3. Az utasítás alkalmazásában az illegális migrációhoz kapcsolódó jogsértéseken a bűncselekményeken túl a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) hatálya alá tartozó tiltott határátlépést, illetve annak kísérletét, továbbá a külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértést is érteni kell.
I. Az illegális migrációhoz kapcsolódó jogsértések kezelését célzó általános rendőri feladatok
4. Az utasítás tárgyát képező bűncselekmények esetén elrendelt büntetőeljárások eredményes lefolytatása érdekében elsősorban a bűnügyi szerveknél ilyen irányú elméleti és gyakorlati ismeretekkel, tapasztalattal rendelkező, speciálisan felkészített személyeket kell kijelölni előadóként.
5. A rendőri szerveknek naprakészen rendelkezniük kell tolmács-névjegyzékkel. Az őrzött szállásokkal és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: BÁH) befogadó állomásaival egyeztetni kell az elérhetőségeket, különös tekintettel a hivatali munkaidőn túli időszakra.
6. Minden rendőri szerv – feladat- és hatáskörének megfelelő mértékben – az utasítás célja érdekében szoros együttműködést kezdeményez és alakít ki az állami, társadalmi és civil szervekkel, különösen a területileg illetékes idegenrendészeti hatósággal, befogadó állomásokkal, közös kapcsolattartási szolgálati helyekkel, a Nemzetközi Migrációs Szervezettel, nevelőintézetekkel, gyámhatósággal, civil szervezetekkel.
7. A külső határon befelé irányuló közokirat-hamisítás felfedése esetén – ha visszairányításra kerül sor – a visszairányított személyről, gépjárműről haladéktalanul tájékoztatni kell a szomszédos határrendészeti kirendeltségeket.
8. A rendőri szervek az aktuális bűnügyi operatív helyzetnek megfelelően az illetékességi területükön lévő szálláshelyek (hotelek, panziók), valamint migránsok megbújására alkalmas objektumok ellenőrzése érdekében intézkednek a járőr körzetleírások, és útiránytervek módosítására és e területek visszatérő ellenőrzésére. Az ellenőrzések tervezésébe, illetve konkrét végrehajtásába lehetőség szerint be kell vonni az adott rendőrkapitányság területi elhelyezkedésének függvényében (külső vagy belső határ) az illetékes határrendészeti szolgálati ágának munkatársait.
9. Az érintett rendőri szervek vezetői intézkednek a külső határon a határátkelőhelyek közötti határszakaszokon történő tiltott határátlépés megelőzésére, az embercsempész tevékenység felderítésére, a „pihentetésre” használt helyek, épületek felkutatására, a járőrszolgálatról feltűnően érdeklődő egyének kiszűrésére, igazoltatására, a határterületen gyanút keltő gépjárművek ellenőrzésére, a gépjárművezető igazoltatására, a tartózkodása céljának megállapítására.
10. A határátkelőhelyeken az útlevélkezelőknek a szolgálati tevékenységük során fokozottan figyelemmel kell lenniük a kirendeltség kockázatelemzésében szereplő azon gyanúokokra, amelyek alkalmasak a jogsértő cselekmények felderítésére és megállapítására, valamint az új elkövetési módszerek felfedésére, az ellenőrzések idejét és intenzitását váltogatva biztosítják a váratlanságot a határforgalom ellenőrzésében.
11. Harmadik országbeli állampolgárral szemben illegális migrációhoz kapcsolódó jogsértés miatt kezdeményezett rendőri intézkedés során minden esetben ellenőrizni kell a személy beutazásának és magyarországi tartózkodásának jogszerűségét. Ha a külföldi a tartózkodásának jogszerűségét hitelt érdemlően igazolni nem tudja, vele szemben idegenrendészeti eljárás keretében kell eljárni.
12. Ha a személy jogszerűtlen magyarországi tartózkodásával kapcsolatosan embercsempészésre utaló adatok keletkeznek, annak tényét és körülményét alátámasztó dokumentumok másolatát, valamint egyéb adatokat – a hatásköri és illetékességi szabályoknak megfelelően – a bűnügyi szerveknek haladéktalanul át kell adni.
13. Az illegális migrációhoz kapcsolódó bűncselekmények vonatkozásában elrendelt büntetőeljárások és titkos információgyűjtések során meg kell állapítani az elkövetést lehetővé tevő körülményeket, az alkalmazott elkövetési módszereket, továbbá kiemelt figyelmet kell fordítani a bűncselekményből származó javak jogszerű elvonásának megakadályozását célzó intézkedések megtételére. Az elkövetést lehetővé tevő körülményekről, elkövetési módszerekről a megelőzés érdekében, az eljáró nyomozó hatóságok kötelesek szignalizációval élni az illetékes szerv irányába.
14. A Rendőrség bűnmegelőzési egységei – a lehetőségek függvényében és az operatív érdekeket szem előtt tartva – tevékenységüket kiterjesztik az illegális migráció és a köré szerveződött bűnözés veszélyeinek bemutatását célzó felvilágosító programok megszervezésére és lebonyolítására, valamint a lakossággal való együttműködés keretében az információ igény megfogalmazására, a szükséges információs csatornák kiépítésére.
15. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Szervezett Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Migrációs Ügyek Osztálya (továbbiakban: KMO) a hatáskörébe tartozó embercsempészési ügyekben – a nemzetközi bűnügyi együttműködés szabályai alapján – szükség esetén közös hazai vagy nemzetközi bűnfelderítő és/vagy nyomozó csoportok létrehozását kezdeményezi.
16. A KMO szoros együttműködést alakít ki a külső határon lévő határrendészeti kirendeltségekkel, valamint a megyei rendőr-főkapitányságok bűnügyi szerveivel, határrendészeti osztályaival, továbbá mélységi területen és a belső határon a mélységi ellenőrzési, bűnüldözési és közrendvédelmi feladatokat ellátó rendőri szervekkel a hatáskörébe tartozó embercsempészési ügyekkel kapcsolatos titkos információgyűjtések és a büntetőeljárások sikeres lefolytatásának biztosítása, valamint a birtokában lévő helyzeti adatok alapján az embercsempész tevékenység megszakítása érdekében.
17. A KMO több megyei rendőr-főkapitányság illetékességi területére kiterjedő, nemzetközi bűnügyi együttműködést igénylő, szervezett elkövetésre utaló adatok esetén javaslatot tesz az NNI igazgatóján keresztül az országos rendőrfőkapitány részére a tárgykörhöz kapcsolódó ügyek koordinációjára, illetve az NNI hatáskörébe vonására.
18. Az ORFK Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ biztosítja, hogy az illegális migráció és az embercsempészés tekintetében az EUROPOL-nál lévő elemzői munkafájlokba irányuló adatszolgáltatás folyamatos és célirányos legyen.
19. Az illegális migráció és a köré szerveződött bűnözői körök hatékony felderítése, a folyamatos kockázatelemzés biztosítása, a párhuzamosságok kiküszöbölése érdekében biztosítani kell az állomány részére az országos napi jelentések – elsősorban elektronikus formában történő – elérhetőségét.
20. A NNI és a megyei rendőr-főkapitányságok bűnügyi szervei az illegális migráció és a köré szerveződött bűnözői körök hatékony felderítése, bomlasztása érdekében a bűnügyi hírszerzési pozíciókat kötelesek kiépíteni.
21. A megyei rendőr-főkapitányságok a területükön lévő BÁH befogadó állomásokkal folyamatos kapcsolatot tartanak, megszervezik a menekülttáborok bűnügyi operatív biztosítását. A keletkezett és bűnügyi szempontból releváns információkat közvetlenül megküldik a többi érintett bűnügyi szerv részére is.
22. A megyei rendőr-főkapitányságok felderítő szervei – a KMO megkeresése alapján – hatékony támogatást nyújtanak a területükről kiinduló embercsempészések megakadályozása, megszakítása és felderítése, valamint a gyors reagáló képesség kialakítása és fenntartása érdekében.
23. Az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztálya és a Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztálya közösen intézkednek az országon belüli és a nemzetközi koordináció, a folyamatos információcsere, az információáramlás megteremtésére, az illegális migráció és a köré szerveződött bűnözés során alkalmazott elkövetési módszerek, eszközök, útvonalak tekintetében.
II. Az illegális migrációt érintően a határterületen és azon kívül jelentkező, valamint a mélységi migrációs szűrőháló működtetésével összefüggő rendőri feladatok
24. A rendőr-főkapitányságoknak fel kell mérniük a határőrizetbe, határforgalom-ellenőrzésbe, mélységi ellenőrzésbe bevonható technikai eszközöket, járműveket, a raktáron lévő készleteket – szükség szerint – felszabadítják és hozzárendelik a feladatokhoz. Kimutatást kell készíteni a migrációs veszélyeztetettségnek megfelelően az egyes irányok, kirendeltségek, területek informatikai, jármű- és rendészettechnikai eszközellátottságról, és fel kell mérni, hogy milyen további eszközátcsoportosítási igények jelentkeznek.
25. A mélységi ellenőrzés hatékony végrehajtása érdekében minden megyei rendőr-főkapitányság az illetékességi területe vonatkozásában különös figyelemmel mérje fel:
a) az államhatár irányába, illetve irányából vezető nagy forgalmú közutakon a gépjárművek kisorolására alkalmas helyeket;
b) a folyókon átvezető hidakat, kompok forgalmának ellenőrzésére alkalmas helyeket;
c) az autópályák, autóutak pihenőhelyeit;
d) az államhatár irányába, illetve irányából közlekedő személyszállító vonatok, valamint a teher- és RO-LA szerelvények ellenőrzésére kijelölt helyeket, vonalakat;
e) az illegális migráció áthaladási csomópontjait képező nagyobb városok vasútállomásait, a buszpályaudvarokat, a szállodákat, a panziókat, a magánszállásokat, a kempingeket, a turistaszállókat, az üdülőházakat;
f) a külföldi állampolgárok engedély nélküli munkavállalására jellemző területeket;
g) a külföldi állampolgárok engedély nélküli árusítására kiemelten alkalmas helyszíneket.
26. Fokozni kell a közös ellenőrzések gyakoriságát az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó más jogellenes cselekmények elleni hatósági fellépés hatékonyságának növelésére, illetve összehangolására kiadott 20/2004. (BK 15.) BM-FMM-PM együttes utasításban meghatározott együttműködő szervekkel, a mélységi szűrő-ellenőrző háló működtetése, az illegális migráció és a hozzá kapcsolódó más jogellenes cselekmények felfedése érdekében.
27. A jellemző migrációs irányokba fekvő megyék összehangolják járőrrendszerüket, a többlépcsős ellenőrzési rendszer hatékony működtetése érdekében.
28. A Budapesti Rendőr-főkapitányság, illetve a megyei rendőr-főkapitányságok bevetési szolgálatai alkalmazhatóak bűnügyi, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi, idegenrendészeti, határőrizeti, határfogalom ellenőrzési feladatok végrehajtására, közterületi járőrszolgálatot látnak el, részt vesznek az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó más jogellenes cselekmények komplex mélységi ellenőrzésének területi szintű feladataiban, továbbá bevonhatóak – a szükséges felkészítést követően, eseti jelleggel – csapaterős feladatok végrehajtásába.
29. A Budapesti Rendőr-főkapitányság, illetve a megyei rendőr-főkapitányságok illetékességi területei sajátosságainak (külső- vagy belső határ, mélység), az illegális migrációs fertőzöttségének, a kompenzációs intézkedésekre és a mélységi ellenőrzés megvalósulására vonatkozó közösségi elvárásoknak, közrendvédelmi, közlekedésrendészeti szempontból pedig a napi szolgálatellátásban résztvevő rendőri erők létszámának a figyelembe vételével kell kialakítani a bevetési szolgálatok szolgálati rendszerét.
