4/2003. (III. 31.) ORFK utasítás
a Rendőrség Gazdálkodási Szabályzata kiadásáról, egységes szerkezetben a módosításáról szóló 12/2005. (VII. 26.) ORFK utasítással
Szám: 5-1/4/2003. TÜK
5-1/12/2005. TÜK
[Az álló betűs szöveg a 4//2003. (III. 31.) ORFK utasítás, a vastagított, dőlt betűs szöveg a 12/2005. (VII. 26.) ORFK utasítás szövege.]
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (2) bekezdésének a) pontjában megjelölt jogkörömnél fogva, a Belügyminisztérium fejezet költségvetési gazdálkodásának rendjéről szóló 15/2004. (BK 13.) BM utasítás 5. pontjában foglaltak alapján, a Belügyminisztérium fejezet Gazdálkodási Szabályzatában (a továbbiakban: BMGSZ) foglaltak figyelembevételével a Rendőrség költségvetési szervei gazdálkodási rendjének szabályozására kiadom az alábbi
utasítást:
I. Általános rendelkezések
1. Az utasítás hatálya az általános rendőrségi feladatok végrehajtására létrehozott rendőri szervekre terjed ki.
2. A Szabályzat – a BMGSZ rendelkezéseihez igazodóan – meghatározza
- a Rendőrség költségvetési szervei gazdálkodása irányításának,
- az ORFK, mint középirányító szerv, és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek közötti pénzügyi-gazdasági munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét, továbbá a gazdálkodásukra vonatkozó egyéb szabályokat.
3. A Szabályzat egyes rendelkezéseinek alkalmazásánál figyelemmel kell lenni a speciális működési kiadások előirányzatának felhasználására vonatkozó külön rendelkezésekre.
4. A Szabályzatot a vonatkozó jogszabályokban, állami irányítás egyéb jogi eszközeiben foglaltakra figyelemmel, a BMGSZ rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
II. A Rendőrség költségvetési szerveinek csoportosítása, a költségvetésre vonatkozó szabályok
A Rendőrség költségvetési szerveinek besorolása, és költségvetési gazdálkodásuk szervezése
(BMGSZ 4-13. pontjához)
5. A Rendőrség költségvetési szervei a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) fejezethez tartozó költségvetési szervek gazdálkodási jogkör szerinti besorolásáról, egyes költségvetési szervek középirányító szervként történő elismeréséről, a gazdálkodási jogosítványok megosztási rendjéről szóló 23/2002. (IX. 10.) BM rendelet alapján:
a) A Belügyminisztérium fejezet, Rendőrség cím középirányító, a gazdálkodás megszervezésének módjára tekintettel önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerve:
az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK);
b) az ORFK a gazdálkodás megszervezésének módjára tekintettel önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szervei (továbbiakban: önállóan gazdálkodó költségvetési szerv):
ba) a Budapesti Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: BRFK);
bb) a megyei rendőr-főkapitányságok (a továbbiakban: MRFK-k);
bc) Rendészeti Biztonsági Szolgálat;
bd) a Köztársasági Őrezred;
be) a Gazdasági Ellátó Igazgatóság (a továbbiakban: GEI).
c)
d) a GEI:
- a gazdálkodás megszervezésének módjára tekintettel részben önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerve: a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, a Nemzeti Nyomozó Iroda,
-
-
- ellátási körébe tartozik: az ORFK részjogkörrel nem rendelkező szakmai, szervezeti egységei.
5/A. Az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Ellátó Igazgatóság (a továbbiakban: BEI) a Rendőrség, a Határőrség és a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata titkos információgyűjtő tevékenységének részletes szabályozásáról szóló 28/1999. BM utasítás alapján, figyelemmel az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2005. (III. 19.) ORFK utasítás 180. és 307. pontjaiban foglaltakra, az ORFK speciális működési kiadások előirányzatával gazdálkodó részjogkörű költségvetési egysége.
6. Az ORFK Gazdasági és Igazgatási Főigazgatóság vezetője (a továbbiakban: gazdasági és igazgatási főigazgató) feladata a Rendőrség költségvetési cím éves költségvetési javaslatának elkészítése, a költségvetés végrehajtása, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítése. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban: Áht.) 98. §-ában meghatározott megbízás alapján a gazdasági és igazgatási főigazgató az ORFK Gazdasági és Igazgatási Főigazgatóság (a továbbiakban: ORFK GIF) Terv és Költségvetési Főosztály (a továbbiakban: TKF) által kezelt, az ORFK és háttérintézményei költségvetési alcím részeként jóváhagyott tárgyévi költségvetés erejéig kötelezettséget vállalhat, a TKF vezetőjének egyidejű ellenjegyzésével. A kötelezettségvállalás részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza.
7. A Rendőrség költségvetési szerveinek kincstári ügyfélként való besorolását, illetőleg a besorolás módosítását az országos rendőrfőkapitány előzetes egyetértésével a gazdasági és igazgatási főigazgató - a BM Közgazdasági Főosztály útján – kezdeményezheti.
8. A Rendőrség gazdasági szervezeteinek felépítését, jogállását, a személyekhez, illetőleg beosztásokhoz kötődő feladat- és hatásköröket és azok ellátásának rendjét, a szervezeti és működési szabályzatban, az ügyrendben, továbbá az egyes beosztások feladatkörét a munkaköri leírásokban kell szerepeltetni.
A költségvetési szervek közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje, alapító és megszüntető okirat, vállalkozási tevékenység
(BMGSZ 14-16. pontjához)
9. A GEI és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervei között a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét rögzítő megállapodást az országos rendőrfőkapitány hagyja jóvá a BM Közgazdasági Főosztály előzetes véleménye alapján. A megállapodás egy példányát a jóváhagyást követő 8 munkanapon belül az ORFK GIF a BM Közgazdasági Főosztály útján küldi meg a BM közgazdasági helyettes államtitkár részére.
9/A. Az ORFK és a BEI, mint az ORFK speciális működési kiadások előirányzatával gazdálkodó részjogkörű költségvetési egysége közötti megállapodás megkötéséről és megküldéséről az ORFK GIF gondoskodik.
10. A Rendőrség költségvetési szervei alapító okiratának elkészítésénél, illetőleg módosításánál, valamint a megszüntető okiratának elkészítésénél az érintett költségvetési szerv köteles közreműködni. Az okiratokkal kapcsolatos felterjesztések a BM Közgazdasági Főosztály részére az ORFK GIF útján történnek.
11. Az alapító okirat alapján vállalkozási tevékenységet is folytató költségvetési szerv vállalkozási szabályzatát – az ORFK GIF-fel történt előzetes egyeztetést követően – az ORFK GIF útján kell a BM Közgazdasági Főosztálynak egyetértés céljából megküldeni. A Rendőrség fedőintézményeire vonatkozóan külön rendelkezések az irányadók.
A költségvetés tervezése
(BMGSZ 17-20. pontjához)
12. A Rendőrség költségvetési cím költségvetését az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek tervjavaslatai és adatszolgáltatásai alapján – az ORFK szakirányítást ellátó szerveinek bevonásával – a TKF állítja össze. A költségvetési javaslatok tartalmát, benyújtási határidejét jogszabály, valamint a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium tervezési tájékoztatója, továbbá az országos rendőrfőkapitány – a költségvetés tárgyévi tervezésére vonatkozó, a BMGSZ 19. c) pontjában meghatározott tartalommal kiadott – intézkedése határozza meg. Az intézkedés egy példányát az ORFK GIF megküldi a BM Ellenőrzési Főosztály részére.
13. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a TKF-fel lefolytatott tervegyeztetések alapján állítja össze költségvetési javaslatát és az intézkedésben megjelölt határidőn belül felterjeszti a TKF-re.
14. A költségvetés tervezése során az ORFK GIF kapcsolatot tart a BM Közgazdasági Főosztállyal, előzetes tervegyeztetést és költségvetési tervtárgyalást folytat.
A TKF a költségvetési tervjavaslatok kidolgozása során:
a) megállapítja – a bevételi és kiadási keretszámokhoz igazodóan, a szakmai követelményeknek megfelelően – a feladatellátásban megvalósítandó változásokat és azok feltételeit;
b) rögzíti a tervezés évében megvalósult előirányzat-változásoknak a tervezés irányszámaiban való számbavételi lehetőségét, illetve módját;
c) rendelkezik a feladatok és előirányzatok átcsoportosításáról a költségvetési szervek között;
d) egyeztetéseket végez, elkészíti az előírt összesítéseket;
e) felülvizsgálja és ellenőrzi az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek tervjavaslatait;
f) folyamatosan kapcsolatot tart az önállóan gazdálkodó költségvetési szervekkel;
g) összeállítja a Rendőrség költségvetési tervjavaslatát, cím, alcím szerint összesítve;
h) szöveges indokolást készít, melyben tételesen szerepelteti a feladatrendszerben bekövetkezett változásokat és azok költségvonzatát;
i) gondoskodik – a pénzügyi, számviteli szakterületet érintően – az előírt nyomtatványok és számítástechnikai programok továbbításáról, közreadásáról.
15. A TKF a BM Közgazdasági Főosztállyal történt egyeztetés után, az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek bevonásával véglegezi a Rendőrség tervjavaslatát és azt szöveges indoklással ellátva megküldi a BM Közgazdasági Főosztályának.
16. Az ORFK költségvetési előirányzatait, a Rendőrség központi kezelésű előirányzataival együtt – az ORFK GEI bevonásával – a TKF állítja össze.
17. A fejezeti kezelésű előirányzatot felhasználó költségvetési szervek a BMGSZ 20. d) pontjában meghatározattak szerint elkészített javaslatukat a TKF-en keresztül terjesztik fel a BM Közgazdasági Főosztályra.
Kincstári költségvetés, elemi költségvetés és költségvetési alapokmány
(BMGSZ 21-25. pontjához)
18. A TKF legkésőbb a költségvetési év január 10-ig összeállítja és a BM Közgazdasági Főosztály útján küldi meg a Rendőrség kincstári ügyfelei cím, alcím bontású, kiemelt előirányzatokat tartalmazó kincstári költségvetését a BM közgazdasági helyettes államtitkár részére.
19. A TKF a BM Közgazdasági Főosztálytól kapott információk alapján tájékoztatja az érintett költségvetési szerveket a tervezett előirányzatok alakulásáról.
