11/1996. (III. 29.) ORFK utasítás
a „Rendőrség Körözési Munkájának Ideiglenes Szabályzata” kiadásáról
Szám: 5-1/11/1996. TÜK
A rendőri szervenéknél az elmúlt években végrehajtott átszervezések, a bűnügyi helyzet változásai, a számítástechnika fejlődése és az időközben megjelent törvény- és jogszabály módosítások szükségessé tették a rendőrség körözési munkájának újra szabályozását. Ennek érdekében kiadom az alábbi
utasítást:
1. A rendőrség a személy- és tárgykörözési tevékenységét az utasítás mellékleteként kiadott, a Rendőrség Körözési Munkájának Ideiglenes Szabályzatában meghatározottak szerint végezze.
2. Az utasítás hatálya az általános rendőrségi feladatok végrehajtására létrehozott rendőri szervekre terjed ki.
3. A Szabályzat 1996. május 1-jén lép hatályba.
Ezzel egyidőben
- az Országos Rendőrfőkapitány „a szolgálata alatt a szolgálati helyéről eltávozott, vagy onnan távol maradt rendőrök felkutatásával és körözésével kapcsolatos feladatokról” szóló 18/1994. ORFK intézkedése.
- az Országos Rendőrfőkapitány Bűnügyi Helyettesének „az engedély nélkül távollévő katonák felkutatásával és körözésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról” szóló 5/1991. ORFK BŰH intézkedése;
- az ORFK Bűnügyi Főosztály Vezetőjének „a távgépírón elrendelt körözések gyakorlatában tapasztalt hiányosságok megszüntetéséről” szóló 1/1992. ORFK BŰH intézkedése
hatályát veszti.
4. A Szabályzatot a körözési vonalvezetőknek és előadóknak, valamint elöljáróiknak és a körözési munkában érintett parancsnokoknak szakmai továbbképzése keretében oktatni kell. Az oktatás befejezése után a körözési vonalvezetőket és előadókat 1996. május 1-jéig vizsga letételére kötelezem. Az oktatás és a vizsgáztatás végrehajtásáért az ORFK Bűnügyi Főigazgatója a felelős. A Szabályzat hatálybalépése után a kinevezett körözési vonalvezetők és előadók a kinevezésük előtt kötelesek a Szabályzat rendelkezésének ismeretéből a nyomozó szerv vezetője előtt vizsgát tenni.
5. A Szabályzatot az érintett állománnyal ismertetni kell.
I. FEJEZET
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A KÖRÖZÉS FOGALMA, CÉLJA
1. A körözés az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt [Lásd Be. 44. § (1) bek. NYUT 173. pont] és az eltűnt személy felkutatása, tárgy hollétének megállapítása, személyek és tárgyak azonosítása érdekében folytatott célszerű rendőri intézkedések összessége, illetve az erre irányuló utasítás.
Alapelvek és alapfogalmak
2. A rendőri szervek a személyek és tárgyak körözését csak a jogszabályokban és e szabályzatban foglalt feltételek megléte esetén rendelhetik el és tarthatják fenn. (A körözési munkával kapcsolatos, vagy azzal összefüggő jogszabályok és más normák felsorolása az 1. számú mellékletben.)
3. E szabályzat rendelkezéseinek alkalmazása során
a) az eljáró szerv: a körözés kibocsátására, elrendelésére (a továbbiakban: elrendelésre) jogszabályban felhatalmazott szerv, amely a körözés alapjául szolgáló büntető- vagy államigazgatási eljárást folytatja [nyomozó hatóság (Lásd Be. 16. § és a bíróság];
b) az elrendelő szerv: az a szerv, amely az ügyben az első körözést elrendelte;
c) a körözés-irányító szerv: az a rendőri szerv, amely a körözést elrendelő iratot kezeli, a körözést a Körözési Információs Rendszerben közzéteszi, a körözési tevékenységet végzi és irányítja;
d) a végrehajtó szerv: az a rendőri szerv, amelynek a körözés-irányító szerv a körözésben valamely személy, vagy tárgy felkutatásával kapcsolatosan konkrét vagy általános jellegű végrehajtandó feladatot határoz meg, jelöl ki, vagy erre felkéri;
e) a rendőri szerv a saját eljárása során elrendelt körözésben elrendelő, eljáró és egyben körözés-irányító -, valamint ha konkrét intézkedést is végez (pl. címellenőrzés, adatgyűjtés stb.) végrehajtó szerv is lehet.
4. A körözés törvényességéért és az adatok hitelességéért a körözést elrendelő az eljáró, illetve a körözés-irányító szerv, a szakszerűségéért a körözés-irányító és minden végrehajtó rendőri szerv felelős.