30. A bevetési szolgálatok egyes alosztályai heti vagy havi rendszerességgel egymást váltva a következő feladatokat hajtják végre:
a) határrendészeti feladatok (mélységi ellenőrzési feladatok, határrendészeti kirendeltségek megerősítése, határterületi járőrszolgálat, idegenrendészeti ellenőrzések);
b) közrendvédelmi, közlekedésrendészeti feladatok (közterületi járőrszolgálat, gépkocsizó járőrszolgálat, közúti ellenőrzés végrehajtása, rendőrkapitányságok megerősítése);
c) bűnügyi, csapaterős feladatok (felkészülés csapaterős feladatok végrehajtására, rendezvénybiztosításban részvétel, részvétel közös akciókban, ellenőrzésekben az együttműködő szervekkel, mélységi, migrációs szűrőháló működtetése, bűnügyi szakterület felkérésére részvétel bűnügyi feladatok végrehajtásában).
31. A Budapesti Rendőr-főkapitányság, a megyei rendőr-főkapitányságok, valamint a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság az illegális migráció átfogó kezelése érdekében helyzetértékelést készít, amely tartalmazza a határbiztonsági rendszer működésének jelenlegi megvalósulását, a nemzeti és nemzetközi együttműködés rendjét.
32. A helyzetértékelés alapján tervet kell készíteni a határbiztonsági rendszer, illetve a mélységi migrációs szűrőháló konkrét működtetésére vonatkozóan.
33. A tervnek ki kell terjednie arra, hogy az illetékességi területen hogyan valósuljon meg a határbiztonsági rendszer működtetése, milyen erők, mekkora létszámmal, milyen gyakorisággal, milyen technikai eszközökkel felszerelve és milyen szolgálati rendszerben vesznek részt a határbiztonsági rendszer működtetéséből adódó feladatok végrehajtásában, milyen további lépések szükségesek a nemzeti és nemzetközi együttműködési rendszer hatékonyságának fejlesztése érdekében. A tervben szerepelnek mindazon tényezők is, amelyek a hatékony feladat-végrehajtást negatívan befolyásolják.
III. Az illegális migrációt érintően a terrorizmus elleni küzdelemmel összefüggő rendőri feladatok
34. A háborús tevékenységgel, illetve terrorcselekményekkel fokozottan érintett országokból érkező személyek beutazási és tartózkodási feltételeinek ellenőrzése keretében, gyanúok esetén fegyver, lőszer, robbanóanyag, hamis és hamisított úti okmány felkutatására irányuló fokozott ellenőrzést kell végrehajtani, a személyazonosítást különös gondossággal kell végezni.
35. A terrorizmus vonatkozásában potenciális kibocsátó harmadik országbeli állampolgárral szemben illegális migrációhoz kapcsolódó jogsértés miatt kezdeményezett rendőri intézkedés során minden esetben fokozottan ellenőrizni kell a személy beutazásának és magyarországi tartózkodásának jogszerűségét.
36. A repülőtéri határátkelőhelyeken a 34. és 35. pontban szereplő ellenőrzéseket kiemelt körültekintéssel kell végrehajtani az idegenrendészeti és útlevél rendészeti szabályok betartásának ellenőrzése érdekében.
37. Meg kell követelni a veszélyeztetett járatok előszűrését és utóellenőrzését, továbbá a szolgálati átjárók, az utascsarnok és a terminál bejáratok fokozott ellenőrzését, rendszeresen ellenőrizni kell annak végrehajtását, folyamatosan elemezni-értékelni kell a keletkezett adatokat, tapasztalatokat.
38. A terrorizmus vonatkozásában potenciális állampolgársági kategóriához tartozó személyek előállítása esetén biztosítani kell a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szervek képviselői számára a meghallgatásokon és kihallgatásokon való részvétel lehetőségét, valamint haladéktalanul át kell adni részükre a hatáskörükbe tartozó adatokat, információkat.
IV. Az illegális migráció elleni küzdelem tekintetében az információgyűjtő tevékenységet érintő speciális rendőri feladatok
39. A rendőri szervek az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó jogsértésekkel szembeni hatékony fellépés biztosítása érdekében, feladat- és hatáskörüknek megfelelően folyamatosan gyűjtik, elemzik és értékelik a kiinduló országként számba vehető államok helyzetéről szóló információkat, így különösen:
a) azon adatokat, melyek társadalmi, politikai feszültséget gerjeszthetnek, vallási összeütközésekhez vezethetnek, nemzetiségek közötti leszámolásokat indukálhatnak, vagy súlyos gazdasági válságokra utalnak;
b) a szomszédos vagy harmadik, főként tranzit országok idegenrendészeti tevékenységében, menekült-politikájában, közbiztonsági helyzetében bekövetkező változások, tendenciák és azok várható hatásait;
c) a hazánkon át Nyugat-Európába húzódó migrációs csatornák tekintetében az adott rendőri szerv illetékességi területén működő embercsempész szervezetekre vonatkozó információkat, ezen belül a csempész szervezetek szervezeti struktúrájára, személyi összetételére, az alkalmazott elkövetési módszerekre, tevékenységük földrajzi kiterjedésére, az alkalmazott technikai eszközeikre, az embercsempészéssel összefüggő más bűncselekmények (okmányhamisítás, emberkereskedelem stb.) elkövetésére vonatkozó információkat;
d) a Magyarországon működő, külföldi elkövetőkből álló embercsempész csoportok, szervezetek, okmányhamisító műhelyek működésére utaló információkat, különösen albán, török, ukrán, moldáv, orosz, lengyel, szlovák, román, bolgár, kínai szerveződésekre tekintettel;
e) a külföldiek jogszerűtlen magyarországi beutazását, Magyarországon való tartózkodását elősegítő szervezetek (pl. utazási irodák, szállítmányozási vállalatok, szállásadó helyek, alapítványok) tevékenységére utaló információkat;
f) az államhatárhoz, valamint annak jogellenes átlépéséhez kötődő bűncselekményekre (pl. kábítószer, fegyverek és robbanó anyagok, jövedéki termékek, védett természeti értékek csempészetére, erőszakos terror jellegű cselekményekre) vonatkozó adatokat;
g) az államhatár őrzését, az államhatár jogellenes átlépésének megakadályozását, az államhatáron áthaladó személy- és járműforgalom, a szállítmányok ellenőrzését, továbbá az államhatár rendjének fenntartását, befolyásoló információkat;
h) a külföldiek beutazására, magyarországi tartózkodására és a bevándorlásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott rendőri feladatok ellátását befolyásoló adatokat;
i) az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és menekültügyi veszély kezeléséhez szükséges intézkedés megtételét szükségessé tevő információkat.
V. Vegyes rendelkezések
40. Az utasításban meghatározottak végrehajtása érdekében folyamatosan nyomon kell követni az illetékességi területen történt jogsértéseket, elsősorban a napi jelentések és más meglévő nyilvántartások elemzésével.
41. Az NNI-nek, a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak, valamint a megyei rendőr-főkapitányságoknak fel kell mérniük az illegális migráció területén dolgozó beosztotti állomány indokolt technikai eszközszükségletét. A felmérés eredményét 2008. április 15-ig jelenteni kell a bűnügyi és a rendészeti főigazgatóknak, akik a gazdasági főigazgatóval egyeztetve gondoskodnak a rendelkezésre álló készlet elosztásáról.
42. A Budapesti Rendőr-főkapitányságnak és megyei rendőr-főkapitányságoknak fel kell mérniük, hogy mely szakterületek tevékenységéhez szükséges az OZIRIS jelentő, elemző-értékelő rendszer alkalmazása, annak telepítéséhez milyen indokolt informatikai eszközszükséglet jelentkezik. A felmérés eredményét 2008. április 15-ig jelenteni kell a rendészeti főigazgatónak, aki a gazdasági főigazgatóval egyeztetve gondoskodik a szükséges informatikai eszközök biztosításáról.
43. Az utasítás 31. pontjában meghatározott helyzetértékelést 2008. április 29-ig, a helyzetértékelés alapján készített tervet pedig 2008. május 14-ig írásban és elektronikus formában kell felterjeszteni az ORFK rendészeti főigazgatójának.
44. Ezen utasítás a közzététele napján lép hatályba.
1. számú melléklet a 21/2008. (OT 11.) utasításhoz
I. Helyzetelemzés
Magyarország az illegális migráció nemzetközi útvonalán alapvetően tranzit országként jelenik meg, de a hozzá kapcsolódó bűncselekmények a biztonság garantálása terén meghatározó kockázati tényezőt jelentenek, annak ellenére, hogy a lakosságra és a társadalomra gyakorolt hatásukat közvetlenül nem éreztetik.
A Magyar Köztársaság területét érintő illegális migráció hátterében alapvetően gazdasági okok állnak, az érintett állampolgárok egy jobb élet reményében hagyják el hazájukat, és legális, vagy illegális keretek közt próbálják megélhetésüket biztosítani az adott célországban. Az illegális migrációt kiváltó okok között meghatározó elemként jelen vannak még a kibocsátó országokban politikai, faji, etnikai, vallási alapon megjelenő feszültségek, mint generáló tényezők, melyek jelentős mértékben befolyásolják a migráció állampolgársági összetételét.
Az illegális migráció kapcsán érintett állampolgárok kiszolgáltatott helyzetét kihasználva a szervezett bűnözés jelentős térnyerése figyelhető meg a jelenséggel összefüggő bűncselekmények vonatkozásában. A kapcsolódó jogsértések körében kiemelt szerepet játszik az embercsempészés, valamint az ezzel kapcsolatos közokirat-hamisítás. Az embercsempészek a migráció vonatkozásában kibocsátó és célországok között lévő államok határainak illegális átlépéséhez hamis, hamisított okmányokat, valamint különböző közlekedési eszközökben megbújási lehetőséget biztosítva vagyoni haszonszerzés reményében nyújtanak segítséget az érintett országokba történő beutazáshoz, az országon átutazáshoz, vagy az országból való kiutazáshoz. A tranzit országokban az illegális továbbutazáshoz szükséges feltételek megteremtéséig a migránsokat olcsóbb hotelekben, panziókban, egyéb szállásokon, továbbá elhagyott mezőgazdasági, vagy katonai objektumokban, valamint tanyákon és esetenként a befogadó állomásokon „pihentetik” az elkövetők.
A Magyar Köztársaság teljes jogú Schengen tagállammá válásával Szlovénia, Ausztria és Szlovákia viszonylatában a határátkelőkhöz és a zöldhatár őrizet első vonalához kapcsolódó ellenőrzés, mint állandó szolgálati tevékenység megszűnt, így az ebből eredő számottevő biztonsági deficit kompenzálását szolgáló intézkedések bevezetése válik szükségessé, kiemelten az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények vonatkozásában.
A külső határon a határrendészeti tevékenység, mélységi területen és a belső határon a mélységi ellenőrzések végrehajtása során hangsúlyos szerepet kell kapnia a bűnügyi szemléletű intézkedéseknek, valamint az illegális migrációhoz kapcsolódó bűncselekmények konspirált elkövetési módszereinek felismerésére irányuló képességnek.
A fentiekre tekintettel az intézkedés tárgyát képező jogsértésekkel szembeni hatékony és eredményes fellépés aktív bűnüldözési tevékenységgel és a bűnügyi információk által támogatott, kockázatelemzésen alapuló közrendvédelmi és határrendészeti tevékenység végrehajtásával biztosítható.
II. Az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó bűnözés, mint kockázati tényező
A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról szóló 2073/2004. (IV. 15.) Korm. határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveire épít, és összhangban van többek között az EU által 2003-ban elfogadott Európai Biztonsági Stratégiával. Az itt megjelenő új típusú fenyegetések és kihívások – többek között az illegális migráció és a szervezett bűnözés – változatosabbak, kevésbé láthatóak és előre jelezhetők, továbbá nem egymástól elkülönülten, hanem egyszerre és egymást erősítve jelentkeznek. Az illegális migráció a globális kihívások körében jelenik meg, és napjaink egyik meghatározó veszélyforrásaként kell tekinteni, kiemelve azt, hogy a migrációs mozgások keretében szervezett bűnözői vagy terrorista csoportok is megkísérelnek Magyarországon megtelepedni, illetve pozíciókat kiépíteni.
Az illegális migráció konkrét veszélyei:
1. Az illegális migrációhoz kapcsolódó szervezett bűnözés által szerzett vagyon jelentős része más bűncselekmények elkövetéséhez teremt gazdasági alapot (pl. fegyverek beszerzése, félkatonai szervek kiképzése stb.)