20. A kincstári költségvetéseket a gazdasági és igazgatási főigazgató az önállóan gazdálkodó költségvetési szervekkel külön-külön – a BM Közgazdasági Főosztály általi visszaigazolását követő 15 napon belül – lefolytatott költségvetési tervtárgyalás keretében igazolja vissza.
21. A költségvetési tárgyalásról – a BMGSZ 22. pontjában foglaltaknak megfelelő tartalmú – jegyzőkönyvet kell készíteni.
22. A Rendőrség kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szervei elemi költségvetésüket a visszaigazolt előirányzatok alapján készítik el és a tárgyév február 5-ig – 4 példányban – megküldik a TKF részére.
23. A Rendőrség kincstári ügyfeleinek elemi költségvetését – felülvizsgálatukat követően – költségvetési cím, alcím szerint összesítve a TKF a tárgyév február 10-ig megküldi a BM Közgazdasági Főosztályra.
23/A. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 21. számú melléklete alapján készített költségvetési alapokmányt az elemi költségvetésre irányadó szabályok alapján kell kezelni.
24. A gazdasági és igazgatási főigazgató az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek részére a tárgyévi gazdálkodásra vonatkozóan intézkedést ad ki. Az intézkedés tartalmazza: a pénzügyi, anyagi, technikai, gazdálkodási feladatokat, a beszerzésekre vonatkozó irányelveket, a szakmai feladatokhoz rendelt kiadások rangsorolását, a váratlan feladatok költségeinek finanszírozásához tartalékolt keretet és felhasználásának módját, az alárendelt gazdálkodó szervezetek költségvetési előirányzatainak visszaigazolását, továbbá az év során jelentkező speciális finanszírozási módokat.
Előirányzat-felhasználás, előirányzat-módosítás
(BMGSZ 26-32. pontjához)
25. A költségvetési szervek az általuk elismert tartozásállományukról az Ámr. előírásai szerinti formában és tartalommal készített jelentést a tárgyhót követő hó 4-ig küldik meg a TKF-re. A felterjesztett űrlapokat a TKF összesíti és megküldi a BM Közgazdasági Főosztály részére.
26. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek a következő hónap várható bevételeinek és az időszak elején rendelkezésre álló forrásainak figyelembevételével havi előirányzat-felhasználási tervet készítenek. A tervet minden hónap 18-áig kötelesek megküldeni a TKF részére, mely azokat minden hónap 20-áig továbbítja – a BM Közgazdasági Főosztály útján – a BM közgazdasági helyettes államtitkár részére.
27. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, a havi finanszírozás keretei közötti korrekciót a kincstári ügyfélként működő szerveinél az ORFK GIF útján kezdeményezhetik a BM Közgazdasági Főosztálynál. A szöveges indoklással alátámasztott igényt a TKF az érintett kincstári ügyfél álláspontját tartalmazó nyilatkozattal együtt küldi meg BM Közgazdasági Főosztálynak.
28. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításaikról a Magyar Államkincstárnak megküldött nyomtatvány egy példányát szöveges indokolással ellátva, egyidejűleg a TKF-nek is megküldik.
29.
30. A fejezeti hatáskörben végrehajtható előirányzat-módosítások felterjesztésére és a címen belüli átcsoportosítások kezdeményezésére a TKF jogosult.
31. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknek és az ORFK GIF főosztályainak, osztályainak, a tárgyidőszakot megelőző hónap 5-éig kell megküldeniük a dokumentumokkal, számításokkal, szöveges indoklással alátámasztott, fejezeti hatáskörbe tartozó előirányzat-módosítási igényüket a TKF részére. A TKF felülvizsgálja a benyújtott igényeket, majd az összesített javaslatot a tárgyidőszakot megelőző hónap 8-ig felterjeszti a BM Közgazdasági Főosztály részére.
32. Az Országgyűlés és a Kormány hatáskörében jóváhagyott, a Pénzügyminisztérium által visszaigazolt előirányzat-módosítások végrehajtásáról – a BM Közgazdasági Főosztály értesítése alapján – a TKF folyamatosan gondoskodik.
33. A visszaigazolt országgyűlési, kormányzati, fejezeti hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítást a TKF vezeti át az eredeti előirányzaton, és azt visszaigazolja az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek részére.
34. Szervezeti módosítás, feladatváltozás esetén a döntés, illetve intézkedés hatálybalépését követő 30 napon belül az érintett költségvetési szervek a BMGSZ 32. pontjában meghatározott tartalmú közös jegyzőkönyvet készítenek. Az előirányzat-módosítási kérelmet az aláírt jegyzőkönyv becsatolásával az átvevő szervnek a TKF-en keresztül kell a BM Közgazdasági Főosztályra benyújtania.
Beszámolás
(BMGSZ 33-36. pontjához)
35. A Rendőrség, a Határőrség és a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata titkos információgyűjtő tevékenységének részletes szabályozásáról szóló 28/1999. BM utasításban foglaltakra figyelemmel a BEI, mint az ORFK speciális működési kiadások előirányzatával gazdálkodó részjogkörű költségvetési egysége a Szabályzat 36-42. és 48-49. pontjában foglaltakat eltérően alkalmazza.
36. A költségvetési szerveknek a főkönyvi könyvelést megfelelő részletezettségű – a Számlarendben előírt – analitikus nyilvántartással kell alátámasztani olyan mértékben, amely segítségével biztosítható az időközi mérlegjelentések, valamint a féléves és éves költségvetési beszámoló összeállítása.
37. A Rendőrség címhez tartozó költségvetési szerv féléves és éves beszámolóját, valamint évközi mérlegjelentését az előírt határidőre a TKF-nek küldi meg. A megküldött beszámolókat és a mérlegjelentést a TKF címszinten összesíti és azt a BM Közgazdasági Főosztálynak megküldi.
38. A TKF az adatszolgáltatási űrlapokat és a számítástechnikai programot a féléves beszámoló esetében legkésőbb július 22-ig, az éves beszámolónál legkésőbb a tárgyévet követő év február 7-ig küldi meg a költségvetési szerveknek. A TKF a költségvetési beszámoló értékeléséhez – külön körlevélben – további adatszolgáltatást is elrendelhet.
39. A költségvetési alcímek – a megadott határidőre – készítik el és továbbítják a TKF-nek a kincstári költségvetési beszámolót, melyet címszintű összesítés után a TKF a BM Közgazdasági Főosztálynak küldi meg.
40. Az éves költségvetési beszámoló elfogadásáról, valamint az előírt adatszolgáltatással való összhangjáról a TKF a tárgyévet követő május 30-áig a költségvetési alcímeket írásban tájékoztatja.
41. A költségvetési szerv átszervezés miatti végleges megszűnése esetén a megszűnés napjával, illetve a felügyeleti szerv megváltoztatásával járó átszervezés esetén az átszervezés napjával az éves költségvetési beszámoló elkészítésével azonos módon kell eljárni.
42. A költségvetési beszámoló teljesítésére kötelezettek zárszámadását a megadott szempontok alapján kell elkészíteni és azt a TKF-nek megküldeni. A zárszámadásokat a TKF felülvizsgálat után – címszinten összesítve – a BM Közgazdasági Főosztálynak küldi meg.
Előirányzat-maradvány megállapítása, elszámolása, felhasználása
(BMGSZ 37. pontjához)
43. Az éves beszámoló elkészítésekor a TKF a költségvetési szervek által megállapított előirányzat-maradványt felülvizsgálat után – jóváhagyásra javasolva – küldi meg a BM Közgazdasági Főosztálynak, majd a fejezet által alcím szinten jóváhagyott maradványt 15 napon belül az alcímeknek a TKF visszaigazolja.
A számvitel
(BMGSZ 38-42. pontjához)
44. A számvitel kialakításánál a Rendőrség költségvetési szerveinek az Áht. és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.
45. A Rendőrség címhez tartozó költségvetési szervek önálló számviteli politikáját, valamint az ahhoz kapcsolódó szabályzatokat saját hatáskörben – az alapító okiratában, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szakmai feladatai és sajátosságai figyelembevételével – kell kialakítani és írásba foglalni, majd azt követően a megadott határidőre a TKF-nek megküldeni. A szervezeti rendben bekövetkezett változás esetén újra kell szabályozni a számviteli politikát, és azt felterjeszteni a TKF-nek.
46. A számviteli politika meghatározásáért, írásba foglalásáért, valamint jóváhagyásáért az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője felelős.
47. a) Amennyiben az alkalmazott pénzügyi-számviteli rendszerekben a költségvetési szerv módosítást kíván eszközölni, úgy a vonatkozó kérelmet – szakmai indokolással ellátva – írásban a TKF-re kell benyújtani, melynek engedélyezése a BM Közgazdasági Főosztály hatáskörébe tartozik.
b) A költségvetési szerveknél használt számviteli szintetikus és analítikus nyilvántartások vezetését szolgáló szoftveralkalmazások lecserélése a BM Közgazdasági Főosztály útján történik.
48. A költségvetési szerv – indokolt esetben – a házipénztárába befolyt, 50 000 Ft-ot meghaladó összeg készpénzben tartásának engedélyezését kérelmezheti a TKF útján, a BM közgazdasági helyettes államtitkárától.
49. A költségvetési szerv a házipénztára napi záró pénzkészletének – a BMGSZ 42. pontjában előírt – 200 000 Ft-nál magasabb összegben történő megállapítását, szöveges indokolással alátámasztva, kérelmezheti a TKF útján, a BM Közgazdasági Főosztályon keresztül a BM közgazdasági helyettes államtitkárától. 200 000 Ft-tól alacsonyabb összeg esetében a költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben hagyja jóvá a házipénztár napi záró-pénzkészlet összegét.
50.
A fejezethez tartozó költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartása
(BMGSZ 43-44. pontjához)
51. A költségvetési szerv a kincstári számláihoz kapcsolódó aláírás-bejelentő karton egy példányát – a bekövetkező változások nyilvántartása végett – a Kincstár ellenjegyzését követően a TKF útján, 5 munkanapon belül köteles megküldeni a BM Közgazdasági Főosztály részére.
A kontrolling
(BMGSZ 46. pontjához)
52. A költségvetési szerveknek a BM TervTár rendszerhez a számviteli főkönyvi programjában szereplő adatállományokat (pftet.dbf) tárgyhónapot követő hónap 9. napjáig (az első adatszolgáltatás tárgyév április 9-e) kell a TKF részére megküldeni, amelyet a TKF a BM Közgazdasági Főosztálynak továbbít.
