8/2008. (OT 6.) ORFK utasítás a Rendőrség Határrendészeti Szabályzatáról

 

8/2008. (OT 6.) ORFK utasítás

a Rendőrség Határrendészeti Szabályzatáról

Szám: 5-1/8/2008. TÜK

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (3) bekezdés a) pontban kapott felhatalmazás alapján kiadom az alábbi

utasítást:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás hatálya kiterjed a Rendőrség határellenőrzési feladatokat ellátó szerveire, szervezeti elemeire, illetve a Rendőrség állandó vagy ideiglenes jelleggel határellenőrzéssel összefüggő szolgálati feladatot teljesítő, a határellenőrzés tervezésében, szervezésében és irányításában, valamint a határrend fenntartásában résztvevő hivatásos állományára.

2. Az ORFK rendészeti főigazgatója felelős a határrendészet országos rendszerének irányításáért, ennek keretében módszertani segédletek kiadásáért, a határellenőrzés és a mélységi ellenőrzés korszerűsítésének, fejlesztésének felügyeletéért, a közösségi előírások és a gyakorlati (ellenőrzési) tapasztalatok figyelembevételével a szükségessé váló módosítások kezdeményezéséért.

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG RENDŐRSÉGÉNEK HATÁRRENDÉSZETI SZABÁLYZATA

A) A SZABÁLYZAT CÉLJA

3. A Szabályzat célja annak biztosítása, hogy a Rendőrség a nemzetközi szerződésekben, közösségi jogi aktusokban, jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben és a belső rendelkezésekben meghatározott határrendészeti – határellenőrzési, idegenrendészeti, mélységi ellenőrzési – feladatait egységes rendszerbe foglalt elvek alapján, a rendelkezésre álló személyi állomány, technikai eszközök és szolgálati állatok hatékony alkalmazásával, magas szinten legyen képes megoldani.

4. A határellenőrzés végrehajtására a közösségi jogi előírásokat, ezen belül elsődlegesen az Európai Parlament és a Tanács, a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozására vonatkozó 562/2006/EK rendeletét, valamint a határellenőrzés végrehajtását érintő nemzeti jogszabályokat és állami irányítás egyéb jogi eszközeit kell alkalmazni.

5. A határrendészeti feladatok végrehajtása során a Rendőrség állományának alkalmaznia kell a „Határőrök gyakorlati kézikönyvét” (Schengeni Kézikönyv) és annak mellékleteit.

6. A külső határon, a határőrizet érdekében végrehajtott járőrszolgálatra vonatkozóan a Szabályzatban nevesített kivételekkel a Magyar Köztársaság Rendőrségének Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatában meghatározott előírásokat kell alkalmazni.

7. A Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni a belső határon a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása során.

B) A HATÁRRENDÉSZETI RENDSZER

8. A határrendészeti rendszer az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzését, felderítését és megszakítását, az államhatár átlépésének feltételeivel nem rendelkező személyek be-, át- és kiutazásának megakadályozását, a Magyarországon és a schengeni térségben jogellenesen tartózkodó személyek kiszűrését és az ezzel kapcsolatos idegenrendészeti intézkedések és eljárások összességét jelenti.

9. A határrendészeti rendszer elemei a külső határon:

a) a határellenőrzés (határőrizet és határforgalom-ellenőrzés);

b) a határrend fenntartása;

c) a mélységi ellenőrzés;

d) az idegenrendészeti intézkedések és eljárások;

e) a szakmai irányítás és felügyelet.

10. A határrendészeti rendszer elemei a belső határon:

a) a kompenzációs intézkedések;

b) a határrend fenntartása;

c) a mélységi ellenőrzés;

d) az idegenrendészeti intézkedések és eljárások;

e) a szakmai irányítás és felügyelet.

A határellenőrzés

11. A határellenőrzés olyan tevékenység, amely a határátkelőhelyeken annak ellenőrzésére irányul, hogy a személyek – beleértve a birtokukban lévő közlekedési eszközöket és tárgyakat – beléptethetőek-e az ország területére, valamint a schengeni térségbe, illetve elhagyhatják-e azt, továbbá a határátkelőhelyek közötti területek és a határátkelőhelyek hivatalos nyitva tartási időn túli őrizete a határforgalom-ellenőrzés megkerülésének megakadályozása érdekében.

A határrend fenntartása

12. Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztály Határképviseleti Osztály (a továbbiakban: Határképviseleti Osztály) szakirányításával kell ellátni mindazokat a feladatokat, amelyek a szomszédos országokkal kötött, államhatárt érintő nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettségekből származnak:

a) az államhatár felmérésére, megjelölésére és karbantartásra, a határjelek ellenőrzésére, sérülésük, hiányuk esetén a szükséges intézkedések megtételére vonatkozó feladatok ellátása;

b) az államhatár rendjének fenntartása, a határesemények kivizsgálásával és rendezésével kapcsolatos feladatok.

13. A határjelek ellenőrzése során vagy más módon tudomásra jutott határjelsérülés, határjelrongálás, hiányzó határjel, elmozdult, illetve kidőlt határjel (a továbbiakban együtt: határjelsérülés) esetén követendő eljárás:

a) A határjelek ellenőrzése során az államhatáron lévő közvetlen, illetve a magyar államterületen lévő közvetett határjelek állapotát vizsgálni kell mind a külső, mind a belső határon. A sérülten, elmozdítva talált határjelet tilos saját hatáskörben helyreállítani, kijavítani.

b) A határjel sérülésének körülményeit fel kell tárni. Amennyiben megállapítható, hogy a határjel magyar oldalról kiinduló gondatlan cselekvés eredményeként sérült meg, az illetékes helyi önkormányzat felé szabálysértési feljelentéssel kell élni ismert vagy ismeretlen elkövető ellen. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 220. §-ába ütköző szándékos határjelrongálás meglapozott gyanúja esetén az illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál büntetőeljárást kell kezdeményezni, illetve lefolytatni. Amennyiben vélelmezhető a határjel szomszéd állam területéről kiinduló rongálása (pl. átszántás, tűzátterjedés, stb. következményeként), a szomszéd állam illetékes szerveivel közösen kell a határrendsértést, határrendi eseményt kivizsgálni.

c) A határjel sérülésének, elmozdulásának tényét, körülményeit, valamint – amennyiben ismert – az elkövető adatait, a szolgálati út betartásával a határjel helyreállítása érdekében a Határképviseleti Osztály részére jelenteni kell. Román viszonylatban az illetékes határmegbízott a Határképviseleti Osztályon keresztül intézkedik a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) felé a határjel helyreállítása érdekében.

d) A c) pont szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a határjel sérülése természeti okból (az időjárás korrodáló hatása, földcsuszamlás, árvíz stb.) következik be.

14. Az államhatárt érintő építési munkák esetén követendő eljárás:

a) Az államhatárt érintő, vagy annak közvetlen közelében folyó építési munkák során az államhatár megjelölésére, karbantartására létrehozott adott viszonylatú Határbizottság/Vegyesbizottság (a továbbiakban: Határbizottság) joga és kötelezettsége – az államhatár láthatóságának és a határjelek megóvásának érdekében – véleményezni az államhatárt érintő építési munkák terveit, így biztosítva az állam területi szuverenitásának tiszteletben tartását. Ennek érdekében a megyei rendőr-főkapitányságok, a rendőrkapitányságok és a határrendészeti kirendeltségek tudomására jutott építési munkákról a jogszabályban meghatározott feltételek ellenőrzésén (nemzetközi szerződés, szakhatósági hozzájárulás) túl tájékoztatni kell a Határbizottság magyar küldöttségének elnökét, a Határképviseleti Osztály vezetőjét.

b) A szakhatósági hozzájárulást csak abban az esetben lehet kiadni, ha a FÖMI – mint a határjelek tulajdonosi jogosultságait ellátó szerv – és a Határbizottság a határjelek megóvása érdekében meghatározott feltételek előírása mellett a munka végzéséhez előzetesen hozzájárult.

c) Román viszonylatban – Határbizottság létrejöttéig – az illetékes határmegbízott a FÖMI bevonásával önállóan jár el.

A mélységi ellenőrzés

15. A mélységi ellenőrzéssel biztosítani kell a hatékony idegenrendészeti szűrőtevékenységet az ország határterületen kívüli részén, illetve a belső határok mentén.

16. A külső és belső határon a mélységi ellenőrzés megyei szintű végrehajtó szervezeti egységei a megyei rendőr-főkapitányságok bevetési szolgálatai, a határterülettel nem rendelkező megyék esetében pedig a közrendvédelmi osztályok.

17. A BRFK Bevetési Főosztálya, valamint a Készenléti Rendőrség bevetési osztályai országos hatáskörrel részt vesznek a mélységi ellenőrzési feladatok végrehajtásában.

18. A bevetési szolgálatok feladatukat a határrendészeti szolgálattal, illetve a közrendvédelmi és határrendészeti osztályokkal közösen, az elemző-értékelő munka eredményeinek figyelembe vételével hajtják végre.

19. A mélységi ellenőrzés végrehajtásába helyi szinten a rendőrkapitányságok határrendészeti és közrendvédelmi osztályainak állománya a rendőrkapitányságok illetékességi területén bevonható.

20. A mélységi ellenőrzés végrehajtását súlyozni kell:

a) az államhatár irányába, illetve irányából vezető nagy forgalmú közutakon, gépjárművek kisorolására alkalmas helyekre;

b) a folyókon átvezető hidakra, kompok forgalmának ellenőrzésére;

c) az autópályák, autóutak pihenőhelyeire;

d) az államhatár irányába, illetve irányából közlekedő személyszállító vonatok, valamint a teher- és Ro-La szerelvények ellenőrzésére;

e) az illegális migráció áthaladási csomópontjait képező nagyobb városok vasútállomásaira, buszpályaudvarokra, szállodákra, panziókra, magánszállásokra, kempingekre, turistaszállókra, üdülőházakra;

f) a külföldi állampolgárok engedély nélküli munkavállalására jellemző területekre;

g) a külföldi állampolgárok engedély nélküli árusítására kiemelten alkalmas helyszínekre.

Az idegenrendészeti intézkedések és eljárások

21. Az idegenrendészeti intézkedések és eljárások keretében kerülnek végrehajtásra a hatáskörbe utalt idegenrendészeti és menekültügyi feladatok, valamint a személyek államhatáron történő átadás-átvétele és hatósági átszállítása, a fogva tartás végrehajtása az őrzött szálláshelyeken, valamint az idegenrendészeti jogszabályokban meghatározott esetekben történő eljárás. Az idegenrendészeti tevékenység végrehajtása során a szolgálatot ellátó személy a jogszabályban meghatározott esetekben közreműködik a menekültügyi eljárásokban is.

C) A KIRENDELTSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉSE

22. Az együttműködés a határrendészeti feladatok megoldásában résztvevő erők, eszközök térben és időben történő összehangolt alkalmazása.

23. A kirendeltség-vezető az együttműködést évente, a megyei rendőr-főkapitányság által meghatározottak alapján szervezi. Az együttműködési megbeszélés részleteit együttműködési megállapodásban kell rögzíteni. Az időszakos és rendkívüli együttműködési megbeszélések tartalmáról feljegyzést vagy részletes jelentést köteles készíteni.

24. Az együttműködés helyzetét az együttműködő felek között megkötött együttműködési megállapodásban meghatározott időközönként, illetve szükség szerinti gyakorisággal kell értékelni.

25. Helyi szinten (határátkelőhelyeken, illetékességi területhez tartozó egyéb szolgálati helyen) az együttműködés során a két szervezet között esetlegesen jelentkező vitás kérdésekben elsősorban a helyi vezetők döntenek, amennyiben ez hatáskörüket meghaladja vagy a vitás ügyben nem tudnak megegyezni, úgy azt döntés végett az illetékes megyei rendőr-főkapitánysághoz terjesztik fel.

26. Az együttműködés elvei:

a) megszervezése felülről-lefelé történik;

b) az együttműködés a vezetői elgondolásra épül;

c) azonos szintű személyek és szervek között kell megkötni;

d) az együttműködés megszakadása esetén intézkedni kell annak helyreállítására;

e) elvszerűség és korrektség jellemzi;

f) összhangban van a hatásköri és illetékességi szabályokkal.

27. Az együttműködést biztosítani kell:

a) a saját feladatok pontos meghatározásával, az együttműködő szervek feladatainak ismeretével, valamint a két fél feladatainak összehangolásával;

b) a rendszeres és kellő időben történő kölcsönös tájékoztatással;

c) a megbízható összeköttetés megszervezésével és folyamatos fenntartásával;

d) az együttműködési feladatok gyakorlásával;

e) egymás hatáskörének tiszteletben tartásával.

28. A kirendeltség-vezető együttműködést szervez:

a) a szomszédos határrendészeti kirendeltségek vezetőjével;

b) a területileg illetékes rendőrkapitányság vezetőjével;

c) a bevetési osztály vezetőjével;

d) a területileg illetékes vámszerv vezetőjével;

e) a vasúttársaságok, valamint az illetékességi területen lévő hajózási vállalatok kirendeltség vezetőivel;

f) a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) felügyeleti szolgálatai kirendeltségeinek vezetőivel;

g) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) helyi képviselőivel;

h) a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Állategészségügyi Határállomás, valamint a Növény-talajvédelmi Szolgálat Növényegészségügyi Határkirendeltségeinek vezetőivel;

i) az államhatáron vagy közelében folyó, illetve az államhatárt érintő építési munkák, továbbá az államhatár nyilvántartásával, valamint a határvonal és megjelölésének változásával kapcsolatos közigazgatási feladatok tekintetében a FÖMI Államhatárügyi Osztályával;

j) a szomszédos államok határellenőrzésért felelős szerveinek helyi vezetőivel;

k) a vízumkiadásba bevont pénzváltó szervezet helyi vezetőjével;

l) felhatalmazás alapján a határátkelőhelyen rendszeresen átlépő nemzetközi szervezet képviselőjével;

m) a nemzetközi állandó és határterületen kívül működő ideiglenes repülőtereken a biztonságért felelős szervekkel;

n) az idegenforgalom szervezésében és lebonyolításában részt vevő területi irodák vezetőivel;

o) a helyi önkormányzat vezetőjével;

p) az illetékességi területen található települések polgárőr és önvédelmi egyesületeivel;

q) az illetékességi területen működő állami, gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetekkel.

29. A szomszédos határrendészeti kirendeltség-vezetői közötti együttműködés tartalmazza:

a) a készülő vagy megtörtént határeseményekkel, adatokkal kapcsolatos kölcsönös tájékoztatást;

b) a ki- vagy befelé irányuló határsértők elfogására teendő közös intézkedéseket;

c) a kirendeltségek csatlakozási sávjának őrizetével kapcsolatos feladatokat, azok végrehajtásának megszervezését, az értékelések és jelentések rendjét;

d) a nemzet- és közbiztonságot veszélyeztető személyek államhatáron történő átjutásának megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatokat;

e) az ellenőrzés vagy engedély nélkül (a határátkelőhelyről) továbbhaladt személyekkel, járművekkel kapcsolatosan teendő intézkedések rendjét;

f) a menekültek, bevándorlók, ideiglenes védelmet kérő személyek elsődleges szűrésének feladatait;

g) a nemzetközi szervezett bűnözés elleni harc közös faladatait (terrorizmus, kábítószer csempészet) a határterületen;

h) a határterületen (esetlegesen a határátkelőhelyeken) keletkezett rendbontások felszámolásának közös feladatait (a határátkelőhelyeken bekövetkező váratlan helyzetek esetén végrehajtható közös feladatokat);

i) a határrend fenntartásával kapcsolatos közös feladatokat;

j) az összeköttetés rendjét;

k) a fokozott ellenőrzés szervezését és végrehajtását a kirendeltségek csatlakozási sávjában a jogsértések felfedésére teendő intézkedéseket;

l) a személyeknek az államhatáron történő átadás-átvételével kapcsolatos feladatokat (őrzés, szállítás, vizsgálati munka stb.).

30. A kirendeltség-vezető és a területileg illetékes rendőrkapitányság vezetője közötti együttműködés tartalmazza:

a) a bűncselekmények, szabálysértések elkövetésén tetten ért, illetve azzal megalapozottan gyanúsítható személyekkel kapcsolatos eljárás rendjét;

b) a kirendeltségek területén előforduló jellemző jogsértéseket;

c) a kirendeltség illetékességi területén megjelenő bűnelkövetőkkel vagy jogsértő cselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személyekkel kapcsolatos helyzeti adatok kölcsönös közlését, a fokozott ellenőrzésből adódó feladatok megszervezését;

d) a kirendeltség által foganatosított hatósági intézkedések – igazoltatás, feltartóztatás, előállítás – tapasztalatait és az ezekből levont értékeléseket, következtetéseket;

e) a kormánydelegációk, a diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személyek utazásával összefüggő helyi részfeladatokat;

f) az idegenrendészeti feladatok végrehajtásának összehangolását;

g) az ellenőrzés vagy engedély nélkül a határátkelőhelyről továbbhaladt személyek, járművek feltartóztatásának feladatait;

h) a légi közlekedés és repülőterek biztonságának fenntartásával kapcsolatos közös feladatokat;

i) a vízi határátkelőhelyen, a kikötő területének, a vízi járművek és a partra lépés közös ellenőrzésének feladatait;

j) a fokozott ellenőrzés végrehajtásának összehangolását;

k) a rendkívüli határforgalomban a forgalomirányítás és -terelés feladatait;

l) a váratlan helyzetek esetén végrehajtandó közös feladatokat, az EIT-ben foglaltak szerint;

m) a kapcsolattartás és a tevékenység értékelésének rendjét.

31. A két szerv vezetői kölcsönösen tájékoztatják egymást a kirendeltség, határterület általános, bűnügyi, közbiztonsági helyzetéről, az egymás tevékenységét befolyásoló rendezvényekről, eseményekről, illetve minden olyan intézkedésről, amely hatással lehet a másik fél szolgálati tevékenységére.

32. A kirendeltség-vezető és a bevetési osztály vezetője közötti együttműködés tartalmazza:

a) a bevetési szolgálat/osztály határellenőrzési feladatokra való felkészítésének rendjét;

b) bevetési szolgálat/osztály alkalmazásának idejét, helyét, módját, feladatait, felszerelésüket, fegyverzetüket;

c) az összeköttetés, szállítás rendjét.