2. A Magyarországon jogszerűtlenül tartózkodó személyek törvényesen nem vállalhatnak munkát, ezért egyes munkáltatók engedély nélkül „feketén” foglalkoztatják őket, hátrányos helyzetüket kihasználva.
3. Az embercsempészek a szállításért kialkudott összegen túl további pénz megfizetésére kényszerítik a migránsokat, mely többletet rendszerint már csak a törvényes út megkerülésével tudják előteremteni különböző jogellenes cselekményeket – kényszerből, vagy szándékosan – elkövetve (koldulás, prostitúció, kábítószerrel visszaélés, illegális-, vagy kényszer munkavégzés, egyéb vagyon és/vagy személy elleni cselekmények stb.).
4. Ismeretlen személyazonosságú személyeknek az ország területére történő illegális beutazása, továbbá tartózkodása fokozott egészségügyi kockázatokat is magába rejt, kiemelt tekintettel fertőző betegségek, és járványok elterjedésére.
5. A belső határokon az ellenőrzés megszűnésével várhatóan tovább fog erősödni a keletről és a balkán felől a Nyugat-európai országokba irányuló illegális migráció. Számolni kell azzal, hogy egyes Nyugat-európai bűnözői körök Magyarországra helyezik át tevékenységüket, ezáltal felerősödhet az embercsempészés és emberkereskedelem, a nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása, a tiltott fegyverkereskedelem, a pénzmosás, a korrupció, a fizetőeszközök hamisítása, a tiltott kábítószer kereskedelem, személyek jogellenes beutazása és tartózkodása, adó- és vámcsalás, valamint egyéb termékek, áruk csempészete.
6. Az ellenőrzés megszüntetéséből eredően megnyílnak az utazó, ingázó, portyázó bűnözési lehetőségek, valamint a kábítószer, fegyver, lőszer, robbanó- és sugárzó anyagok eddiginél szabadabb áramlása várható.
7. A nem kellően hatékony idegenrendészeti ellenőrzés célországgá változtathatja Magyarországot, mely tömeges – szociális és társadalmi problémát okozó – migrációhoz vezethet.
8. A határregisztráció és a határkörözési információk bűnüldöző munkából való kiesése a mélységi ellenőrzések fokozott végrehajtását, valamint az így szerzett információk bűnüldözési, határrendészeti, és közrendvédelmi területen történő célirányos elemzését és felhasználását teszik szükségessé.
9. A határellenőrzés, mint szűrő tényező kiesése miatt a környezetkárosító veszélyforrások növekedésével is számolni kell (pl. illegális vadászat, szemét- és veszélyes hulladékok lerakása stb.), ezért az ilyen tevékenységekre, jelenségekre utaló információkat is gyűjteni, elemezni szükséges.
III. Az illegális migrációhoz kapcsolódó egyes bűncselekményekkel kapcsolatos konkrét rendőri feladatok
Beutazási és tartózkodási tilalom megsértése (Btk. 214. §)
A bűncselekmény elkövetési magatartása a Magyar Köztársaság területén külön engedély nélküli tartózkodás. A bűncselekmény alanya a kiutasított vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló külföldi. A bűncselekmény elkövetési magatartása vonatkozásában tipikusnak tekinthető, ha a kiutasítás, vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt lévő nem magyar állampolgár lakóhelyén törvényesen nevet változtat (pl. felveszi édesanyja családi nevét, vagy házasságkötés útján megváltoztatja vezetéknevét), majd bejelenti útlevele elvesztését és megváltozott nevére új útlevelet igényel, amellyel a Magyar Köztársaság területére utazik. Tipizált elkövetési magatartás gyanúját erősítheti a viszonylag újszerű, vagy friss kiállítású úti okmány.
Gyanúok megléte esetén a bűncselekmény felfedése érdekében az alábbi főbb feladatokat célszerű végrehajtani:
1. Nyilatkoztatni az útlevelet használó személyt saját személyi adatai tekintetében (születési helye, születési ideje, anyja férjezett neve és/vagy anyja lánykori neve, lakcíme).
2. Kérdésfeltevés arra vonatkozóan, hogy a közelmúltban volt-e a személynek névváltozása, illetve útlevél cseréje.
3. Ellenőrizni a személyt a BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal Idegenrendészeti Nyilvántartás 3-as számú „Keresés az idegenrendészeti nyilvántartásban” menü pontja alatt. A menü pontba belépve a „névkezdethez” a személy utóneve kerüljön beírásra, majd tegyenek *-ot az „utónév” cellába. Ezt követően a „születési év” mindkét (-tól és -ig) cellájába a személy születési évét írják be, jelöljék ki *-gal a személy nemét és indítsák el a keresést.
4. A személy kerüljön ellenőrzésre az AFIS ujjnyomat azonosító rendszerben is.
5. Az útlevél ellenőrzése során a Határellenőrző Regisztrációs Rendszerben (továbbiakban HERR) találat jelenhet meg, esetenként előfordulhat, hogy több azonos születési dátumú, de más nevű személyt is jelezni fog a rendszer. Találat esetén keressenek azonosságot (utónév, születési idő, születési hely, anyja neve esetében).
Jogellenes tartózkodás elősegítése (Btk. 214/A. §)
A bűncselekmény elkövetési magatartása az Európai Unió, valamint a Magyar Köztársaság területén való jogellenes tartózkodáshoz vagyoni haszonszerzés végett történő segítségnyújtás. A bűncselekmény gyanújának megállapítása szempontjából a leglényegesebb ismérv a külföldinek nyújtott segítség, valamint az ehhez kapcsolódó anyagi haszonszerzés bizonyítása. Az elsődleges intézkedések során tisztázni kell, hogy a segítséget nyújtó elkövető tudott-e arról, hogy a személy nem magyar állampolgár, tudatában volt-e annak, hogy a külföldi jogszerűtlenül tartózkodik az országban.
Embercsempészés (Btk. 218. §)
A bűncselekmény elkövetési magatartása az államhatár engedély nélkül, vagy meg nem engedett módon történő átlépéséhez való segítségnyújtás. Az államhatár engedély nélkül történő átlépése akkor valósul meg, ha az elkövető érvényes úti okmány nélkül vagy érvényes úti okmány birtokában, de a határellenőrzés kijátszásával lépi át az államhatárt. Meg nem engedett módon történik az államhatár átlépése, ha az elkövető nem rendelkezik úti okmánnyal, illetőleg az hamis, hamisított vagy más nevére szóló. Az elkövetési magatartás az államhatár befelé, illetve kifelé történő átlépésével egyaránt megvalósítható. A törvényi tényállásból adódóan közömbös, hogy mely ország államhatárának átlépésére kerül sor.
Az embercsempész tevékenység felderítése érdekében a bűnügyi és határrendészeti-operatív helyzetet alapul véve végezzenek folyamatos nyílt információgyűjtést, különösen:
1. A magánházakban és a lakásokon történő „pihentetés” felfedése érdekében a gyanús körülmények kiszűrésére (például látványos anyagi gyarapodás, a környezeti sajátosságoktól eltérő nagy mennyiségű élelmiszer vásárlása, idegen gépjárművek megszokottól eltérő feltűnése, mozgása).
2. Egyéb pihentetésre használt helyek kiszűrésére. Eseti jelleggel előfordulhat, hogy a szabad ég alatt, erdőkben, fedett terepszakaszok kihasználásával, vagy éppen kukoricásban megbújva kell kivárni a külföldieknek a továbbutazásuk megszervezését. A pihentető helyek felkutatásában nagy szerepe lehet a több személy tartózkodására utaló nyomok, például talajon észlelhető elváltozások, nagyobb mennyiségű étkezési hulladék feltalálásának.
3. A vízi határszakaszon az embercsempészés megelőzése, felfedése érdekében motorcsónakok, csónakok megjelenése várható olyan szakaszokon is, ahol addig az nem volt jellemző. Az állampolgárok által használt csónakkikötő helyeket és a hídfők térségét rendszeresen ellenőrizzék. Tiltott határátlépésre utaló nyomokról azonnal tájékoztassák az illetékes határrendészeti és/vagy nyomozó szervet.
4. A járőrök útvonaláról, szolgálatellátásáról, a határőrizeti rendszerről érdeklődő személyekről.
A meg nem engedett módon történő határátlépéshez kapcsolódó embercsempészés bűncselekmény gyanújának megállapítása, vagy kizárása érdekében közokirat-hamisítás felfedése esetén az alábbi elsődleges intézkedéseket hajtsák végre:
5. A hamis, hamisított vagy más nevére szóló úti okmánnyal utazó személyt – figyelemmel a Be. 170. § (6) bekezdésére – az idegenrendészeti intézkedés (visszairányítás) végrehajtása érdekében jegyzőkönyvileg hallgassák meg.
A jegyzőkönyv tartalma az alábbiakra is terjedjen ki:
- a hamis, hamisított vagy más nevére szóló úti okmánnyal utazó személy a gépjármű vezetőjével és a vele együtt utazók közti kapcsolat tartalma,
- ismeri-e a vele együtt utazók nevét, állampolgárságát,
- milyen nyelven beszéltek egymással,
- mióta (idő, hely) utaztak együtt,
- ki adta át a hamis, hamisított vagy más nevére szóló okmányt ellenőrzésre,
- amennyiben nem a hamisított úti okmánnyal utazó személy adta át a hamis okmányt tisztázzák, hogy az átadó személy tudott-e arról, hogy az okmány hamis, hamisított vagy más nevére szóló,
- ha a hamisított úti okmánnyal utazó személy adta át ellenőrzésre az okmányt tisztázzák, hogy a vele együtt utazók tudtak-e arról, hogy az úti okmány hamis, hamisított vagy más nevére szóló).
6. A meghallgatás során hajtsák végre az úti okmányban szereplő bejegyzések, valamint a HERR rendszerben történő priorálások eredménye alapján az „útvonalkövetést.” A feltett kérdésekre adott nemleges választ is rögzítsék a jegyzőkönyvben. A válaszokból adódóan tegyenek fel további kérdéseket a körülmények tisztázására, pontosítására. A folytatólagos elkövetés megállapítása vagy kizárása céljából tisztázzák, hogy a felhasználó személy mióta birtokolja a hamis, hamisított, vagy más nevére szóló úti okmányt, azzal történt-e korábban ki-, vagy beutazás.
7. Az embercsempészés bűncselekményre utaló bizonyítékok felkutatása érdekében hajtsák végre a ruházat-, csomag-, jármű alapos és szakszerű átvizsgálását, ezen intézkedéseket terjesszék ki a gépjárműben együtt utazó személyekre is. Keressék az eredeti úti okmányt. Gyanúok esetén írásban kérjenek vámellenőrzést.
8. Külső határon belépő irányban felfedett közokirat-hamisítás esetén az ügyeletes vegye fel a kapcsolatot a túloldali szervvel, tájékoztassa a felfedett ügyről és kérjen információt a személyek kiléptetésének körülményeiről. Amennyiben velük szemben más bűncselekmény gyanúja nem állapítható meg, tolmács igénybevételével ismertessék a visszairányításról készült iratot. Amennyiben a közokirat-hamisítást elkövető külföldi személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható őt írásban tájékoztassák a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének kezdeményezéséről és az erről szóló okmányt, a tolmács által történő ismertetést követően írattassák alá a vele. A visszairányítást hatósági átkíséréssel hajtsák végre, a túloldali féllel közöljék, hogy a visszairányításra közokirat-hamisítás elkövetése miatt került sor.
9. Gyanúok esetén a nemzeti adatbázisokban történő keresésen túl kérjenek adatot a Schengeni Információs Rendszerből (SIS) az okmányok, személyek, járművek, egyéb releváns adatok vonatkozásában.
10. A más nevére szóló úti okmányt felhasználó személytől vegyenek fel saját név összehasonlító írásmintát, majd vessék össze az okmányban szereplő aláírással.
11. A személyek priorálását az idegenrendészeti, valamint a körözési, a gépjármű priorálását a körözési nyilvántartásokban hajtsák végre. Az adattári ellenőrzések elvégzését követően a bizonylatokat nyomtassák ki, azokat csatolják a büntető feljelentéshez. Amennyiben a személy, gépjármű adattári ellenőrzése nemleges ezt a tényt a büntető feljelentésben rögzítsék.