III. A költségvetési gazdálkodásra vonatkozó egyéb rendelkezések
A kötelezettségvállalás rendje
(BMGSZ 47. pontjához)
53. Az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek kötelesek a kötelezettségvállalás részletes rendjét kötelezettségvállalási szabályzatukban szabályozni. A kötelezettségvállalási szabályzat tartalmazza különösen:
- a kötelezettségvállalásra jogosultak körét;
- a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére jogosultak körét;
- a kötelezettségvállalás feltételeit;
- a kötelezettségvállalás szakmai előkészítésének feladatait, jogtanácsosi (jogi előadói) közreműködés, ellenjegyzés szabályait;
- a kötelezettségvállalás ellenjegyzésének feltételeit;
- kincstári ügyfélként a jogosultak nevét, aláírás mintáját, beosztását, aláírási jogosultságuk összeghatárát, jogcímét;
- a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésének (utalványozás), az érvényesítés rendjét.
54. A kötelezettségvállalási szabályzatot nyilvántartásba vétele céljából a TKF útján kell a BM Ellenőrzési Főosztályának – a BMGSZ 47. h) pontjában meghatározott határidőre – megküldeni. A fentiek szerint kell eljárni a kötelezettségvállalási szabályzat módosulása esetén is.
55.
56. Az Ámr. 134. § (9) bekezdésében és a 137. § (4) bekezdésében meghatározott értesítéseket (utasításra történt ellenjegyzések) az ORFK GIF útján kell megküldeni.
Behajthatatlan követelések
(BMGSZ 48. pontjához)
57. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. § 3. pontjában foglalt feltételek teljesülése esetén a követelés behajthatatlanná nyilvánítására az ORFK-n a gazdasági és igazgatási főigazgató, az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnél annak vezetője, illetve az általa kijelölt személy(ek) jogosult(ak).
Kiküldetés és szolgálati jellegű utazás elrendelése
(BMGSZ 49. pontjához)
58. A kiküldetéssel kapcsolatos költségek mértékére és megtérítésére a vonatkozó jogszabályok és BM rendelkezések az irányadók.
Közbeszerzés
59. A közbeszerzés során a költségvetési szerv a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 6. § (1)-(2) bekezdése figyelembevételével készített általános közbeszerzési (beszerzési) szabályzat alapján köteles eljárni.
Az eszköz beszerzések és szolgáltatások igénybe vételének tervezése
60. A költségvetési szervek olyan rendszereket, műszaki-technikai eszközöket tervezhetnek és szerezhetnek be, amelyek az alkalmasság, korszerűség, hatékonyság, gazdaságosság és az infrastrukturális szempontok együttes követelményeinek megfelelnek. Ezzel összhangban kell tervezni a felesleges vagyontárgyak használatból való kivonását.
61. A beszerzések tervezésénél fokozott figyelmet kell fordítani a várható működtetési, fenntartási és a személyi feltételek költségeire.
62. Az ORFK szintjén történő eszközbeszerzésre, illetőleg szolgáltatások igénybevételére vonatkozó egyeztetés időpontját az ORFK GIF Információtechnológiai és Műszaki Főosztály (a továbbiakban: IMFO) esetenként határozza meg.
63. A szabályzat alkalmazása szempontjából eszköz beszerzésnek minősül a Rendőrség alaptevékenységének ellátásához szükséges – anyagi állomány-, és normatáblázatokban, valamint a gépjármű nyilvántartási jegyzékben meghatározott – gépek, felszerelések, gépjárművek, szakanyagok és termékek beszerzése.
64. A szolgálati állatokkal való ellátás, gazdálkodás és nyilvántartás általános rendjére e Szabályzat rendelkezései az irányadók.
65. A beszerzések tervezését az IMFO tervezési intézkedése alapján a költségvetési szervek végzik. A felméréshez és tervezéshez alapul szolgál:
- a készletek feltöltöttsége és állapota;
- a tervezett, vagy jóváhagyott szervezeti fejlesztéssel és változással járó feladatnövekedés vagy csökkenés;
- az eszközállomány korszerűsítésének igénye.
66. A költségvetési tervjavaslat keretében kell tervezni az amortizációs pótláshoz, a javításokhoz és karbantartásokhoz, valamint a működtetéshez szükséges szolgáltatásokat (szakanyagokat). A tervezésnél figyelembe kell venni:
a) a megelőző időszak költség-ráfordítási és anyag-felhasználási tényszámait és a tervidőszakban várható fenntartási és szolgáltatási igényeket;
b) az elmúlt tárgyidőszakban keletkezett hiányok pótlását;
c) a használat során keletkezett amortizációt;
d) a műszaki leírásokban kötelezően előírt felújításokat;
e) a gazdaságosan elvégezhető felújításokat.
67. Az igénybevett szolgáltatások díjainak és a fenntartási költségeinek tervezése – amennyiben rendelkezésre áll – a bázis év tényszámai alapján történik.
Élelmezési tevékenység
(BMGSZ 50-59. pontjához)
68. Az élelmezési tevékenység megszervezésével, ellátásával (ideértve a különleges feladatot ellátók térítésmentes étkeztetésével, külső szervek és személyek étkezésével) kapcsolatos részletes feladatokat – a BMGSZ-ben és e Szabályzatban foglaltak alapján – a helyi sajátosságokra és adottságokra tekintettel:
- a Rendőrségi Igazgatási Központban (Budapest) elhelyezett rendőrségi szervek (ORFK, BRFK, Pest Megyei RFK) személyi állománya részére a BRFK;
- az önállóan gazdálkodó költségvetési szervekhez tartozó rendőrségi szervek személyi állománya részére a fenntartó költségvetési szerv vezetője határozza meg.
69. A Rendőrségi szervek az élelmezést saját konyhai étkeztetés keretében, továbbá külső vagy belső szolgáltatások igénybevételével oldhatják meg. Ennek hiányában, illetőleg erre figyelemmel az állomány részére étkezési hozzájárulás a jogszabályban előírt módon fizethető. Az étkezési hozzájárulás részletes szabályait külön ORFK intézkedés tartalmazza.
70. Térítés nélküli étkezés igénybevételére jogosultak az I/a. norma szerint:
- a különleges feladatokban (harckészültségi feladat és gyakorlat, biztosítási feladat, visszatartás, berendelés, közbiztonsági akció) a határőrizeti akcióban, menekültügyi veszély, válságkezelés végrehajtás feladatai ellátásában részt vevő személyi állomány (elemi csapás elhárításánál a Szabályzat 72. pontjában foglaltak irányadók);
- a nem ügyeleti munkakörben foglalkoztatottak, ha ügyeleti szolgálatot látnak el a rendes munkaidőt meghaladó időtartamra eső étkezésre;
- az egész napos (6 órát meghaladó) értekezleten, tanfolyamon, továbbképzésen nem vezénylés alapján résztvevő személyi állomány – amennyiben a parancsnok másképpen nem rendelkezik és a berendeltek napidíjban nem részesülnek – a rendezvény idejére eső étkezésre, valamint az ünnepi állománygyűlésre berendeltek;
- a sportversenyre felkészülés és a verseny idejére a versenyzőként résztvevő kérelmére a költségvetési szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető döntése alapján;
- nemzetközi rendezvények szervezőbizottsága, egyéb közreműködői a költségvetési szerv vezetője döntése alapján;
- a fogva tartottak a szervezett étkezés keretében.
Az I/a. norma igénybevételének módja: szolgálati jegyen a feladat (esemény) és létszám meghatározásával;
járandósága: a teljes napi normaérték részétkezésekre (reggeli, ebéd, vacsora) oszlik,
iránynorma: reggeli: 180 Ft, ebéd: 320 Ft, vacsora: 200 Ft. Az iránynormák minden esetben (Szabályzat 70-73. pont) bruttó összegben, nyersanyagköltségre értendők.
71. Térítés ellenében étkezés igénybevételére jogosult:
a) teljes (nyersanyag- és rezsiköltség, általános forgalmi adó) térítéssel az I/b. norma szerint a Rendőrség hivatásos, köztisztviselői és közalkalmazotti állományának tagja, valamint nyugállományú tagja;
b) a költségek (nyersanyag-, rezsiköltség, fogyasztási adó) 50%-ának felszámításával, az élelmezési ellátásban közvetlenül résztvevő konyhai és élelmezést szervező állomány munkaidejére eső részétkezés kötelező igénybevételével.
I/b. norma igénybevételének módja: a) pont szerint előzetes igényléssel; b) pont szerint a munkarendi beosztás alapján;
járandóság: a teljes napi normaérték részétkezésekre (reggeli, ebéd, vacsora) oszlik.
72. Rendkívüli térítésmentes élelmezésben részesülnek a feladat végrehajtása idején állományviszonyra való tekintet nélkül a II. norma szerint:
a) az elemi csapások, az ipari és környezeti katasztrófák terület elzárási, mentési, rendfenntartási feladataiban, valamint
b) a helyőrséget elhagyó harckészültségi gyakorlaton résztvevők.
II. norma igénybevételének módja: a feladat és létszám meghatározásával, szolgálati jegyen, napi vagy részétkezési igénnyel.
Iránynorma: reggeli: 200 Ft, ebéd: 350 Ft, vacsora: 210 Ft.
73. Az I-II. normákat kiegészítve
a) éjszakai pótlék jár a II/a) norma szerint a Szabályzat 72. a) pontban megjelölt feladatot ellátó állomány számára, ha az igénybevételre 22.00 órától 6.00 óráig folyamatosan kerül sor és az öt óra időtartamot meghaladja.
II/a) norma igénybevételének módja: feladat és létszám meghatározásával, szolgálati jegyen.
Iránynorma: 150 Ft.
b) ünnepi élelmezést feljavító III/b) norma szerinti pótlék jár az alábbi ünnepek alkalmából tartott ünnepi állománygyűlésre berendeltek számára:
- március 15.,
- április 24.,
- május 1.,
- augusztus 20.,
- október 23.
III/b. norma igénybevételének módja: étkezési létszám után számítható fel.
Iránynorma: 120 Ft.
c) a szabadban munkát végző állomány részére a III/c) norma szerint védőital jár, így:
ca) melegítő ital - azaz a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. § (11) és (12) bekezdéseiben meghatározott tea -, amennyiben a várható napi középhőmérséklet a szolgálatteljesítési (munka) idő 50%-ánál hosszabb időtartamban nem éri el a +4 C°-ot;
cb) hűsítő ital - azaz a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. § (10) és (12) bekezdéseiben meghatározott védőital -, amennyiben a várható napi középhőmérséklet a 24 C°-ot eléri, vagy meghaladja.