5. Valamennyi rendőri szerv köteles a körözési információkat legalább naponta figyelemmel kísérni, a végrehajtó szerv pedig aktív körözési tevékenységet kifejteni és ennek érdekében a rendelkezésre álló erők, eszközök és módszerek által biztosított lehetőségeket mardéktalanul igénybe venni.
6. Az elrendelő, vagy a körözés-irányító szerv a körözés közzétételekor – a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 80. §-ára is tekintettel – minden olyan rendelkezésre álló adatot köteles megadni, amely e tevékenység sikeres végrehajtásához szükséges. A közzétett adatoknak – a kiemelt körözést kivéve – minden esetben biztosítaniuk kell a személy vagy tárgy egyértelmű azonosíthatóságát.
2. A KÖRÖZÉS HATÁLYA
Területi hatály
7. A körözés hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területére, külön feltételek fennállása, illetve nemzetközi kötelezettség vállalás alapján (Lásd 5/1993. ORFK BŰH intézkedés) kiterjeszthető külföldre.
Időbeli hatály
8. A körözés az elrendeléstől a visszavonásig hatályos.
Személyi- és tárgyi hatály
9. A körözés hatálya kiterjed az ismeretlen helyen tartózkodó, Magyarországon büntető- vagy államigazgatási eljárás alá vont személyekre, az ismeretlen helyen lévő vagy azonosítható tárgyakra, továbbá a nemzetközi bűnügyi rendőrségi együttműködés keretén belül érintett személyekre és tárgyakra.
3. HATÁSKÖR ÉS ILLETÉKESSÉG
10. Körözés kezdeményezésére jogosult bármely természetes – vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amennyiben
a) igazolja, hogy ahhoz jogos köz- vagy magánérdek fűződik,
b) a személy vagy tárgy felkutatása más módon nem lehetséges, és
c) a büntető- vagy államigazgatási eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
11. Körözési tevékenységet a rendőrség büntető- vagy államigazgatási eljárás során elrendelt körözés alapján végezhet.
12. A nem rendőri szervek által elrendelt körözések közzétételéről, nyilvántartásba vételéről és a körözés feladatainak végrehajtásáról a területileg illetékes helyi rendőri szerv gondoskodik.
a) A bíróságok, ügyészségek, valamint a Vám- és Pénzügyőrség szervei által elrendelt körözések esetén az illetékes körözés-irányító szerv az a helyi rendőri szerv, ahol a körözött személy – eljáró szerv által ismert – utolsó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye található. Lakó- vagy tartózkodási hely hiányában (pl. külföldi hajléktalan) az a rendőri szerv illetékes, amely a vádemelést megalapozó nyomozást folytatta, illetve a Vám- és Pénzügyőrség eljáró szervének székhelye szerint területileg illetékes helyi rendőri szerv.
b) A Határőrség és a Magyar Honvédség szervei által elrendelt körözések közzétételéről, nyilvántartásba vételéről és foganatosításáról körözés-irányító szervként az állomáshelyük szerint területileg illetékes helyi rendőri szerv köteles gondoskodni (Lásd 1/1978. HM-BM együttes utasítás).
13. Az azonnali intézkedéseket igénylő (kiemelt) körözés esetében az intézkedések megtételére az a rendőri szerv az illetékes, amelynek elsőként jutott tudomására a körözés elrendelését megalapozó esemény.
14. Eltűnt személy felkutatásában a 15. pontban meghatározottak kivételével első fokon a személy utolsó ismert lakóhelye, illetve – ha az eljárás célszerűsége indokolttá teszi – a szokásos tartózkodási helye szerinti illetékes helyi rendőri szerv jár el. Amennyiben az eltűnt személy lakhelye, vagy szokásos tartózkodási helye nem állapítható meg (hajléktalan), felkutatására [a 23/1994. (X. 26.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 6. § értelmében] a bejelentés megtétele szerint területileg illetékes helyi rendőri szerv köteles. E rendelkezés értelemszerűen irányadó nem magyar állampolgár Magyarországon történő eltűnése esetén is, ha az adatok más rendőri szerv illetékességét nem alapozzák meg.