33. A kirendeltség-vezető és a területileg illetékes vámszerv vezetője közötti együttműködés magában foglalja:

a) a határátkelőhely rendjének folyamatos betartását;

b) kölcsönös egyeztetést a kapott információk és az elrendelt ügyeleti jelentőszolgálati feladatok terén;

c) az utasok, járművek és szállítmányok ellenőrzésének rendjét, a bűncselekményt és szabálysértést elkövetőkkel, valamint a tiltott anyagok felfedésével kapcsolatos közös feladatokat;

d) a bűncselekmény és szabálysértés elkövetésével gyanúsítható személyek, az elrendelt utas kategóriák alapos ellenőrzését, illetve szúrópróbaszerű, vagy a tételes vámvizsgálat végrehajtásának rendjét, közös feladatait;

e) a járműveken történő menet közbeni ellenőrzés rendjét;

f) a kormánydelegációk, diplomaták utazásával és a jogszabály alapján soron kívül átlépők ellenőrzésével összefüggő közös feladatokat, egymás átlépő delegációinak soron kívüli ellenőrzéssel történő átléptetésének együttes feladatait;

g) a tiltott határátlépést elkövetők, csempészek módszereiről, a várható utas- és járműforgalom adatairól, a vámzárakban beállt változásokról, a bélyegzőtest és lenyomat jellegzetességeiről, a párnafestékek cseréiről, a biztonsági és konspirációs szabályok betartásáról;

h) az utas- és járműforgalom adatainak egyeztetését, várakozási idők jelentését;

i) az egyes szervek hatáskörébe utalt, valamint a bűnüldözési, szabálysértési, idegenrendészeti feladatok ellátásával kapcsolatosan közösen végzendő teendőket;

j) az ideiglenes határátkelőhely megnyitásával, kényszerkikötéssel és leszállással kapcsolatos – hatáskörbe tartozó – feladatokat;

k) a határforgalom (légi közlekedés) biztonságának fenntartásával kapcsolatos közös feladatokat;

l) az egyedi intézkedések közös kidolgozását, végrehajtási rendjét;

m) az összeköttetés módját;

n) az Előzetes Intézkedési Tervben (továbbiakban: EIT) foglaltak összehangolt végrehajtási rendjét, a gyakoroltatás közös feladatait;

o) a határ-vámhivatalhoz ügyintézés céljából érkezők ellenőrzésének rendjét;

p) a veszélyes árut szállító gépjárművek ellenőrzésével kapcsolatos eljárás rendjét.

34. Az RRI határellenőrzési osztályai, valamint a Debreceni és a Sármelléki nemzetközi repülőtereken határrendészeti feladatot ellátó kirendeltségek, és a légitársaságok képviselője, illetve a repülőtér üzemeltetője közötti együttműködés tartalmazza:

a) a légi járművek előrejelzésének, fogadásának, indításának rendjét;

b) a repülőtérre érkező, és onnan induló utasok, belföldi személyek, légi járművek ellenőrzésének rendjét;

c) a nemzetközi forgalomban közlekedő utasok irányításának és a belföldi személyektől való elkülönítésének rendjét;

d) a repülőtér határterületére való ki- és belépés engedélyezésének szabályait;

e) a repülőtéren a személyzet mozgásának, tartózkodási helyének meghatározását;

f) a határátkelőhely és a repülőtér rendjében foglalt feladatok véghajtásának szabályait.

35. Kölcsönös tájékoztatási kötelezettség terheli az RRI határellenőrzési osztályait és a Köztársasági Őrezred képviselőit a védett és a különösen védett (VIP100, VIP101) személyek utazásával kapcsolatban.

36. A kirendeltség-vezető és a határforgalomban érintett vasútállomás főnöke közötti együttműködés magában foglalja:

a) az utasok, járművek és szállítmányok ellenőrzésének rendjét állóhelyben (a határállomáson) és menetközben;

b) a határátkelőhely ügyeletes és a vasúti forgalmi szolgálattevő közötti munkakapcsolat gyakorlati megvalósítását;

c) a vasúti járművek érkezéséről, indulásáról, különvonatokról, különleges ellenőrzést igénylő vasúti szerelvényekről, előre tudott nagy utaslétszámú szerelvényekről, veszélyes és romlandó szállítmányokról adandó jelzések rendjét;

d) a kormánydelegációk és diplomaták utazásával összefüggő közös feladatok végrehajtását;

e) a be- és kilépő vasúti járműveknél az előírt ellenőrzéstechnológiai szabályok betartását;

f) a rakott vasúti járművek ellenőrzésének, felnyitásának, lezárásának végrehajtását;

g) a vasúti járművek és a határterület biztosításának rendjét;

h) a vasút zárt területén a gyanús személyek ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat;

i) a már ellenőrzött járművek átadásának rendjét;

j) a határforgalom biztonságának fenntartásával kapcsolatos feladatokat;

k) a kapcsolattartás módját.

37. A kirendeltség-vezető és a határforgalomban érintett hajózási vállalatok kirendeltség-vezetője közötti együttműködés magában foglalja:

a) az utasok, járművek és szállítmányok ellenőrzésének rendjét a kikötő területén és menet közben;

b) a határátkelőhely ügyeletes és a hajózási vállalatok dolgozóival a munkakapcsolat gyakorlati megvalósítását;

c) az állomány biztonságát a vízi közlekedésben, a kikötőbe való érkezés és partra lépés szabályait;

d) a vízi járművek előrejelzésének szabályait;

e) a ki- és berakodás ellenőrzésének rendjét;

f) az ideiglenes vízi határátkelőhelyek megnyitásával kapcsolatos közös feladatokat;

g) a vízi járművek és szállítmányaik alapos ellenőrzésének és tételes vizsgálatának végrehajtási rendjét;

h) az összeköttetés módját.

38. A kirendeltség-vezető a GKM felügyeleti szolgálatainak kirendeltség-vezetőjével együttműködik a forgalomirányítás és -terelés, a KRESZ-táblák elhelyezése, az útburkolati jelek felfestése, az autópályák határátkelőhely behajtásának kialakításai, a tehergépkocsik és kamionok esetében a jármű tengelynyomás ellenőrzése végrehajtási rendjének összehangolásában, az ideiglenes határátkelőhely nyitások előkészítésében.

39. Az ÁNTSZ és a határkirendeltség-vezetőjének együttműködése során a kirendeltség közreműködik az államhatáron átlépő utasok járványügyi ellenőrzésének, a vonatkozó egészségügyi rendeletek betartásának elősegítésében. Meghatározott utasok karanténban való elhelyezéséhez az ÁNTSZ helyi képviselőjét kell megkeresni.

40. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Állategészségügyi Határállomás vezetőjével való együttműködés során a határrendészeti kirendeltség segítséget nyújt az államhatáron átszállított élőállatok soron kívüli ellenőrzéséhez, és az állati eredetű termékek ellenőrzési rendjének kialakításához, az állategészségügyi korlátozó intézkedések végrehajtásához. Az élőállatoknak vagy állati eredetű termékeknek, szállítmányoknak a visszaküldése során a kirendeltség az állategészségügyi szolgálat helyi képviselőjét keresi meg.

41. A kirendeltség-vezető a Növény-talajvédelmi Szolgálat Növényegészségügyi Határkirendeltség vezetőjével az államhatáron átszállított egyes növények, növényi eredetű termékek ellenőrzésében működik együtt. A növények vagy növényi eredetű termékek, szállítmányok visszaküldése során a kirendeltség a növényvédelmi szolgálat helyi képviselőjét keresi meg.

42. A kirendeltség-vezető és a szomszéd ország határellenőrzésért felelős szerveinek helyi vezetői közötti együttműködés tartalmazza:

a) nemzetközi egyezményeknek a kirendeltségre vonatkozó betartásának rendjét;

b) az együttes elhelyezésben lévő határátkelőhelyeken a határforgalom ellenőrzés összehangolását, határátkelőhely rendjét;

c) nagy forgalom esetén a határforgalom-ellenőrzés gyorsítása érdekében teendő intézkedéseket;

d) az intézkedések összehangolását a bűncselekmények, szabálysértések felfedésére, tiltott anyagok határon való átjuttatásának megakadályozására;

e) a kölcsönös tájékoztatást az elfogott határsértőkről, a tiltott határátlépést megkísérlő személyekről, vagy a cselekmény elkövetéséről, a csempésztevékenységről, a felkutatott tiltott anyagokról, a határellenőrzés nyílt módszereiről, az úti okmányok és vízumok érvényességére vonatkozó szabályokról, a forgalom adatairól, nagyobb utascsoportok, kormánydelegációk és küldöttségek utazásáról;

f) a határellenőrzéssel összefüggő szükséges információk kicserélését;

g) a határellenőrzési tapasztalatoknak, valamint az utas- és járműforgalom statisztikai adatainak egyeztetését;

h) a határellenőrzés során bekövetkezett váratlan (rendkívüli) események megelőzéséből, elhárításából adódó közös feladatok végrehajtását;

i) a négyoldalú válságkezelői jegyzőkönyvben foglaltak betartására vonatkozó intézkedéseket (ha van ilyen);

j) a szolgálatszervezés és a technikai eszközök alkalmazásának összehangolását, az illetékességi területen (különösen az átkelőhelyen) tervezett és szervezett akciók összehangolását;

k) egymás értesítésének és összeköttetésének rendjét.

43. A kirendeltség-vezető és az illetékességi terület településeinek polgárőr és önvédelmi egyesületeinek vezetői közötti együttműködés kiterjed:

a) a közös szolgálatellátás feltételeinek biztosítására;

b) a titok- és adatvédelmi, objektumbiztonsági rendszabályokra;

c) egymás támogatásának (technikai, informatikai, képzési stb.) lehetséges módszereire;

d) az értesítés és az összeköttetés rendjére.

D) AZ ÁLLAMHATÁR ÁTLÉPÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS SZABÁLYAI

44. A határátlépésre jelentkezők ellenőrzése alapvetően a határátkelőhelyre történő érkezés sorrendjében történik. A fenti feltételektől nemzetközi szerződés, jogszabályi rendelkezés vagy viszonosság alapján lehet eltérni. Ha nemzetközi szerződés, közösségi jog vagy jogszabály alapján soron kívüli ellenőrzéssel történő határátlépésre jogosult személy vagy a jármű vezetője határátlépési szándékát az útlevélkezelőnek jelzi, vagy azt az útlevélkezelő észleli, a határforgalom ellenőrzés soron kívül végrehajtható.

45. Menetrend szerint közlekedő autóbuszon, vonaton vagy hajón utazó személy úti okmányainak és a határátlépés egyéb feltételeinek ellenőrzése menet közben is végrehajtható. Nem menetrend szerint közlekedő járművön a szolgáltatást végző kérésére hajtható végre a menet közbeni ellenőrzés.

46. A légi járművön utazók úti okmányának és a határátlépés egyéb feltételeinek ellenőrzését a légi járműnek az ország területére történő leszállása után, illetőleg felszállása előtt kell végrehajtani.

A határátkelőhely

47. A határátkelőhely rendje a határrend része, amely a határforgalomra, a határátkelőhelyen történő tartózkodásra vonatkozó előírások, korlátozások vagy tilalmak révén biztosítja:

a) a személyek, járművek és szállítmányok ellenőrzés melletti határátléptetését;

b) a határforgalom és a közlekedés biztonságát;

c) a vonatkozó nemzetközi szerződésekben, egyezményekben foglalt feladatok végrehajtását;

d) a határforgalmi ellenőrzésben részt vevő szervekkel a folyamatos együttműködést.

48. A kirendeltség-vezető feladatai a határátkelőhely rendjének meghatározása során:

a) a határátkelőhelyen települt együttműködő szervek javaslatainak, véleményének figyelembevételével írásban elkészíteni az átkelőhely rendjét;

b) az átkelőhely rendjének felterjesztése a megyei rendőrfőkapitány részére jóváhagyás céljából;

c) a határátkelőhely rendjének egy példányát jóváhagyás után, egy héten belül eljuttatni a határvámhivatal parancsnokához, valamint – közös helyen történő ellenőrzés esetén – a szomszéd ország határforgalom ellenőrzéséért felelős szerv vezetőjének;

d) felkészíteni és levizsgáztatni a végrehajtó állományt a határátkelőhelyre vonatkozó balesetelhárítási szabályokból;

e) a határátkelőhelyen való tartózkodás szabályainak kidolgozása;

f) szolgálat-teljesítési helyenként meghatározni a személyi állomány fegyverzetét, felszerelését, öltözetét a balesetelhárítási szabályok figyelembe vételével.

49. A közúti határátkelőhelyre az államhatár átlépése céljából érkezők, valamint a külön jogszabályban meghatározott belépési jogosultsággal, illetve engedéllyel rendelkezők léphetnek be.

50. Az ellenőrzést végrehajtó kizárólag akkor engedélyezheti a határátkelőhely elhagyását, ha a határellenőrzés, valamint a jogszabályokban előírt vámellenőrzés végrehajtásra került. Azokon a határátkelőhelyeken, ahol vámellenőrzés végrehajtására nem kerül sor, a határellenőrzés végrehajtását követően engedélyezhető a határátkelőhely elhagyása.

51. A határátkelőhely területén alapesetben a határrendészeti feladatokat végrehajtó, az átkelőhelyen szolgálatot teljesítő és erre a feladatra felkészített rendőr intézkedhet.

A kamionterminál működési rendje

52. A kamionterminál működési rendje tartalmazza:

a) a kamionterminál működésének általános szabályait;

b) a teherforgalom ellenőrzésének irányonként kidolgozott technológiáját (az ellenőrzésben résztvevők – rendőr, közös ellenőrzésbe bevont szomszéd állam határrendésze, vámőr, spedició, pénzváltó, tengelysúly mérő – feladatai; a kamion érkezés és fogadás rendje; az ügyintézés szabályai);

c) a különleges ellenőrzések végrehajtásának szabályait (veszélyes szállítmány, élőállat, romlandó áru stb.);

d) az ügyintézési szabályokat;

e) a szállítmány távozásának, kiengedésének rendjét;

f) az egyéb eljárási szabályokat (sorompókezelés, visszairányítás, visszafordítás rendje).

53. A kamionterminál működési rendje a határátkelőhely rendjének mellékletét képezi.

E) A HATÁRFORGALOM-ELLENŐRZÉS SORÁN ALKALMAZOTT TECHNOLÓGIÁK

A fülkén kívüli ellenőrzés végrehajtásának a rendje, ha az ellenőrzési sávon 2 fő útlevélkezelő teljesít szolgálatot

54. A fülke előtt, az ellenőrzési sávon szolgálatot teljesítő útlevélkezelő („Fogadó útlevélkezelő”) feladatai a következők:

a) a gépjármű fogadása és megszemlélése;

b) a napszaknak megfelelő köszöntés (magyarul vagy az utas által valószínűsíthetően ismert nyelven);

c) az úti okmány átvétele, típusának megállapítása;

d) az úti okmány alapján az utas állampolgárságának, vízummentességének vagy vízumkötelezettségének megállapítása;

e) a személyazonosítás végrehajtása;

f) az úti okmányba bejegyzett személyek jelenlétének ellenőrzése;

g) a határátlépés egyéb feltételei meglétének ellenőrzése;

h) a beutazás és tartózkodás céljának ellenőrzése;

i) a jármű szúrópróbaszerű vagy kötelező ellenőrzése;

j) az úti okmány személyenkénti visszaadása, ismételt személyazonosítás, elköszönés.

55. A fülkében lévő útlevélkezelő („Terminálkezelő”) feladatai a következők:

a) az úti okmány eredetiségének, érvényességének a szakmai tapasztalat és a rendelkezésre álló háttéranyagok, technikai eszközök segítségével történő megállapítása (az alapos ellenőrzés során szúrópróbaszerűen, a helyszínen lévő technikai eszközök segítségével);

b) a személy, jármű és okmány adatainak a határrendészeti nyilvántartásokban történő ellenőrzése;

c) a jármű jogos birtoklásának megállapítása;

d) az úti okmányban lévő bélyegzőlenyomatok és bejegyzések ellenőrzése;

e) a schengeni térségben való tartózkodás idejének ellenőrzése;

f) az úti okmány és mellékleteinek kezelése (ha szükséges), bejegyzések elvégzése (ha szükséges);

g) adatrögzítési feladatok ellátása;

h) a statisztikai adatok gyűjtése.

A fülkén kívüli ellenőrzés végrehajtásának a rendje, ha az ellenőrzési sávon 1 fő útlevélkezelő teljesít szolgálatot

56. A „Fogadó útlevélkezelő” és a „Terminálkezelő” feladatait ugyanaz a személy hajtja végre, az alábbiak szerint:

a) a jármű fogadása és megszemlélése;

b) az útlevélkezelő napszaknak megfelelő köszönése magyarul vagy az utas által valószínűsíthetően ismert nyelven (utóbbi nem kötelező érvényű);

c) az úti okmány átvétele, fajtájának megállapítása;

d) az úti okmány alapján az utas állampolgárságának, vízummentességének, vagy vízumkötelezettségének megállapítása;

e) személyazonosítás végrehajtása;

f) az úti okmányba bejegyzett személyek jelenlétének ellenőrzése;

g) a személy, jármű és okmány adatainak a határrendészeti nyilvántartásokban történő ellenőrzése;

h) az úti okmány eredetiségének, érvényességének megállapítása a szakmai tapasztalat és a rendelkezésre álló háttéranyagok, technikai eszközök segítségével (az alapos ellenőrzés során szúrópróbaszerűen, a helyszínen lévő technikai eszközök segítségével);

i) a schengeni térségben való tartózkodási idő ellenőrzése;

j) a határátlépés egyéb feltételei meglétének ellenőrzése;

k) a beutazás és tartózkodás céljának ellenőrzése;

l) a jármű szúrópróbaszerű vagy kötelező ellenőrzése (vámellenőrzés párhuzamosan);

m) az úti okmányban lévő bélyegzőlenyomat és bejegyzések ellenőrzése;

n) az úti okmány és mellékleteinek kezelése (ha szükséges), bejegyzések elvégzése (ha szükséges);

o) az adatrögzítési feladatok végrehajtása;

p) a statisztikai adatok gyűjtése;

q) az úti okmány személyenkénti visszaadása ismételt személyazonosítás után, elköszönés.

A kézből-kézbe ellenőrzési rendszer

57. Azokon a közúti határátkelőhelyeken, ahol a tagállamok a közös határaikon olyan közös ellenőrzést végeznek, amely esetében egy személy csak egy alkalommal áll meg határforgalom ellenőrzés céljából, ott kilépő utas esetében az úti okmányt nem az utasnak, hanem az ellenőrzést közösen végrehajtó szomszéd állam, határellenőrzés végrehajtásáért felelős szervezet tagjának kell átadni.

58. Belépő utas esetében az ellenőrzést közösen végrehajtó szomszéd állam határellenőrzés végrehajtásáért felelős szervet tagjától átvett úti okmányt az ellenőrzést követően az utasnak kell átadni.