III/c) norma igénybevételének módja: létszám szerint szolgálati jegy.
Iránynorma: 100 Ft/liter.
d) sportpótlék jár a III/d. norma szerint annak, aki szervezett területi, országos nemzetközi kiképzési, illetőleg sportversenyeken vesz részt;
III/d) norma igénybevételének módja: elöljárói intézkedés alapján
Iránynorma: 150 Ft.
e) hidegélelmezési pótlék jár a III/e. norma szerint a térítésnélküli élelmezésre jogosultak részére.
III/e) norma igénybevételének módja: szolgálati jegyen. Iránynorma: reggeli: 50 Ft, ebéd: 80 Ft., vacsora: 60 Ft.
74. Repülőgép- és helikopter-vezetői és szerelői pótlék jár, a Magyar Honvédségnél érvényben lévő szabályok és ellátási norma szerint:
- a repülőgép- és helikoptervezetők, valamint a velük együtt hajózó repülésirányítók,
- a repülőgép és helikopterszerelők, a javításban és a műszaki ellenőrzésben közvetlenül résztvevő technikusok számára.
75. Az állomány tagjai a térítéses norma, illetve közétkeztetést akkor is igénybe vehetik, ha fizetett, vagy fizetés nélküli, egészségügyi szabadságon, továbbá szülési, gyermekgondozási, illetőleg táppénzes állományban vannak.
76. Az élelmezési normák karbantartása évente egy alkalommal a fenntartó költségvetési szerv vezetőjének kötelezettségét képezi. A norma csak a nyersanyagköltséget tartalmazza.
77. A II. norma szerinti ellátást természetben és készpénzben egyaránt, az élelmezési pótlékot csak természetben lehet biztosítani.
78. Az élelmezési tevékenység közegészségügyi előírásai alkalmazására az ORFK intézkedéseit is irányadónak kell tekinteni.
Alapítványok és társadalmi szervezetek támogatása, adományok elfogadása, gazdasági társaságban való részvétel
(BMGSZ 60-62. pontjához)
79. A Rendőrség költségvetési szervei általi társadalmi szervezet létrehozására, illetve ilyen szervezethez történő csatlakozására vonatkozó engedély kiadását, a gazdasági és igazgatási főigazgató útján előterjesztett kérelemmel, az országos rendőrfőkapitány előzetes egyetértésével – a BMGSZ-ben meghatározott feltételekkel – lehet kezdeményezni.
80. Az alapítvány és a társadalmi szervezet által ellátott feladattal összefüggő kifizetésre, amennyiben annak feltételei fennállnak – az ORFK GIF útján előterjesztett kérelemre – az országos rendőrfőkapitány engedélyezheti a kötelezettségvállalást.
81. Az alapítvány, illetőleg társadalmi szervezet támogatásának elszámolására vonatkozó részletes számadási szabályokat a gazdasági és igazgatási főigazgató határozza meg.
82. A támogatás címzettjének elszámolását az ORFK által nyújtott támogatás esetén a TKF, az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv által nyújtott támogatás esetén a gazdasági szervezete ellenőrzi.
83. A támogatás folyósításáról szóló éves kimutatást a tárgyévet követő február 28-áig a TKF-nak kell megküldeni. A kimutatásokat a TKF ellenőrzi, majd ezt követően saját kimutatásával együtt a BM közgazdasági helyettes államtitkárnak címezve a BM Közgazdasági Főosztálynak április 30-áig megküldi.
84. A Rendőrség költségvetési szervének gazdasági társaság, közhasznú társaság alapítására, illetőleg azokban érdekeltség szerzésére vonatkozó kérelmét, illetve javaslatát – az ORFK GIF útján – az országos rendőrfőkapitány egyetértésével kell a BM közgazdasági helyettes államtitkárhoz - a BM Közgazdasági Főosztály útján – benyújtani.
85. A Rendőrség költségvetési szerve adományt csak a
- „Biztonságos Magyarországért Közalapítványtól” (a továbbiakban: Közalapítvány),
- az önkormányzatoktól, az önkormányzati társulásoktól, önkormányzati közalapítványoktól,
- az 1994. január 1-je előtt alapított önkormányzati alapítványoktól,
- nemzetközi (külföldi vagy magyar székhelyű, magyar és/vagy külföldi személyek által alapított) alapítványoktól,
- külföldi rendvédelmi szervektől, valamint
- nemzetközi megállapodás, egyezmény alapján külföldi kormányoktól, minisztériumoktól fogadhat el (BMGSZ 62. h) pont).
Más személy vagy szervezet adományát a Rendőrség csak a Közalapítvány útján fogadhatja el.
Belföldön bejegyzett és nyilvántartott alapítványtól, közalapítványtól csak abban az esetben fogadható el közvetlenül adomány, ha alapítóik között kizárólag önkormányzatok szerepelnek.
86. A 85. pontban jelöltek által a Rendőrség a javára felajánlott adományt (pl. a pénzeszköz, ingó, ingatlan, vagyoni értékű jog, ingyenes, vagy feltűnően nagy értékkülönbség mellett nyújtott szolgáltatás) – ha annak működtetésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítése biztosított – elfogadni jogosult:
a) 2 millió forint bruttó értékhatárig az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője a gazdasági igazgató ellenjegyzésével. Ha az adomány ingatlan, gépjármű vagy a Rendőrségnél nem rendszeresített eszköz, vagy azt külföldi szerv (szervezet) ajánlotta fel, elfogadásához a gazdasági és igazgatási főigazgató előzetes jóváhagyását kell kérni;
b) 2 millió forint bruttó értékhatárt meghaladó, de 10 millió forint bruttó értékhatárt el nem érő adomány esetén a gazdasági és igazgatási főigazgató. Amennyiben a tárgyévben kapott adományok bruttó göngyölített értéke ugyanazon támogató esetén meghaladja a 2 millió forint bruttó értékhatárt, az adomány elfogadása a gazdasági és igazgatási főigazgató hatáskörébe tartozik;
c) 10 millió forint bruttó értékhatár elérése esetén, illetőleg ha a tárgyévben kapott adomány göngyölített értéke egy támogató esetén eléri, vagy meghaladja a 10 millió forint bruttó értékhatárt – a gazdasági és igazgatási főigazgató előterjesztésére – a BM közgazdasági helyettes államtitkár.
Az adományok érték szerinti nyilvántartása a támogatott rendőri szerv kötelezettségét képezi. Adományok értékeként a forgalmi értékük bruttó összegét, a rendszeresen ismétlődő adományok esetében az egyéves értéket kell alapul venni.
87. A Rendőrség költségvetési szerve a részére felajánlott adományokról – amennyiben annak elfogadása a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörét meghaladja – az ahhoz kapcsolódó jogokról és kötelezettségekről, valamint egyéb lényegesnek ítélt körülményről köteles a szolgálati út betartásával (az IMFO útján) a gazdasági és igazgatási főigazgatóhoz, illetőleg annak engedélyezési jogkörét meghaladó esetekben – a gazdasági és igazgatási főigazgató hozzájárulásának előzetes kikérésével – a BM közgazdasági helyettes államtitkárhoz kérelmet előterjeszteni.
88. A kérelemben az adományokhoz kapcsolódó jogok, kötelezettségek, valamint a lényegesnek ítélt körülmények részletezése során különösen ki kell térni:
- milyen fontosabb, a tulajdonlást korlátozó jogosultságok állnak fenn az adományon (pl. haszonélvezeti, használati jog, telki szolgalom stb.);
- az adomány lényeges tulajdonságainak teljes dokumentálása (pl. ingatlan-nyilvántartás, korábbi adás-vételi, ajándékozási stb. szerződés);
- milyen jogállású az adományozó (pl. cselekvőképességre vonatkozó adatok, eseti gondnokság, felszámolás előtt vagy alatt álló jogi személy stb.);
- nem áll-e fenn valamilyen szerződésből eredően az adományon a szerződést biztosító mellékkötelezettség (pl. zálogjog, jelzálogjog);
- milyen célt szolgál az adomány az adományozó nyilatkozata szerint;
- milyen közterhek terhelik az adományt (pl. földadó, gépjármű-biztosítások stb.);
- az adomány átvétele és későbbi felhasználása nem igényel-e nagy költséget (pl. használatba adás esetén a teljes időtartamon belül, tulajdonba adás esetén minimum egy éven belül az eszköz tárgyévi értékének 50%-át meghaladó javítási költség);
- a költségvetési szerv az adományt milyen módon tudja a tevékenységéhez felhasználni;
- az adományozó által támasztott feltételek teljesíthetőségére és annak következményeire;
- a felajánlott vagyontárgy rendszerbe illeszthetőségére, alkalmasságára és gazdaságos működtetési feltételeinek meglétére;
- részletesen meg kell jelölni azokat a körülményeket is, amelyek nélkülözhetetlenek az adomány elfogadásának mérlegelésekor.
89. Az előterjesztett kérelemhez csatolni kell:
- az adományozásról szóló szerződés (megállapodás) tervezetét, az adományozó felajánlását tartalmazó iratot, valamint azokat az iratokat (pl. önkormányzat testületi ülésének jegyzőkönyve, Közalapítvány befogadó nyilatkozata) amely az adományozó és az adományt elfogadó közös szándékát tartalmazza,
- az adomány értékét igazoló okmányt (számlát) vagy annak hiteles másolatát, tárgyi eszköz esetében annak azonosítására szolgáló adatokat (gyári-, sorozat-, motor-, alvázszám, forgalmi rendszám, a forgalomba helyezés időpontja),
- az adomány lényeges tulajdonságaihoz kapcsolódó okiratot és dokumentációt (pl. tulajdoni lap másolatát, ingatlanforgalmi értékbecslés iratait).
90. Az adomány elfogadására vonatkozó előterjesztést döntésre az IMFO készíti elő. Ennek során véleményezi a javaslatot és a szerződéshez (szerződési ajánlathoz) beszerzi az ORFK Jogi Főosztály - jogi vonatkozású – véleményét, indokolt estben a TKF véleményét is. Az adomány elfogadására vonatkozó kérelem elbírálásánál vizsgálni kell – a Szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelően – az adományhoz kapcsolódó jogokra, kötelezettségekre, valamint lényegesnek ítélt körülményekre (pl. műszaki állapot) vonatkozó adatokat. A Rendőrség részére adományként felajánlott technikai eszközök elfogadásának műszaki követelményeit a Szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.