15. Amennyiben az eltűnt diplomáciai mentességet élvező személy, országgyűlési képviselő, az Országgyűlés által választott tisztségviselő, a Kormány tagja, országos hatáskörű szerv vezetője, vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának tagja, az első fokon eljáró szerv a területileg illetékes rendőr-főkapitányság. A rendőrség hivatásos állományú tagjának eltűnése esetén az eljárást az eltűnt szolgálati helye szerint illetékes rendőrfőkapitány – az ORFK hivatásos állománya tekintetében az országos rendőrfőkapitány – által kijelölt szerv folytatja le. (Lásd R. 5. §)
16. Amennyiben a holtan talált ismeretlen személyt eltűntként körözik és a holttest nem az eljáró szerv illetékességi területén kerül elő, az államigazgatási eljárást – ezen belül az azonosítást – a halál bekövetkezése, annak ismerete hiányában a megtalálása helye szerint területileg illetékes rendőri szerv köteles lefolytatni. Az eljáráshoz meg kell küldeni az eltűnéssel kapcsolatban keletkezett iratokat. [Lásd R. 6. § b) pont]
17. Az egy rendőr-főkapitánysághoz tartozó helyi rendőri szervek közötti hatásköri vagy illetékességi vita eldöntésére a rendőrfőkapitány, a területi rendőri szervek közötti, vagy nem ugyanahhoz a rendőr-főkapitánysághoz tartozó helyi rendőri szervek közötti vita eldöntésére az ORFK Bűnügyi Főosztály vezetője jogosult. A hatásköri és illetékességi vita eldöntéséig az eljárást a döntést kezdeményező szerv köteles folytatni.
18. Külföldön, illetve más ország megkeresése alapján a Magyarországon végrehajtandó személy- és tárgykörözési megkeresések teljesítésére – mint körözés-irányító szerv – az ORFK Interpol Magyar Nemzeti Iroda (a továbbiakban: Interpol MNI) jogosult. Határ menti együttműködés keretén belül, illetve a külföldi szervekkel közvetlen együttműködésre felhatalmazott szervek halaszthatatlan intézkedést igénylő esetekben tárgykörözés elrendelése, illetve külföldre történő kiterjesztésére jogosultak, amiről 24 órán belül tájékoztatniuk kell az Interpol MNI-át.
19. A kiadatásra irányuló nemzetközi körözés alapjául szolgáló bírói vagy ügyészi elfogatóparancs kibocsátását a felügyeletet gyakorló ügyésznél kell kezdeményezni. A tartózkodási hely megállapítását, vagy tárgy felkutatását célzó nemzetközi körözésre vonatkozó megkeresést az Interpol MNI-ának kell megküldeni.
II. FEJEZET
A SZEMÉLY- ÉS TÁRGYKÖRÖZÉS KÖZÖS SZABÁLYAI
1. A KÖRÖZÉS ELRENDELÉSE
A körözés elrendelésének feltételei
20. Körözést kell elrendelni, ha:
- az eltűnt személy vagy a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik, a felkutatására tett intézkedések (az előzetes tájékozódás) nem vezettek eredményre és az eredményes körözéshez szükséges feltételek – így különösen a keresett személy személyi adatai, vagy az azonosítandó személy fényképe, mozaikképe, a róla készült grafikai portré, illetve az ismeretlen holttest fényképe, a személy -, vagy holttest személyleírása – a hatóság rendelkezésére állnak,
- az eltulajdonított, vagy az olyan elveszett (talált) tárgyak, melyek birtoklása jogszabályba ütközik (fegyver, okmány stb.), illetve a körözött személy felkutatását vagy azonosítását elősegítő tárgyak egyedi vagy összeségében történő azonosításához szükséges adatok az eljáró szerv előtt ismertek.
21. Elfogatóparancsot kell elrendelni, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén, ha a terhelt
a) a büntetőeljárás vagy a büntetés végrehajtásának meghiúsítása céljából megszökött, elrejtőzött és
b) a tartózkodási helyének megállapítására végzett előzetes tájékoztatás, illetve adatgyűjtés nem vezetett eredményre.
A kiemelt körözés
22. Kiemelt a körözés, ha meghatározott végrehajtó szerv a kutatás érdekében halaszthatatlan, azonnalos intézkedésre kötelezett. A körözés továbbítását a körözés-irányító szervnek, a meghatározott intézkedés végrehajtását pedig valamennyi végrehajtó szervnek haladéktalanul meg kell kezdeni.
23. A körözést a rendőrkapitányság vezetője, továbbá a vele azonos, vagy tőle magasabb beosztású parancsnok minősítheti kiemeltnek.
24. A kiemelt körözés feltételei:
a) a személy vagy tárgy azonosításához szükséges információk rendelkezésre állnak,
b) a személy vagy tárgy lehetséges hollétére, rejtekhelyére, mozgására, mozgatására, szállítására, a mozgás, szállítás idejére, a személy menekülési útvonalára, céljára, várható megjelenési helyére vonatkozó információk rendelkezésre állnak,
c) meghatározott végrehajtó szerveknek konkrét és célirányos feladatok határozhatók meg,
d) a 26. pontban meghatározottakon túl az ügy súlya, vagy a körözött személye indokolja a kiemelt minősítést.
25. Amennyiben a kiemelt körözés a rendőri szervek többségét érinti, vagy az esemény jellege – a szélesebb körű információáramlás érdekében – valamennyi rendőri, vagy együttműködő szerv tájékoztatását igényli, a körözést valamennyi rendőri szervnek el kell juttatni.