12. Gyanúok esetén ellenőrizzék az embercsempészés miatt előállított, valamint a hamis, hamisított, más nevére szóló közokiratot felhasználó személyeket az AFIS ujjnyomat azonosító rendszerben.
Az útlevélkezelő/járőr jelentése az alábbiakat tartalmazza:
- az intézkedés alá vont személy adatai,
- hol, milyen irányban jelentkezett ellenőrzésre;
- az ellenőrzés helyére való érkezés idejét óra, perc pontossággal;
- a személy milyen közlekedési eszközzel jelent meg, annak típusa, rendszáma, honossága;
- a vele együtt utazók adatai, állampolgársága,
- a gépjárművet vezető személy adatai;
- az átadott úti okmány(ok) fajtája, száma,
- az útiokmány(oka)t átadó személy adatai,
- az elsődleges intézkedések során végrehajtott intézkedéseket (HERR rendszerben történő priorálás eredményét, személyazonosítás eredményét, az úti okmány eredetiségére és érvényességére vonatkozó megállapításokat);
- az esemény mikor és kinek került jelentésre,
- a személy/személyek, gépjármű, úti okmányok kinek kerültek átadásra további intézkedés céljából.
13. Az illetékes bűnügyi szerv részére a büntető feljelentéshez csatolják a közokirat-hamisítás felfedéséről szóló útlevélkezelői-/járőrjelentést, ügyeletes jelentést, a hamisítás tényének dokumentálását, az adattári ellenőrzések bizonylatait, parancsnoki záradékkal ellátott előállítási adatlapot, továbbá a külföldinél előtalált értékek, illetve pénzösszegek tételes leltárjegyzékét.
14. Az embercsempészés bűncselekmény gyanújának megállapítása vagy kizárása érdekében tett intézkedéseket szakszerűen és körültekintően foganatosítsák, mivel a büntető feljelentés megtételét követően az elsődleges intézkedések során beszerzett adatok a büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználásra kerülnek.
15. A megbújásos módszerrel történő tiltott határátlépések felfedésére fordítsanak figyelmet az autóbuszokban, kamionokban, mikrobuszokban eredetileg is meglévő üregek vizsgálatára. A tehergépjármű forgalom vonatkozásában a lezárt, leplombált gépjármű ponyváján található, megbontásra utaló jelek a megbújásos módszer alkalmazásának gyanúját erősíthetik. Gyanúok esetén írásban kérjenek vámellenőrzést. A vasúti kocsik padlásterének, az ülések alatti részeknek, a kapcsolószekrényeknek és az akkumulátor tároló szekrényeknek az ellenőrzésére kiemelt gondot fordítsanak.
Úti okmány tekintetében elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §)
A bűncselekmény elkövetési magatartástípusai három csoportba sorolhatók: az első a hamis közokirat készítése, a közokirat tartalmának meghamisítása; a második a hamis, hamisított, illetőleg más nevére szóló közokirat felhasználása; míg a harmadik valótlan adat, tény vagy nyilatkozat közokiratba foglalásában való közreműködés. A hamisítás felfedéséhez az általános okmányismereten és a hamisítási jellemzők ismeretén kívül elengedhetetlen az eredeti és érvényes úti okmány, továbbá az országba beutazásra, az országon átutazásra, vagy az országból kiutazásra jogosító más okirat komplex ismerete. Az okmányellenőrzés gyakorlati végrehajtását a Nemzeti Komplex Okmány-nyilvántartó rendszer (NEKOR) segíti. Az útlevél-hamisítások főbb jellemzőit az 1. számú melléklet tartalmazza.
Személycsere gyanúja esetén az alábbiakat hajtsák végre:
1. A személyazonosítás anatómiai jegyek alapján történő körültekintő végrehajtása, az azonosítást negatívan befolyásoló tényezők (ellenőrzést végrehajtó személy egyéniségéből adódó, az utas egyéniségéből adódó és egyéb tényezők) kiszűrésével.
2. Az okmány felmutatója és az okmányban (más kiegészítő okmányban) szereplő arckép közötti különbségek keresése.
3. A személyazonosság megállapítására szolgáló egyéb személyi okmányok, iratok kérése, keresése.
4. A személy kikérdezése korábbi utazásairól, a határátlépések helyéről, idejéről, módjáról az útlevélben található átléptető bélyegzőlenyomatok alapján (útvonalkövetés).
5. A személy magatartásának, viselkedésének, öltözetének megfigyelése, annak megállapítása, hogy nem alkalmaz-e megtévesztő módszert.
6. Adatlapok kitöltetése, az adatismereti hiányosságok megállapítására, bizonyítására.
7. Aláírásminták vétele a vizsgálat különböző időpontjában és összehasonlításuk az útlevélben és a rendelkezésre álló személyi okmányokban, iratokban lévő aláírással.
8. Befelé irányban úti okmány tekintetében elkövetett közokirat-hamisítás felfedése esetén értesítsék a túloldali határrendészeti szervet, kérjenek információt a személy kiléptetésének körülményeiről, tisztázzák a túloldali félnél kilépésnél ellenőrzésre átadott úti okmány fajtáját.
9. Az idegenrendészeti intézkedés során, amennyiben a személyt vissza kell irányítani, törekedjenek a hamis, hamisított, vagy más nevére szóló úti okmányt felhasználó külföldi állampolgár személyazonosságának kétséget kizáró megállapítására.
10. A ruházat, csomag, jármű átvizsgálása során keressék a külföldi valódi adatait tartalmazó eredeti úti okmányát, az idegenrendészeti nyilvántartásokban ellenőrizzék a személyt.
11. Amennyiben kétséget kizáróan megállapítható a személy személyazonossága és a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének alapját képező valódi adatai, intézkedjenek a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére a személlyel szemben.
12. A hamis, hamisított, vagy más nevére szóló közokirat felhasználásához, mint eszközcselekményhez más jellegű bűncselekmény (visszaélés kábítószerrel, árucsempészés, fegyvercsempészés, embercsempészés) is kapcsolódhat célcselekményként. Az elsődleges intézkedések terjedjenek ki az egyéb bűncselekmények felfedésére vagy kizárására.
2. számú melléklet a 21/2008. (OT 11.) utasításhoz
A Magyar Köztársaság határbiztonsági rendszere
2008. január 1.
Az integrált határbiztonsági rendszer és a Magyar Köztársaság viszonya
Az Európai Közösség az integrált határbiztonsági modell ((Integrált határmenedzsment (IBM – Integrated Border Management)) meghatározásával a közösségi határrendészetet egy teljesen új határellenőrzési politikát hozott létre. Korábban a határigazgatással összefüggő elgondolások, koncepciók fogalmi meghatározásai sem voltak egységes az egyes schengeni tagállamokban, így azok 2002-től történt újraértelmezésével már egységes gondolkodásmódot honosított meg, tekintettel arra, hogy a határellenőrzés, mint első pilléres joganyag, minden tagállam számára kötelező érvényű.
Az IBM a határellenőrzési politika minden egyes aspektusát felölelő rendszer egységes elnevezése. Ez a rendszer alapvetően négy, egymásra épülő, egymást szorosan kiegészítő szint/szűrő kombinációja, melyek egységes, követelményszintű alkalmazása teszi lehetővé, hogy azonos elvek mentén értékelje minden tagállam a saját határellenőrzési politikáját. A négy alapszűrő:
1. a harmadik (származási és tranzit) országokban végzett tevékenység;
2. a két- és többoldalú, nemzetközi együttműködés;
3. a külső határokon foganatosított intézkedések (alapvetően a határellenőrzés);
4. a belső területeken végzett egyéb tevékenységek.
Az egyes tagállamok határbiztonsági rendszerének fel-, illetve kiépítettsége az IBM-ből levezetettek alapján történik, az egyes tagállamok értékelése során az ott megfogalmazott szerepvállalás kiemelt figyelmet kap.
A hazai rendszer kialakítása során a négyes szűrőrendszert további összetevőkre bontottuk, így az értékelés, illetve a határbiztonsági rendszerünk kialakítása során az alábbi elveket követjük és az egyes szintek szerves részei a hazai határbiztonsági rendszernek:
1. politikai, gazdasági és egyéb tájékoztató eszközök a migráció kezelésében;
2. egységes vízumrendszer alkalmazása;
3. kihelyezett okmányszakértők, okmánytanácsadók;
4. összekötő tisztviselők alkalmazása;
5. szállító vállalatok felelőssége;
6. az illegális migrációban érintett tranzitállamok határellenőrzési rendszere;
7. biztonságos harmadik országok;
8. külső határok ellenőrzése (szigorú határőrizet és egységes határforgalom-ellenőrzés);
9. kiegyenlítő (kompenzációs) intézkedések rendszere az ország mélységében;
10. belső határon végzett rendészeti tevékenységek.
Az egyes szinteken végzendő gyakorlati tevékenységek röviden:
1. Közös fellépés az EU valamennyi fórumán, más államok, szervezetek (pl. ENSZ) támogatásának igénylése. A potenciális migránsok tájékoztatása a legális utazási lehetőségekről, az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó bűncselekmények veszélyeiről, a célország valós helyzetéről.
2. A meghatározott vízummentességi és vízumkötelezettségi körökkel szembeni egységes fellépés, a vízumkiadásért felelős külképviseletek, hatóságok tevékenységének szabályozása, a szükséges adatbázisokhoz és információkhoz történő hozzáférés biztosítása.
3. Szakértelmükkel, tanácsaikkal és javaslataikkal rövid (1 hét) közép (1 hónap) és hosszú (1 év) távon támogatni képesek a külképviseletek vízumkiadását, a kiinduló és tranzitországok nemzetközi repülőterein szolgáló rendészeti szervek tevékenységét. Kizárólagos cél a hamis, hamisított okmányok, illetve ezeket felhasználó személyek felismerésében szerzett szakismeret, tapasztalat felhasználása.
4. Több (általában 4) éves időtartamra delegálni olyan tisztviselőket, aki hatékonyan tudják támogatni a migrációs folyamatok kialakulása, felszámolása elleni honi tevékenységet. Éppen ezért olyan országokba kerülnek delegálásra, ahonnan használható információk szerezhetők be ezekről a folyamatokról, illetve ahol a migráció kezelésében részt vevő szervekkel való közvetlen kapcsolat segíti az eredményesség fokozását.
5. A tranzit- és bevándorlás célú migráció (elsősorban légi és vízi közlekedést választóknál) fontos kiszűrési pont. Az egységes, kötelezően végrehajtandó jogszabály kötelezi a vállalatokat a nem megfelelő kondíciókkal rendelkező személyek visszaszállítására, illetve biztosítja, hogy eleve ne is kerüljenek fel az utaslistára.
6. Kiemelt szerep jut a tranzit államok határellenőrzést végrehajtó szerveinek munkájára. Ezek időben, a schengeni határok eléréséig képesek megszűrni, szükség esetén izolálni a nem kívánatos migrációs mozgást. Az eredmények elérése érdekében mindenképpen ki kell alakítani a megfelelő nemzetközi együttműködést és operatív kapcsolatot ezen tagállamokkal.
7. A biztonságos harmadik országok helyzetükből adódóan rákényszerülnek arra, hogy ne engedjék továbbjutni az illegális migránsokat, így egyetlen lehetőségük, hogy már a külső határaiknál feltartóztassák a potenciális elkövetőket.
8. A külső határral rendelkező tagállamok határain szigorú határellenőrzési (határőrizeti és határforgalom-ellenőrzési) szabályoknak kell megfelelni az erre feljogosított szerveknek. A hazai határrendészeti rendszer alapeleme a schengeni elveknek megfelelő határellenőrzés biztosítása.
9. A kiegyenlítő intézkedések rendszerével biztosítható, hogy az illegálisan bejutott, vagy a legálisan bejutott, de illegálisan továbbutazni szándékozó személyek hatékony szűrése megtörténjen az ország belsejében, a határterület elhagyását követően is.
10. A belső határokon végzett tevékenység egy utolsó lehetőség arra, hogy a már bejutott, de nemkívánatos személyek szelektálása megtörténjen.