91. Az adomány elfogadása tárgyában hozott döntésről – a dokumentáció visszaküldésével egyidejűleg – a döntéstől számított 8 napon belül, az IMFO írásban tájékoztatja az érintett költségvetési szervet. Az adományt ezen tájékoztatás kézhezvétele előtt nem lehet birtokba venni. Az adománnyal járó valamennyi kötelezettség és felelősség az érintett költségvetési szervet terheli.
92. Az elfogadott adományokról naprakész nyilvántartást kell vezetni:
a) az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági igazgatóságán az alárendelt rendőri szervek szerinti bontásban, a teljes dokumentációt tárolva;
b) az IMFO Műszaki Osztályánál:
ba) az ORFK számára szóló adományok tekintetében a teljes dokumentációt tárolva,
bb) valamint a költségvetési szerveknek megfelelő bontásban az elfogadásra vonatkozó iratokat tárolva.
93. Az adományok elfogadásával kapcsolatos ügyintézésre az önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknél ügyintézőt kell kijelölni. Felkészítésükről évente ismétlődő oktatás keretében az IMFO gondoskodik.
94. Az elfogadott adományok jellegéről és értékéről (összegszerűen) részletezett kimutatást az önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknek az IMFO-hoz a tárgyévet követő február 28-ig kell megküldeni, amelyet az ORFK GIF összegez és az összegzett kimutatást a gazdasági és igazgatási főigazgató a BM Közgazdasági Főosztály útján a BM közgazdasági helyettes államtitkár részére a tárgyévet követő április hó 30-áig terjeszti fel.
Az előzőeken túlmenően az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek kötelesek az általuk nyilvántartott adományokról minden negyedévet követően – a következő hónap 20-áig – az IMFO felé a Szabályzat 2. számú melléklete szerinti tartalommal adatot szolgáltatni az adott negyedévet érintő adományokról, és ezzel együtt minden ezekre vonatkozó szerződés másolatát megküldeni.
A biztosítások kötésének rendje
(BMGSZ 64. pontjához)
95. Az ORFK és az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek a BMGSZ 64. b) pontjában meghatározott személyi körön kívüli biztosítások megkötésére a BM közgazdasági helyettes államtitkár előzetes egyetértésével – a közbeszerzés szabályaira vonatkozó rendelkezések szerint – jogosultak. Az érintett munkakörökre (személyekre) vonatkozó javaslat az ORFK GIF útján terjeszthető fel. Az ORFK vezetőjéhez előzetes egyetértés megadása céljából a javaslatot az ORFK GIF terjeszti fel.
Pénzügyi igények külső szervezetek felé történő előterjesztésének, állásfoglalások kérésének rendje
(BMGSZ 65-66. pontjához)
96. A Rendőrség önállóan gazdálkodó költségvetési szervei külső szervezetek felé költségvetésükkel kapcsolatos többletigényeiket a TKF útján terjeszthetik elő. A TKF-hez benyújtott előterjesztésnek tartalmaznia kell a költségvetési szerv nyilatkozatát, mely szerint a többletigény benyújtását megelőzően elvégzett felülvizsgálat alapján a szerv költségvetésében az igényelt feladat ellátására felhasználható szabad előirányzat, pénzeszköz nem áll rendelkezésre.
97. A költségvetési gazdálkodással, adózással, járulékfizetéssel kapcsolatosan felmerülő állásfoglalást az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek a TKF útján kezdeményezhetik. A BM Közgazdasági Főosztály értesítéséről a TKF gondoskodik.
Személyi juttatás és létszámgazdálkodás
(BMGSZ 67. pontjához)
98. A költségvetési szervek vezetői – a gazdálkodási jogkör szerinti besorolástól függetlenül – a részükre jóváhagyott, illetve a módosított személyi juttatások és létszám előirányzatával önállóan – a jogszabályban meghatározott módon – gazdálkodnak.
a) A költségvetési szervek kötelesek a személyi állomány valamennyi, a személyi juttatások körébe tartozó járandóságát, illetve a nem állományba tartozók részére kifizetett juttatásokat teljes körűen rögzíteni a KIR rendszerben.
b) A központosított illetmény-számfejtési feladatokról, valamint a bér- és munkaügyi adatszolgáltatás rendjéről szóló 37/2001. (X. 25.) PM rendeletben foglaltaknak megfelelően a költségvetési szerv illetményszámfejtésre vonatkozó munkáltatói rendelkezési okiratai kötelezettségvállalásnak minősülnek. A kötelezettségvállalás szabályaira tekintettel a személyügyi szervek a személyi állomány juttatására vonatkozó parancsaikat (állományparancsok) minden esetben kötelesek az arra jogosult személlyel ellenjegyeztetni.
99. A személyi juttatások előirányzatainak maradványa év közben a jogszabály által meghatározott keretek között használható fel. Az előirányzat átcsoportosítását a középirányító költségvetési szerv – országos rendőrfőkapitányi intézkedéssel – további feltételekhez kötheti.
100. Az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv köteles a tartósan üres álláshelyekről, illetve az azokra jutó személyi juttatás felhasználásáról nyilvántartást vezetni.
101. A költségvetési szervek, a létszám és személyi juttatások alakulásáról szükség szerint (külön intézkedés alapján) negyedéves és éves KSH statisztikai jelentést készítenek.
102. A költségvetési szervek a tárgyév során első alkalommal április 9-éig, majd ezt követően minden hónap 9-éig a TKF-re felterjesztik a személyi juttatás előirányzat aktuális, előző havi módosítását és tényleges felhasználását altétel mélységben részletező, intézményi költségvetési beszámoló 02 űrlapján készített jelentést. Az űrlap adatait – szükség szerint – a TKF előírásainak megfelelően tovább kell bontani, illetőleg bővíteni.
103. A megbízási díj kifizetésére kizárólag a költségvetési szervek és a megbízott között a feladatra vonatkozóan előzetesen megkötött megbízási szerződés (BMGSZ 68. pont), és teljesítés igazolás alapján kerülhet sor.
Építési beruházások tervezése
(BMGSZ 76-78. pontjához)
104. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek az építési beruházásokra vonatkozó következő évi igényeiket rangsorolás és összesítés céljából október 31-áig az ORFK GIF-re terjesztik fel. A középtávú terv alapján előkészített beruházási javaslatokat a BM Műszaki Fejlesztési Főosztálynak az ORFK GIF küldi meg.
105. A BM Műszaki Fejlesztési Főosztály által az energiaracionalizálási fejlesztések megvalósítására elkülönített keret felhasználásának rendjét a Rendőrség vonatkozásában a Magyar Köztársaság Rendőrsége energiagazdálkodásáról szóló 6/2001. (IV. 29.) ORFK utasítás szabályozza. A pályázatok benyújtásáról egyidejűleg az ORFK főenergetikusát tájékoztatni kell.
A rendőrségi ingatlan-felújítások rendje
106. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek ingatlan-felújítási elő-tervüket – amely fontossági sorrendben tartalmazza felújítási igényeiket – összesítés céljából a III. n.évi beszámoló jelentésükkel egyidejűleg terjesztik fel az ORFK GIF-re.
107. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek a költségvetési törvény megjelenését követően az abban meghatározott keretek figyelembevételével készítik el pontosított felújítási tervüket és – azt a gazdasági és igazgatási főigazgató beszerzési intézkedésében foglaltak szerinti feladatok végrehajtása céljából – a tárgyév január 15-éig terjesztik fel az ORFK GIF-re.
108. Az építési beruházások és felújítások megvalósulását az ORFK GIF jogosult ellenőrizni. Ennek keretében jogosult az arra vonatkozó okmányokat bekérni, illetve azokat a helyszínen ellenőrizni.
109. Az ORFK építési beruházási és felújítási feladatai keretében:
- tervezi, koordinálja és irányítja a hatáskörébe tartozó beruházással, felújítással, állagmegóvással kapcsolatos feladatokat;
- javaslatot tesz az ingatlan-felújítási előirányzat rendőri szervek közötti elosztására;
- az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek javaslatai alapján elkészíti a Rendőrség beruházási és felújítási terveit;
- felülvizsgálja az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek évközi és év végi felújítási beszámolóját, javaslatot tesz az ingatlan felújítási pénzmaradványok felhasználására;
- folyamatosan figyelemmel kíséri a rendőri szervek építési szakszolgálatainak működését. Építésügyi kérdésekben a Rendőrség szervezetén belül szakirányítói hatáskörben jár el.
Rendkívüli események jelentése
(BMGSZ 79. pontjához)
110. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknek a rendkívüli eseményekről szóló összegző éves jelentését – a BMGSZ-ben előirt tartalommal – az ORFK GIF útján kell a Belügyminisztérium felé megküldeni. A Belügyminisztérium Gépjármű Szabályzatáról szóló 23/2002. (BK 17.) BM utasításban foglalt – a BM Műszaki Fejlesztési Főosztály útján a BM közgazdasági helyettes államtitkár felé irányuló – jelentési, adatszolgáltatási kötelezettségnek az ORFK GIF útján kell eleget tenni.
Adatszolgáltatás rendje
(BMGSZ 80-81. pontjához)
111.
112. A TKF felülvizsgálja, és cím szerint összesíti azokat az eseti, illetőleg rendszeresen ismétlődő adatszolgáltatásokat, amelyek
- a költségvetés tervezéséhez,
- a pénzellátáshoz,
- a költségvetési folyamatok évközi alakulásának megfigyeléséhez,
- a költségvetési beszámoláshoz,
- a statisztikai adatgyűjtéshez kapcsolódnak.
113. A költségvetési szerveknek a beruházásokról – a Központi Statisztikai Hivatal felé – gazdaság-statisztikai jelentést kell készíteniük és azt megküldeni a TKF-nek negyedévenként a tárgyidőszakot követő hó 10-éig, évenként a tárgyévet követő március 10-éig. A TKF a jelentéseket a rendelkezésre álló adatok alapján ellenőrzi és összesítve a BM Közgazdasági Főosztálynak továbbítja.
114. A költségvetési szervek a tárgyév során első alkalommal április 9-éig, majd ezt követően minden hónap 9-éig a TKF-nek felterjesztik a működési bevételek előirányzat aktuális, előző havi módosítását és tényleges felhasználását altétel mélységben részletező, az intézményi költségvetési beszámoló 07-es űrlapján készített jelentést. Az űrlap adatait – szükség szerint – a TKF előírásainak megfelelően tovább kell bontani, illetőleg bővíteni.