26. A körözést kiemeltnek kell minősíteni, ha:
a) a terhelt által elkövetett, vagy előkészületben lévő bűncselekmény:
- 5 évi, vagy annál súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett,
- 5 évnél enyhébb szabadságvesztéssel fenyegetett, de az:
- a köznyugalmat súlyosan megzavarta,
- a szervezett bűnözéssel összefüggésbe hozható,
- kábítószerrel vagy annak minősülő anyaggal kapcsolatos,
- pénz vagy értékpapír hamisításával kapcsolatos,
- az elkövetéshez fegyvert használtak, vagy a körözött személy fegyverrel rendelkezik,
- fogolyszökés történt,
- az eljárás alá vont személy kiadatását kezdeményezték,
b) az eltűnés gyanús körülmények között történt. Az eltűntetésre vonatkozó adatok alapján gyanús körülményként értékelendő, ha:
- az eltűnt személy eltűnés előtti magatartása ellentmond az eltűnés körülményeivel kapcsolatos adatoknak,
- más személynek – különösen közvetlen környezetében élőknek, üzlettársaknak – az eltűnéshez bármilyen érdeke fűződik vagy fűződhet,
- az eltűnt környezetében élőknek, üzleti vagy egyéb kapcsolatainak az eltűnés utáni magatartása, tevékenysége arra utal, hogy az eltűntet nem várják vissza, vagy az eltűnést a hatóságok előtt, illetve a környezetükben véglegesnek igyekeznek beállítani,
c) az eltűnt magáról gondoskodni képtelen, kora, személyisége, betegsége, illetve egyéb körülményei, fogyatékosságai miatt bűncselekmény áldozatává, sértettjévé válhat,
d) az eltűnt gyermek-, vagy fiatalkorú és őt feltehetőleg elmebeteg, beteges hajlamú, vagy idegen személy csalta el, vitte magával,
e) az eltűnt vízbefulladt és holttestét a víz elsodorta,
f) ismeretlen holttest személyazonosságát kell megállapítani,
g) az eltűnt a 15. pontban meghatározott személyek körébe tartozik.
27. Kiemelt tárgykörözést kell elrendelni a 26. pontban meghatározott személyekhez tartozó tárgyak felkutatása érdekében, továbbá ha a keresett tárgy
a) lőfegyver,
b) lőszer,
c) robbanóanyag, robbantószer, vagy ezek felhasználására szolgáló készülék,
d) sugárzó anyag, nukleáris tárgy,
e) mérgező anyag,
f) kábítószer, kábítószernek minősülő vagy pszichotrop anyag,
g) szigorúan titkos minősítési szintű adatot tartalmazó irat vagy más adathordozó,
h) hamis pénz, vagy ezzel kapcsolatos tárgy,
i) igazolhatóan védetté nyilvánított műtárgy, kulturális emlék.
28. A kiemeltnek minősített körözésben fel kell tüntetni a „kiemelt” jelzést. A kiemelt körözéseken belül a „vétel után a főkapitányság vezetőjének azonnal bemutatandó”, illetve a fegyverhasználati lehetőségre utaló szövegrész feltüntetésére kizárólag a területileg illetékes rendőr-főkapitányság bűnügyi (bűnüldözési fő)osztályainak osztályvezetői, a velük azonos, vagy tőlük magasabb beosztású parancsnokok döntése alapján kerülhet sor.
A körözés elrendelésének módja
29. A körözés elrendelése, nyilvántartásba vétele, közzététele, kiegészítése, módosítása és visszavonása a rendőrség számítógépes körözési rendszerében történik, melynek tartalmi követelményeit a 3-7. számú melléklet tartalmazza.
30. A körözés elrendelése történhet adatbeviteli képernyő formátum kitöltésével, szabad szöveggel, illetve a „körözőlevél eltűnt személyről” vagy az „elfogatóparancs” című nyomtatvány felhasználásával. A szabad szövegnek mindazt az adatot tartalmaznia kell, amely az adatbeviteli képernyőn, vagy nyomtatványon szerepel, illetve a végrehajtáshoz alapvetően szükséges.
31. A körözés eredményességének biztosítása érdekében a szöveges elrendelés kiegészíthető fényképpel, rajzzal, hanganyaggal, minta bemutatásával, továbbá a felkutatott tárgyak eredetben való bemutatásával. Amennyiben kiemelt körözésben a keresett személyről vagy tárgyról azonosító adat hiányában csak fénykép vagy rajz áll rendelkezésre, és a felkutatáshoz fontos érdek fűződik (pl. ismeretlen személyazonosságú holttest stb.), úgy a kutatás ennek felhasználásával is megkísérelhető.