59. A közös ellenőrzés sorrendje belépő forgalom ellenőrzése esetén:

a) a szomszéd állam határellenőrzés végrehajtásáért felelős szervének tagjával közösen a jármű fogadása és megszemlélése;

b) az útlevélkezelő napszaknak megfelelő köszönése magyarul vagy az utas által valószínűsíthetően ismert nyelven (utóbbi nem kötelező érvényű);

c) a szomszéd állam határellenőrzés végrehajtásáért felelős szervének tagja részéről az úti okmány átvétele, ellenőrzése;

d) a magyar fél részéről a gépjármű megszemlélése, csomagok átvizsgálása;

e) az úti okmány átvétele a szomszéd állam határellenőrzés végrehajtásáért felelős szerv tagjától;

f) az úti okmány fajtájának megállapítása;

g) az úti okmány alapján az utas állampolgárságának, vízummentességének vagy vízumkötelezettségének megállapítása;

h) a személyazonosítás végrehajtása;

i) az úti okmányba bejegyzett személyek jelenlétének ellenőrzése;

j) a személy, jármű és okmány adatainak a határrendészeti nyilvántartásokban történő ellenőrzése;

k) az úti okmány eredetiségének, érvényességének megállapítása a szakmai tapasztalat és a rendelkezésre álló háttéranyagok, technikai eszközök segítségével (az alapos ellenőrzés során szúrópróbaszerűen, a helyszínen lévő technikai eszközök segítségével);

l) a schengeni térségben való tartózkodási idő ellenőrzése;

m) a határátlépés egyéb feltételei meglétének ellenőrzése;

n) a beutazás és tartózkodás céljának ellenőrzése;

o) a jármű szúrópróbaszerű vagy kötelező ellenőrzése;

p) az úti okmányban lévő bélyegzőlenyomat és bejegyzések ellenőrzése;

q) az úti okmány és mellékleteinek kezelése (ha szükséges), bejegyzések elvégzése (ha szükséges);

r) az adatrögzítési feladatok végrehajtása;

s) a statisztikai adatok gyűjtése;

t) az úti okmány személyenkénti visszaadása ismételt személyazonosítás után, elköszönés.

60. A közös ellenőrzés sorrendje kilépő forgalom ellenőrzése esetén:

a) a szomszéd állam határellenőrzés végrehajtásáért felelős szerv tagjával közösen a jármű fogadása és megszemlélése;

b) az útlevélkezelő napszaknak megfelelő köszönése magyarul vagy az utas által valószínűsíthetően ismert nyelven (utóbbi nem kötelező érvényű);

c) az úti okmány átvétele, fajtájának megállapítása;

d) az úti okmány alapján az utas állampolgárságának, vízummentességének vagy vízumkötelezettségének megállapítása;

e) személyazonosítás végrehajtása;

f) az úti okmányba bejegyzett személyek jelenlétének ellenőrzése;

g) a személy, jármű és okmány adatainak a határrendészeti nyilvántartásokban történő ellenőrzése;

h) az úti okmány eredetiségének, érvényességének megállapítása a szakmai tapasztalat és a rendelkezésre álló háttéranyagok, technikai eszközök segítségével (az alapos ellenőrzés során szúrópróbaszerűen, a helyszínen lévő technikai eszközök segítségével);

i) a schengeni térségben való tartózkodási idő ellenőrzése;

j) a határátlépés egyéb feltételei meglétének ellenőrzése;

k) a beutazás és tartózkodás céljának ellenőrzése;

l) a jármű szúrópróbaszerű vagy kötelező ellenőrzése;

m) az úti okmányban lévő bélyegzőlenyomat és bejegyzések ellenőrzése;

n) az úti okmány és mellékleteinek kezelése (ha szükséges), bejegyzések elvégzése (ha szükséges);

o) az adatrögzítési feladatok végrehajtása;

p) a személy, okmány és jármű átadása a szomszéd állam határellenőrzés végrehajtásáért felelős szerv tagjának;

q) a statisztikai adatok gyűjtése;

r) a szomszéd állam határellenőrzés végrehajtásáért felelős szerve tagjának ellenőrzését követően elköszönés.

A határforgalom-ellenőrzés sorrendje

61. A Schengeni Kézikönyvben meghatározott kötelező minimum ellenőrzést az alábbi sorrendben kell végrehajtani:

a) a jármű fogadása, megszemlélése;

b) az útlevélkezelő napszaknak megfelelő köszönése (magyarul vagy az utas által valószínűsíthetően ismert nyelven);

c) az úti okmány átvétele, típusának megállapítása;

d) az úti okmány alapján az utas állampolgárságának, vízummentességének, vízumkötelezettségének megállapítása;

e) személyazonosítás végrehajtása, a szabad mozgáshoz való jogosultság megállapítása;

f) az úti okmányba bejegyzett személyek jelenlétének megállapítása;

g) az úti okmány eredetiségének, érvényességének megállapítása;

h) statisztikai adatok gyűjtése;

i) az úti okmány személyenkénti visszaadása ismételt személyazonosítás után;

j) nem rendszeres jelleggel a nemzeti adatbázisokban és a Schengeni Információs Rendszerben (továbbiakban: SIS) való lekérdezés;

k) elköszönés.

62. A minimum ellenőrzés döntései:

a) az utas átléptethető;

b) az utas alapos ellenőrzése szükséges;

c) az utas nem léptethető át;

d) SIS találat esetén az erre vonatkozó külön utasításban meghatározottak szerint kell eljárni.

Az alapos ellenőrzés

63. Az alapos ellenőrzés (ellenőrzési ponton) a határátlépési feltételek teljes körű ellenőrzése.

64. Az alapos ellenőrzést kell végrehajtani:

a) harmadik országbeli állampolgárok be- és kiutazásának ellenőrzésekor;

b) bűncselekmény, szabálysértés elkövetésére utaló gyanúoknál;

c) menekült-, menedékes státuszért folyamodó személy esetében;

d) együttműködő szervek írásban benyújtott kérésére;

e) fokozott határrendészeti ellenőrzés esetén, külön utasításra.

65. A Schengeni Kézikönyben foglalt alapos ellenőrzést az alábbi sorrendben kell végrehajtani:

a) a határátlépés feltételei meglétének ellenőrzése;

b) a személy, a jármű és az okmány határrendészeti célra is felhasználható nyilvántartásokban – beleértve a SIS-t is – történő priorálása;

c) a gépjárművel történő átlépés esetén a vezetői engedély ellenőrzése;

d) a schengeni térségben való tartózkodási idő megállapítása;

e) az úti okmány és mellékleteinek kezelése;

f) az úti okmány és mellékleteinek, a vezetői és forgalmi engedélynek technikai eszközökkel történő ellenőrzése.

66. Az alapos ellenőrzés keretében a további feladatok hajthatók végre:

a) az ismételt, több személy általi személyazonosítás;

b) az úti okmányból útvonalkövetés végrehajtása;

c) a gyanú igazolásához vagy kizárásához szükséges más okmányok vizsgálata;

d) az úti okmánynak a rendelkezésre álló dokumentációkban, háttéranyagokban történő ellenőrzése;

e) dokumentáció készítése;

f) aláírás minta vétele, többször külön lapra;

g) az úti okmány, a fuvarokmány és az úti cél összevetése;

h) a ruházat-, a csomag- és a jármű átvizsgálása;

i) a személy célirányos meghallgatása, kikérdezése;

j) a bűncselekményre, szabálysértésre utaló bizonyítékok felkutatása;

k) kábítószer-, robbanóanyag-, személykereső kutya alkalmazása;

l) vámellenőrzés kérése írásban, a gyanúok megjelölésével.

67. Az alapos ellenőrzés során végrehajtandó vizsgálati feladatok és azok sorrendje:

a) a jármű fogadása, megszemlélése;

b) az útlevélkezelő napszaknak megfelelő köszönése (magyarul vagy az utas által valószínűsíthetően ismert nyelven);

c) az úti okmány átvétele, típusának megállapítása;

d) az úti okmány alapján az utas állampolgárságának, vízummentességének, vízumkötelezettségének megállapítása;

e) a személyazonosítás végrehajtása;

f) az úti okmányba bejegyzett személyek jelenlétének megállapítása;

g) az úti okmány eredetiségének, érvényességének megállapítása;

h) a határátlépés feltételei meglétének ellenőrzése;

i) a jármű ellenőrzése (jogszerű használat, biztosítás, csomag-, utas- és motortér ellenőrzés);

j) a személy, a jármű és az okmány határrendészeti nyilvántartásokban történő ellenőrzése;

k) a tartózkodási idő ellenőrzése;

l) az adatrögzítési feladatok végrehajtása;

m) az úti okmányban lévő bejegyzések, bélyegzőlenyomatok ellenőrzése;

n) az úti okmány (mellékletei) kezelése, bejegyzések elvégzése szükség szerint;

o) a statisztikai adatok gyűjtése;

p) az úti okmány személyenkénti visszaadása ismételt személyazonosítás után;

q) elköszönés.

68. SIS találat esetén az erre vonatkozó külön utasításban meghatározottak szerint kell eljárni.

69. Amennyiben az ellenőrzési helyre történő irányítást követően kerül sor az alapos ellenőrzés végrehajtására, úgy a további, részletes ellenőrzést haladéktalanul meg kell kezdeni és az ellenőrzést a gyanúok beigazolásáig, illetve annak kizárásáig kell végezni, az alábbiak szerint:

a) Az ellenőrzést a határátkelőhely rendjében rögzített, az e célra kijelölt helyen, helyiségben vagy forgalmi sávon, elkülönítetten kell végrehajtani.

b) A gyanúok tényét és okát a személyekkel közölni kell, minden esetben szem előtt tartva a biztonsági és konspirációs szabályokat.

c) Az alapos ellenőrzés alá vont utasok valamennyi határintézkedési nyilvántartásban történő ellenőrzését, az útlevelének kezelését minden esetben végre kell hajtani.

d) A vámellenőrzést, annak különböző típusait a határvámhivataltól a rendszeresített nyomtatványon, írásban kell kérni.

e) Ha a tételes vámvizsgálat költséggel jár – ahol van vámvizsgálat – azt a Rendőrség téríti meg, kivételt képeznek ez alól azok az esetek, amikor a vámvizsgálatot hivatalból kell elvégezni.

f) A költséggel járó kérelmet csak a megyei rendőrfőkapitány engedélyével lehet benyújtani.

g) A vámhivatal által a kirendeltség kérésére végzett vizsgálat során, a kirendeltség képviselője jelen lehet, kérésre segítséget nyújthat, hatósági tanúként közreműködhet. Távolléte a vizsgálat lefolytatását nem befolyásolja.

70. Az alapos ellenőrzés döntései

a) az utas átléptethető;

b) az utas nem léptethető át;

c) eljárás kezdeményezése.

Fokozott határrendészeti ellenőrzés

71. A Rendőrség fokozott határrendészeti ellenőrzést az államhatár rendjének védelme, a bűnüldözési és idegenrendészeti feladatainak végrehajtása, biztonsági intézkedés vagy az elrendelt határzárral kapcsolatos korlátozás érvényre juttatása érdekében hajt végre.

72. A fokozott határrendészeti ellenőrzést elrendelhet:

a) az országos rendőrfőkapitány, a rendészeti főigazgató vagy az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztály (a továbbiakban: Határrendészeti Főosztály) vezetője az ország egész területén vagy bármely határrendészeti kirendeltség illetékességi területén;

b) a megyei rendőrfőkapitány, a rendészeti igazgató vagy a határrendészeti tevékenységért felelős vezető a megye területén;

c) a belső határon a rendőrkapitány vagy a határrendészeti tevékenységért felelős vezető a rendőrkapitányság illetékességi területén;

d) a külső határon a határrendészeti kirendeltség-vezetője vagy a határrendészeti helyettese a kirendeltség illetékességi területén;

e) az RRI illetékességi területén a rendészeti igazgató-helyettes és a határrendészeti osztály vezetője, illetve a határellenőrzési osztály vezetője a saját terminálja tekintetében.

73. A fokozott határrendészeti ellenőrzés végrehajtására – amennyiben arra az elemző-értékelő munka során leszűrt adatokból előre tervezetten kerülhet sor – a kirendeltség-vezető havi tervet készít, ami a határforgalmi, bűnügyi, idegenrendészeti, szabálysértési, illetve a menekültügyi helyzet következtében bármikor kiegészíthető és módosítható. A tervet az illetékes megyei rendőr-főkapitányság részére a tárgyhót megelőző hónap 15. napjáig kell felterjeszteni jóváhagyás céljából.

74. Fokozott határrendészeti ellenőrzés végrehajtására készített terv tartalmazza:

a) a fokozott határrendészeti ellenőrzés helyét, idejét, irányát;

b) a fokozott határrendészeti ellenőrzés célját;

c) a fokozott határrendészeti ellenőrzés tárgyát;

d) a bevonásra kerülő erők, szervek megnevezését, az együttműködés rendjét;

e) a fokozott határrendészeti ellenőrzésben résztvevők feladatait.

75. A fokozott határrendészeti ellenőrzés irányulhat:

a) az országos körözési nyilvántartásban szereplők elfogására, felkutatására;

b) az idegen- és útlevél-rendészeti szabályok betartásának fokozott ellenőrzésére;

c) a járművek jogszerű birtokban tartásának a megállapítására;

d) a járművek átvizsgálására;

e) kábítószer, fegyver, lőszer, robbanó- és sugárzóanyag államhatáron történő átszállításának megakadályozására, illetve felfedésére;

f) a nemzet- és közbiztonsági, bűnüldözői igények teljesítésére, egyéb nemzetközi vagy hazai esemény kapcsán tervezett szigorító intézkedések részeként;

g) a saját vagy együttműködő szervektől kapott konkrét helyzeti adat realizálására az információ tartalma szerint;

h) az elrendelő által meghatározott más célok megvalósítására.

76. A kirendeltség-vezető feladatai:

a) a fokozott határrendészeti ellenőrzés idejének, tárgyának és eredményének rögzítése a szolgálati naplóban;

b) a végrehajtás eredményéről készített összefoglaló jelentést minden hónap 8-áig történő felterjesztése a területileg illetékes határrendészeti feladatok szakirányításáért felelős szerv vezetőjének.

A személyek ellenőrzésének részfeladatai

77. Az úti okmány eredetiségének és érvényességének vizsgálatát a szakmai tapasztalat és a rendelkezésre álló háttéranyagok, dokumentációk, technikai eszközök segítségével kell végrehajtani. Az ellenőrzés során az ellenőrzési ponton szükség szerint a helyszínen lévő technikai eszközökkel is ellenőrizni kell az úti okmányokat.

78. Az útlevélkezelőnek az úti okmányt, a tartózkodási engedélyt és a vízumot az alábbi szempontok szerint kell vizsgálnia:

a) a személyi adatok, a fénykép és az érvényességi bejegyzések kétséget kizáróan értékelhetők;

b) érvényes az átléptetés időpontjában és az engedélyezett tartózkodási idő lejártát követően érvényes még addig, hogy a kiindulási államba vagy származási országába a visszautazást lehetővé teszi;

c) az úti okmányban nem történt jogtalan változtatás, vagy nincs oly mértékben elhasználódva, ami kétségessé teszi a biztonságos ellenőrzését;

d) a vízumkötelezett harmadik ország állampolgára úti okmányában vagy külön lapon a magyar vagy más schengeni tagállam vízumkiadó hatóság által kiadott érvényes vízum van, illetve rendelkezik a tovább- vagy visszautazáshoz úti céljának megfelelő szükséges vízummal(-okkal);

e) olyan hontalan vagy konvenciós úti okmánnyal rendelkezik, amely az állandó lakóhelyére visszatérésre jogosít;

f) olyan úti okmánnyal rendelkezik, amelyben az úti okmány érvényességére és a személyi adatokra vonatkozó bejegyzések latin betűkkel is fel vannak tüntetve;

g) milyen feltételek mellett fogadhatóak el a Schengeni Kézikönyv mellékleteiben felsoroltak alapján;

h) a letelepedett, bevándorolt külföldi úti okmányában megfelelő bejegyzés (tartózkodás jogcíme, tartózkodási okmány száma, kiadás napja, lakóhely létesítés napja) van, vagy a magyar hatóságok által kiállított úti okmánnyal rendelkezik;

i) tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi úti okmányába az engedélyezett tartózkodási idő bejegyzésre került;

j) az elveszett, megrongálódott, megsemmisült úti okmány helyett új úti okmánnyal és az idegenrendészeti hatóság által kiállított érvényes ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással rendelkezik, vagy egyszeri utazásra jogosító úti okmánya van, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.

79. A menedékes utazási igazolványát, a bevándorolt részére visszatérésre kiadott egyszeri utazási igazolványt a magyarországi visszatéréskor elismervény ellenében el kell venni, és meg kell küldeni a kiállító hatóságnak.

Az úti okmányok érvényessége, érvénytelensége

80. Az úti okmány akkor jogosít fel az államhatár átlépésére, ha:

a) azt a Magyar Köztársaság által elismert állam erre jogosult hatósága adta ki,

b) megfelel a kibocsátó hatóság által meghatározott formai és tartalmi követelményeknek;

c) a Schengeni Kézikönyv mellékletei alapján elismert okmány és arra vonatkozó elismerő nyilatkozatot tettek a tagállamok;

d) alkalmas a személyazonosság megállapítására;

e) az okmány felmutatója azonos azzal, aki részére az okmányt kiállították;

f) a területi érvényességének megfelelő államba történik az utazás;

g) időben érvényes;

h) nincs meghamisítva, illetve abban nem követtek el hamisítást.

81. Érvényes külföldi úti okmány az időbeli, területi érvényességgel rendelkező külföldre utazásra jogosító okmány, amelyet az arra jogosult külföldi hatóság állított ki, és a Magyar Köztársaság elismert, valamint a nemzetközi szerződés, illetve jogszabály alapján külföldre utazásra jogosító igazolvány vagy irat, melyek a birtokos személyazonosságát és állampolgárságát igazolják.

82. A Magyar Köztársaság által elismert állam hatóságai, illetve nemzetközi szervezet által kiállított külföldre utazásra jogosító úti okmányok:

a) az útlevél;

b) a hazatérési igazolvány;

c) az ideiglenes utazási igazolvány;

d) a menekült, a hontalan részére kiállított utazási igazolvány;

e) az útlevél helyettesítő utazási igazolvány;

f) az utazási igazolvány;

g) a csoportos úti okmány;

h) a NATO okmányok;

i) az ENSZ úti okmány.

83. Nemzetközi szerződés alapján külföldre utazásra jogosító úti okmányok:

a) az Európai Unió külföldre utazást lehetővé tévő, notifikált úti okmányai;

b) a személyazonosító igazolvány;

c) a határátlépési igazolvány.