115. A költségvetési szervek minden negyedévet követő hónap 10-éig a TKF-re megküldik – a megadott szempontok szerint – a személyi juttatás és dologi kiadás előirányzaton felmerült, pénzügyileg teljesített bűnügyi költségek adatait.
116. A gazdasági és igazgatási főigazgató, vagy az általa megbízott vezető jogosult a Rendőrség költségvetési szerveitől eseti adatszolgáltatások bekérésére.
117. A külső – fejezethez nem tartozó – szervezetek részéről történő adatszolgáltatás kérését a TKF útján lehet a BM Közgazdasági Főosztálynál kezdeményezni.
IV. Ingatlangazdálkodás
A vagyonkezelők ingatlanvagyonának kezeléséről, értékesítéséről és egyéb kötelezettségeiről
(BMGSZ 82-89. pontjához)
118. Az ORFK GIF a Rendőrség szervei részére rendelkezésre bocsátott ingatlan vagyongazdálkodási feladatai keretében:
a) javaslatot tesz a BM Műszaki Fejlesztési Főosztály felé a vagyonkezelő kijelölésére, vagyonkezelő személyére és az általa kezelt ingatlanvagyonra;
b) kezdeményezheti a BM Műszaki Fejlesztési Főosztály felé – a rendőri feladatok átcsoportosításához igazodva – a vagyonkezelői jog visszavonását, illetőleg új vagyonkezelő kijelölését;
c) összehangolja és irányítja az ingatlan- és lakásgazdálkodási tevékenységet;
d) felülvizsgálja és összehangolja rendőrségi szinten a vagyonkezelő rendőri szervek által elidegenítésre tervezett, illetőleg javasolt ingatlanok körét, továbbá a szükségletként jelentkező ingatlanok iránti igényt, tervezi a megoldások alternatíváit;
e) koordinálja a rendőrségi ingatlanok elidegenítését, döntésre előkészíti a vagyonkezelő rendőri szervek által elidegenítésre javasolt kincstári vagyoni körből történő kikerülését, vagy más vagyonkezelőre történő átruházását, és a lebonyolítására tett javaslattal felterjeszti a BM Műszaki Fejlesztési Főosztályára;
f) szakmai felügyeletet gyakorol a rendőri szervek ingatlangazdálkodása felett;
g) éves ellenőrzési terve alapján ellenőrzi a rendőri szervek vagyonkezelői tevékenységére vonatkozó szabályok érvényesülését.
119. A lakásgazdálkodás rendjét és azzal összefüggő hatásköröket – a vonatkozó rendelkezések alapján – az országos rendőrfőkapitány külön intézkedésben határozza meg.
120. A vagyonkezelő a BM Műszaki Fejlesztési Főosztály mellett az ORFK GIF-et is köteles felkérni az ingatlanvásárlásra vonatkozó közbeszerzési eljárásban való részvételre.
121. Az adomány elfogadásánál a Szabályzat 85-94. pontban foglalt feltételeket is alkalmazni kell.
122. A leendő vagyonkezelő a kijelölési eljárás során készített előterjesztést az ORFK GIF útján küldi meg a BM Műszaki Fejlesztési Főosztály részére.
123. A vagyonkezelő köteles megküldeni a szerződés megkötését követő 30 napon belül a módosított vagyonkezelési szerződés egy másolati példányát az IMFO-nak is.
Az ingatlanvagyon bérbeadása
(BMGSZ 90-93. pontjához)
124. A vagyonkezelő az engedély megszerzéséhez készített előterjesztést, a BM Műszaki Fejlesztési Főosztály részére az ORFK GIF útján küldi meg.
125. A vagyonkezelő a 10 évi időtartamot meghaladó bérleti szerződés másolatát, a megkötést követő 15 napon belül, nyilvántartásba vétel céljából köteles az IMFO részére is megküldeni.
Értékesítés
(BMGSZ 94-99. pontjához)
126. A vagyonkezelő az ingatlanvagyon elidegenítésére vonatkozó javaslatát, valamint az ingatlan részletes bemutatását tartalmazó dokumentációt a BM Műszaki Fejlesztési Főosztálynak az ORFK GIF útján köteles felterjeszteni.
127. A vagyonkezelő a megbízási szerződés alapján, a BM Műszaki Fejlesztési Főosztállyal és az IMFO-val egyeztetve készíti el a pályázati felhívási dokumentációt.
128. A vagyonkezelő a pályázati ajánlatok felbontásának időpontjáról az IMFO-t is köteles értesíteni.
129. A vagyonkezelő a megkötött adásvételi szerződés egy (másolati) példányát – a megkötéstől számított 15 napon belül – köteles megküldeni az IMFO-nak is.
130. A vagyonkezelő köteles a tájékoztatás másolati példányát az IMFO részére is megküldeni.
Ingatlanvagyon csere
(BMGSZ 100-102. pontjához)
131. A vagyonkezelő a közbeszerzési törvény előírásainak megfelelő eljárásra köteles meghívni az ORFK GIF képviselőjét.
132. A vagyonkezelő köteles megküldeni a megkötött csereszerződés 1 másolati példányát – a megkötéstől számított 15 napon belül – nyilvántartásba vétel céljából az IMFO-nak is.
A vagyonkezelői jog átruházása
(BMGSZ 103-106. pontjához)
133. A vagyonkezelő az átruházáshoz történő belügyminiszteri egyetértés érdekében készített előterjesztést az ORFK GIF útján terjeszti fel a BM Műszaki Fejlesztési Főosztálya részére.
134. Az átruházó köteles a belügyminiszteri engedély birtokában az IMFO-t is – a megkötéstől számított 15 napon belül – értesíteni a megállapodás és a módosított vagyonkezelési szerződés 1 másolati példányának megküldésével.
135. A vagyonkezelői jogról történő lemondásról készített javaslatot a vagyonkezelő az ORFK GIF útján köteles eljuttatni a BM Műszaki Fejlesztési Főosztálya számára. A javaslat elfogadásáról a vagyonkezelő köteles az IMFO-t írásban tájékoztatni.
Megterhelés
(BMGSZ 107-109. pontjához)
136. A vagyonkezelő a megterhelésre vonatkozó javaslatát, a vizsgálati dokumentáció csatolásával az IMFO útján terjeszti elő a BM Műszaki Fejlesztési Főosztálya részére.
137. A vagyonkezelő a megterhelésre vonatkozó megállapodás 1 másolati példányát – a megkötéstől számított 15 napon belül – köteles megküldeni az IMFO-nak.
Nyilvántartási kötelezettségek
(BMGSZ 110-113. pontjához)
138. A vagyonkezelő feladata az összesített számítógépes ingatlan-nyilvántartás vezetése, valamint az ORFK GIF által kért egyéb adatok és kimutatások összeállítása.
139. Az ORFK és szervei ingatlan nyilvántartásának rendjét – a kidolgozás alatt álló Ingatlan Információs Rendszer bevezetését követően – a gazdasági és igazgatási főigazgató külön intézkedésben szabályozza.
Adatszolgáltatási kötelezettségek
(BMGSZ 114-116. pontjához)
140. A BMGSZ 114. pontja alapján teljesített adatszolgáltatásokat az előírt határidőben és tartalommal az IMFO részére is meg kell küldeni.
141. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek saját ingatlanállományukról kötelesek minden év október 15-éig a BMGSZ 113. pontjában meghatározott összesített kimutatást az IMFO-nak is megküldeni.
142. Az adatszolgáltatást az ORFK GIF útján kell teljesíteni, az adatlapokat minden év február 10-éig kell az ORFK GIF-nek megküldeni.
143. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknek az ingatlangazdálkodással kapcsolatos minden olyan adatszolgáltatásról, amelyet egyébként nem az ORFK útján teljesítenek, az IMFO-t is tájékoztatniuk kell.
V. Vagyontárgyakkal való gazdálkodás szabályai
A Rendőrség kezelésében lévő vagyontárgyak (eszközök és termékek) rendszeresítése, használatba vétele, valamint használatból való kivonása
144. A rendőrségi feladatokhoz bevezetésre kerülő új termékek és eszközök rendszeresítésének és használatba vételének feltétele az optimális alkalmassági, gazdaságossági és hatékonysági követelmények teljesülése.
145. A rendszeresítésre kötelezett termékek és eszközök használatba vétele előtt rendszeresítési eljárást kell lefolytatni. A rendszeresítési eljárás lefolytatásáról a gazdasági és igazgatási főigazgató intézkedik. Az eljárásról a Belügyminisztérium Rendszeresítési Szabályzatáról szóló 24/2002. (BK 17.) BM utasítás (a továbbiakban: Rendszeresítési Szabályzat) 3. számú mellékletének megfelelő jegyzőkönyvet kell készíteni és a BM Műszaki Fejlesztési Főosztálya részére megküldeni.
146. A rendszeresítési eljárás alá vont termékek és eszközök elbírálására (a rendszeresítési jegyzőkönyvben meghatározott összegzések elkészítésére, az amortizáció meghatározására, értékelések, javaslatok összeállítására, koordinációs munka elvégzésére) rendszeresítési bizottságot kell alakítani. A bizottság tagjait a rendszeresítendő eszköz szakterületileg illetékes képviselői közül az országos rendőrfőkapitány, a bizottság elnökét a tagok közül a BM Műszaki Fejlesztési Főosztály vezetője jelöli ki. Az eljárás legfeljebb 6 hónapig tarthat, az ettől való eltérést csak a BM közgazdasági helyettes államtitkára engedélyezheti.
147. A rendszeresítési bizottság feladata különösen:
- a minősítést végző külső szerv véleményének összegzése,
- a csapatpróba (próbahasználat) eredményének összegzése,
- a különféle szakértői állásfoglalások, szakvélemények, megfelelőségi tanúsítványok beszerzése, összegzése,
illetve a beszerzés koordinálása, valamint a rendszeresítési bizottság összesített értékelésének elkészítése. A bizottság munkája során külső szakértőt is igénybe vehet.
148. A rendszeresítési eljárás eredményeként felvett jegyzőkönyvet és annak mellékleteit az országos rendőrfőkapitány és a BM Műszaki Fejlesztési Főosztály vezetője együttesen terjeszti fel jóváhagyásra.
149. Amennyiben az eljárás alá vont eszközt a bizottság rendszeresítésre alkalmatlannak minősíti, az eljárás lezárásáról az országos rendőrfőkapitány dönt.