32. A körözési tevékenység során a körözés elrendelésére, közzétételére, a körözési információk továbbítására és a lakosság tájékoztatására a rendőrség az alábbi eszközöket veheti igénybe:
- Hírtechnikai eszközöket,
- A Körözési Információs Rendszert (KIR), ezen belül
- a Körözési Tájékoztató Rendszert (KTR), valamint
- a Körözési Alapnyilvántartást (KA).
- Az elfogatóparancs című nyomtatványt.
- A körözőlevél eltűnt személyről című nyomtatványt.
- Az Értesítés ismeretlen halottról, értesítés vízbefulladt személyről című nyomtatványt.
- A Körözési Értesítőt, (megszüntetéséig) a személykörözések adatait kinyomtatva tartalmazó napi kiadványt.
- A Körözési Tájékoztatót a kiemelt bűncselekmények leírásával és azokkal kapcsolatban valamennyi rendőri szerv feladatát tartalmazó írásos kiadványt.
- Fényképes röplapot, mint a kiemelt személykörözéseket tartalmazó kiadványt.
- Körözési plakátot, mint a nyilvánosság tájékoztatására szolgáló, a kiemelt személykörözésekről készült, fényképpel vagy rajzzal (díjkitűzéssel) közzétett írásos kiadványt, falragaszt.
- A Műkincs (műtárgy) katalógust az eltulajdonított, körözés hatálya alatt álló műtárgyak gyűjteményét.
- Katalógust a megtalált, lefoglalt értékek fényképpel, szöveggel ellátott gyűjteményét.
- Ideiglenes bemutatótermet (nagy mennyiségű, jelentős értékű lefoglalt bűnjelek bemutatására a sértettek felkutatása érdekében).
- Tájékoztató az ismeretlen holttestekről című kiadványt az azonosítatlan holttestek évente kiegészített, összetett adataival.
2. A KÖRÖZÉS-IRÁNYÍTÓ SZERV FELADATA
33. A körözés-irányító szerv feladata:
A körözési információ Körözési Tájékoztató Rendszerbe történő bevitele (nyilvántartásba vétele) az ismeretlen helyen tartózkodó személy, vagy tárgy a szabályzat III-IV. fejezet rendelkezéseinek megfelelő felkutatásának, vagy az azonosítási eljárásnak az aktív végrehajtása, szükség esetén más szervek bevonása, a körözési tevékenység irányítása, összehangolása, a körözési tevékenység dokumentálása.
3. A VÉGREHAJTÓ SZERV FELADATAI
34. A végrehajtó szerv vezetője köteles gondoskodni:
a) A végrehajtásban közreműködő állomány eligazításáról, a feladatok meghatározásáról, a technikai eszközök biztosításáról,
b) a meghatározott feladatok végrehajtásáról,
c) a feladat meghatározása után legkésőbb hét napon belül a tett intézkedésekről készült írásos jelentés a körözés-irányító szervnek történő megküldéséről,
d) személykörözés esetében az ellenőrzési feladatok visszatérően – legalább havonta egyszer – történő végrehajtásáról és arról nemleges esetben is jelentés küldéséről a körözés-irányító szervnek,
e) kiemelt körözés esetén:
- a meghatározott feladatok végrehajtásához megfelelő létszámú és összetételű személyi állomány – szükség szerinti – berendeléséről a technikai felszerelés haladéktalan biztosításáról, az intézkedések végrehajtásának azonnali megkezdéséről,
- szükség szerint körözési akció elrendeléséről, terepkutatás végrehajtásáról,
- a végrehajtott intézkedésről soron kívül, legfeljebb a feladat meghatározását követő 72 órán belül – eredményes intézkedés esetén azonnal – a körözés-irányító szervnek történő írásos jelentés tételéről.
4. A KÖRÖZÉS KIEGÉSZÍTÉSE
35. A körözést bármely rendőri – és a körözési adattárat kezelő szerv kiegészítheti, illetve köteles kiegészíteni, amennyiben olyan adatok birtokában van, amelyek
a) a körözést kiemeltté minősíthetik,
b) az azonosíthatóság valószínűségét növelhetik, vagy
c) a körözés végrehajtását egyéb módon segíthetik.
5. A KÖRÖZÉS MÓDOSÍTÁSA
36. A körözést csak az eljáró, vagy a körözés-irányító szerv módosíthatja, illetve szükség szerint azt köteles módosítani az eredeti körözésben megjelent adatok megváltoztatásával.
37. A körözés alapjául szolgáló irat átadása (egyesítés, elkülönítés, áttétel) esetén a további eljárást folytató szerv kötelezett az eljáró, vagy a körözés-irányító szerv (szükség esetén a körözés egyéb) adatainak módosítására.