84. A nemzetközi szerződések más utazásra jogosító igazolványt vagy iratot is érvényes úti okmánynak minősíthetnek.

85. Érvénytelen az úti okmány, ha:

a) a személyazonosság megállapítására alkalmatlan, megrongálódott, vagy meghamisították;

b) az arra illetékes hatóság visszavonta;

c) azt nem az arra jogosult használja fel;

d) a használatra jogosult elhalálozott;

e) az érvényességi ideje lejárt (kivéve, ha nemzetközi szerződés ettől eltérően rendelkezik);

f) az érvényességére, a személyi adatokra vonatkozó bejegyzések latin betűkkel nincsenek feltüntetve;

g) a területi érvényessége nem terjed ki Magyarország területére;

h) korlátozott számú utazásra jogosít, az azt követő felhasználás alkalmával.

86. A kettős (többes) állampolgár, ha több érvényes úti okmánnyal rendelkezik, akkor a személyazonossága, állampolgársága igazolására bemutatott érvényes úti okmány szerinti beutazási feltételek meglétét kell vizsgálni.

87. Amennyiben a felmutatott úti okmány szerinti beutazási feltételekkel nem rendelkezik, de a jogszerűen birtokában lévő bemutatott másik érvényes úti okmány alapján beutazásának akadálya nincs, beléptethető.

88. Ha a külföldi állampolgársága szerint jogszerűen birtokában lévő több, eltérő típusú úti okmány van (például: magán, szolgálati, diplomata) ugyanúgy kell eljárni, mint a kettős állampolgárok esetében.

89. A magyar állampolgárság igazolásáig külföldinek kell tekinteni azt a személyt, akinek Magyarországon nincs bejelentett lakóhelye és személyazonosságát külföldi állam által kiállított érvényes úti okmánnyal igazolja.

90. A több úti okmánnyal rendelkező személy beléptetése esetén a beléptető bélyegzőlenyomat fölé be kell jegyezni (a rendszeresített vegytollal) a jogszerűen birtokában lévő másik úti okmány számát „+…..számú útlevél” bejegyzéssel.

91. Azon harmadik országbeli állampolgárokat, akik nem rendelkeznek érvényes úti okmánnyal, mert annak érvényességi ideje lejárt, de rendelkeznek valamely schengeni tagállam által kiadott eredeti és érvényes tartózkodási engedéllyel vagy visszautazásra jogosító vízummal – akár az úti okmányba illesztve, akár külön – és a lejárt okmány alapján a személyazonosság hitelt érdemlően megállapítható, a vízumot vagy a tartózkodási okmányt  kiállító tagállamba való átutazás céljából be kell léptetni, kivéve ha a magyar nyilvántartások alapján a közrendre, közbiztonságra veszélyes személyről van szó.

92. Azon harmadik országbeli állampolgárok esetében, akik hamis vagy hamisított úti okmánnyal rendelkeznek, annak ellenére, hogy valamely schengeni tagállam által kiadott eredeti és érvényes tartózkodási engedély vagy visszautazásra jogosító vízum birtokában vannak – akár az úti okmányba illesztve, akár külön – meg kell tagadni a belépést.

Az úti okmányba bejegyzett személyek jelenlétének ellenőrzése

93. Az úti okmány – a birtokosán kívül – az abba bejegyzett személy(ek) külföldre utazására jogosító okmány is, ha a birtokossal együtt történik az utazás. Az úti okmányba bejegyzett személyek határátlépésekor a beutazási, tartózkodási feltételeket külön-külön ellenőrizni kell.

94. Az úti okmányba bejegyzett személyeknek a birtokos nélkül történő határátléptetése kivételes estekben lehetséges. Beléptetni akkor lehet, ha a beutazási feltétel alóli felmentésre okot adó körülmény áll fenn.

95. Az úti okmány birtokosának és az úti okmányba bejegyzett vele együtt beutazóknak együttesen kell kiutazniuk. Ha kilépéskor a beléptetett személyek közül valaki nincs jelen, rendkívüli esetben (a felmentés szabályai szerint) engedélyezhető a kiutazás, amennyiben a kilépésre nem jelentkező személy a jogszerű magyarországi tartózkodását az úti okmány nélkül is igazolni tudja, és az kétséget kizáróan megállapítható (idegenrendészeti nyilvántartás). Ilyen eset lehet a letelepedési vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi szülő és gyermeke, amikor az idegenrendészeti nyilvántartásban a jogszerű magyarországi tartózkodást igazoló engedély megléte ellenőrizhető.

96. A határátlépéskor az átléptető bélyegző-lenyomat fölé hivatalos tollal elhelyezett bejegyzéssel kell dokumentálni az átlépés, illetve át nem lépés tényét. A rendszeresített hivatalos tollal az alábbiakat kell bejegyezni:

a) az úti okmány birtokosával együtt utazó esetén: „+ és a keresztnév”;

b) csak az úti okmány birtokosának utazása esetén: „E”;

c) az úti okmány birtokosa nélkül utazó esetén: a keresztnév + „E”.

F) A BÉLYEGZŐK ÁTVÉTELÉNEK, TOVÁBBÍTÁSÁNAK ÉS KEZELÉSÉNEK SZABÁLYAI

97. A bélyegzőket tartalmazó küldeményt az ORFK Gazdasági Főigazgatóság Információtechnológiai Főosztály (a továbbiakban: Információtechnológiai Főosztály) vezetője és a Határrendészeti Főosztály vezetője által kijelölt személyek együttesen bontják fel és hajtják végre a következő feladatokat:

a) ellenőrzik, hogy a megrendelő iraton szereplő valamennyi bélyegző megérkezett-e;

b) ellenőrzik, hogy az egyes bélyegzők fémlapja megfelelően van-e felragasztva, és azokat az adatokat tartalmazza, amelyek a megrendelő iraton szerepeltek;

c) ellenőrzik a bélyegzők és a fémlap épségét, használhatóságát; ennek érdekében mintalenyomatot készítenek, és a mintákat tartalmazó lapokat a Határrendészeti Főosztály Dokumentációs Osztályán tárolják;

d) a hibás, használhatatlan bélyegzők cseréjéről az Információtechnológiai Főosztály gondoskodik.

98. A beszerzett bélyegzőket a felhasználó szervekhez történő továbbításig az Információtechnológiai Főosztálya tárolja, és végzi azok felhasználók részére történő átadását.

99. A bélyegzőket az Országos Rendőr-főkapitányságon az Információtechnológiai Főosztály, a Budapesti Rendőr-főkapitányságon és Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon Gazdasági Igazgatóság, a megyei rendőr-főkapitányságokon az illetékes regionális Gazdasági Ellátó Igazgatóság, az RRI-n a Műszaki Osztály veszi át. A gazdasági szervtől az átvételre kijelölt személy a bélyegzőn lévő gravírozott testszámról, a fémlapon szereplő azonosító számról nyilvántartást készít, amelyet:

a) az Országos Rendőr-főkapitányságon az Információtechnológiai Főosztályon;

b) a Budapesti Rendőr-főkapitányságon és Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon a Gazdasági Igazgatóságon;

c) más megyei rendőr-főkapitányságokon a gazdasági ellátó igazgatóságokon;

d) az RRI-n a Műszaki Osztályon

kell tárolni.

100. A bélyegzők felhasználókhoz történő lejuttatása és alegység felszerelésként történő kiadása a fent felsorolt szervezeti elemek feladata.

101. A felhasználó szervek részére kiadott bélyegzőket a ki- és visszaadásra szolgáló helyiségben, zárt lemezszekrényben vagy a fegyverszobában elhelyezett zárható fa szekrényben bélyegző típusonkénti, továbbá a határátléptető bélyegzőket irányonkénti és átkelőhely típusonkénti bontásban, a szolgálati lőfegyverektől, lőszerektől elkülönítetten kell tárolni.

102. A határrendészeti kirendeltségekre kiadott bélyegzőkről (testszám, azonosító szám) nyilvántartást kell vezetni bélyegző típusonkénti-, a határátléptető bélyegzőkről átkelőhely típusonkénti, valamint irányonkénti bontásban.

103. A határátlépés utólagos bejegyzésére szolgáló bélyegzőkről az érintett szolgálati ágak és szolgálatok szervei testszám, azonosító szám szerinti nyilvántartást vezetnek. A nyilvántartásról – az ügykezelési szabályok szerint – kivonat készül, amelyet a szerv vezetője aláírásával hitelesít. A kivonatot a lemezszekrény, illetve a zárható fa szekrény ajtajának belső oldalára kell kifüggeszteni.

104. A szervek vezetői gondoskodnak arról, hogy a bélyegzők tárolására szolgáló szekrény – a váltások, átcsoportosítások, ellenőrzések idejét nem számítva – zárt, lepecsételt állapotban legyen. Ahol a szekrények lepecsételése nem megoldható, ott a lezárt szekrények kulcsait pecsételhető kulcsdobozban kell tárolni.

105. A bélyegzők kiadását, visszavételét az ügyeletes vagy a bélyegzők felügyeletével megbízott személy hajtja végre.

106. A bélyegzőt használó szolgálati személy szolgálatba lépés előtt ellenőrzi a bélyegző épségét, használhatóságát és beállítja az adott napnak megfelelő dátumsort. A bélyegzők átadás-átvételi könyvben az átvevő nevét, rendfokozatát, a szolgálat idejét (év, nap, szolgálati idő) az „Idő nap, óra, perc” rovatban olvashatóan rögzíti. A bélyegző átvételét az átvevő aláírásával igazolja. A mintalenyomat elhelyezését az ügyeletes ellenőrzi, és a pontos idő megjelölésével (óra, perc), valamint aláírásával ellenjegyzi.

107. A határátlépés utólagos bejegyzésére szolgáló bélyegzőkhöz külön bélyegző átadás-átvételi könyvet kell felfektetni.

108. A bélyegző alkalmazásának jogszerűségéért az átvevő felel.

109. A szolgálati idő alatt a bélyegzőt őrizetlenül hagyni tilos!

110. Ellenőrzés esetén a bélyegző-lenyomatokon felül az ellenőrzés pontos idejét (óra, perc), valamint az ellenőrző aláírását kell elhelyezni a bélyegzők átadás-átvételi könyvben.

111. Az „Idő nap, óra, perc” rovatban „ellenőrzés” felirat elhelyezése szükséges.

112. A lenyomatokat balról jobbra, valamennyi rovatban folytonosan kell elhelyezni.

113. Bélyegzők átadására, átcsoportosításra, illetve ellenőrzésére ugyanazt az átadás-átvételi könyvet kell használni.

114. A szolgálati idő letelte után a bélyegzőt a tárolási helyére kell visszatenni.

115. A visszaadáskor a bélyegzőt használó szolgálati személy és az ügyeletes ismételten ellenőrzi a bélyegző épségét, használhatóságát. A bélyegzők átadás-átvételi könyvében lenyomatot helyez el, amelyet az ügyeletes aláírásával hitelesít. A könyvben rögzíteni kell a visszaadás pontos idejét, év, hó, nap, óra, perc pontos megjelölésével.

116. A bélyegző elvesztését haladéktalanul jelenteni kell a megyei rendőr-főkapitányság vezetőjének, illetve a repülőtéri rendőr igazgatónak, aki bizottságot hoz létre a körülmények, az okok és a felelősség megállapítására. A bizottság a helyszínen tett megállapításáról jelentést készít, amelyet a megyei rendőr-főkapitányság útján a Határrendészeti Főosztályra és az Információtechnológiai Főosztályra terjesztenek fel.

117. A bélyegző sérülését, használhatatlanná válását az illetékes vezető az Országos Rendőr-főkapitányságon a Határrendészeti Főosztály, valamint az Információtechnológiai Főosztály vezetőjének, a Budapesti Rendőr-főkapitányságon és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon a Gazdasági Igazgatóság, más megyei rendőr-főkapitányságokon az illetékes regionális Gazdasági Ellátó Igazgatóság, az RRI-n a Határrendészeti, valamint a Műszaki Osztály vezetőjének jelenti. Tartalék bélyegző kiadásáról az Országos Rendőr-főkapitányságon az Információtechnológiai Főosztály, a Budapesti Rendőr-főkapitányságon és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon a Gazdasági Igazgatóság, a megyei rendőr-főkapitányságon a Gazdasági Ellátó Igazgatóság, az RRI-n a Műszaki Osztály gondoskodik.

118. A bélyegzőhöz 1 db bélyegzőpárna tartozik, amelynek meglétét a bélyegző átvételekor, illetve kiadásakor ellenőrzik. A szolgálati helyeken tartalékként csak festékezetlen bélyegzőpárnákat lehet tárolni. A használhatatlanná vált bélyegzőket, – festéket tartalmazó – bélyegzőpárnákat, a festéket tartalmazó flakonokat a minősített adathordozók kezelésére vonatkozó szabályok szerint az Országos Rendőr-főkapitányságon az Információtechnológiai Főosztályra, a Budapesti Rendőr-főkapitányságon és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon a Gazdasági Igazgatóságra, a megyei rendőr-főkapitányságokon az illetékes regionális Gazdasági Ellátó Igazgatóságra, a RRI-n a Műszaki Osztályra terjesztik fel, amely gondoskodik azok megsemmisítéséről.

119. A bélyegzőkhöz szükséges párnafestékek felhasználókhoz történő eljuttatását az Országos Rendőr-főkapitányságon az Információtechnológiai Főosztály, a Budapesti Rendőr-főkapitányságon és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon a Gazdasági Igazgatóságon, a megyei rendőr-főkapitányságokon az illetékes regionális Gazdasági Ellátó Igazgatóságon, valamint az RRI a Műszaki Osztályon keresztül végzi. A bélyegzők tárolására kijelölt helyen festékenként legfeljebb 3 töltőtubusnyi festék tárolható, a töltőtubusok feltöltését az ügyeletes vagy a bélyegzők felügyeletével megbízott személy és az illetékes vezető vagy helyettese felügyelete mellett végzik. A bélyegző párnafestékek pótlása iránti igényeket az Információtechnológiai Főosztályra kell jelenteni.

120. A bélyegzőkre vonatkozó rendelkezések betartását az illetékes vezető vagy helyettese hetente ellenőrzi, mely során a bélyegzők átadás-átvételi könyvében elhelyezett lenyomatok tételesen is ellenőrzésre kerülnek. Az ellenőrzés tényét, idejét (nap, óra, perc) az ellenőrzést végrehajtó személy a bélyegzők átadás-átvételi könyvében rögzíti és aláírásával igazolja.

A határátléptető bélyegzőre vonatkozó különleges szabályok

121. A bélyegzők kiadása során gondoskodni kell arról, hogy egymást közvetlenül követő szolgálatokban nem kerülhetnek alkalmazásra. Az útlevélkezelőknek alapesetben egyszerre csak egy bélyegzőt lehet kiadni.

122. Azokon az átkelőhelyeken, ahol egy időben – a feladat jellege és a forgalom nagysága miatt – csak egy fő teljesít szolgálatot, valamint az ideiglenes határnyitás, menet közbeni vasúti ellenőrzés esetén kiadható két bélyegző. Ezekben az esetekben a bélyegzők egymástól történő biztonságos elkülönítésének, a hibás kezelést megakadályozó alkalmazásnak a szabályait a megyei rendőr-főkapitányság dolgozza ki.

123. Átcsoportosítás esetén az addig alkalmazott bélyegzőt vissza kell venni. A visszavett bélyegző lenyomatát a kiadáskori lenyomat mellé kell elhelyezni, amelyet az ügyeletes a pontos idő (óra, perc) megjelölésével és aláírásával ellenjegyez. A bélyegzők átadás-átvételi könyvében – az „idő, nap, óra, perc” rovatban „átcsoportosítás” felirat elhelyezése mellett – a felvételre kerülő bélyegző lenyomatát úgy kell elhelyezni, hogy az „Idő nap, óra, perc” rovatban a szolgálati idő helyett az átcsoportosítás pontos ideje legyen feltüntetve.

A határátlépés utólagos bejegyzésére szolgáló bélyegző alkalmazására vonatkozó különleges szabályok

124. Amennyiben a harmadik országok állampolgárának úti okmányában nem szerepel a Magyar Köztársaság területére történő jogszerű belépést igazoló átléptető bélyegző-lenyomat, de a külföldi hitelt érdemlő módon – például utazási jegy vagy a Magyarország területén kívül való tartózkodásának bizonyítására alkalmas eszköz útján – igazolni tudja az átlépés idejét és jogszerűségét, akkor az úti okmányba be kell jegyezni a határátlépés helyét és idejét, amelyhez a határátlépés utólagos bejegyzésére szolgáló bélyegzőt kell alkalmazni.

125. A határátlépés utólagos bejegyzésére szolgáló bélyegző dátumsorát úgy kell beállítani, hogy az a hitelt érdemlő módon bizonyított határátlépés idejét (év, hó, nap) jelölje.

126. A bélyegző dátumsorában szereplő ellenőrző kódszámot – amennyiben a schengeni térség külső határát magyarországi határszakaszon lépte át – a hitelt érdemlő módon bizonyított határátlépés helyének megfelelően, az átlépés idejében – a határátléptető-bélyegző dátumsorában – érvényben lévő kódszám szerint kell beállítani.

127. Amennyiben a schengeni térség külső határát nem magyarországi határszakaszon lépte át, úgy az ellenőrzést végrehajtónak meg kell győződnie arról, hogy a személy által bizonyított határátlépési hely valós, azaz a Schengeni Kézikönyv mellékletében fel van tüntetve. Ebben az esetben a bélyegző dátumsorában, a határforgalom ellenőrzése során alkalmazott határátléptető-, a határátlépés helyének és idejének utólagos bejegyzésére szolgáló-, valamint a kiegészítő bélyegzők alkalmazásáról szóló ORFK utasítás mellékletében szereplő ellenőrző kódszámot kell beállítani.

128. A bélyegzőlenyomatot a külföldi úti okmányába a helyszínen vagy a Rendőrség hivatalos helyiségében kell elhelyezni úgy, hogy a bélyegző lenyomatába vegytollal, nyomtatott nagybetűkkel be kell írni a hitelt érdemlően bizonyított határátlépés helyét.

129. A bélyegzők festékezéséhez a határforgalom ellenőrzése során alkalmazott határátléptető-, a határátlépés helyének és idejének utólagos bejegyzésére szolgáló, valamint a kiegészítő bélyegzők alkalmazásáról szóló ORFK utasításban meghatározott párnafesték kombinációt kell alkalmazni.

130. A bélyegzőlenyomat elhelyezésén és a határátlépés helyének bejegyzésén túl az érintett harmadik országbeli állampolgár részére külön rendeletben meghatározott formanyomtatvány kerül kiállításra. A formanyomtatványt kettő példányban készül, amelyből az eredeti példányt a külföldi kapja. A másolati példány a tömbben marad, amelynek betelte után azt irattárba kell helyezni.