150. A jóváhagyott jegyzőkönyveknek – a BM Műszaki Fejlesztési Főosztály által megküldött – másolati példányát az IMFO veszi nyilvántartásba.
151. Nem kell külön eljárást kezdeményezni a csapatpróba, próbahasználat eszközei mintadarabjainak megvásárlásához, továbbá a közigazgatás más területein meghatározott célra kiadott okmányok, nyomtatványok esetében.
152. A Rendszeresítési Szabályzat 21. pontjában rögzített esetben részleges rendszeresítési eljárás folytatható. Amennyiben a részleges rendszeresítési eljárás a dokumentációk birtokában, a szakmai megítélés szerint mellőzhető, úgy a szakanyagnem felelős ORFK szerv szakmai véleményén alapuló rendszerbe vételi javaslatot az országos rendőrfőkapitány a BM Műszaki Fejlesztési Főosztály vezetőjének küldi meg a további intézkedések megtétele céljából.
153. A vagyontárgy használatból történő kivonására sor kerülhet, ha
- az a feladatok ellátásához szükségtelenné vált, de rendeltetésszerű használatra még alkalmas,
- korszerűtlensége, elhasználódása vagy nagy mértékű károsodása miatt rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, nem javítható vagy javítási költsége ezen feladat ellátására alkalmas új eszköz beszerzésének 50%-át meghaladja.
154. A használatból kivont vagyontárgyak értékesíthetők. Az értékesítés során a belügyi szervek vagyonkezelésében lévő vagyontárgyak használatból való kivonásáról és hasznosításáról szóló 30/2001. (BK 13.) BM utasítás, valamint a Rendőrség kezelésében lévő vagyontárgyak értékesítésének részletes szabályairól szóló 44/2001. (X. 29.) ORFK intézkedésben foglaltak alapján kell eljárni.
A tárgyi eszközök felújítása
155. A tárgyi eszköz felújításának célja az erőforrás élettartamának növelése, vagy eredeti állagának (kapacitásának, pontosságának) helyreállítása. Nem minősül felújításnak a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka.
156. A felújítások elvégzése megvásárolt szolgáltatások vagy a költségvetési szerv eszköz előállítási tevékenysége keretében valósulhat meg. A felújításba bevont erőforrások köréről és mennyiségéről éves viszonylatban a költségvetési szerv vezetője dönt.
Az ehhez szükséges ráfordítások az elemi költségvetésben – felújítás, felhalmozási kiadások részeként – kerülnek megtervezésre.
157. A tárgyi eszközök felújításainak elszámolását a költségvetési szerv számviteli politikájában rögzített célok és elvek alapján, a Számlarendben, az Értékelési, a Leltározási és leltárkészítési, valamint a Pénzkezelési szabályzatokban rögzített szabályok szerint kell végrehajtani.
158. Az erőforrás felújítása során létrehozott élettartam vagy kapacitás növekedésének meghatározásához a mindenkor érvényes – az éves értékcsökkenés kiszámításához alkalmazott, a beszerzési vagy előállítási érték alapján használt – leírási kulcsok, valamint az eszközök használati idejét, vagy felhasználó kapacitását deklaráló utasítások az irányadóak. Kivételt képeznek ez alól a légijárművek, ahol a számítás értékcsökkenési tényezőjének meghatározásához az EUROCONTROL előírásai adnak útmutatót.
159. Az alcímeknél egy év alatt végrehajtott tárgyi eszköz felújítások – a megjelenő vagyonnövekedés mellett – befolyásolják a Rendőrség technikai rendszerének állapotát is. Ennek az állapotnak a figyelemmel kisérése, központilag végrehajtott befolyásolása érdekében az önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknek október 31-éig kell felterjeszteni a tárgyévben végrehajtott – technikai eszközkörönként, a létrehozott élettartam és/vagy kapacitás növekedés bemutatásával – felújításaikat az ORFK GIF-re.
VI. Vállalkozások és szolgáltatások
A Rendőrség vállalkozásai és ellenérték fejében végezhető szolgáltatásai
160. Az alaptevékenységen belüli, nem nyereségszerzés céljából végzett kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenységgel kapcsolatos szerződéskötés rendjét és a felügyeleti szerv által meghatározott további szempontokat tartalmazó – az Ámr. 9. §-a alapján elkészített – szabályzatot a TKF-re is meg kell küldeni.
161. A vállalkozások és a szolgáltatások végzését (a továbbiakban együtt: szolgáltatások) a vonatkozó előírások figyelembe vételével a kötelezettség vállalásra jogosultak engedélyezik.
162. A külső szervek és személyek részére – a rendőrségi szervek eszközeinek és szabad kapacitásának felhasználásával végezhető – az alapító okiratban meghatározott szolgáltatásokra, ha azok a 10 ezer forint összeget az adott szerződés tekintetében meghaladják, írásban kell szerződést kötni.
163. A szerződéskötés során alkalmazandó vállalkozói díj közvetlen és közvetett költségekre, valamint a ráfordított munkaórákra való megosztási arányát az érvényben lévő árképzési szabályok alapján kell meghatározni.
164. A vállalkozási tevékenység során megkötött szerződések alaki és tartalmi követelményeire a jogszabály, az állami irányítás egyéb jogi eszköze és e Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni, így annak tartalma különösen:
- a szerződő felek neve, megnevezése, cég adatai;
- a szolgáltatás jellege, tartalma;
- a teljesítés határideje;
- a szolgáltatás díja;
- az elszámolás módja, határideje;
- a szerződéskötés időpontja;
- a szerződő felek aláírása.
165. A szerződésben nem rögzített kérdésekben (pl. szavatosság, kötbér) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (Ptk.) rendelkezései irányadók.
166. Elkülönített tételes nyilvántartást kell vezetni a szolgáltatások teljesítésekor felhasznált anyagokról, a ráfordított munkaóráról és az egyéb – a szolgáltatás végzésével kapcsolatban felmerült – költségekről. A költségvetési szerv a díjról számlát köteles kibocsátani.
167. A szolgáltatás ellenértékének megállapításánál az országos rendőr-főkapitányi intézkedéssel megállapított költségelemeket kell alapul venni.
168. A szolgáltatásokról elszámolást és ez alapján az általános forgalmi adót tartalmazó számlát kell készíteni és azt kiegyenlítés céljából a megrendelőnek meg kell küldeni. Egyes szolgáltatásoknál (pl. gépjárműmosás) nyugta ellenében a készpénzfizetés is elfogadható. A számla egy példányát a rendőrségi szerv pénzügyi szolgálatának át kell adni.
169. A szolgáltatásokból befolyt bevételt külön kell kezelni és a tevékenységet szolgáló valamennyi kiadást abból kell fedezni. A kiadásokat, valamint a szolgáltatásokból adódó pénzforgalmi eredményt a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának és beszámolásának rendjéről szóló jogszabály alapján kell megállapítani.
170. A szolgáltató tevékenység – a törvény által megállapított befizetési kötelezettséggel és a ráfordított kiadásokkal csökkentett – tiszta hasznát a szolgáltatást végző rendőrségi szerv alapfeladatainak finanszírozására (a gazdálkodás körébe eső beszerzésekre, javításokra stb.) kell fordítani.
171. A szolgáltatásban szabad idejében önként résztvevő hivatásos, köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszonyban álló személy munkadíját szerződésben kell meghatározni.
172. Amennyiben a szolgáltatással kapcsolatos tevékenység ellátása szolgálati, illetőleg munkaidőben történik, a szolgáltatásban közreműködőket e tevékenységükért külön munkadíj nem illeti meg.
173. A szakmai felkészültséget igénylő szolgáltatások teljesítését csak az annak megfelelő képzettséggel (képesítéssel) rendelkező hivatásos és közalkalmazotti jogviszonyban álló személy végezheti, illetőleg az, akinek az ilyen feladatok ellátása szolgálati feladata, vagy munkakörébe tartozik.
A személyi állomány részére végzett, vállalkozásnak nem minősülő szolgáltatások
174. A rendőrségi szervek – személyi állománya részére – szolgáltatást abban az esetben végezhet, ha az
- a szolgálati feladatok zavartalan ellátását nem akadályozza;
- a testület tekintélyét nem sérti;
- már meglévő kapacitásra épül.
175. A rendőrségi szervnél szolgálatot teljesítő vagy alkalmazásban álló személyek részére végezhető szolgáltatások és a szolgáltatások végzésére jogosultak körének meghatározása a szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik.
176. A szabad kapacitásra épülő szolgáltatások köre különösen kiterjed:
a) a gépi berendezések, egyéb eszközök kölcsönzésére;
b) a rendőri szerv szakemberei által nyújtott szolgáltatások igénybevételére, a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával;
c) szolgálati gépjárművek külön intézkedésben meghatározott igénybevételére.
177. A kölcsönzés a 72 órát nem haladhatja meg. A raktári készleten lévő új eszköz kikölcsönzése tilos.
178. A szabad kapacitásra épülő szolgáltatásokat – a szerv vezetője által külön jegyzékbe foglalt – írásban (szolgálati jegy) kell igényelni. A kérelmet a gazdasági vezető bírálja el.
179. Az elvégzett szolgáltatást írásban kell igazolni a szolgáltatást nyújtó és igénybe vevő részéről. A szolgáltatásról számlát kell kiállítani, az igénybe vett szolgáltatás díját az igénybe vevő a pénzügyi elszámolás kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül tartozik a költségvetési szervnek kiegyenlíteni.
VII. A gazdálkodással összefüggő jogi képviselet és a polgári jogi szerződéskötések rendje
A jogi képviselet általános rendje
180. A Rendőrség szerveinek kötelezettségvállalásra feljogosított vezetői a tevékenységük során létesülő polgári jogviszonyokban a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott módon, a gazdálkodásra vonatkozó szabályok, illetőleg a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint járnak el. A rendőrségi szervek jogi személyiségét belügyminiszteri rendelet, vagy alapító okirat állapítja meg.
181. A Rendőrség jogi személyiséggel rendelkező szerveinek képviseletét polgári és közigazgatási eljárásban külön megbízás alapján az ORFK is elláthatja. A képviselet ellátásához szükséges dokumentációkat, iratokat és egyéb tájékoztatást az ORFK Jogi Főosztályának kell megküldeni.
182. A bírósági eljárás előtt az igényérvényesítést – peren kívül – meg kell kísérelni. Ennek érdekében egyeztetési eljárást kell lefolytatni (számlaegyeztetés, szemle stb.) és ennek eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a felmerült igényeket és az azokkal kapcsolatos észrevételeket. Továbbá fel kell deríteni a teljes tényállást, és be kell szerezni a vonatkozó bizonyítékokat.