A magyar határrendészeti rendszer működése
A határbiztonsági rendszer működését és hatékonyságát minden, a határbiztonsággal összefüggésben feladatot végző szervezet biztosítja. Alapvetően ez hazánkban a Rendőrség feladata, de tevékenysége során támaszkodik a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalra, a Külügyminisztérium egyes szervezeti elemeire, a Vám- és Pénzügyőrségre, illetve a mélységi szűrő-kutató tevékenység során az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségre.
A Rendőrség tevékenységét tekintve a határrendészeti rendszer első lépcsőjét a külső határok mentén elhelyezkedő és tevékenykedő, a határellenőrzési feladatok végrehajtásáért felelős helyi szervek munkája jelenti. Ezek alapján a határrendészeti kirendeltségek illetékességi területei közvetlenül lefedik a külső határok teljes hosszát, így tevékenységük ezen a területen biztosítja az első lépcsős feladatok végrehajtását.
A helyi szervek feladatrendszerének első vonalát a határátkelőhelyet és az ott szolgálatot teljesítő rendőrök tevékenysége jelenti, akik első állomásként hajtják végre a személyek, járművek, tárgyak ellenőrzését.
Tevékenységüket – és a többi vonal tevékenységét is – nagyban segítheti majd az egyes átkelőhelyeken kiépítendő közös kapcsolattartási szolgálati hely, mely a szükséges információkkal megfelelő mértékben képesek ellátni a tevékenységét végző állományt. Az első vonal szerves részét képezi a határátkelőhelytől távolabb, alapvetően a zöldhatár védelmét szolgáló rendszer kiépítése, mely során gépjárművel, figyelést elősegítő technikával, szolgálati kutyákkal megerősített járőrök látnak el figyelő, mozgó, okmányellenőrző szolgálatot. Feladatuk a tiltott határátlépés megelőzése, a határrend betartatása, az átkelőhelyről visszairányított személyek feltartóztatása. Az itt szolgálatot teljesítő határrendész állomány alapvetően járőrszintű képzéssel képes megoldani feladatát, és tevékenységi köre az államhatár mentén koncentrálódik. E vonal mentén kap fontos szerepet a mozgást érzékelő és előjelző eszközök telepítése és alkalmazása, mint például a lépésérzékelők, radarok, hőkép-érzékelő kamerák használata.
Az itt szolgálatot teljesítők tevékenységét alapvetően segítik, illetve az eredményességet növelik:
1. a telepített és mobil hőkamerás készülékek,
2. a speciális ellenőrző gépjárművek alkalmazása,
3. a különböző járőr-, terepjáró-, közúti gépkocsik, motorkerékpárok alkalmazása,
4. az éjjellátó készülékek, távcsövek használata,
5. a különböző jelzőkészülékek telepítése, alkalmazása (MIDS, EMIDS lépésérzékelők),
6. ellenőrző-átengedő pontok telepítése és működtetése.
A nagy teljesítményű (10 kilométer hatósugarú) hőkamerák alkalmazása csak olyan irányokban indokolt, amelyek az illegális migráció elkövetése szempontjából kiemelt jelentőségűnek mondható, illetve költségtakarékos alkalmazásával több irány, több illetékességi terület egy-egy része lefedhető.
A kirendeltségek második vonala az illetékességi terület mélységi határára összpontosít, mely elsősorban az állópontos ellenőrzés helyett, mozgó ellenőrzéseket hajt végre a forgalmas útvonalak, áthaladási csomópontok, parkolók, pihenőhelyek, üzemanyagtöltő állomások környékén. Feladatuk lehet figyelési, előjelzési feladat, de konkrét intézkedéseket igénylő feladat is, mint igazoltatás, gépjármű és utas ellenőrzés, körözési ellenőrzés. A második vonal működtetésébe, eredményességének biztosításába bevonhatóak a határmenti rendőrkapitányságok közrendvédelmi, közbiztonsági állományai is. Illetve támaszkodik a rendőrkapitányságok bűnügyi szerveinek információira is.
Az egyes szolgálatot ellátó rendőrök szinte minden esetben legalább párosan láthatnak el szolgálatot, de – elsősorban a technikai eszközök kiszolgálása, vagy a feladat komplexitása érdekében – járőrcsoportok is alkalmazhatóak. Csak figyelő, vagy előjelző szerepet betöltő személyek esetén (első vonal) alkalmazható egy fős szolgálat is, ő azonban intézkedést lehetőség szerint ne foganatosítson. A járőrök, járőrcsoportok megoszlása (határforgalom-ellenőrzési vagy határőrizeti szakterületen szerzett gyakorlat alapján) az egyes vonalaknál eltérhetnek. Az államhatártól távolabb eső területen, de alapvetően a közúti forgalmat ellenőrző szolgálat során minden esetben vegyes szolgálat lássa el feladatát. A zöldhatár felügyelete során elsősorban a határőrizeti szakterületen tapasztalatot szerzett állomány, míg a határátkelőhelyen lehetőség szerint a határforgalom-ellenőrzésben korábban részt vett személyek kerüljenek alkalmazásra. Természetesen erő-eszköz függvényében, továbbá a migrációs irányok kialakultságától, az illetékességi terület bűnügyi fertőzöttségétől, a lakott települések külföldieket vonzó típusaitól függően a vonalak száma csökkenhet, átütemeződhet.
A Magyar Köztársaságnak – mint jelentős külső határokkal rendelkező EU tagállamnak – a csatlakozás előtt kötelessége volt olyan kiegyenlítő intézkedéseket bevezetni, amelyek képesek voltak ellensúlyozni a belső határokon a határellenőrzés megszüntetéséből eredő biztonsági deficitet, továbbá biztosítani az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó más jogsértő cselekmények elleni hatékony hatósági fellépést. A kiegyenlítő intézkedések bevezetése érdekében kellett végrehajtani:
1. határon átnyúló üldözés
2. határon átnyúló figyelés
3. SIS működtetése
4. összekötő tiszti rendszer
5. szállítóvállalatok felelőssége
6. jogharmonizáció
7. rendészeti szervek tevékenységének összehangolása
A Rendőrség a kiegyenlítő intézkedések egyik alapvető formájának tekinti a biztonsági intézkedésekért felelős rendészeti és munkaügyi szervek tevékenységének komplex összehangolását és az ország teljes területét átfogó komplex idegenrendészeti szűrő-ellenőrző rendszer kiépítését, működtetését. A migrációs szűrháló célja az országban és a schengeni térségben való szabad és akadálymentes mozgás biztosítása érdekében a jogellenesen belépő és itt tartózkodó, illetve az illegálisan munkát vállaló külföldiek, valamint a tagállamok biztonságára veszélyt jelentő személyek felfedés és intézkedések végrehajtása, a közrend és a közbiztonság javítása volt. Ez a migrációs szűrő-ellenőrző rendszer hálószerűen lett kialakítva és a jelenleg is meglévő szervek végrehajtó egységei tevékenységüket – térben és időben, valamint alkalmazott módszerek szerint – egy szerv által koordináltan egy rendszerbe szervezve hajtják végre. Célja pedig, hogy a schengeni zónában való szabad és akadálymentes mozgás biztosítása érdekében a totális ellenőrzés mellőzésével, differenciált és szelektív módon az általános rendészeti tevékenységek keretében a rendelkezésre álló erők és eszközök leggazdaságosabb felhasználásával a jogérvényesítési képességet fenntartsa az illegális migráció és a hozzá kapcsolódó más jogellenes cselekményekkel szemben.
Az együttműködés során jelentkező feladatok kiterjednek:
1. az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó más jogellenes cselekmények elleni közös fellépés stratégiájának kialakítására, a szervek közötti együttműködés kiemelt irányainak meghatározására, elveinek és gyakorlatának kidolgozására, valamint a megvalósításukhoz szükséges jogi feltételrendszer megteremtésére, illetve fejlesztésére vonatkozó javaslatok kidolgozására,
2. az illegális migráció elleni küzdelemhez rendelkezésre álló hazai és nemzetközi pénzalapok felhasználásának összehangolására, közös technikai fejlesztésekre vonatkozó javaslatok kidolgozására, a közös képzési feladatok meghatározására,
3. az ország egész területére kiterjedő komplex ellenőrző rendszer kialakítására és működtetésére, az illegális migrációval kapcsolatos átfogó helyzetelemzések készítésére,
4. a külföldiek tartózkodására, munkavállalására vonatkozó szabályok, az úti okmányok, beutazásra és tartózkodásra jogosító engedélyek, tartózkodási engedélyek, munkavállalási engedélyek és vizsgálatuk, az illegális migránsok, illegális munkavállalók, embercsempészek és csempészek által alkalmazott módszerek és eszközök figyelembevételével a végrehajtó hivatásos és köztisztviselői állomány összehangolt vagy közös felkészítésére,
5. az illegális migrációval, embercsempészéssel és csempészéssel, a hatósági eljárások lefolytatásával kapcsolatos tapasztalatok, illetve információk kicserélésére,
6. az illegális migrációval fertőzött területek, útvonalak, csomópontok, munkahelyek összehangolt vagy közös idegenrendészeti és munkaügyi, illetve közrendvédelmi/közbiztonsági ellenőrzésére,
7. a hatóságok állományából szervezett közös idegenrendészeti és munkaügyi ellenőrző feladatok ellátására,
8. hatóságok által megszervezett és végrehajtott közös idegenrendészeti és munkaügyi ellenőrző akciókra,
9. a komplex ellenőrző rendszer kialakításával és működésével kapcsolatos, a feladatok összehangolásával megbízott szervezeti egységek, továbbá hivatásos állományúak, illetve köztisztviselők kijelölésére.
A belső határokon megszűnik a határellenőrzés és ez egy új rendszer kialakítását követeli meg. A belső határon olyan veszélyforrásokkal és kockázati tényezőkkel kell számolni, amelyek során:
1. Megszűnik a személy- és járműforgalom több mint 60%-ának ellenőrzése, amelyet korábban itt hajtottunk végre. A határforgalomban az utasok közel 25%-a került visszairányításra a beutazási feltételek hiánya miatt. A belső határszakaszon került felfedésre a jogellenes cselekmények 35%-a.
2. A szilárd külső határőrizet a legális beutazás feltételeinek való megfelelésre ösztönzi a migránsokat és az embercsempészeket. A migránsokat hamis okmányokkal Magyarországon látják el, akik így utaznak tovább az átmeneti időszakban felpuhuló, majd a teljes jogú tagság után ellenőrzés nélkülivé váló belső határon.
3. Az Európai Unió országaiba jelenleg négy markánsan elkülöníthető migrációs csatornán folyik az illegális bevándorlás, amelyekből a Kárpát medencén áthaladó kettő, jelentős mértékben befolyásolja hazánk határbiztonságát. Várhatóan tovább fog erősödni a keletről és a Balkán felől a Nyugat-európai országokba irányuló illegális migráció.
4. A belső határon az illegális migránsok 80%-a embercsempészek segítségével, jellemzően határátkelőhelyeken, hamis úti okmányok, vagy tartózkodási engedélyek felhasználásával, illetve járművekben megbújva kísérelte meg az illegális határátlépést. A közokirat-hamisítások 62%-át a belső határon fedték fel.
5. A zöldhatár aktivitása 2006. évtől növekvő tendenciát mutatott, a tiltott határátlépés és kísérlete szabálysértések 69%-át ugyancsak a belső határon követték el.
6. Nagyobb migrációs nyomás nehezedik az illegális migrációt ellenőrző mélységi hálóra és a belső határ térségére. A belső határon (jellemzően Ausztria irányából) tovább növekedhet azon harmadik országok (elsősorban román) állampolgárainak száma, akik az unió országaiban megszegték a tartózkodási, illetve a munkavállalási szabályokat, vagy egyéb jogsértő cselekményeket követtek el, és az adott országból kiutasították őket. A visszafogadási egyezményeken alapuló átvételek 96%-a a belső határon történik.