131. A formanyomtatvány „aláíró hatóság előtt megjelent” részénél a kiállító hatóság fejbélyegző, az „érintett személy” és „felelős tisztviselő” rész között a kiállító hatóság körbélyegző lenyomata kerül elhelyezésre.

132. A formanyomtatványt vegytollal, nyomtatott nagybetűkkel, olvashatóan, értelemszerűen kell kitölteni. A kiállító személy a kitöltésnél köteles gondoskodni arról, hogy mindkét példány olvasható maradjon (önindigós példányok), viszont mindkét példányt eredeti aláírással kell ellátnia. A „felelős tisztviselő” rész fölött ugyanazt a bélyegző lenyomatot, ugyanazon bejegyzéssel kell elhelyezni, amely az úti okmányba is elhelyezésre került. Az 1. számú példányt a 2. számú példányon történő aláírás ellenében az érintett személy részére át kell adni.

133. A betelt tömböket egy évig kell megőrizni.

134. Elrontott formanyomtatvány esetén mindkét példányt a tömbben kell tartani.

135. Ha a tartózkodás jogszerűtlenségére vonatkozó vélelem megdöntése sikertelen, a harmadik országbeli állampolgárt elő kell állítani a szükséges eljárások lefolytatása érdekében, a tartózkodási szabályok megsértése miatt.

G) HATÁRRENDÉSZETI KIRENDELTSÉG SZOLGÁLATI SZEMÉLYÉNEK ELJÁRÁSA A VÍZUMKIADÁSBAN TÖRTÉNŐ KÖZREMŰKÖDÉS SORÁN

136. Az útlevélkezelő szolgálatba beosztott rendőr a határátkelőhelyen végrehajtja a harmadik országbeli állampolgár esetében a beutazási feltételek teljes körű ellenőrzését.

137. Amennyiben az útlevélkezelő észleli, hogy a vízumkötelezett harmadik országbeli állampolgár nem rendelkezik a beutazáshoz szükséges vízummal (tartózkodási engedéllyel), megvizsgálja a határátkelőhelyen történő vízumkiadás feltételeinek meglétét [a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 5. cikk (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt feltételek megléte és a kivételes eset fennállásának bizonyítására bemutatott dokumentum alapján].

138. Amennyiben a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot a határátkelőhelyen kérelmezik, a vízum kiadása nem tagadható meg azon az alapon, hogy a harmadik országbeli állampolgár nem rendelkezik a tartózkodás teljes időtartamára és valamennyi schengeni állam területére érvényes, a sürgősségi orvosi ellátás, valamint az egészségügyi okból történő hazaszállítás költségeire legalább 30 000 euró összegű fedezetet nyújtó utasbiztosítás meglétét igazoló okiratokkal. Ha a határátkelőhelyen a vízumkiadás feltételei a fentiek szerint fennállnak, a harmadik országbeli állampolgárnak vízumkérelmet kell benyújtania. Ellenkező esetben a harmadik országbeli állampolgár beléptetését meg kell tagadni. Amennyiben a határátkelőhelyen történő vízumkiadás feltételei – különösen a kivételes eset fennállása – nincsenek meg, a külföldit tájékoztatni kell, hogy a vízumot csak a külképviseleten veheti fel.

139. A kérelmeket alapvetően magyar nyelven, ennek hiányában angol, német, francia, illetve orosz nyelven is el lehet fogadni. A kérelmet a vízumkiadó rendszerben kell rögzíteni. A megjegyzés rovatban rögzíteni kell továbbá:

a) a beutazási feltételek ellenőrzésének végrehajtását;

b) a beutazási feltételeknek – a vízum meglétén kívül – történő megfelelést vagy ezek hiányát;

c) az ügyintéző (vízumkiállító) nevét, rendfokozatát, elérhetőségét (telefon, fax, e-mail).

140. A vízumkiadó rendszerben feldolgozott kérelemhez a kivételes eset fennállásának bizonyítására szolgáló dokumentumot elektronikus (szkennelt) formában csatolni kell.

141. Az útlevélkezelő és a vízumkiállító a vízumkérelemben foglaltakat nem mérlegelheti, szükség esetén azonban rögzítheti észrevételeit a megalapozott hatósági döntés meghozatala érdekében.

142. A Külügyminisztérium hatáskörébe tartozó vízumkiadás esetén is a fenti eljárást kell követni.

143. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által a kérelemről a kézhezvételt követően azonnal, de legkésőbb három órán belül hozott és részére megküldött döntést a Rendőrség eljáró tagja közli a kérelmezővel. Amennyiben a felterjesztésre a megadott időn belül nem érkezik válasz (döntés), haladéktalanul fel kell venni a kapcsolatot a Hivatallal, és tisztázni kell a válasz (döntés) elmaradásának okát.

144. A kérelemnek helyt adó döntés esetén a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot a Rendőrség vízumkiállításra feljogosított tagja állítja ki a kérelmező részére.

145. Amennyiben a Hivatal a vízumkérelmet elutasítja, az elutasítás tényéről elektronikus úton a Hivatal által megküldött határozatot az ügyintéző kinyomtatja, a kiadmány hiteléül aláírja és lebélyegzi. A határozat átadásával egyidejűleg a harmadik országbeli állampolgár beléptetését meg kell tagadni.

146. A közös (családi) útlevéllel rendelkező külföldivel együtt utazó házastárs és 14. életévet betöltött gyermek esetében a vízumkérelmet külön-külön kell kitölteni. A 14. életévet be nem töltött gyermek adatait a vízumkérelemben kell feltüntetni.

147. A kérelmet saját kezűleg kell aláírni, a 18. életév alatti gyermek kérelmét a törvényes képviselőjének is alá kell írni.

148. A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) egy db arcfényképet;

b) a tartózkodás célját és időtartamát igazoló okiratokat;

c) a tartózkodás teljes időtartamára, valamint a vissza- és továbbutazáshoz szükséges anyagi fedezet meglétét igazoló okiratokat;

d) a kivételes eset fennállásának igazolását;

e) a kérelmező rendelkezésére álló szállásra vonatkozó adatokat;

f) a vízumdíj befizetését igazoló nyugtát.

149. A Külügyminisztérium hatáskörébe tartozó vízumkérelem esetében az anyagi fedezet meglétét nem kell vizsgálni.

150. Ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos eljárásért a rendészetért felelős miniszter által kiadott rendeletben foglalt vízumdíjat vagy igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

151. A vízumdíjat a határátkelőhelyen előterjesztett vízumkérelem esetén a kérelemmel egyidejűleg készpénzben (euróban vagy forintban), nyugta ellenében kell megfizettetni. A nyugtát a vízumkérelemhez kell csatolni.

152. A díjmentességre vonatkozó kérelmet a vízumkérelemhez kell csatolni.

153. A vízumkérelemhez csatolni kell eredetben vagy másolatban a beutazás, tartózkodás célját, az anyagi fedezetet igazoló iratokat, okmányokat.

154. A vízumot az útlevélbe vagy a vízum elhelyezésére alkalmas úti okmányban kell elhelyezni. A közös (családi) útlevélbe együttes kérelmezés esetén a házastárs és a 14. életével betöltött gyermek részére külön-külön vízumot kell helyezni.

155. A 14. életévet be nem töltött gyermek részére nem kell külön vízumot kiadni.

156. A vízumbélyeg kitöltését a Schengeni Kézikönyv mellékleteiben meghatározottak szerint kell elvégezni.

157. A kitöltött, ellenőrzött vízumkérelem nyomtatvány adatai alapján az átkelőhelyen telepített számítógépes vízumnyilvántartó programban kell rögzíteni – a kiadott útmutatók felhasználásával – a szükséges adatokat.

158. A vízumkérelmeket a rendszeresített nyilvántartókönyvben iktatni kell. A kérelmeket a vízumkérelem elutasítása esetén annak időpontjától, a kiadott vízum esetén annak érvényességi idejének lejártától, illetve visszavonásától számított 5 évig kell megőrizni, utána selejtezhető.

159. A vízumkérelem elutasítása esetén az elutasításról szóló határozatot két példányban kell elkészíteni, aminek egyik példányát a kérelmező részére kell átadni.

160. A vízumbélyeget szigorú számadásos okmányként kell kezelni.

161. A vízumbélyeget a megyei rendőr-főkapitányság és az RRI igényli a Határrendészeti Főosztálytól. Az igénylést átkelőhelyre lebontva kell elkészíteni.

162. A vízumbélyegeket a megyei rendőr-főkapitányságok, illetve az RRI ügyviteli feladatokat ellátó szervezeti elemei bevételezik és átadókönyvben dokumentáltan adják ki a határrendészeti kirendeltségekre (átkelőhelyekre), illetve az RRI esetében a határellenőrzési osztályokra. Az igényelt mennyiségnek megfelelően a vízumbélyegeket az eredeti, bontatlan csomagolásban kell átadni. Ha az igénylés szerint a csomagolást meg kell bontani, az abban lévő vízumbélyegeket tételesen ellenőrizni kell sorszám és darabszám szerint. A vízumkiadó részére szintén átadókönyvben dokumentáltan, a kirendeltség határrendészeti osztályvezetője, illetve az RRI határellenőrzési osztályvezetője által meghatározott számú vízumbélyeg adható ki. A kiadás dokumentálását úgy kell jegyezni és a vízumkiadó olvasható aláírásával igazolja annak tételes átvételét.

163. A vízumbélyegeket – az engedélyezett vízumkérelemmel együtt – emelkedő sorszám szerint kell iktatni. A tévesen kiállított vízumbélyegeket rontottként kell kezelni. A vízumbélyegre a rendszeresített vegytollal rá kell írni nyomtatott nagy betűkkel, hogy rontott. A nyilvántartókönyvbe az adott iktatószámhoz tartozó rovatba kell a „RONTOTT” bejegyzést tenni úgy, hogy a beragasztott vízumbélyeg sorszámát is fedje. A vízumkérelem jobb felső sarkába ragasztott vízumsorszámra is rá kell vezetni a rontott bejegyzést, az új vízumbélyeg sorszámát pedig a kérelem bal felső sarkába kell ragasztani. A vízumkérelem utolsó oldalán a „Hatóság tölti ki” vízumbélyeg betűjele és sorszáma kitöltött rovatába beírtakat áthúzással és nagy „R” betűvel kell jelölni a rontott vízumbélyeget, majd fölé kell beírni az új vízumbélyeg betűjelét és sorszámát. Az új vízumbélyeget a következő iktatószámon kell beiktatni.

164. A rontott vízumbélyegeket megsemmisítés érdekében a megyei rendőr-főkapitányságok, illetve az RRI ügyviteli feladatokat ellátó szervezeti elemei részére kell átadni. A rontott vízumbélyegeket jegyzőkönyvileg kell megsemmisíteni.

165. A határrendészeti kirendeltség-vezető, illetve az RRI határellenőrzési osztályvezetője felelős a vízumbélyegek biztonságos tárolásáért, kezelésért, őrzéséért. A vízumbélyegeket zárt lemezszekrényben, a helyiségben egyéb tevékenységtől elkülönítetten kell kezelni és tárolni.

166. A felhasználásra kerülő kiadott vízumbélyegeket a vízumkiadó helyiségben, illetve ügyeleti helyiségben elkülönítve, lemezkazettában kell tárolni, azokat szolgálatváltáskor tételesen át kell adni.

167. A vízumbélyegeket tilos őrizetlenül hagyni.

168. A vízumkiadást, a vízumbélyeg meglétét, kezelését, nyilvántartását a kirendeltség-vezető, vagy helyettese, illetve az RRI határellenőrzési osztályának vezetője vagy helyettese havonta köteles ellenőrizni.

169. A vízumbélyeg elvesztését, eltűnését haladéktalanul jelenteni kell, és intézkedni kell a felkutatására, körözésére.

170. A külön lap szigorú számadásos nyomtatvány, amelyről külön nyilvántartást kell vezetni. Tárolására, nyilvántartására, kezelésére, őrzésére, ellenőrzésére a vízumbélyegre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

171. Főszabály szerint a vízum visszavonására okot adó tényről, körülményről, stb. tudomást szerző vízumkiadó hatóság hatáskörébe tartozik a vízum visszavonása.

172. A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum visszavonásának eseteit külön kell választani, attól függően, hogy a harmadik ország állampolgára átlépte-e a Magyar Köztársaság államhatárát, vagy sem. A Magyar Köztársaság területére történő beutazást megelőzően az a vízumkiadó hatóság dönt, amely eljárása során a vízum visszavonására okot adó körülményről tudomást szerzett, míg a Magyar Köztársaság területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár vízumának visszavonásában a Hivatal szálláshely szerinti regionális igazgatósága illetékes.

173. A három hónapot meghaladó vízumok visszavonása ellen a jelenleg hatályos idegenrendészeti jogszabályok, valamint a közigazgatási eljárásról szóló törvény alapján jogorvoslatnak helye van, így a vízumokmány akkor érvénytelen, ha a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumot jogerősen visszavonták.

174. Amennyiben a határellenőrzés alkalmával valamely teljes jogú schengeni tagállam által kiállított vízummal átlépésre jelentkező harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan SVE 96. cikk szerinti jelzés van elhelyezve, és találat jelentkezik a SIS-ben, a határellenőrzést végző szerv a vízumot érvényteleníti, és a SIRENE Iroda részére küldendő formanyomtatvány „egyéb, a találattal kapcsolatos közlendők” rovatában rögzíti a vízumérvénytelenítés tényét. A SIRENE Iroda a vízumérvénytelenítés tényéről a jelzést elhelyező tagállamot értesíti.

175. Amennyiben a határellenőrzés során magyar vízummal átlépésre jelentkező harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan SVE 96. cikk szerinti jelzés van elhelyezve a SIS-ben, a határellenőrzést végző szerv „A”, „B”, valamint a 2007. december 20-át követően kiadott „C” típusú vízum esetében  a vízumot érvényteleníti, és a SIRENE Iroda részére küldendő formanyomtatvány „egyéb, a találattal kapcsolatos közlendők” rovatában rögzíti a vízumérvénytelenítés tényét.

176. Amennyiben a határellenőrzés során magyar vízummal átlépésre jelentkező harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan SVE 96. cikk szerinti jelzés van elhelyezve a SIS-ben, a határellenőrzést végző szerv 2007. december 20-át megelőzően kiadott „C”, illetve bármely időszakban kiadott „D” típusú vízum esetében  a vízum érvénytelenítése előtt a Hivatallal konzultál, aki meghozza a vízum visszavonásáról szóló döntését. A határellenőrzést végző szerv ezt követően érvényteleníti a vízumot, és a SIRENE Iroda részére küldendő formanyomtatvány „egyéb, a találattal kapcsolatos közlendők” rovatában rögzíti a vízumérvénytelenítés tényét.

177. Annak érdekében, hogy a vízum visszavonásáról a Hivatal megalapozottan döntsön, a Rendőrség által a Hivatalhoz továbbított megkeresésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a külföldi természetes személyazonosító adatait és állampolgárságát;

b) az úti okmánya számát, érvényessége kezdetét és végét;

c) a külföldi magyarországi pontos lakcímét (szálláshely);

d) a kérdéses vízum fajtáját, típusát, célját, számát, valamint érvényessége kezdetét és végét, a beutazások és engedélyezett napok számát (úti okmánya fénymásolatát);

e) a vízum visszavonására okot adó jogszabályhely megnevezését;

f) a rövid leírást és indoklást a vízum visszavonására okot adó tényekről, körülményekről;

g) az egyéb rendelkezésre álló, szükségesnek vélt információkat, adatokat;

h) a rendelkezésre álló dokumentumok másolatait.

178. A megkeresés továbbításával egyidejűleg a kérdéses vízum úti okmányban történő érvénytelenítését a Rendőrség minden esetben elvégzi, és erről – a Központi Vízumnyilvántartó Rendszerben történő rögzítés szükségessége miatt – értesíti a Hivatalt.

179. A vízummal átlépő személyek úti okmányának (vízumának) bélyegzését a Schengeni határ-ellenőrzési kódex IV. mellékletében foglaltak alapján, a bélyegzőlenyomatok elhelyezésére vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani.

H) KONSPIRÁCIÓS ÉS BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK, TILALMAK

180. A Határellenőrzési és Regisztrációs Rendszert alkalmazó számítástechnikai eszköz monitorját úgy kell elhelyezni az útlevélkezelői fülkében (az ellenőrzési pontokon, ellenőrzési helyeken), hogy a képernyőn megjelenő adatok az ellenőrzött, illetve illetéktelen személyek elől védve legyen.

181. A vízumkiadás felől előzetesen érdeklődő személynek nem lehet arra vonatkozóan felvilágosítást adni, hogy részére a vízumkiadásnak van-e akadálya. Ha az érdeklődő olyan állampolgár, aki részére a határátkelőhelyen vízum nem adható ki, a vízumkiadó közölje az utassal, hogy kérelmével forduljon a Magyar Köztársaság illetékes külképviseleti szervéhez. A vízumbélyeget kiállítani, az úti okmányba beragasztani csak azután szabad miután a vízumkiadó hatóság a vízumkiadás engedélyező határozatát megküldte.

182. A gyanúok alapján végrehajtott alapellenőrzést az utasforgalomtól elkülönítetten -az ellenőrzési helyen – kell végrehajtani. Az ellenőrzési ponton csak azok a technikai eszközök telepíthetők, amelyek a minimum, illetve a kötelezően előírt alapos ellenőrzések végrehajtása során a szúrópróbaszerű vizsgálatok elvégzéséhez nélkülözhetetlenek. Gyanúok alapján az alapos ellenőrzést úgy kell végrehajtani, hogy a végrehajtására használt eszközöket illetéktelenek ne láthassák, annak rendjébe ne tudjanak beavatkozni. Tilos az ilyen ellenőrzés alá vontak köréről, az ellenőrzés céljáról, tartalmáról, eszközeiről illetékteleneknek felvilágosítást, tájékoztatást adni.

183. Tilos a fokozott határrendészeti ellenőrzés elrendelésének idejéről, időtartamáról, céljáról, tartalmáról illetékteleneknek felvilágosítást, tájékoztatást adni.

184. Tilos az átléptető bélyegző jellegzetességeiről, a határátlépéssel összefüggésben alkalmazott kódokról illetékteleneknek tájékoztatást adni.

185. Tilos a rendszeresített speciális eszközöket őrizetlenül hagyni. A speciális eszközök tárolására, használatára szolgáló helyiségbe csak az arra jogosultak léphetnek be.

186. A kirendeltség beosztottjainak és a Rendőrség határforgalmi ügyekben intézkedő beosztottjainak – akik jogosultságokkal rendelkeznek – a feladatkörük ellátásához szükséges mértékben kell ismerniük a határforgalom ellenőrzés konspirációs és biztonsági szabályait.