38. A körözés módosítását mindazon rendőri szerveknek kötelessége kezdeményezni a körözés-irányító szervnél, amelyek olyan adatok birtokában vannak, amelyek a körözés végrehajtását eredményesebbé tehetik.
6. A KÖRÖZÉS VISSZAVONÁSA
39. A körözést haladéktalanul vissza kell vonni, ha annak oka megszűnt. A körözést csak az eljáró szerv vonhatja vissza.
40. A visszavonás elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése miatt bekövetkezett anyagi vagy erkölcsi kárért a mulasztó anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik.
41. Megszűnik a személykörözés fenntartásának oka, ha:
a) a büntetőeljárást – annak a Be. 13. §-ában meghatározott akadálya miatt – megszüntették,
b) az elfogatóparancsal körözött személyt elfogták, kiadatása külföldről megtörtént, a hatóságnál önként jelentkezett, vagy büntetés-végrehajtási intézet befogadta,
c) az eltűnt személy tartózkodási helyét megállapították, vagy holtteste előkerült,
d) az ismeretlen személyt vagy holttestet azonosították.
42. A körözés visszavonásának okát, a megtalálás (elfogás) helyét, idejét, körülményeit és a végrehajtó szerv megnevezését minden esetben rögzíteni kell a körözési alapnyilvántartásban.
43. A körözési alapnyilvántartásban az eltűnt személyek és ismeretlen holttestek, holttestrészek adatait az eltűnéstől, az ismeretlen holttest megtalálásától számított 20 évig (5 év után „5 éven túli” megjegyzéssel) fenn kell tartani.
44. Megszűnik a tárgykörözés fenntartásának oka a 45. pontban meghatározottakat kivéve, ha:
a) keresett tárgy előkerült,
b) a keresett tárgy megsemmisült,
c) a bűncselekménnyel összefüggő tárgyat azonosították,
d) a tárgykörözéssel kapcsolatos bűncselekmény büntethetősége elévült,
e) a körözés elrendelésének alapjául szolgáló irat selejtezésre került.
45. A 27. pontban meghatározott tárgyak és a selejtezés időpontjában még érvényes okmányok, értékpapírok körözése – az Rtv. 1. § (2) a) és d), valamint a 24. § (2) pontjaiban meghatározott feladatok teljesítése érdekében – csak a 44. a)-c) pontjaiban leírt esetekben vonható vissza.
46. A körözés visszavonására az eljáró szerv a körözés visszavonásáról rendelkező határozata alapján kerülhet sor. A körözés visszavonására vonatkozó adatok nyilvántartásban történő rögzítése a körözés-irányító szerv feladata.
47. Magyar hatóság kezdeményezésére, az Interpol MNI közreműködésével külföldre irányuló körözés belföldi visszavonásáról – azzal egyidejűleg – az Interpol MNI-át a külföldi körözés visszavonására irányuló „AZONNALOS” jelzésű megkeresésben haladéktalanul értesíteni kell.
III. FEJEZET
1. A SZEMÉLYKÖRÖZÉS
Előzetes tájékozódás
48. A személykörözés elrendelése előtt – amennyiben a késedelem veszéllyel nem jár – a keresett személy lakókörnyezetében lehetséges tartózkodási helyeire és kapcsolataira vonatkozóan előzetes tájékozódást kell végrehajtani, meg kell állapítani, hogy a személy mikor, miért, hová, mivel, kivel vagy kikkel, milyen célból, mennyi időre távozott el.
49. Az előzetes tájékozódás keretén belül ellenőrizni kell továbbá, hogy
- a keresett személy rendelkezik-e újabb bejelentett lakással,
- valamelyik büntetés-végrehajtási intézet befogadta-e,
- rendőri szerv őrizetében vagy előzetes letartóztatásban van-e,
- melyek a személyre, a ruházatára és a személynél lévő tárgyakra, iratokra vonatkozó adatok, külföldi állampolgár esetében az idegenrendészeti nyilvántartásokban lévő adatok,
- az eltűnt személy nem azonos-e valamely, már megtalált és ismeretlen személyazonosságú holttesttel (priorálás az ismeretlen holttestek nyilvántartásában), nem került-e kórházba, elmegyógyintézetbe, szociális otthonba, hajléktalan szállásra, nem vált-e baleset áldozatává,
- szerepel-e a rendelkezésre álló nyilvántartásokban (lakcím, bűntettesek, körözési adattár stb.), fénykép rendelkezésre áll-e.