7. Számolni kell azzal, hogy egyes nyugat-európai bűnözői körök Magyarországra is áthelyezik tevékenységüket.
A potenciális veszélyforrásokon túl, az alábbi kockázati tényezőkkel is számolni kell:
1. az illegális migráció további erősödése;
2. a legális beutazást követő illegális továbbutazás (tartózkodás) lehetőségének növekedése;
3. a tömeges illegális munkavállalás felerősödése;
4. a nem kellően hatékony idegenrendészeti ellenőrzés célországgá változtathatja Magyarországot;
5. a nem kellő időben felismert „célország státusz” tömeges – szociális, társadalmi problémát okozó – migrációhoz vezethet;
6. színlelt tanulmányok (beiratkozás az egyetemekre, főiskolákra) a tartózkodás megalapozására;
7. magyar és külföldi bűnelkövetők ellenőrzés nélküli érkezése és távozása az országból;
8. utazó, ingázó, portyázó bűnözési lehetőségek, az elkövetés gyakoriságának növekedése;
9. bűnelkövetők rejtőzködése, illegalitásba vonulása, bűncselekményekből származó értékek legalizálása;
10. kábítószer, fegyver, lőszer, robbanó-, sugárzó anyagok eddiginél szabadabb áramlása;
11. a határon átnyúló szervezett bűnözés erősödése, főleg az embercsempészet és emberkereskedelem, a nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása, a tiltott fegyverkereskedelem, a pénzmosás, a korrupció, a fizetőeszközök hamisítása, a tiltott kábítószer-kereskedelem, személyek jogellenes beutazása és tartózkodása, adó- és vámcsalás, valamint a csempészet tekintetében;
12. a határregisztráció és a határkörözési információk kiesése a bűnüldöző munkából;
13. környezetkárosító veszélyforrások növekedése (pld.: illegális vadászat, szemét és veszélyes hulladék lerakása, stb.).
A belső határokon a veszélyforrások nem csökkennek, módosult formában tovább élnek, sőt újabbak keletkeznek. Alapvető érdek, egyben uniós kötelezettség, hogy ezekkel szemben eredményesen fellépjünk.
A schengeni joganyag részletes iránymutatást nem ad arra nézve, hogy a belső határokon az illetékes hatóságok milyen ellenőrzéseket, milyen módon végezzenek. Az a néhány rendelkezés, amely a belső határokra vonatkozik, jobbára csak azt határozza meg, hogy mit és hogyan nem szabad ellenőrizni. Ebből következően, a mi fogalmaink szerinti határforgalom-ellenőrzést és határőrizetet nem szabad a belső határokon végezni, és helyette egy nagyfokú mobilitással rendelkező, csoportokban dolgozó, mélységi ellenőrző rendszert kell kialakítani.
A belső határ közelében történő ellenőrzés vizuális ellenőrzésen alapul, amelyet a korlátozott sebességgel áthaladó személygépjárművek megállítása nélkül végeznek. A módszernek meg kell felelnie annak a schengeni elvárásnak, hogy szúrópróbaszerű, de alapos ellenőrzést kell végrehajtani a közlekedési utak forgalmi sávjain kívüli területekre (pl. parkolókba) kisorolt járművek utasai között, az esetlegesen felmerülő gyanúok igazolása, vagy kizárása érdekében. A határövezetekben (államhatártól számított 4-5 km-es sáv) az illetékes hatóságoknak ellenőrizni kell az iratok és úti okmányok birtoklására, és bemutatására vonatkozó kötelezettségek betartását.
Az ellenőrzések megszüntetése a belső határokon ugyanakkor nem érinti a következőket:
1. az egyes tagállamok jogszabályai alapján az illetékes hatóságok által gyakorolt rendőrségi hatáskört, amennyiben a belső határokon, a határhoz közeli területeken vagy meghatározott határterületeken az ellenőrzéseket ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan célból hajtják végre, mint az adott tagállam egész területén, főleg a gyakoriság és intenzitás tekintetében (közrendvédelmi, közbiztonsági, közlekedésrendészeti ellenőrzések);
2. az egyes tagállamok jogszabályai alapján az utasbiztonsági ellenőrzéseket, feltéve, hogy az említett ellenőrzések az érintett tagállam területén belül utazó személyekre is vonatkoznak;
3. a jogszabályban előírt, az iratok és okmányok birtoklására és magánál tartására vonatkozó kötelezettséget;
4. a Schengeni Egyezmény 22. cikke szerint harmadik országbeli állampolgárok azon kötelezettségét, hogy bejelentkezzenek, amikor egy adott tagállam területére lépnek.
A belső határok mentén végzendő munka egy koncentráltabb területi lefedettséget jelent, amely szűkebb terepet fed át és elsősorban a tömegközlekedési hálózatok állomásait, végállomásokat, kikötőket jelenti. Itt lehetőség szerinti folyamatos szolgálattal megoldható az érkező személyek szúrópróbaszerű ellenőrzése. Fontos, hogy az itt szolgálatot teljesítő rendőrök között legyen olyan, akik rendelkeznek megfelelő szakmai ismerettel az úti okmányok tekintetében. Ennek távolsága az államhatártól az infrastruktúra függvényében eltérő, nem meghatározható. Ez a vonal kaphatja feladatuk különböző előre megtervezett akciók végrehajtását, ellenőrzések lebonyolítását. E vonalban fokozottan van szükség a priorálást elősegítő technikai feltételek biztosítására az állomány számára, mely gyors, pontos, korrekt lekérdezést tesz lehetővé az igazoltatott személyekkel kapcsolatban.
A határbiztonsági rendszer további tartalmi elemei
Idegenrendészeti szakterület:
A Rendőrség központi szerve (ORFK) irányítja a Rendőrség hatáskörébe utalt idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat, valamint a személyek államhatáron történő átadás-átvételét és hatósági átszállítását, a fogvatartás végrehajtását az őrzött szálláshelyeken, ellátja a személyek államhatáron történő átadás-átvételével kapcsolatos hatósági feladatokat, és másodfokon eljár az idegenrendészeti jogszabályokban meghatározott esetekben (pl. munkáltatóval szemben kiszabott közrendvédelmi bírság).
A rendőr-főkapitányság:
1. Külső határon elrendeli a harmadik országbeli állampolgárok kiutasítást előkészítő őrizetét, kiutasítását, idegenrendészeti őrizetét, kitoloncolását és végrehajtja a külföldieknek az ország területén történő ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, valamint a jogszabályi feltételek megléte esetén elrendeli, vagy javaslatot tesz a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére, ellátja a személyek államhatáron történő átadás-átvételével kapcsolatos hatósági feladatokat, és fenntartja az őrzött szállást.
2. A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság Budapest, Pest megye és az államhatárral nem rendelkező megyék területén ezeket a feladatokat eltérő illetékességgel látja el.
3. Belső határon elrendeli a kiutasítást előkészítő őrizetet, ellátja a személyek államhatáron történő átadás-átvételével kapcsolatos hatósági feladatokat. A Győr-Moson-Sopron Megyei RFK őrzött szállást tart fenn.
A rendőrkapitányságok ellátják a külföldiek ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, valamint a belső határon a határellenőrzés visszaállítása esetén a határrendészeti kirendeltség idegenrendészeti feladatait.
A határrendészeti kirendeltségek ellátják a külföldiek ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, illetve végrehajtják az e feladatokból adódó, más rendőri szervek hatáskörébe nem utalt idegenrendészeti feladatokat (pl. visszairányítás).
Menekültügy:
Ha a külföldi idegenrendészeti, szabálysértési vagy büntetőeljárás során nyilvánítja ki menekülési szándékát, nyilatkozatát az eljáró hatóság jegyzőkönyvbe foglalja, intézkedik ujjnyomatának levételére, és a jegyzőkönyv, valamint az ujjnyomat-lap egyidejű megküldésével haladéktalanul értesíti a menekültügyi hatóságot, valamint az előzetes vizsgálati eljárás alatt állók elhelyezésére szolgáló befogadó állomást. A menekültügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a személy befogadó állomásra szállításáról, kivéve, ha a külföldi ügyében a repülőtéri eljárásra vonatkozó szabályok irányadók (ebben az esetben az előzetes vizsgálati eljárást 8 napon belül le kell folytatni, és a menekültügyi hatóság a kérelmezőt a repülőtér tranzitterületén található szálláshelyen helyezi el), vagy vele szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedés alkalmazásának van helye.
Dublini-eljárás keretében a tagállamok közötti átadás-átvételek végrehajtása érdekében a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dublini Koordinációs Osztály értesíti az ORFK Határrendészeti Főosztály Idegenrendészeti Osztályt, amely az illetékes határrendészeti kirendeltség útján, az eljáró menekültügyi hatóság jelenlétében gondoskodik a személyek átadásának, átvételének, és beléptetésének, illetve körözés esetén illetékes szerv elé állításának biztosításáról.
Határképviseleti szakterület:
A határképviselet témakörében kell ellátni mindazokat a feladatokat, amelyek elsősorban a szomszédos országokkal való, nemzetközi szerződésekből származó kötelezettségekből származnak. Ezek közül kiemelkednek az államhatár felmérésére, megjelölésére és karbantartásra létrejött vegyes bizottságok feladatainak ellátása és az elnöklése, valamint az államhatár rendjének fenntartására, a határesemények kivizsgálására létrejött szervekkel kapcsolatos feladatok.
Az államhatár felmérésére, megjelölésére és karbantartásra létrejött vegyes bizottságok feladatai általában
1. az államhatár felmérésével, megjelölésével kapcsolatos feladatok megszervezése és végrehajtása,
2. a határokmányokban szereplő adatok terepen történő ellenőrzése, egyeztetése, az eltérések kivizsgálása, rendezése, rögzítése, majd – szükség esetén – a Szerződő Felekkel történő jóváhagyatása,
3. szükség esetén javaslatot terjeszt a Szerződő Felek törvényhozó szerveihez az államhatár mentén lévő területek kölcsönös cseréjére,
4. szervezi és irányítja a határjelek karbantartásával kapcsolatos munkálatokat,
5. előzetesen elbírálja az államhatárt, illetve a határjeleket érintő tevékenységet.
Az államhatár láthatóságával, megjelölésével kapcsolatos munkák, feladatok, találkozók végrehajtása a Rendőrség és a Földmérési és Távérzékelési Intézet közös feladata.
A határrend fenntartására, és a határrend-sértések kivizsgálására létrejött nemzetközi szervezetekben történő határőrségi részvétel. Ezen feladatok ellátására központi szinten főmegbízottak, illetve fő vegyes bizottságok, míg helyi szinten megbízottak, illetve vegyes bizottságok működnek.
Feladataikat a kétoldalú szerződések határozzák meg, de általánosságban a határügyi főmegbízottak, illetve fő vegyes bizottságok fő feladatai – többek között:
1. biztosítják a Szerződő Felek között határkérdésekben kötött egyezmények megfelelő végrehajtását;
2. irányítják az államhatár őrizetével, a személyek, járművek, szállítmányok államhatáron történő ellenőrzésével (kivéve a vámellenőrzést) és a határrend fenntartásával összefüggő együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási feladatok végrehajtását;
3. értékelik a határőrizet, a személyek, járművek, szállítmányok államhatáron történő ellenőrzése és a határrend általános helyzetét, az együttműködést, a kölcsönös segítségnyújtást, és intézkedéseket tesznek az együttműködés javítására;
4. irányítják és összehangolják a határmegbízottak tevékenységét;
5. jóváhagyják a határmegbízottak intézkedéseiről és munkaértekezleteiről készült jegyzőkönyvet;
6. megoldják a határmegbízottak által egyetértés hiányában nem rendezett, illetőleg a határmegbízottak hatáskörét meghaladó ügyeket.
A határforgalom ellenőrzéssel kapcsolatos kétoldalú szerződések előkészítése, a tárgyalások jogi előkészítése szintén határképviseleti feladat.
A határképviseleti tevékenység része az EU döntéshozatali mechanizmusaiban való részvétel is. Ez jelenti a határrendészeti témájú EU – beleértve a schengeni – tervezetek, stratégiai jellegű dokumentumok koordinációját, szakmai véleményezését, valamint a szakmai képviselet ellátását a Tanács és a Bizottság megfelelő szintjein. Úgy szintén a 2011-es magyar EU elnökség szakmai előkészítésében is részt kell venni.
Szintén uniós és schengeni feladat a végrehajtó szint folyamatos EU-schengeni képzése. Részt kell venni továbbá az olyan ügyek elbírálásában, amikor az EU Bizottság vagy a schengeni értékelő munkacsoport közösségi joggal, schengeni előírásokkal össze nem egyeztethetőnek tart egy intézkedést vagy gyakorlatot.