Az útlevélkezelőre vonatkozó tilalmak

187. Az útlevélkezelőnek tilos:

a)  átlépni vagy átbeszélni az államhatáron, ha erre nincs külön felhatalmazása;

b) a szomszédos állam területén lévő határátkelőhelyen szolgálatot teljesítőknek a vonatkozó nemzetközi egyezményektől eltérő tevékenységet folytatni;

c) a kijelölt szolgálati helyet engedély nélkül elhagyni;

d) az útlevélkezelői fülkét más őrizetére bízni (a fülke engedéllyel történő elhagyása esetén – amennyiben nem szolgálatátadásról van szó – a szolgálatellátás szüneteltetésének idejére az informatikai rendszerből ki kell lépni és a fülkét be kell zárni;

e) a beutazás egyes feltételeinek megléte (anyagi fedezet hiánya, útlevél hiánya, stb.) alól engedély nélkül felmentést adni;

f) a beutazás egyes feltételeinek megléte (anyagi-, beutazási tilalom alatt álló, stb.) nélkül személyeket, járműveket az államhatáron átléptetni;

g) az átléptetést bizonyító bélyegzőlenyomatot az utas jelenléte nélkül az úti okmányba (mellékleteibe) elhelyezni;

h) az utasoktól elvett, visszatartott okmányokban, bizonyítékokban indokolatlanul bejegyzést tenni, bélyegzőlenyomatot elhelyezni, vagy abban bármilyen változtatást eszközölni;

i) az ellenőrzés sorrendjét engedély nélkül megváltoztatni;

j) elzárkózni az eljárást érintő utas tájékoztatástól és az igényelt panaszfelvételtől;

k) a gyanúok alapján alapos ellenőrzés alá vont személyeket ügyük tisztázása után visszatartani, az utasokat, járműveket útjuk folytatásában indokolatlanul akadályozni, vagy késleltetni, velük szemben megalázó, sértő bánásmódot tanúsítani, udvariatlan hangnemet használni;

l) a részére kiadott felszerelési anyagokat, technikai eszközöket rendeltetésüktől eltérő módon használni, öltözetén engedély nélkül könnyíteni;

m) az útlevélkezelő fülkében a rendszeresített okmányokon, technikai eszközökön túl a határforgalom-ellenőrzésével össze nem függő egyéb okmányt, tárgyat, eszközt tárolni, használni.

I) JÁRMŰVEK ELLENŐRZÉSE KÖZÚTI HATÁRÁTKELŐHELYEN

188. A külföldi honos gépjárműveknél ellenőrizni kell a jogszerű használatot, a forgalmi engedélyt és a biztosítás meglétét.

189. Ha a közúti határátkelőhelyen kihelyezésre került a “hólánc használata kötelező” jelzőtábla, annak meglétét is ellenőrizni kell.

190. A “Hólánc használata kötelező” jelzőtáblának a közúti határátkelőhelyen történő kihelyezése esetén az alábbiak szerint kell eljárni:

a) a gépkocsival belépésre jelentkező külföldieknél ellenőrizni kell a hólánc meglétét, ha a külföldi hólánccal nem rendelkezik, a külön jogszabály alapján a jármű nem léptethető be;

b) a magyar állampolgár gépkocsival történő belépésre jelentkezésekor nem rendelkezik hólánccal, beléptetése nem tagadható meg, azonban figyelmeztetni kell arra, hogy a “Hólánc használata kötelező” jelzőtáblával jelzett utakon csak hólánccal közlekedhet.

191. A Magyarországon letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldiek belépésekor a magyar állampolgárokra vonatkozó eljárást kell alkalmazni.

192. Az alapos ellenőrzés keretében a magyar honosságú gépjárművek esetén ellenőrizni kell a jogszerű használatot, a forgalmi engedélyt és a kötelező felelősségbiztosítás meglétét. A rendszám alapján történő priorálás során a járműnyilvántartásból kapott adatokat egyeztetni kell a forgalmi engedélyben feltüntetett adatokkal.

193. Ha a jármű a nyilvántartás szerint korlátozással rendelkezik, az országot nem hagyhatja el, a járművezetőjével közölni kell, hogy ezzel a járművel nem lépheti át a határt és a kiléptetését meg kell tagadni.

194. Ha az állampolgár vitatja a jármű korlátozására vonatkozó adatokat, akkor tájékoztatni kell, arról hogy csak azt követően utazhat külföldre a járművel, ha az illetékes hatóságnál a korlátozásra vonatkozó bejegyzés törlését kérelmezi, és annak alapján a nyilvántartást módosítják.

195. Ha a járműnyilvántartás szerint a jármű az országot elhagyhatja, annak színét, típusát egyeztetni kell a nyilvántartás által megadottakkal és csak azonosság esetén léptethető át a jármű.

196. Ha a lekérdezett rendszám a járműnyilvántartásban nem szerepel (magyar honos járműnek a rendszám alapján nyilvántartott adatai nincsenek) és a rendszám alapján a körözésben sem szerepel, akkor a forgalmi és vezetői engedély érvényességének, eredetiségének (a tulajdonos hozzájárulásának megléte, szükség szerint) megállapítását követően további ellenőrzés szükségtelen, kiléptethető.

197. Ha a járműnyilvántartás adatai szerint kizárólag „körözés a nyilvántartásbeli érvényes törzskönyv alapján” válasz érkezik, és rendszám, alvázszám alapján a gépjárművet nem körözik, a további ellenőrzés szükségtelen. A jármű tulajdonjogát igazoló törzskönyv a jármű közúti forgalomban való részvételének nem feltétele, ezért a határátlépéskor nem kell ellenőrizni.

198. A kizárólag „körözés a nyilvántartásbeli érvényes forgalmi engedély szám alapján” válasz esetén (a rendszám, alvázszám alapján a járművet nem körözik), ha

a) a tulajdonos, vagy annak (üzembentartó) hozzájárulásával rendelkező más személy jelentkezik átlépésre új forgalmi engedéllyel, akkor az átlépő jármű és a járműnyilvántartás adataival történő egyeztetést követően, azonosság esetén további ellenőrzés szükségtelen;

b) a tulajdonos a körözött forgalmi engedéllyel jelentkezik átlépésre, a járműnyilvántartás adatai és az átlépő jármű azonossága esetén további ellenőrzés szükségtelen, de a tulajdonost figyelmeztetni kell arra, hogy ha a forgalmi engedély megkerülését nem jelentette be, azt az okmányirodánál tegye meg, illetve ha bejelentette, akkor kérje a körözés visszavonását;

c) a tulajdonoson (üzembentartón) kívül más személy jelentkezik átlépésre a körözött forgalmi engedéllyel, alapos ellenőrzés keretében kell tisztázni a jogszerű használatot.

199. A járműnyilvántartásban szereplő rendszám, alvázszám körözési adat esetén, ha a járművet körözik, a hatályos jogszabályok és belső rendelkezések szerint kell eljárni.

200. A jármű rendszámának priorálásakor körözési találat esetén a járműnyilvántartás adatainak összevetésével ki kell zárni, hogy a rendszám nem külföldön honos gépjárműre vonatkozik-e.

201. Ha az átlépő jármű esetében az érvényes (eredeti) forgalmi engedély és a járműnyilvántartás más adatai alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a járműnyilvántartás hibás adatot tartalmaz, akkor a további ellenőrzés szükségtelen, de a járművet vezető személy (tulajdonos, üzemben tartó) figyelmét fel kell hívni arra, hogy kérje a hibás adat kijavítását az okmányirodánál.

202. A Magyar Köztársaság területét a Magyarországon forgalomba helyezett járművel a forgalmi engedélyben feltüntetett tulajdonos, illetve üzemben tartón kívül más személy csak írásos hozzájárulásukkal hagyhatja el. Magyar honos járművel, ha a forgalmi engedélyben feltüntetett tulajdonos, illetve üzemben tartón kívül más személy jelentkezik kilépésre ellenőrizni kell a tulajdonos írásos hozzájárulásának meglétét. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a Honvédség, a Rendőrség, a titkosszolgálatok, a Vám- és Pénzügyőrség és a büntetés-végrehajtási testületek járműveire.

203. A 202. pont utolsó mondatában felsorolt szervek tulajdonában lévő vagy általuk üzemeltetett szolgálati járművek csak a szerv irányítását ellátó illetékes miniszter, államtitkár, minisztériumi főosztályvezető, illetve a központi vagy területi szerv vezetőjének engedélye megléte esetén léptethetők ki.

204. A Magyarországon bérbe vett vagy lízingelt jármű esetén a hozzájárulást pótolja a bérleti, illetve lízingszerződés, ha abból megállapítható, hogy az üzembentartó jogosult a járművel az ország területét elhagyni.

205. Külföldi a magánszemély tulajdonát képező magyar rendszámú gépjárművet csak a tulajdonos vagy üzemben tartó engedélye alapján viheti ki külföldre. Az engedély csak akkor fogadható el, ha azt a tulajdonos vagy üzembentartó névaláírásával hitelesítette.

206. Valamennyi átlépő járműnél vizsgálni kell a balesetre utaló sérülés nyomait.

207. Kilépéskor észlelt sérülés esetén, amennyiben belépéskor sérülésmentes volt a jármű és vezetője, alapesetben csak az erre vonatkozó igazolás ellenében léptethető ki.

208. Amennyiben a sérült gépkocsi vezetője igazolni tudja, hogy a gépkocsi olyan módon sérült meg, amellyel más gépkocsiban nem okozott kárt vagy nem okozott balesetet, ki kell léptetni.

209. Amennyiben a jármű a rendszámra vonatkozó szabályok alapján regisztrációs matricával rendelkezik, úgy annak megléte esetén léptethető csak ki a magyar honosságú gépjármű. Ha ilyen matricával a gépjármű nem rendelkezik, de bizonyított, hogy az okmányirodánál már kérelmezték ennek pótlását (például szélvédőcsere miatt), úgy ezen igazolás meglétének egyidejű ellenőrzése mellett léptethető ki a gépjármű.

210. A lezárt járművek, szállítmányok esetében a vámbiztosító berendezések sértetlenségét ellenőrizni kell.

211. A járművek ellenőrzése magába foglalja a fuvarozó eszközök külső vizsgálatát, a vezetőfülke ellenőrzését, a megbúvásra alkalmas látható helyek megtekintését, a személygépjárművek esetében a csomagtartó, utánfutó, lakókocsik esetében a belső tér, illetve a külső gázpalack tartály ellenőrzését. A teherforgalomban gyanúok esetén vagy szúrópróbaszerűen ellenőrizni kell a raktereket a rendelkezésre álló technikai eszközökkel (CO2 mérő, endoszkóp, detektorok).

212. A határátkelőhelyre telepített lopott gépjármű felismerő rendszer jelzése esetén haladéktalanul jelentést kell tenni a határátkelőhely ügyeletesnek, és annak utasítása szerint kell eljárni.

213. Megalapozott gyanú esetén a gépjárművet valamennyi rendelkezésre álló nyilvántartási rendszerben ellenőrizni kell a rendszám, az alvázszám, a forgalmi engedély, valamint a jármű másodlagos azonosítói alapján.

214. Az „EUVID” program adatbázisából az alvázszám alapján a gépjármű márkára vonatkozó azonosító adatok ellenőrizhetőek (márka, modell, típus, kivitel, motor, üzemanyag, évjárat, váltó, gyártás helye, megengedett össztömeg, tengelytáv, biztonsági rendszer, felszereltség, kormányelhelyezés). Az azonosító adatok segítséget nyújtanak az alapos ellenőrzés során a gyanú alapján a jogsértő cselekmény bizonyítására vagy kizárására.

215. A gépjárművel történő utazás esetén a jogszerű használat vizsgálata a gépjármű vezetője tekintetében az érvényes vezetői engedély és az érvényes forgalmi engedély meglétére terjed ki. Ha a külföldi nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel vagy érvényes forgalmi engedéllyel a gépjármű nem léptethető be és a járművet vissza kell irányítani. Amennyiben a külföldi megfelel az egyéb beutazási feltételeknek akkor a személy beléptethető.

216. A külföldi honos gépjárművek magyarországi belépéséhez az üzembentartó, illetve a vezető az érvényes kötelező felelősségbiztosítást az alábbiakkal igazolhatja:

a) zöldkártya (Zöldkártya Egyezmény részes tagállamai);

b) a gépjármű hatósági jelzése, országjele (rendszámegyezmény tagállamai és az ilyen tartalmú kétoldalú megállapodások országai);

c) biztosító által kiadott igazolás külön megállapodás alapján.

217. A kötelező felelősségbiztosítási szerződés igazolásának módjait évente a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete közzéteszi. Az érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés meglétét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tájékoztatója alapján kell ellenőrizni.

218. Ha a külföldi által bemutatott felelősségbiztosítási igazolás érvényessége a közzétett tájékoztató alapján nem állapítható meg, vagy kétség merül fel, illetve nem rendelkezik érvényes felelősségbiztosítással, a területileg illetékes vámszerv közreműködését kell kérni. Az igazolás érvényességének megállapítását írásban kell kérni a vámszervtől.

219. A felelősségbiztosítási igazolás érvényességének megállapításáról, illetve a szükséges biztosítás megkötésével vagy megtagadásával kapcsolatban a területileg illetékes vámszervtől írásos tájékoztatás kérhető.

220. Nem léptethető be a külföldi honosságú gépjármű, ha nincs érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása, illetve belépéskor a gépjármű vezetője nem köt ilyen szerződést. Ez alól kivételt képez, ha a gépjárművet tréleren szállítják, vagy vontatják.

A közúti közlekedésben részt vevő gépjárművek ellenőrzése

221. A rendőr határterületen és közúti határátkelőhelyeken jogszabály által engedélyhez, bejelentési kötelezettséghez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra (árufuvarozásra és személyszállításra), továbbá a sajátszámlás áru- és személyszállításra vonatkozó rendelkezések megtartását ellenőrizheti.

222. Amennyiben a határátlépésre jelentkező járműszerelvény menet- és fuvarokmányainak ellenőrzése során jogellenes állapot felfedésére kerül sor, ellenőrzési jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ellenőrzési jegyzőkönyvben ki kell térni azokra a konkrét tényekre, amelyek alapján közigazgatási eljárás keretében a közlekedési bírság kiszabható. A jegyzőkönyvben a gépjármű vezetőjét nyilatkoztatni kell a kifogásolt tényekkel kapcsolatban, és annak egy példányát aláírást követően át kell adni.

223. Az ellenőrzési jegyzőkönyv alapján a bírságolási eljárás lefolytatható, illetve az államhatár átlépését megtagadó közigazgatási határozatot kell hozni, amelyről a területileg illetékes közlekedési felügyeletet írásban tájékoztatni kell.

224. Amennyiben az ellenőrzés során a járműszerelvény nem rendelkezik nemzetközi időszakos vizsgálati bizonyítvánnyal, a kiléptetését meg kell tagadni.

225. Amennyiben magyar honosságú gépjármű jelentkezik belépésre, és nem felel meg az előírt követelményeknek, a bírságolási eljárás megindításával párhuzamosan be kell léptetni.

226. A nemzetközi forgalomban, határterületen közlekedő magyar vagy külföldi rendszámú közúti járműszerelvény ellenőrzését a gépjárművet vezető személyére, a járműszerelvényre, illetve a szállítmányra vonatkozóan kell végrehajtani.

227. A határrendészeti kirendeltség vezetője az ellenőrzési jegyzőkönyv alapján közigazgatási határozatban dönt a bírság kiszabásáról.

228. A jármű a bírság megfizetéséig – külön határozat nélkül – visszatartható. A visszatartás idejére külön várakozó helyet kell kijelölni, és a jármű forgalmi engedélyét a visszatartás időtartamára elismervény ellenében el kell venni. A kijelölt várakozási hely közúti határátkelőhelyen lehet kamionterminál, illetve a határátkelőhely meghatározott helye, határterületen pedig a kamionok várakozására kijelölt hely.

J) A VASÚTI JÁRMŰVEK KUTATÁSI TECHNOLÓGIÁJA

229. A kutatási technológiát valamennyi nemzetközi személyszállító gyors-, teherszállító- és Ro-La vonatokkal kapcsolatos járműellenőrzési feladatok végrehajtása során alkalmazni kell.

230. A feladatokat a határállomásokon az állás-, valamint az üzemváltás idejének maximális figyelembe vételével kell végrehajtani.

231. A kutatási feladatok ellátásával csak a vasúti járművek kutatási technológiájából és a vonatkozó balesetelhárítási rendszabályokból elméletben és gyakorlatban oktatott szolgálati személyek bízhatók meg. Az előzőeket az előírásoknak megfelelően dokumentálni kell. Az oktatásokat évente egyszer, illetve szükség szerint, például új típusú vasúti kocsi rendszerbe állítása esetén kell megtartani.

232. A kutatójárőr a pályaudvarra történő kiérkezését követően köteles felvenni a kapcsolatot a vasúttársaság ügyeletes tisztjével, és tájékoztatást adni a feladat megkezdéséről, a tartózkodási helyéről és a feladat végrehajtás tervezett időtartamáról. A kutatójárőr a feladat végrehajtásának befejezéséről köteles a vasúttársaság ügyeletes tisztjét tájékoztatni.

233. A vasúti járművek minimum ellenőrzése során a személyszállító vonatoknál az utasfülkét, a csomagteret, az étkező-, a poggyász- és a postakocsit, az illemhelyet, a mosdót, a mennyezeti üregeket és az alvázat szúrópróbaszerűen kell ellenőrizni.

234. A menet közbeni ellenőrzés során végrehajtott minimum ellenőrzés esetén az utasoknak a helyükről történő felállítása nélkül történik a kutatás, melynek során az ülések alatti területet meg kell vizsgálni.

235. A teherszállító vonatok kocsijánál a minimum ellenőrzés során a vám- és vasúti zárat, valamint az azonossági jelet kell ellenőrizni.

236. Az illegális migráció irányultságának megfelelően az alapos ellenőrzés során az alábbi ellenőrzési feladatokat kell végrehajtani:

a) a nemzetközi személyszállító és menetrenden kívül közlekedő vonatoknál az illemhely, a mosdó, a folyosó mennyezeti üregeinek, az alváz részeinek, az akkumulátor ládáknak a kutatását (a személyszállító vonatok utasait – amennyiben az szükséges – fel kell kérni, hogy az utasfülkét az ellenőrzés idejére hagyják el);

b) az utasfülke tiltott anyag elrejtésére alkalmas helyeit át kell vizsgálni;

c) az ellenőrzés során az utasok által nem használt részek ellenőrzését is végre kell hajtani (mozdony, gőzvontatású mozdony esetén a szerkocsi, valamint a postakocsi, alváz, lépcsők, összekötő részek stb.).