Adatgyűjtés
50. A körözés elrendelését követően – az előzetes tájékoztatás eredménytelensége esetén – adatgyűjtést kell folytatni a körözött személy tartózkodási helyének megállapítása céljából. A beszerzett és ellenőrzött adatokat fel kell használni a további keresés és kutatás irányainak, feladatainak meghatározásához. Az adatgyűjtés során fel kell deríteni, illetve meg kell állapítani:
a) a 48-49. pontban meghatározottakat (feltéve, hogy azok valamilyen oknál fogva nem kerültek maradéktalanul végrehajtásra), továbbá azt, hogy
b) a keresett személy milyen iratokkal (szig., útlevél stb.), engedélyekkel (fegyvertartási, gépjárművezetői stb.) és tárgyakkal rendelkezik, különös tekintettel a meneküléshez felhasználható járművekre, vagy a védekezésre, támadásra alkalmas eszközökre, fegyverekre stb.,
c) melyek a rokoni, szerelmi, baráti, iskolai, munkatársi, börtön-, és bűntársi stb. kapcsolatai, milyen a hozzájuk való kötődés erőssége, melyek e személyek lakó- vagy tartózkodási helyei, mennyi az e helyeken, vagy e személyek körében való megjelenésének valószínűsége, melyek a feltérképezett helyek ellenőrzésének lehetőségei, módjai (pl. blokkolás, visszatérő ellenőrzés stb.),
d) a keresett személy ismer-e idegen nyelvet, vannak-e kapcsolatai külföldön, felmerült-e külföldi munkavállalás, házasságkötés stb. lehetősége,
e) melyek voltak az esetleges korábbi eltűnése, szökése során a búvóhelyei, kedvelt tartózkodási helyei,
f) lakókörnyezete szűkebb és tágabb ismerősi köre milyen információkkal rendelkezik a személyről,
g) a keresett személy vélhetően milyen magatartást tanúsít, van-e öngyilkossági hajlama, kísérelt-e meg már öngyilkosságot, várható-e részéről támadás,
h) melyek a szokásai, mi a hobbyja, milyen az életvitele, személyisége,
i) melyek azok az adatok, információk, amelyek adott esetben (ismeretlen személyazonosságú holttestként való megtalálás stb.) segítséget nyújthatnak az azonosításhoz (vércsoport, műtéti hegek, törések, fogstátus, egyedi ismertetőjegyek, ujjnyom stb.),
j) a keresett személy hagyott-e hátra olyan iratot, feljegyzést, tárgyat, üzenetet, postai küldeményt stb., amely hollétére, céljára utalhat,
k) korábbi büntetőügyei, illetve a büntetés-végrehajtás során milyen iratok keletkeztek a személlyel kapcsolatban, ezek tanulmányozása milyen következtetéseket támaszt alá, különös tekintettel lehetséges tartózkodási helyére és várható magatartására.
51. Az adatgyűjtésre elfogatóparanccsal körözött személy esetében a büntetőeljárás, egyéb személy keresése esetén az államigazgatási eljárás szabályai az irányadóak. A tett intézkedéseket és azok eredményét minden esetben dokumentálni kell. A körözési tevékenység során a rendőrségi törvényben, külön belső rendelkezésben meghatározott feltételek fennállása esetén titkos információgyűjtő tevékenység is végezhető, illetve a vonatkozó szabályok szerint a titkos információgyűjtés eszközei is igénybe vehetőek.
52. Az adatgyűjtés célirányosságának, tervszerűségének biztosítania kell a keresett személy személyiségének megismerését és felkutatását. Az adatgyűjtés során a rendelkezésre álló erők, eszközök és módszerek optimális felhasználása és a hatékony körözési munka érdekében célszerű a terv készítése.
Terepkutatás
53. Amennyiben az eltűnt személy gyermekkorú, beteg, illetve koránál fogva vagy egyéb okból magáról gondoskodni képtelen, vagy a körülményekből egyértelműen megállapítható, hogy veszélyben van és behatárolható az a terület, ahol tartózkodik, életének megóvása érdekében haladéktalanul meg kell szervezni a terepkutatást. [Lásd R. 9. § (1) bek.]
54. A terepkutatás végrehajtásáról a körözés-irányító szerv vezetője gondoskodik. A terepkutatás parancsnoka a végrehajtó szerv vezetője által kijelölt tiszt.
55. A terepkutatás végrehajtása során a végrehajtó szerv vezetője a Határőrségtől, a Magyar Honvédség alakulataitól, illetve bármely állami szervtől, társadalmi szervezettől segítséget kérhet [lásd R. 9. § (2) bek.].
56. A terepkutatásra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadók a kiemelt minősítéssel körözött tárgyakra is.
Általános szűrő-kutató munka
57. Valamennyi rendőr, rendőrségi köztisztviselő és közalkalmazott kötelessége, hogy a rendelkezésére álló erők, eszközök és módszerek igénybevételével munkakörében eljárva támogassa a rendőrség körözési feladatainak végrehajtását.