183. A szerződésszegés miatti per kezdeményezése előtt meg kell vizsgálni, hogy a szerződő fél milyen jellegű szerződésszegő magatartást tanúsított (pl. késedelmes, hibás teljesítés, meghiúsulás stb.) és ezzel szemben a szervnek milyen igénye keletkezett (pl. kötbér, kamat, szavatosság stb.).
184. Az ügyek előkészítése során a rendőrségi szerv részéről tartozás elismerést, illetőleg kötelezettségvállalást csak az arra jogosult tehet.
A költségvetési szerv alaptevékenységével összefüggő szerződéskötések rendje
185. A Rendőrség tevékenységével összefüggő szerződések megkötésénél a kötelezettségvállalásra jogosult személyeknek az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
- a jogszabályokban és állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározottak mellett a szolgáltatások igénybevételére, vagy termékek beszerzésére irányuló megrendelés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a megrendelés alapján a másik fél olyan gazdasági tevékenységbe kezdhet, amelynek következtében a megrendelés visszavonása esetén, önhibáján kívül károsodás éri – így biztatási kár címén kártérítést igényelhet;
- a szerződést kötő felek megnevezésénél a költségvetési szerv és a vele szerződéses jogviszonyba lépő jogi személy (jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, magánszemély) elnevezése (neve), székhelye (címe), és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. tv. 43. § (2) bekezdésében meghatározott adatai kerüljenek feltüntetésre. A rendőrségi szerv szakmai szervezeti egységei (pl. főosztályai, osztályai) szerződő félként nem szerepelhetnek;
- a kötelezettségvállalásra vonatkozó szerződés tervezetet az összes előzményi irattal együtt a költségvetési szerv jogtanácsosának (hiányában jogi előadójának) részére, előzetes véleményezés céljából át kell adni. A jogtanácsos (jogi előadó) írásos állásfoglalása nélkül szerződést nem lehet kötni, az írásos állásfoglalást az iratokhoz minden esetben csatolni kell;
- a megbízási és szolgáltatásnyújtás tárgyú szerződések kötésének egyes speciális feltételeit a BMGSZ 68. pontja tartalmazza;
- ha a szerződéskötéskor a másik fél szerződéstervezetében egyoldalúan meghatározott általános szerződési feltételeket használ (blankettaszerződés) és ezek a feltételek részére indokolatlan egyoldalú előnyt biztosítanak, a sérelmes kikötést tartalmazó szerződés-tervezetet a gazdasági és igazgatási főigazgatóhoz állásfoglalás végett fel kell terjeszteni;
- a szerződés írásban való előkészítése a kezdeményező rendőrségi szerv feladata; a kötelezettség-vállalásnak minden esetben megfelelően indokolt és a szakmailag illetékes vezető (főigazgató) által jóváhagyott szolgálati igényen kell alapulni;
- a szerződések előkészítésénél, megkötésénél és érvényesülésénél – ha azok minősített adatot tartalmaznak – a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat szigorúan be kell tartani;
- a gazdálkodó szervezetek egymás közötti polgári jogviszonyaiban a kamat mértékének megállapítására a Ptk. 232. §-ában és a 301. §-ában foglaltak az irányadók, amennyiben a szerződés tartalmára (pl. a szerződés időtartama, a fizetési kötelezettség időpontja) tekintettel a költségvetési szerv számára előreláthatólag kedvezőbb, a kamat mértéke a jegybanki alapkamathoz is igazodhat;
- alkalmazni kell – az érvénytelenség jogkövetkezményeinek elkerülése céljából – a jogszabályban, állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott érvényességi kellékeket (jóváhagyás, egyetértés megszerzése stb.);
- a vállalkozási, szállítási stb. szerződéseknél – különös tekintettel azokra a szerződésekre, amelynek határidő szerinti teljesítéséhez különleges érdek fűződik – a Ptk. szerinti kötbérigény kikötése kötelező;
- a jótállási kötelezettség körében a szerződésben kerüljön elkülönítésre, hogy jogszabály által meghatározott vagy a fél által szerződésben vállalt kötelezettség teljesítéséről (vállalásáról) van szó;
- a másik fél teljesítésének módja, megfelelő eljárás keretében, a szükséges dokumentációk kiállításával történjen, pl. szállítási szerződésnél mennyiségi-minőségi átvétel, vállalkozási szerződésnél próbaüzem, teljesítménymérés stb.;
- a szándékosan, súlyos gondatlansággal, vagy bűncselekménnyel okozott, továbbá az életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget érvényesen nem lehet kizárni;
- öt évnél rövidebb elévülési határidőben nem lehet megállapodni, kivéve ahol jogszabály kötelező jelleggel másként rendelkezik;
- a szerződéses érték (vételár, munkadíj stb.) meghatározásakor mind a bruttó végösszeg, mind a nettó összeg és az általános forgalmi adó – ez utóbbi százalékosan és összegszerűen – kerüljön feltüntetésre;
- a szerződésben olyan pénzügyi feltételek kerüljenek meghatározásra, amelyek alapján a költségvetési szerv a számla kézhezvételétől és elfogadásától számított 8 vagy 15 banki napon belül utalhatja át a szolgáltatás ellenértékét;
- mindkét fél által ismert szokvány, vagy mintaszabályzat hiányában a felek meghatározhatják a minőségi és mennyiségi kifogásolás rendjét;
- a szerződésszegéssel kapcsolatos igények érvényesítése kötelező. A jogosult az igény érvényesítésétől – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – akkor tekinthet el, ha a rendelkezésre álló adatok alapján meggyőződött arról, hogy a szerződésszegés olyan körülményekre vezethető vissza, amelyért a kötelezett nem felel, vagy ha a szerződésszegés a felek együttműködése szempontjából jelentéktelen. Az igény érvényesítésétől történő eltekintést írásban rögzíteni kell.
VIII. Záró rendelkezések
186. A Szabályzatban foglaltakat a Rendőrség költségvetési szerveinél az érintett személyi állománnyal ismertetni kell.
187. Az utasítás kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Rendőrség Gazdálkodási Szabályzata kiadásáról szóló 14/1998. (V. 15.) ORFK utasítás, valamint a Rendőrség cím alá tartozó költségvetési szervek beszerzési eljárásáról szóló 6/1998. (II. 6.) ORFK GF intézkedés.
1. számú melléklet a 4/2003. (III. 31.) ORFK utasításhoz
A Rendőrség részére adományként felajánlott technikai eszközök elfogadásának műszaki követelményei
A Rendőrség szerveinél korszerű, gazdaságosan működő, rendszerbe illeszthető technikai eszközök üzemeltetése érdekében:
- törekedni kell arra, hogy a felajánlások, támogatások, közérdekű kötelezettség-vállalások elsősorban pénzügyi formában valósuljanak meg,
- technikai eszközök felajánlása esetén csak a Rendőrségnél rendszeresített, vagy a Rendőrségnél használatba vett technikai eszközökkel megegyező paraméterekkel rendelkező berendezések fogadhatók el.
Nem fogadható el adomány:
A gépjárművek tekintetében:
Olyan motorkerékpár, személy, terepjáró vagy tehergépkocsi, amely:
- 3 évnél idősebb, illetve műszaki állapota miatt nagyjavítást, motorcserét igényel,
- 100 000 km, motorkerékpár esetén 30 000 km feletti futásteljesítménnyel rendelkezik,
- átlagos üzemanyag felhasználása több, mint 30%-kal meghaladja a szervnél üzemeltetett, ugyanezen kategóriába eső gépkocsik átlagos üzemanyag felhasználását.
A rendőri technika tekintetében:
- a műszaki paraméterek vagy szakmai szempontok alapján a Rendőrség eszközparkjába nem illeszthető berendezés, felszerelés,
- gazdaságtalanul, az átlagosnál nagyobb költséggel üzemeltethető technika.
A számítástechnikai eszközök tekintetében:
- a műszaki paraméterek vagy szakmai szempontok alapján a Rendőrség eszközparkjába nem illeszthető számítástechnikai rendszer és eszköz,
- a Rendőrségnél általánosan használt számítástechnikai rendszerekkel együttműködni nem képes számítógép, illetve számítógépes program,
- gazdaságtalanul, az átlagosnál nagyobb költséggel üzemeltethető eszköz.
Az irodatechnika tekintetében:
- a műszaki paraméterek vagy szakmai szempontok alapján a Rendőrség eszközparkjába nem illeszthető berendezés és felszerelés,
- gazdaságtalanul, a hasonló berendezések átlagos üzemeltetési költségeinél 30%-nál nagyobb mértékű üzemeltetési költséggel működő berendezés.
A hírközlési eszközök tekintetében:
- a műszaki paraméterek vagy szakmai szempontok alapján a Rendőrség eszközparkjába nem illeszthető távközlési eszköz,
- gazdaságtalanul, a hasonló berendezések átlagos üzemeltetési költségeinél 30%-nál nagyobb mértékű üzemeltetési költséggel működő rendszer, berendezés,
- olyan rendszeresített hírközlő eszköz, melynek kiváltását a Rendőrség műszaki fejlesztési koncepciója tartalmazza.
A fegyverzeti, vegyvédelmi eszközök tekintetében:
- nem rendszeresített fegyverzeti, vegyvédelmi eszköz.
Egyéb felszerelési tárgyak, eszközök, berendezések tekintetében:
- melynek műszaki színvonala nem képviseli korszerű, a mai követelményeknek megfelelő megoldásokat,
- üzemeltetési költsége meghaladja a saját kategóriájában átlagosan elvárható mértéket.
2. számú melléklet a 4/2003. (III. 31.) ORFK utasításhoz
Negyedévenkénti kimutatás az elfogadott adományokról
|
Adományozó |
Adományozott |
Adományozás dátuma |
Adomány értéke |
Adományozási forma |
Adomány tárgya |
Eszköz azonosító |
|
| ** „Szolgálunk és védünk!” alapítvány | …….. Rendőr- kapitányság |
200……. VII. …… | …….. millió Ft | Tulajdon, Használat, Egyszeri juttatás, Éves ismétlődő juttatás stb. |
Gépjármű, Pénzeszköz, Számítás- technikai eszköz stb. |
Rendszám, Gyártási szám, Pénzeszköz felhasználásának módja stb. |
|
| ** A táblázat második sora kitöltési útmutató a szervek részére | |||||||