237. Konkrét helyzeti adat, a tehervagonoknál a vám-, a vasúti zár, az azonossági jel sérülése vagy behatolási nyom észlelése esetén a biztonsági rendszabályok betartása mellett a vagont a vasút képviselőjével fel kell nyittatni, amelynek tényét és eredményét írásban, jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

238. A kutatást végző járőrök részére védőfelszerelést (sisak, kesztyű, jó láthatóságot biztosító mellény), valamint közöttük folyamatos rádió összeköttetést kell biztosítani.

239. A kutatás során – az életveszély elhárítását kivéve – az üregek bontására tilos olyan eszközöket, módszereket alkalmazni, amelyek a vasúti kocsikban kárt okozhatnak, továbbá az ellenőrzést oly módon végrehajtani, hogy az a vasúti kocsit vagy annak részeit (ülések, karfák, stb.) ne szennyezze be.

240. Az utasok által használt közös helyiségek foglaltsága esetén kopogtatás után, rövid ideig (max. 1-1,5 perc) várakozni kell, majd lehetőség szerint a jegyvizsgálóval, vezető jegyvizsgálóval kísérletet kell tenni a helyiség kinyitására.

241. Korridor (szerelvény) vonat külső, belső kutatását a tároló hely szerinti pályaudvaron kell végrehajtani. Ezt követően a vonatot az átmenesztésig biztosítani kell, majd az induló pályaudvarig a szerelvényen ellenőrizni kell az ott tartózkodókat. Az indulási pályaudvaron a szerelvényt két oldalról biztosítani kell és a menetközbeni ellenőrzést végző járőrnek kell átadni.

A vasúti kutatások során alkalmazható eszközök

242. A vasúti kutatások során az alábbi eszközök alkalmazhatóak:

a) kutató ruha;

b) jó láthatóságot biztosító mellény;

c) fejvédő sisak;

d) munkavédelmi kesztyű;

e) kutató létra vagy fellépő;

f) erősfényű lámpa;

g) kombinált vasúti szakaszkulcs (vasúti műszaki kulcs);

h) akkumulátoros fúró – csavarhúzó;

i) dugókulcs szerszámkészlet;

j) alvázvizsgáló tükör;

k) CO2 mérő műszer;

l) ipari endoszkóp.

Vonatkísérési feladatok

243. A kizárólag idegenrendészeti – és közbiztonsági szűrő – kutatómunkát végrehajtó (vonatkísérő) járőr szolgálati feladatait alapvetően a Rendőrségről szóló törvény, a harmadik országbeli állampolgárainak beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, valamint a Rendőrség Szolgálati Szabályzata alapján, továbbá a jelen szabályzatban meghatározottak szerint kell végrehajtani.

244. A járőr tagjai kötelesek megismerni a vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó szabálysértési- és bűncselekményi törvényi tényállásokat, a munkavédelmi előírásokat, a vonatokon, pályaudvarokon végrehajtandó rendőri intézkedések sajátos, speciális módszereit.

245. A járőrök eligazítását végrehajtó személy felhívja a vonatkísérő járőrök figyelmét, hogy ők feladataikat a vasúttársaság üzemi területén látják el. A veszélyes üzem jellegéből adódóan minden területen számítani kell arra, hogy bármely irányból, bármely időben vonat közlekedhet, illetve tolatási mozgást végezhetnek.

246. A vonatkísérő járőr - ha az induló, illetve a célállomáson kirendeltség ügyletes-helyettesi szolgálat működik – köteles az ügyletes-helyettessel a kapcsolatot felvenni (nála jelentkezni), majd tájékoztatni (jelenteni) a kísérendő vonat számáról, érkezési, indulási idejéről, a pályaudvaron teljesítendő szolgálat időtartamáról, addigi intézkedéseiről, és tapasztalatairól, illetve tájékozódik a bejelentésekről, eseményekről és információkról.

247. Azokon az állomásokon, pályaudvarokon, ahol rendőri szerv nem működik, a járőr köteles rádión vagy telefonon az illetékes megyei rendőr-főkapitányság ügyeleténél bejelentkezni.

248. A járőr feladat ellátása során együttműködik a Budapesti Rendőr-főkapitányság és más megyei rendőr-főkapitányságok által vezényelt járőrökkel, a vasúti körzeti megbízottakkal, valamint az együttműködésre kötelezett más szervekkel, szükség esetén tőlük segítséget kér a közrend helyreállításához.

249. A helyi határrendészeti kirendeltség vagy a rendőrkapitányság ügyletese a vonatkísérő járőr részére az eredeti feladatától eltérő feladat végrehajtására utasítást nem adhat, köteles azonban minden elvárható segítséget megadni a járőr intézkedéseinek végrehajtásához.

250. A járőr az állomásra, pályaudvarra történő megérkezését követően felveszi a kapcsolatot a forgalmi szolgálattevővel vagy ügyeletes tiszttel, és tájékoztatást kér a kísérendő vonatok indulási, érkezési idejéről és a fogadó vágány számáról.

251. A járőr parancsnoka a járőrök által kísérendő vonatok késését haladéktalanul jelenti az illetékes határrendészeti kirendeltség vagy rendőrkapitányság vezetőjének, vagy az őt helyettesítő személynek, aki a szolgálati feladatok ismeretében dönt a feladat további végrehajtásáról.

252. A járőr a vonat indulása előtt – budapesti fejpályaudvarról történő vonatkísérés esetén, azt megelőzően 30 perccel – felveszi a kapcsolatot a vezető jegyvizsgálóval, tájékoztatja feladata megkezdéséről és a célállomásról, ameddig a feladatukat végrehajtják. A járőr tájékozódik a forgalmi körülményekről, az utazóközönségről, a vasúti személyzet közbiztonságot érintő tapasztalatairól, egyéb esetben a vonatra történt felszállást követően felveszi a kapcsolatot a vezető jegyvizsgálóval.

253. A járőrök a vonat indulásáig a szerelvény mellett teljesítenek szolgálatot, melynek során kiemelt figyelmet fordítanak a mások csomagjait fel- és lesegítő, a fülkékbe betekintő, valamint a vonat indulása előtt leszálló, gyanúsan viselkedő személyek ellenőrzésére.

254. A járőrök alapvető feladata a teljes szerelvény folyamatos idegenrendészeti és közbiztonsági ellenőrzése, valamint a célállomásig történő kísérése.

255. A közbeeső állomásokon, megállóhelyeken az állásidő függvényében a járőrök a vonatról leszállnak és a vonat mellett tartózkodnak, figyelemmel kísérik a le- és felszálló utasokat, a peronon várakozókat, fokozottan figyelemmel kísérik a vonat peronnal ellentétes (árnyékos, vagy sötét) oldalát is.

256. A feladatok végrehajtása során a jegyvizsgálókkal folyamatosan kapcsolatot tartanak, segítséget nyújtanak intézkedéseik végrehajtásához.

257. A vonat nyílt pályán, illetve állomás előtti lassítása esetén – különösen azokon a vonalszakaszokon, ahol a közút a vasutat megközelíti, azzal párhuzamosan halad, illetve azt keresztezi és várható a vonatok indokolatlan sebességcsökkentése vagy megállítása – gondoskodni kell a vonatot elhagyni szándékozók feltartóztatásáról. Vészfékezés esetén a szerelvényről leszállókat lehetőség szerint el kell fogni. A járőr a vasúti személyzet bevonásával tisztázza a megállás okát, és ha azt utas idézte elő, megkísérli a személy kilétének megállapítását, ezzel párhuzamosan tájékozódik, hogy történt-e bűncselekmény, van-e sértett.

258. A törvénysértő magatartást tanúsító elkövetőkkel, az utazóközönség nyugalmát megzavaró személyekkel szemben a járőr intézkedik.

259. A járőr a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető cselekmények elkövetőit a lehetőségek függvényében elfogja. A járőr a jelentési kötelezettség, valamint a helyszínbiztosítási feladatok mellett soron kívül gondoskodik a sérült személyek egészségügyi ellátásáról.

260. A járőr a bűncselekményt elkövető személyek kilétére vonatkozó – tanúkutatás során nyert – információkat haladéktalanul jelenti az útvonalán lévő illetékes megyei rendőr-főkapitányság ügyeletének.

K) A JÁRMŰFORGALOM ELLENŐRZÉSE VÍZI HATÁRÁTKELŐHELYEN, SZEMÉLY- ÉS TEHERHAJÓK ELLENŐRZÉSE

A hajóvizsgálat végrehajtásának általános szabályai

261. Vízi határátkelőhelyen a személy- és vízi jármű forgalom ellenőrzése meghatározott technikai sorrendben történik, melyet a határrendészeti, vízirendészeti és vámellenőrzési szervek, valamint a növény- és állategészségügyi szolgálatok látnak el. A vízi határforgalom ellenőrzését a határkikötőben az erre a célra kijelölt szolgálati helységekben és a hajó fedélzetén kell végrehajtani.

262. A vízi határforgalom ellenőrzése menet közben is végrehajtható, amennyiben azt jogszabály megengedi.

263. A harmadik országok területéről érkező, vagy oda távozó hajókat a külső határon lévő vízi határátkelőhelyen be-, illetve ki kell léptetni.

264. A vízi határátkelőhelyen átlépő személyek, úszólétesítmények és szállítmányok ellenőrzését a határforgalom ellenőrzésében és bonyolításában résztvevő szervek szorosan együttműködve, egymás munkáját kölcsönösen segítve, egymás hatáskörét tiszteletben tartva kötelesek végrehajtani.

265. A személy- és teherforgalom ellenőrzésében résztvevő szervek a Rendőrség (határ- és vízirendészet), valamint a Vám- és Pénzügyőrség. A határforgalom ellenőrzésében, lebonyolításában közreműködő szervek a Növény-egészségügyi Szolgálatok Határkirendeltségei, a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága, helyi Hajózási Hivatalai, a MAHART Rt. helyi ügynökségei és a mindenkori hajóügynökségek.

266. A vízi határátkelőhelyen a személyek, járművek és szállítmányok határforgalom ellenőrzése és átléptetése – nemzetközi szerződés vagy jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a határátkelőhelyre történő érkezés sorrendjében történik.

267. Elsőbbséget kell biztosítani az olyan szállító eszközök ellenőrző vizsgálatának, melyek utasokat (személyhajók), élő állatokat, romlandó árukat, veszélyes anyagokat, sürgős, életmentő küldeményt vagy árut szállítanak, továbbá tűzoltók, mentők vagy más segély alakulatok vízi járműveinek, ha elemi csapás elhárítása vagy segítségnyújtás céljából – a vonatkozó nemzetközi megállapodásnak megfelelően – lépik át az államhatárt. A Magyar Köztársaság területére belépő, illetve onnan kilépni szándékozó személyek és úszó létesítmények a határkikötőben az átkelőhely rendjében maghatározott folyam szakaszon vagy vízfelületen elhelyezkedő kikötőhelyeken kötelesek határvizsgálatot kérni.

268. A határkikötő területén tartózkodni kizárólag a Magyar Köztársaságba belépni, illetve onnan kilépni szándékozó úszólétesítmények részére lehet. A kikötő területén tartózkodni csak a határvizsgálat kezdeményezését megelőző 2 órától az elindulási engedély megadásáig szabad. Az elindulási engedélyt a Rendőrség (határ- és vízirendészet) adja meg a Vám- és Pénzügyőrség hozzájárulásával.

269. A határkikötő területét a be- és kiléptetett úszó létesítmények a határforgalmat ellenőrző szervek együttes engedélyével hagyhatják el. Az engedély megadása után az úszó létesítmények kötelesek 2 órán belül útba indulni, míg a folyami átkelőhelyeken völgymenetben közlekedők a kiléptető határvizsgálatot követően kilépési szándékuknak kötelesek a határvizsgálat után azonnal eleget tenni.

270. A Magyar Köztársaságba már belépett, de továbbhajózni nem szándékozó úszó létesítmények a vizsgálatra kijelölt helyeken nem vesztegelhetnek, kivéve a készletkiegészítést végző hajókat legfeljebb 2 óra időtartamra, ha azok a határátlépést nem akadályozzák. Személyszállító hajók esetében a tartózkodási idő a határrendészeti szerv egyetértésével indokolt esetben meghosszabbítható.

271. A határátlépésre kijelölt vízterületen csak határátlépés céljából, de legfeljebb 24 óráig szabad vesztegelni. A veszteglőhelyen való tartózkodást a Rendőrségnek (határ- és vízirendészetnek), illetve a Vám-és Pénzügyőrségnek be kell jelenteni.

272. A szolgálati személyek szállítását a hajóvizsgálatokhoz – amennyiben a teherszállító hajó vizsgálata veszteglőhelyen történik – a géphajó végzi. A határátlépésre jelentkező úszó létesítmények rádión a vízirendészettől engedélyt kérnek a határkikötőbe való belépéshez, melynek megadásáról a vízirendészet a határrendészetet tájékoztatja.

273. A külföldi hajósok és hozzátartozóik, utasok partra lépésére és tartózkodására, valamint a külföldi hajókon a hajóra lépésre vonatkozó szabályok megtartását a Rendőrség (határ- és vizirendészet), a vámjogszabály és a deviza rendelkezésekben foglaltak betartását a Vámhivatal ellenőrzi. A szabálysértőkkel, bűncselekményt elkövetőkkel szemben az illetékes hatóság a vonatkozó jogszabályok szerint jár el.

274. A határátkelőhelyet csak a személy-, áru- és járműellenőrzést követően lehet elhagyni. Amennyiben a nemzetközi forgalomban résztvevő vízi jármű a határkikötő területén ellenőrzés vagy engedély nélkül – a vízi határátkelőhely területét elhagyva – az államhatár irányába elhalad, az észlelő szerv beosztottja intézkedik a vízi jármű határkikötőbe történő visszairányítására.

275. A vízi határforgalom ellenőrzése biztonságának megteremtése érdekében a külső határon lévő vízi határátkelőhelyeken biztosító (parti őr) szolgálatba vezényelt rendőr felelős a jogtalan áthaladás megelőzéséért, a hajók kikötőbe való érkezésének jelzéséért, a járművekről, szállítmányokról illetéktelenek le- vagy felszállásának megakadályozásáért, partra lépők okmányának és poggyászának ellenőrzéséért, a Rendőrséghez (határrendészethez) irányításáért.

Teherszállító hajók ellenőrzésének sorrendje

276. A vízi jármű úszóművön vagy kijelölt veszteglőhelyen történő kikötése után a Rendőrség határrendészeti szerve ellenőrzi a személyzet úti okmányait, a személyzeti névjegyzéket, az érkezési-indulási jelentést, illetve a hajós nyilatkozatot (nyilatkozat, mely szerint a hajón illetéktelen személy, fegyver, lőszer, robbanószer, kábítószer nem található).

277. Az útlevélkezelő ellenőrzi a fenti okmányokat, kezeli a névjegyzéket, a szükséges adatokat bejegyzi a hajóforgalmi naplóba. A személyzeti névjegyzék kezelését minden esetben végre kell hajtani, illetve arra a hajóforgalmi napló számát, az érkezés, jelentkezés, vizsgálat, indulás idejét és a vizsgálatot végzők nevét tartalmazó bélyegzőt (továbbiakban: hajós bélyegző) el kell helyezni. A névjegyzék egy példánya a Rendőrségnél (határrendészetnél) marad, a másik példányát a kapitány képviselőjének vissza kell adni. A személyzeti névjegyzéken szereplő személyek és családtagjaik úti okmányait – amennyiben szolgálati célú az utazásuk – kezelni nem kell.) Az útlevélkezelő az alapos ellenőrzés keretében átlépők adatait a határintézkedési nyilvántartásokban ellenőrzi és rögzíti, összehangolja a társszervekkel közös ellenőrzés idejét.

278. Az útlevélkezelő a társszervekkel közösen a hajón megkezdi a vizsgálatot. Az arra kijelölt helyre szólítja a személyzet tagjait egyenként, végrehajtja a személyazonosítást, egyezteti az utaslistán az adott személy jelenlétét. Amennyiben szükséges kezeli az úti okmányt, majd ismételt személyazonosítással visszaadja.

279. A vízi jármű kutatását a társszervekkel közösen a kapitány megbízottja jelenlétében szúrópróbaszerűen hajtja végre. A határrendész a társszervek képviselői által lefolytatott vizsgálatok eredményéről kapott tájékoztatást követően engedélyezi, vagy megtagadja a be- vagy kilépést.

Személyszállító hajók ellenőrzésének sorrendje

280. A személyhajó úszóművön történő kikötése után a Rendőrség határrendészeti feladatokat ellátó állománya az utastisztnél ellenőrzi a személyzet és az utasok úti okmányait, a személyzeti- és utaslistát és a kitöltött hajós nyilatkozatot.

281. Az útlevélkezelő ellenőrzi a fenti okmányokat (az úti okmányokat technikai eszközökkel is), kezeli a névjegyzéket, a szükséges adatokat bejegyzi a hajóforgalmi naplóba.

282. Az útlevélkezelő a társszervekkel a hajón megkezdi a vizsgálatot. Az útlevélkezelő végrehajtja a személyazonosítást, egyezteti a listákon az adott személyek jelenlétét. Amennyiben szükséges, kezeli az úti okmányt, majd ismételt személyazonosítással visszaadja. A hajó személyzetének ellenőrzését a kapitány által biztosított helységben hajtják végre az utasok ellenőrzése után.

283. Az útlevélkezelő a vízi jármű kutatását a társszervekkel közösen szúrópróbaszerűen hajtja végre. Az útlevélkezelő a társszervek képviselői által lefolytatott vizsgálatok eredményéről történő tájékoztatást követően engedélyezi, vagy megtagadja a be- vagy kilépést.

A vízi járművek kutatásának általános szabályai

284. Vízi határátkelőhelyen kutató szolgálatot az a személy láthat el, akit a feladat végrehajtására és a balesetelhárítási szabályokra kiképeztek.

285. A kutatási feladatot végrehajtó rendőr végzi a vízi járművek és szállítmányok tiltott határátlépést megkísérlő személyek megbúvására, csempészáru elrejtésére alkalmas helyeinek átkutatását, ember, kábítószer, fegyver, lőszer vagy jövedéki termék csempészetének megakadályozása, illetve más jogsértő cselekmény felfedése céljából.

286. A vízi jármű átvizsgálását szúrópróbaszerűen kell végrehajtani. Gyanúok esetén a vízi jármű tulajdonosa vagy megbízottja jelenlétében történhet a hajó átvizsgálása, bevonva az ellenőrzésben résztvevő szervek képviselőit. A külső határokon a belépésre jelentkező hajó átvizsgálását a lehetséges mértékben minden esetben végre kell hajtani.