Az EU külső határokért felelős ügynöksége a FRONTEX tevékenységében való részvétel szintén határrendészeti feladat. Ez több tevékenység ellátását is jelenti: az igazgatótanács magyar tagjának az ülésekre háttéranyagok készítése, a FRONTEX szakértői munkacsoportokban képviselet ellátása, szakmai anyagok készítése, a FRONTEX által szervezett közös műveletekben, valamint a gyorsreagálású határvédelmi egységekben való részvétel szervezése, koordinálása, a magyarországi FRONTEX műveletek szervezése.
Magyarország évente megrendezi a Nemzetközi Határrendészeti Konferenciát, amely egyedülálló a maga nemében, amennyiben a határrendészeti szerveknek csak itt, Magyarországon nyílik lehetősége arra, hogy a világ minden tájáról érkező kollégákkal találkozhassanak, speciális szakterületeikről egymást tájékoztathassák és két- illetve többoldalú eszmecserét folytathassanak. Az érdeklődés a résztvevők számának nagy mértékű növekedésével is mérhető, hiszen évről-évre több résztvevő számára biztosít szakmai megújulást a rendezvény.
A Konferencia eredményeinek ismeretében több regionális együttműködési forma is kialakult, amelyek mind tovább erősítik a határ ügyéért felelős szakértők közös fellépését
A Nemzetközi Határrendészeti Konferencia ülésein több, a határrendészeti szerveket érintő, aktuális és érdekfeszítő szakmai kérdéssel foglalkozunk, igyekszünk minél több határrendészeti szerv és nemzetközi szervezet képviselői számára lehetőséget biztosítani a hozzászólásra és a szakmai vitára.
A Konferencia a plenáris ülések között a határrendészeti szerveket érintő aktuális témákban szakmai munkacsoportokat működtet, így a határforgalom-ellenőrzés, vízum szabályok, illegális migráció kérdéseiben vagy az illegális fegyver, lőszer és radioaktív anyagok csempészete elleni harc témakörében külön munkacsoportban vitathatják meg a világ minden táján szolgálatot teljesítő határőr tisztek a közös fellépés lehetőségeit.
Dokumentációs szakterület:
Az úti-, és egyéb jogosultságot igazoló okmányok eredetiségének és érvényességének ellenőrzése szerves részét képzi a rendészeti (határrendészeti) és bűnügyi munkának. Napjainkban a jogsértő cselekményt elkövető személyek jelentős része a közokirat-hamisítás törvényi tényállását valósítja meg. Ez az elkövetési magatartás az ország és az Európai Unió biztonságára is kiemelt kockázati tényezőt jelent, mivel a hamisítást más jogellenes cselekményekkel párosulva, vagy jogellenes cselekmény fedésére követik el. A közokirat-hamisítás elleni fellépés csak szervezett keretek között vezethet eredményre, mely fellépésnek a központi szervezeti eleme adott. A Dokumentációs Osztály 13 éves múltra tekint vissza. Feladata sokrétű, de alapvetően két részre osztható. Elsődleges feladata a végrehajtó állomány okmányismereti jártasságához, készségéhez szükséges mintaeredeti okmányok beszerzése és feldolgozása. Másodlagos, de talán jelentőségét tekintve még inkább meghatározóbb az állomány okmányhamisítás felismerési készségének javítása. Biztosítani azokat az ismereteket, melyek segítségével az okmányellenőrzés végén hozott döntés objektív tényeken alapul és nem pedig a „megérzésen”.
Ezen követelmények teljesítése érdekében:
1. szakirányító feladatkörében végzi a rendőr főkapitányságok, kapitányságok, kirendeltségek dokumentáció készítésével, az elektronikus okmány-nyilvántartó rendszerek [Egységes Európai Okmány-nyilvántartó Rendszer (a továbbiakban FADO) és a Nemzeti Komplex Okmány-nyilvántartó Rendszer (a továbbiakban NEKOR)] üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátását;
2. szakmai felügyeletet és irányítást gyakorol, a dokumentációk és az ehhez kapcsolódó eseti szakértői vélemények készítése, az okmányszakértők, okmányvizsgálók képzése és továbbképzése, valamint a NEKOR rendszer hatékony működése tekintetében;
3. irányítja, és ellenőrzi a feldolgozott eredeti, hamis és hamisított úti, személyazonosító és egyéb okmányok digitális adatainak, dokumentációinak és kiegészítő információinak az elektronikus okmány-nyilvántartó rendszerekbe történő feltöltését;
4. ellenőrzi a helyi és területi szervek által készített és felterjesztett hamis, hamisított úti, személyazonosító és egyéb okmányok dokumentációit, ellenőrzi azok megfelelését az előírt formai, tartalmi követelményeknek;
5. irányítja a FADO és NEKOR hozzáférési jogosultságok beállítását, kiosztását a jogosultságokról kimutatást vezet, valamint folyamatosan felülvizsgálja, elbírálja a beállítási lehetőségeket;
6. koordinálja, felügyeli a képarchiváló rendszerek működtetéséhez szükséges okmányvizsgáló és archiváló technikai eszközök korszerűsítését, fejlesztését, megbízás alapján részt vesz az erre vonatkozó pályázatok elbírálásában;
7. tervezi, szervezi, koordinálja, és felügyeli a Rendőrség, a BÁH, valamint a KÜM érintett munkatársainak okmányismereti képzését;
8. irányítja a hazai okmányszakértői, okmányvizsgálói, okmánytanácsadói hálózat kialakítási, fejlesztési munkálatait, koordinálja a hazai és a nemzetközi hálózatokban való szakmai részvételt.
3. számú melléklet a 21/2008. (OT 11.) utasításhoz
Az útlevél-hamisítások főbb jellemzői
A hamis útleveleket a hamisítás jellege, módja szerint különböztetjük meg, így ismeretesek: útlevélutánzatok, fiktív útlevelek és tartalmi hamisítások.
Útlevélutánzat, teljes hamisítás
Útlevélutánzatoknak azokat a hamis útleveleket nevezzük, amelyeknek minden alkotórésze, minden eleme hamis. Az útlevélutánzatok előállításának több módja van: nyomdai úton előállított hamisítványok, gyorsmásolóval (színes) vagy nyomtatóval készített utánzatok.
Az utánzott okmányok felfedése érdekében nélkülözhetetlen az okmány-ellenőrzést végző személyek elméleti ismereteinek állandó szinten tartása, az okmányelemek (hordozó anyagok, rögzítő anyagok, nyomdatechnikai elemek, biztonsági elemek, kitöltő- hitelesítő és érvényes anyagok ismerete, a vizuális megfigyelés pontos végrehajtása, valamint a rendszeresített technikai eszközök széles körű alkalmazása.
Fiktív útlevél
Fiktív okmányok: A hamisítványok egy sajátos típusát képzik, ezek kétségtelenül érvénytelen okmányok, de nem utánzatok. A szó eredeti latin jelentése: képzelt, állítólagos, félrevezetési céllal kitalált, hazug, koholt, hamis állítás. Az ilyen okmánynak nincs eredeti és valódi változata.
A felfedett fiktív útlevelek jellemzői lehetnek: a több nyelvű magyarázat; az egészségügyi adatok szerepeltetése az útlevélben; az útlevél lapjai egyszerű alnyomattal rendelkeznek, de általában vízjelesek; a személyi adatokat tartalmazó lapok elrendezettsége eltér a nemzetközi szokástól; az útlevél lapjainak rögzítése kezdetleges, betűtípusa is eltérő; fiktív diplomata útlevelek esetében a nemzetközi szokástól eltérően a „cd” betűjelzést alkalmazzák a borítólapon és az útlevél lapjain.
Személycsere
A személycsere az embercsempészek határátkelőhelyen alkalmazott sajátos módszere az államhatár jogellenes átlépése érdekében. Az elkövető más nevére kiállított valódi útlevél változtatás nélküli felhasználásával valósítja meg a büntetőjogi normába ütköző cselekményt.
Ennél a módszernél azok az útlevelek (magyar, horvát, cseh) a kedveltek, amelyekkel vízum nélkül lehet Nyugat-Európába beutazni. A személycserés módszert általában akkor alkalmazzák, ha az elkövető beutazási és tartózkodási tilalom alatt áll, illetve útlevele bevonásra került vagy annak területi hatálya korlátozott.
Tartalmi hamisítások
A tartalmi hamisítások a leggyakrabban előforduló hamisítási módszerek. Tartalmi hamisítás azt jelenti, hogy az eredeti okmány egy bizonyos részét a hamisító illetéktelenül megváltoztatja. Tehát a beavatkozásnak távlati célja az, hogy a megváltoztatott okmányt személyre, vagy tárgyra aktualizálják, illetve a személy, vagy tárgy adataiban bekövetkezett változásokat illetéktelenül legalizálják.
Az okmányoknak általában azonban csak azon elemét változtatják meg, amellyel a hamisítás célja legegyszerűbben és leggyorsabban elérhető. Ezen tartalmi hamisítások a legelterjedtebbek, többnyire egymáshoz kapcsolódóan jelentkeznek.
A hamisítási típus különféle változatai az alábbiak szerint csoportosíthatók:
1. törlés, átírás, hozzáírás,
2. fényképcsere,
3. bélyegzőlenyomat hamisítás,
4. vízumhamisítás,
5. tartózkodási engedélyek hamisítása,
6. lap- vagy fedélcsere,
7. eredeti útlevél illetéktelen kiállítása,
8. valótlan adat útlevélbe foglalásához közreműködés.
1. Törlés, átírás, hozzáírás
A törlésnek két alaptípusát különböztetjük meg: a mechanikai és a kémiai törlést.
A mechanikai törlés leggyakoribb fajtája a kaparás és radírozás. Annak, hogy az ilyen manipulációnak nyoma marad-e, az nagyban függ attól, hogy a papír és a nyomdafesték milyen minőségű, valamint a hamisító rutinjától és kézügyességétől. Minél mélyebbre szívódott a nyomdafesték a papír rostanyagába, annál nehezebb mechanikai úton eltávolítani. A törlés kémiai módszerénél redukáló és oxidáló anyagok felhasználásával olyan írásokat, bejegyzéseket távolítanak el, amelyeknek festékanyaga a papír rostjaiba mélyen beszívódott, így azokat mechanikus módon nehéz eltávolítani.
Átírás esetén a személyi adatok közül leggyakrabban a neveket és az évszámokat hamisítják ilyen módon. A családi nevek átírással könnyen megváltoztathatók, csak az arra alkalmas betűt kell megváltoztatni. A számok hamisítását a születési időpontok, érvényességi határidők, vízumok érvényességének megváltoztatására használják.
Hozzáírással (elé vagy mögé történő írással) a nevek és a számok alapvetően szintén megváltoztathatók.
2. Fényképcsere
A fényképet biztosító fólia elhelyezését és biztosítását tekintve három típus lehetséges: Az egyik esetben az egész lapot borító az okmány gerincéhez varrott állapotú, második, mikor az okmánylap mindkét oldalát borító, a harmadik, amikor a fényképet borító, de nem az egész oldalt fedő módszert alkalmazzák.
A fólia rögzítése olyan ragasztóanyaggal történik, melynek feltépése esetén a lap felszíne és egész szerkezete megbomlik. A legtöbb úti okmányban a fényképet fóliabevonattal védik a kicserélhetőség ellen. Ez eltérő fényességi fokozatú, átlátszó, az egészet vagy az adatos oldal egy részét fedő, amelyet gyakran teljes egészében a lapra ragasztva és az okmány gerincéhez varrva alkalmaznak. Napjainkban az útlevelek kiállításakor szinte kizárólag teljes felületében bevarrott fóliabevonatokat alkalmaznak, felülnyomva azokat színes motívumokkal, UV fényre reagáló jelekkel és írással, retroreflektáló jegyekkel. A technikai és technológiai fejlődés következtében az okmányok megszemélyesítésénél a lézergravírozást (felület-domborításos és felület-domborítás nélküli) alkalmazzák.