287. A kutatás az adott szállítmány típusának, állagának, méretének megfelelő technikai eszköz alkalmazásával végezhető (pl.: kézi CO2 analizátor, ipari üregvizsgáló, sugárzásmérő, szúróbot stb.), elrejtett kábítószer, robbanószer kutatásához szolgálati kutya alkalmazható. A kutatók részére a hajótesten végzett munka közben automata vagy hagyományos mentőmellény viselése kötelező.

L) LÉGI JÁRMŰ ELLENŐRZÉSE

288. A légi jármű átvizsgálását szúrópróbaszerűen kell végrehajtani.

289. Gyanúok esetén a végrehajtott ellenőrzés során a légi jármű belső terét a légi jármű parancsnoka jelenlétében kell ellenőrizni, szükség szerint együttműködve a Vám- és Pénzügyőrséggel.

M) SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK

290. Amennyiben a járőr olyan jogsértő cselekményt észlel, amely miatt úgy dönt, hogy előállítás, elfogás intézkedést foganatosít, minden esetben köteles a személyes szabadságot korlátozó intézkedésről jelentést készíteni.

291. A formanyomtatványt lehetőleg indigóval, összesen három példányban kell elkészíteni úgy, hogy valamennyi elkészült példányon az aláírás, illetve a körbélyegző eredeti legyen. A formanyomtatványokat előre le kell bélyegezni.

292. Az eljárás alapjául szolgáló esemény és az intézkedés rövid leírása rovat legvégére – úgy, hogy az a lap aljára kerüljön – az előállított személy értékeit fel kell jegyezni. Ezt úgy kell végrehajtani, hogy a személy jól látható értékeit (pl.: karóra, gyűrű, fülbevaló, nyaklánc, karkötő, táska, kerékpár, élőállat stb.), valamint az irattárcája/pénztárcája tartalmát, mobiltelefonját, illetve a kérésre megnevezett értékeket kell feljegyezni, majd az előállított személlyel alá kell íratni a lap alján, amely aláírás mellett a rendőr is aláírja (mindenhol eredeti legyen minden aláírás). Ha a rendőr mégis indokoltnak látja a ruházat, csomag átvizsgálást, azt oly módon végezi el, hogy az ne legyen szeméremsértő, és minden ilyen esetben tételes értékjegyzőkönyvet kell készítenie, valamint rögzítenie kell a személyen található külsérelmi nyomokat.

293. Az intézkedés alá vont személyt a célállomásra érkezésig az utazóközönségtől el kell különíteni, a szökés megakadályozása érdekében meg kell tenni a szükséges biztonsági intézkedéseket. Erre a célra a vasúti kocsik peronrészét (ahol nincs mellékhelyiség), üres fülkét, illetve a poggyászkocsit kell igénybe venni. A feladat végrehajtása miatt fülkét kiüríttetni tilos.

294. Intézkedés miatt a feladat végrehajtása csak azokon az állomásokon szakítható meg, ahol az intézkedés alá vont személy a további eljárási cselekmények lefolytatása érdekében a Rendőrség illetékes szervezete részére átadható. Ettől eltérni csak indokolt, rendkívüli helyzetben, az illetékes határrendészeti kirendeltség vagy rendőrkapitányság vezetőjének engedélyével lehet.

295. Az intézkedés megkezdésekor a járőrparancsnok azonnal értesíti annak a megyei rendőr-főkapitányságnak az ügyeletét, amelyik illetékességi területén fekvő állomásra a vonat leghamarabb beérkezik, és járőrt kér a vonat mellé. A kapcsolatfelvételt a vonatról az illetékes megyei rendőr-főkapitányság ügyelete vezetékes telefonszámának vagy a 112 segélyhívószám hívásával kell kezdeményezni.

296. A rendőr az útját csak akkor szakíthatja meg, ha az intézkedés során személyi sérülés történik, illetve a rendőr sérülése esetén csak akkor, ha szakszerű orvosi ellátást igényel, vagy akkor, ha azt az előállított személy szándékosan okozta.

297. A vonat érkezésekor a rendőr felveszi a kapcsolatot a helyi járőrrel, a készített okmány eredeti példányával adja át az intézkedés alá vont személyt. Az átvevő rendőr olvasható aláírásával az okmány másod-, és harmadpéldányán igazolja, hogy a személyt sérelem- és panaszmentesen a jegyzőkönyvben szereplő értékeivel együtt átvette.

298. Az intézkedés jogszerűségét minden esetben az illetékes határrendészeti kirendeltség vagy rendőrkapitányság vezetője utólag minősíti, mind a két, a rendőrjárőrnél maradó példányon. Az intézkedést követő első munkanapon az egyik példányt megküldi annak a szervnek, ahová az előállítás történt (ez alatt fő szabályként a rendőrkapitányságot kell érteni). A másik példány – amennyiben az intézkedés idegenrendészeti vagy szabálysértési jogalappal történt – a megyei rendőr-főkapitányság határrendészeti szolgálatán vagy közrendvédelmi és határrendészeti osztályán kerül irattározásra.

299. A járőr vasúti baleset észlelése esetén köteles a sérültnek vagy sérülteknek elsősegélyt nyújtani, vagy azt megszervezni, illetve a baleset területét lezárni, és az illetéktelen személyeket eltávolítani.

300. A járőr a helyszín lezárásához segítséget kér a más rendőri szervek jelen lévő tagjaitól, a Honvédség vagy más rendészeti szervek tagjaitól, vasúti dolgozóktól, valamint az együttműködésre kötelezett más szervek képviselőitől. Felvilágosítást kell kérni a helyszínen tartózkodó, intézkedési joggal rendelkező vasúti vezetőtől, balesetvizsgálótól.

301. A helyszín és a helyszínen lévő berendezések állapotával kapcsolatban rögzíti:

a) az érkező vonat számát (honnan – hová közlekedik);

b) a kocsik számát (ebből kisiklott);

c) a mozdony típusa, száma, a vezetőálláson tartózkodó személyek számát;

d) a jelzők (bejárati, kijárati, illetve ezek előjelzői, térköz, ismétlő) állását;

e) a halottak, sérültek számát;

f) lehetőség szerint az elhunytak, sérültek személyi adatait;

g) az utazó személyzet (mozdonyvezető, jegyvizsgáló, vezető jegyvizsgáló) adatait.

302. A tanúk természetes személyazonosító adatait és a nyilatkozataikat fel kell jegyezni.

303. A járőrnek kötelessége:

a) a szemlebizottság megérkezéséig az utazószemélyzetet és az állomás személyzetét a helyszínen visszatartani;

b) a további balesetek megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni;

c) a területileg illetékes hatóság, szerv felé azonnal jelentést tenni;

d) gondoskodni a vagyon- és tűzvédelmi szabályok betartásáról;

e) amennyiben robbanó, mérgező vagy sugárzó anyagot szállítottak a szerelvényen, a szükséges biztonsági intézkedéseket megtenni;

f) személygázolás esetén vázlatot és tényjelentést kell készíteni, a pályát a forgalom részére szabaddá tenni, az elhunyt, sérült személy(ek) hozzátartozóit kiértesíttetni.

304. A vonat a helyszínen visszatartható, ha súlyos baleset történt, illetve személyi sérüléssel összefüggésben bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén.

305. A járőr a területileg illetékes szervtől kiérkező járőr vagy a helyszíni szemlebizottság kiérkezését követően, a helyszín átadása után tovább folytathatja a vonatkísérő szolgálatot.

306. A vonaton, szerelvényen vagy objektumban talált elhagyott, gazdátlan, gyanús csomag feltalálásakor:

a) haladéktalanul értesíteni kell a területileg illetékes rendőri szervet;

b) a csomag 30 méteres körzetében tilos a rádió, az adóvevő készülék és a mobiltelefon használata, erről a tényről az utasokat, valamint az ilyen készülékeket üzemeltető vasúti alkalmazottakat is tájékoztatni kell;

c) ha a járőr a gyanús csomagot a vasúti kocsiban találja meg, a kocsi kiürítése mellett kocsi előtti és utáni kocsik kiürítéséről is gondoskodnia kell, és a külső környezetet legalább 100 méteres körzetben le kell zárni;

d) ha a csomagot a pályaudvar területén lévő épületben találja meg, a csomag 100 méteres körzetét szintén le kell zárni;

e) a vonat pályaudvarra történő beérkezése után a járőr az utazóközönség eloszlásáig a vonat mellett járőrözik, a bekövetkező lopások megakadályozása, valamint a bűncselekmény vagy jogsértés elkövetésével alaposan gyanúsítható személyek kiszűrése céljából. A feladat végrehajtásának befejezését a járőr parancsnoka közli a vezető jegyvizsgálóval.

307. A járőr a pályaudvarokon, vasútállomásokon járőrszolgálatot lát el, ennek során feladata a közrend és közbiztonság fenntartása mellett az idegenrendészeti szűrő-kutatómunka végrehajtása. A tiltott határátlépési kísérletek, a vagyon elleni szabálysértések, illetve bűncselekmények megelőzése és felderítése érdekében az induló és az érkező vonatokat, illetve azok környezetét fokozottan ellenőrzi.

308. A járőr a feladat végrehajtása során foganatosított intézkedései alatt – a Rendőrség Szolgálati Szabályzata előírásait szem előtt tartva – a differenciálás egyik meghatározó elemeként figyelembe veszi azt a követelményt, hogy szolgálatának célja a meghatározott vonatokon a célállomásig történő feladat-végrehajtás.

309. A járőr parancsnoka a szolgálat befejezését követően a jelentéseit, a feljelentéseket elkészíti és azokat a határrendészeti kirendeltség, illetve a rendőrkapitányság vezetőjének terjeszti fel. A határrendészeti kirendeltség, illetve a rendőrkapitányság vezetője a rendkívüli eseményekről készített jelentéseket az ügyeleti rendszeren keresztül haladéktalanul felterjeszti a megyei rendőr-főkapitányság ügyeletére.

N) A HATÁRELLENŐRZÉS SZOLGÁLATI MÓDJAI

Az alapszolgálat

310. Az alapszolgálat végrehajtó szervek szolgálat ellátásának alapvető módja, olyan határrendészeti (határellenőrzési) szolgálati mód, melynek során a jogellenes cselekményekkel szemben elegendő a határrendészeti kirendeltség szervezetszerű erőinek és eszközeinek alkalmazása. Az állomány szolgálati megterhelése a törvényes munkaidőalap szerint történik. A zöld határon és a határátkelőhelyeken szigorító intézkedések bevezetésére nincs szükség. Az alapszolgálatot a kirendeltség-vezető elgondolása, az aktuális határrendészeti-operatív helyzet, valamint a ténylegesen rendelkezésre álló létszám figyelembe vételével kell megszervezni.

A megerősített szolgálat

311. A megerősített szolgálat olyan határrendészeti (határellenőrzési) szolgálati mód, amelynek során a jogellenes cselekményekkel szemben a megyei rendőr-főkapitányság erőinek és eszközeinek a határrendészeti kirendeltség alárendeltségébe történő átcsoportosítása és alkalmazása indokolt, és a határterületen korlátozó intézkedések bevezetése válhat szükségessé.

312. Megerősített szolgálatot a megyei rendőrfőkapitány és a rendészeti igazgató saját hatáskörében, illetve az országos rendőrfőkapitány vagy a rendészeti főigazgató parancsára írásban rendeli el, visszavonásig.

313. A megerősített szolgálat elrendelhető:

a) ha a határrendészeti kirendeltség vagy a rendőrkapitányság illetékességi területén nagymértékben megnövekszik az államhatárral kapcsolatos jogsértő cselekmények száma;

b) ha konkrét adatok vannak az államhatárral kapcsolatos súlyos jogellenes cselekményt elkövetők megjelenésére;

c) ha az államhatáron menekülők tömeges megjelenése várható;

d) ha a határterületen nagyobb mértékű környezetszennyezés veszélye áll fenn;

e) amikor az illetékességi területen jelentős állami, társadalmi vagy politikai rendezvényt tartanak, és annak célja, szervezése azt indokolja;

f) ha az államhatár túloldalán a normálistól eltérő járőrözés vagy katonai mozgás tapasztalható;

g) amikor a szomszédos országban a belpolitikai helyzet oly módon feszültté válik, hogy az hatást gyakorolhat a közös határszakaszra;

h) ha a szomszédos ország határőrizeti szerveitől kapott adatok indokolják;

i) amikor a határ közelében védelmi berendezések építésének előkészítése folyik;

j) az illetékességi területen jelentős katonai gyakorlat végrehajtásának időszakában;

k) ha az illetékességi területen a közrendre, közbiztonságra veszélyes, fegyveres vagy szökött személyek jelennek meg;

l) ha konkrét helyzeti adat áll rendelkezésre terrorcselekmény, túszszedés, objektum elleni támadás, a lakosság körében történő pánikkeltés, valamint a lakosság életének és vagyonbiztonságának veszélyeztetésére utaló cselekményekre, azok előkészületére;

m) természeti vagy ipari katasztrófa esetén.

314. A kirendeltség-vezető feladatai:

a) felkészül a megerősítő állomány fogadására (tájékoztatás, elhelyezés, stb.);

b) megszervezi a megerősítésre vezényelt erők alkalmazási rendjét;

c) rögzíti a szolgálat-teljesítés idejét a szolgálat-szervezési lapon és a szolgálati naplóban.

315. A bevezethető intézkedések:

a) a járőrsűrűség növelése;

b) a pihenő és szabadnapok kiadásának felfüggesztése;

c) a szolgálaton kívüli állomány készenlétben tartása;

d) az erők és eszközök, szolgálati állatok szükség szerinti átcsoportosítása;

e) az ideiglenes ügyeleti, biztosító szolgálat vezénylése, az állandó szolgálatok megerősítése;

f) a képzési feladatok végrehajtásának ideiglenes szüneteltetése vagy időtartamának csökkentése;

g) az átkelőhelyekre vezető utak fokozott ellenőrzése, ellenőrző átengedő pont (továbbiakban: EÁP) telepítése, működtetése;

h) a határ- és a túloldali terület fokozott megfigyelése;

i) az információ gyűjtés fokozása, feladatainak kiegészítése;

j) a határellenőrzésben együttműködő szervek fokozott bevonása, a feladatok összehangolása;

k) útzár telepítése EÁP részeként a közúton, illetve, ha a telepítés a határátkelőhelyen történik, az illetékes vámszerv tájékoztatása mellett;

l) az utasok, járművek jegyzékelésének bevezetése;

m) a dokumentáció készítésével kapcsolatos feladatok módosítása;

n) a gépkarabéllyal történő szolgálat elrendelése;

o) a szolgálatot ellátók gyakoribb ellenőrzése;

p) a tartalék erők és eszközök alkalmazásának előkészítése;

q) a megyei szintű irányító törzs felállítása;

r) a határrendészeti akció bevezetése;

s) az EIT-ben foglalt egyes intézkedések bevezetésének technikai és szervezési előkészítése.

316. Állampolgárokat is érintő korlátozások bevezetése:

a) az utak, területek lezárása, átkutatása, meghatározott területen történő tartózkodás, munkavégzés korlátozása;

b) határutakon, határvizeken történő közlekedés korlátozása, tiltása.

A rendkívüli szolgálat

317. A rendkívüli szolgálat olyan határrendészeti (határellenőrzési) szolgálati mód, melynek során a jogellenes cselekményekkel szemben az Országos Rendőr-főkapitányság által biztosított erők és eszközök megyei rendőr-főkapitányság alárendeltségébe történő átcsoportosítása indokolt, és a határterületen korlátozó intézkedések bevezetése válik szükségessé.

318. A rendkívüli szolgálatot az országos rendőrfőkapitány vagy a rendészeti főigazgató rendeli el saját hatáskörben, illetve a rendészetért felelős miniszter utasítására írásban, visszavonásig.

319. A rendkívüli szolgálat elrendelhető:

a) a szomszédos országok belpolitikai helyzetének súlyos romlása, a Magyar Köztársaság biztonságát veszélyeztető helyzet kialakulása esetén;

b) a határterületen megromlott közrendvédelmi, közbiztonsági körülmények miatt, a szolgálatot ellátó rendőri állomány veszélyeztetettsége esetén;

c) amennyiben a túloldalon az államhatár közelében nagyarányú csapatösszevonás, fokozott katonai tevékenység folyik, illetve ha az államhatárhoz közeli mélységben erre vonatkozó adatok állnak rendelkezésre.

320. A kirendeltség-vezető feladatai:

a) a kirendeltség-vezető vagy a szolgálat-szervezéssel megbízott személy az elrendelt intézkedés tartamának megfelelően értelemszerűen alkalmazza a megerősített szolgálatra előírt szolgálat-szervezés gyakorlatát;

b) a központilag biztosított erők, eszközök alkalmazásának rendjét, szolgálat-teljesítési idejét rögzíti a szolgálati naplóban.

321. A rendkívüli szolgálatra való áttéréskor a megerősített szolgálat során bevezetetteken kívül az alábbi intézkedések tehetők:

a) az országos irányító törzs létrehozása;

b) az ideiglenes határátkelőhely működtetése, illetve szüneteltetése;

c) a közös határforgalom-ellenőrzés felfüggesztésének kezdeményezése;

d) a határátkelőhelyre nem átlépési- és engedélyezett munkavégzési céllal érkezők belépésének szüneteltetése;

e) a kirendeltség objektumának, valamint a határátkelőhelyek őrzésének, védelmének elrendelése;

f) az utóellenőrzés bevezetése;

g) a minősített időszak feladatainak végrehajtása;

h) az utasok helyszínen, illetve tömegkommunikációs eszközök útján történő tájékoztatása;

i) a központi bevetési erők állományának vezénylése az érintett megyei rendőr-főkapitányság illetékességi területére;

j) az együttműködési feladatok kiegészítése;

k) az együttműködőkkel közös akciók szervezése.

322. Megerősített és rendkívüli szolgálatot alapszolgálati időmegterhelés fenntartásával is el lehet rendelni.

323. Minden más olyan esetben elrendelhetőek a fenti szolgálati módok, amikor az szükséges. A szolgálati módok egymásra épülnek, elrendelhetők a fokozatok betartásával, vagy az események és az időtényezők függvényében, azok kihagyásával.

324. Ahhoz, hogy az állomány a nem szokványos esetekkel kapcsolatos tevékenységét szervezetten, összehangoltan, megfelelő normaidőn belül végre tudja hajtani, az alábbi, valószínűsíthető eseteket tartalmazó terveket kell kidolgozni:

a) Értesítési Terv,

b) Előzetes Intézkedési Terv,

c) Veszély-elhárítási Feladatterv,

d) Intézkedési Terv,

e) A kirendeltség védelmi terve (Objektumvédelmi terv),

f) Tűzvédelmi terv,

g) Terv az általános terrorfenyegetés feladatai végrehajtására.

III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

325. Ez az utasítás a közzétételt követő harmadik napon lép hatályba. Rendelkezéseit az érintett állománnyal ismertetni kell.