A fényképcsere során a hamisító eltávolítja az útlevélből az eredeti fényképet és helyette a jogellenes határátlépést elkövetni szándékozó személy fényképét helyezi el. A fényképcsere speciális változata az eredeti fénykép felülragasztása, amelynek során az eredeti képre egy másik fénykép vagy annak emulziós rétege kerül elhelyezésre.
A fénykép lézeres gravírozása a jelenleg alkalmazott legkorszerűbb technikai mód, amelynek során az arcképmás egy speciális eljárással közvetlenül az útlevél lapján kerül megjelenítésre. A modern eljárás ellenére a gravírozott fényképeket is hamisítják, amelynek során az eredeti fényképet mikromélységben kicsiszolják, majd lézernyomtatóval egy másik fényképet készítenek. A hamisítás árulkodó jelei a csiszolásnál keletkező mélyedések, fénytörések és a festék összetételének a különbözősége.
A fóliabevonattal védett fényképek kicserélését leggyakrabban úgy hajtják végre, hogy a fényképet a fölötte lévő fóliával együtt kivágják, majd a visszahelyezés után a fénykép egy másodfólia bevonatot kap. Az eredeti fólia eltávolításának további módjai: vegyi anyagok felhasználása, felmelegítés, mélyhűtés.
A fóliabevonat teljes eltávolítása a fényképcsere legkedveltebb módja, mivel a hamisításnak így marad a legkevesebb látható nyoma. Ebben az esetben az új fóliát a fényképet hordozó oldalra ragasztják, de csak ritkán kerül bevarrásra is.
A fóliával biztosított útlevélfényképek kicserélése a következő jellegzetességek alapján ismerhető fel: a fénykép felett a fólián a látens jelek hiányoznak; a színes motívumok utánozva vannak; az eredeti színes fólia nincs pontosan az új fénykép fölé ragasztva; a fólia duplaszélű; vágási nyomok vannak a fénykép körül; vágási nyomok találhatók a színes motívum körül.
3. A bélyegzőlenyomat hamisítása
A bélyegzőlenyomat hamisítás leggyakoribb formája az átléptető bélyegzőlenyomat hamisítása. Az átléptető bélyegzők hamisítására alapvetően háromféle lehetőség adódik: rajzolással vagy kézi úton történő hamisítás vagy átvevő- átadó anyag segítségével történő másolás, továbbá hamis átléptető bélyegző előállításával történő utánzás.
A bélyegzőlenyomat hamisítványok felismerhetők arról, hogy a betűk rajzolatai elmosódtak, életlenek, a lenyomat gyenge festékezettségű, a papír felületén átvevő- átadó anyag maradványai találhatók, illetve torzulás észlelhető az eredeti bélyegzőlenyomat alakjához képest.
A hamis átléptető bélyegző készítése az átléptető bélyegzők utánzásának harmadik módszere. Ebben az esetben az eredeti bélyegzőnek elkészítik a másolatát. Erre a célra a hamisító az eredeti átléptető bélyegzőlenyomatokról fényképfelvételt készít, majd speciális hamisítási technológia segítségével elkészíti az átléptető bélyegző kliséjét. A hamisítóknak komoly problémát jelent a megfelelő összetételű, speciális festék előállítása, amit nem tudnak teljes mértékben utánozni. Ez megkönnyíti a hamisítás észlelését, felfedését.
Az átléptető bélyegző utánzása a következők alapján ismerhető fel: betűtípus, betűméret, sor- és betűtávolság eltérés; szöveghiba, ékezethiány, helyesírási hiba; a jellegzetességek hiánya; elhasználódási jellegzetességek; túl éles keretvonalak; normál és ultraviola fényben az eredetihez képest színeltérés.
Száraz bélyegző-lenyomat hamisítás:
A bélyegzőhamisítások másik válfaja a kémiai anyagmentes száraz lenyomatok. Ezen nyomatok rajzában is elhelyeznek speciális jellegzetességeket – hasonlóan a nedves lenyomathoz -, ám ezeknek sokkal kisebb az értéke, mivel itt a betűk vonala sokkal vaskosabb, szélesebb és kevés a lehetőség az olyan jellegzetességek elhelyezésére, mely ne hívná fel magára a figyelmet.
A nedves bélyegző-lenyomat hamisítása:
Ezen módszer első lehetősége a kézi rajzolással történő hamisítás, amikor az előkészület során a hamisítandó bélyegző-lenyomat képét előrajzolják azért, hogy a formai elemek az eredeti lenyomatnak a megfelelő helyére kerüljenek vissza. Ez felismerhető az előrajzolási grafit, körző nyomok beszúródásaiból, az eltérő betűk alakjaiból, típusaiból, méretéből, egymástól való távolságából, festék-lerakódási nyomokból, szöveghibákból, az UV alatt látszódó festék- és színeltérésekből, a súrlófényben látható karcolási nyomokból, a rossz betűsorokból, görbe vonalakból és rossz címermintákból.
4. Vízumhamisítás
A vízumhamisítás az egyik leggyakoribb tartalmi hamisítási típus. A jelenleg forgalomban lévő vízumokat kettő fő csoportba sorolhatjuk: bélyegzőlenyomat és vízumbélyeg formájú.
A bélyegzőlenyomat formájú vízum hamisításának módszerei és felismerési lehetőségei megegyeznek az átléptető bélyegzőlenyomat hamisításánál felsoroltakkal.
A vízumbélyeg hamisításánál figyelembe kell venni a papír anyagának minőségét, az alnyomatát, a vízumbélyegen belül a szöveg elhelyezkedését, betűtípusát, méreteit, esetleges nyelvtani hibákat. A vízumbélyeg érvényesítésére szolgáló nedves körbélyegző-lenyomat rajzolatát, szövegezését.
A hamisítás felismerésének alapvető feltétele az eredeti vízumbélyeg jellegzetességeinek ismerete. A hamis vízumbélyeg jellemzője, hogy nem okmánypapírra készül, nyomdai vagy színes fénymásolóval előállított, illetve színbeli eltérés tapasztalható.
5. Tartózkodási engedélyek hamisítása
A tartózkodási engedélyek hamisítása során az egyik leggyakoribb típus a tartalmi hamisítás. A jelenleg forgalomban lévő tartózkodási engedélyeket kettő fő csoportba sorolhatjuk: kártyaformátumú és bélyeg formájú.
A kártyaformátumú tartózkodási engedélyek hamisításának módszerei és felismerési lehetőségei megegyeznek a fentebb említett utánzás és tartalmi hamisítási módszereknél felsoroltakkal. Az ott leírt hamisítások, módszerek mindegyikét alkalmazzák a tartózkodási engedélyek hamisításakor is.
A bélyegformátumú tartózkodási engedélyeknél, a vízumhamisításnál leírtak a mérvadók, így figyelembe kell venni a papír anyagának minőségét, az alnyomatát, a bélyegen belül a szöveg elhelyezkedését, betűtípusát, méreteit, esetleges nyelvtani hibákat. A bélyeg érvényesítésére szolgáló nedves körbélyegző-lenyomat rajzolatát, szövegezését.
A hamisítás felismerésének alapvető feltételei ugyanazok, mint a vízumbélyeg hamisításnál felsoroltak.
6. Lap-, vagy fedélcsere
A lapcsere során a hamisító valamilyen, számára kedvezőtlen bejegyzést kíván eltávolítani az okmányából (pl.: kiutasítás), vagy egy új vízum bejegyzésére vagy a személyt érintő változtatások bejegyzésére szolgál. A lapcserének több módja is lehetséges, azonban a megvalósítás mindig a hamisító szakértelmétől függ.
Ahhoz, hogy egy oldalt ki lehessen cserélni, először az okmány fedőlapját kell eltávolítani. Ez az eljárás nagyon komoly szakértelmet és még tökéletesebb technikai logisztikát igényel. Szükséges az eredetivel megegyező lapon túl cérna, illetve ahhoz stancoló tű megléte is. Leggyakrabban a személyi adatokat és a fényképet tartalmazó oldalakat cserélik ki az új identitás megteremtése érdekében. A hamisításhoz egy hasonló, de eredetileg is létező okmányból kivett oldalt használnak fel, és ezt látják el a megfelelő bejegyzésekkel. Előfordul az is, hogy totális hamisítási lapot használnak fel.
Lap- vagy fedélcserére utaló jelek: az útlevél első vagy hátsó fedéllapján bontásból eredő sérülési nyomok láthatók; a lapokat összefűző cérna sérült, a gerincnél tűszúrások láthatók; az útlevél sorszámának típusa nem egyezik meg a kicserélt lapoldalon; az útlevél lapjai nem a megfelelő sorrendben követik egymást; az útlevél lapjain nincs perforáció, vagy azt más tűvel utánozták; az útlevél lapjainak színe eltérő; az útlevél szélein – bezárt állapotban – folytonossági megszakítás észlelhető; a kicserélt lap széle kilóg, illetve az útlevél gerincvégén hézag keletkezik.
A laphiány arról ismerhető fel, hogy az útlevél összecsukott állapotában, több lap hiánya esetén vékonyabb a megszokottnál, illetve az útlevél átlapozásakor az oldalszámok sorrendjében hiány mutatkozik.
7. Az eredeti útlevél illetéktelen kiállítása
A hamisítási forma két változata ismert: a teljesen és a részlegesen hamis adatbejegyzés. Amennyiben a hamisítók eredeti biankó útlevelet tudnak szerezni elkészítik, vagy beszerzik a kiállításhoz szükséges anyagokat, kellékeket, írószereket, bélyegzőket, festékeket és ezek felhasználásával kiállítják és hitelesítik az útlevelet a kiválasztott személy részére. Ilyenkor a tartalmi hamisítások eddig megismert jellegzetességeivel nem találkozunk, kivéve a fényképet biztosító és a hitelesítő bélyegzők lenyomatának meghamisítását. A hamisítási forma leleplezése komoly feladatot jelent, mivel változtatási jellegzetességekkel nem rendelkezik. Felismerésének feltétele az útlevelek eredeti kitöltése főbb jellemzőinek, anyagainak és eszközeinek pontos és részletes ismerete.
A részleges hamis adatbejegyzést és hitelesítést akkor alkalmazzák, amikor eredeti útlevelet részben kitöltve és bélyegzőkkel ellátva sikerül a hamisítóknak megszerezniük. A részleges kitöltés úgy értendő, hogy bejegyzik a kiállítás helyét, idejét, az útlevél időbeni érvényességét és elhelyezik a szükséges bélyegzőket. A fényképre kerülő bélyegzőt is elhelyezik, de olyan módszerrel, hogy a fénykép helyét egy üres papírral helyettesítik, így csak az útlevéllapon látszik majd a bélyegzőlenyomat. A név, a személyi adatok és a fénykép helyét üresen hagyják, csak a felhasználás előtt töltik ki, illetve helyezik be a fényképet, hamisítják rá a bélyegzőrészt.
E hamisítási forma felismerése az előző módszernél valamivel könnyebb, ugyanis más-más helyen és időben történik az útlevél kiállítása, így eltérőek az alkalmazott írószerek és eszközök. Eltérés mutatható ki a tinta színét, az íróeszköz fajtáját vagy az írógép típusát illetően. A fényképre kerülő hamis bélyegzőrész vizsgálatára pedig a fényképcserénél ismertetett jellegzetességek adnak lehetőséget.
8. Valótlan adat útlevélbe foglalásához közreműködés
Ez a sajátos módszer az intellektuális közokirat-hamisítás legveszélyesebb és legnehezebben felfedhető változata. Az elkövető a saját fényképével ellátott útlevéligénylő lapon más személy valós adatait tünteti fel, illetve a saját fényképével ellátott, más nevére kiállított személyazonosító igazolvánnyal igazolja személyazonosságát az útlevél kiállító hatóság előtt. A módszert akkor alkalmazzák, ha az elkövető nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy annak területi hatálya korlátozott. Ezzel a speciális módszerrel az embercsempészek több száz magyarul jól beszélő román állampolgárt juttattak be az Európai Unióba.
Leleplezésük hatásos módja az útlevél kiállításakor, illetve a határátkelőhelyen gyanú esetén a központi nyilvántartásban szereplő személyazonosító igazolvány fényképének összevetése az útlevélkérelmet benyújtó személyével.