58. A körözési alapnyilvántartás adataiban valamennyi rendőri szervnek kutatást kell végrehajtania a nála folyamatban lévő államigazgatási, szabályozási, vagy büntetőügyekben, valamint az alaptevékenysége során végrehajtott intézkedésekben (igazoltatás, előállítás, helyszíni bírság, közúti ellenőrés, igazgatásrendészeti ellenőrzés stb.) felmerült személyek és tárgyak ellenőrzése érdekében.
Figyelőztetés
59. A rendőrség bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében – a személy-, gépjármű- és tárgykörözési munkája során, vagy nemzetközi kötelezettség vállalása alapján – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában, az egyéb igazgatási, valamint a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerekben a cél megjelölésével jelzések elhelyezését rendelheti el. A jelzésben a körözés-irányító szerv az érintett feltartóztatását, vagy adatátváltozás esetén értesítés adását kérheti. Az adatkezelő szerv a rendőrség megkeresésében foglaltakat köteles teljesíteni. [Lásd Rtv. 89. § (1) bek.] A jelzés alapján küldött értesítésben szereplő adatok szerinti szükséges intézkedések végrehajtása a körözés-irányító szerv feladata.
60. A körözés hatálya alatt álló személyek személyi adat- és lakcím-, valamint a személyi igazolványok nyilvántartásában történő figyelőztetéséről és annak megszüntetéséről – a körözés elrendelése és visszavonása alapján – a körözési adattárat kezelő szerv gondoskodik.
61. Más adatkezelésekben a jelzés elhelyezését és megszüntetését – ha az arra okot adó körülmény megszűnt – a körözés-irányító szerv köteles kezdeményezni. [Lásd Rtv 89. § (2) bek.].
62. A jelzés elhelyezésének elrendeléséért és megszüntetéséért, illetve a kért intézkedésért a jelzés elhelyezését kérő szerv – a körözés-irányító szerv – vezetője a felelős. [Lásd Rtv. 89. § (3) bek.]
63. A jelzés elhelyezéséről, annak okáról és a jelzés alapján tett intézkedésről – bűnüldözési érdekből – a rendőrség és a jelzést tartalmazó nyilvántartást kezelő szerv az érintettet nem tájékoztathatja. [Lásd Rtv. 89. § (4) bek.]
Tömegkommunikációs eszközök igénybevétele
64. A körözés eredményességének biztosítása érdekében a körözés-irányító szerv a sajtóban, rádióban, televízióban díjmentesen
- közleményt, felhívást,
- fényképet, mozaikképet vagy grafikai rajzot tehet közzé.
65. A rendőrség a körözött személy tartózkodási helyének megállapítása, illetve elfogása érdekében előzetesen és nyilvánosan díjat tűzhet ki, amelyet tömegkommunikációs eszközökön keresztül közzétesz. [Lásd Rtv. 27. § (1) bek.]
Ellenőrző-átengedő pontok (eáp) felállítása, fokozott ellenőrzés
66. A bűncselekmény szökésben lévő elkövetőjének elfogása érdekében ellenőrző-átengedő pontokat lehet telepíteni, fokozott ellenőrzést lehet elrendelni.
Körözési akció
67. A körözési akció (a továbbiakban: K akció) a rendőri szervek szükség szerint elrendelt olyan tevékenysége, amelyek során önállóan vagy más rendőri csapaterők bevonásával, tervszerű, összehangolt, azonnali intézkedéseket tesznek a közbiztonságra fokozott veszélyt jelentő és behatároló területen tartózkodó, elfogatóparancs alapján körözött személy elfogására.
68. K akció elrendelhető, ha:
a) a körözött személy a fegyveres erők vagy a rendőrség állományából fegyveresen vagy harcjárművel szökött meg, vagy szigorúan titkos minősítési szintű adat birtokában van és külföldre szökésének gyanúja merült fel, vagy
b) a terhelt őrizetből, előzetes letartóztatásból, vagy büntetés-végrehajtási intézetből személy elleni erőszak alkalmazásával, vagy fegyverrel szökött meg, vagy
c) a terhelt 5 évi, vagy annál súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményt követett el.
69. K akció elrendelésére és megszüntetésére – illetékességi területének megfelelően – a végrehajtó szerv vezetője, vagy helyettese jogosult. Több rendőr-főkapitányság illetékességi területére, vagy az ország egészére kiterjedő K akciót az országos rendőrfőkapitány, továbbá a bűnügyi, valamint a közbiztonsági főigazgató rendelhet el. Az akció parancsnoka a végrehajtó szerv vezetője vagy helyettese, illetve az általuk kijelölt tiszt. Az intézkedések törvényességéért és szakszerűségéért az akció parancsnoka felelős.
70. A Körözési Akció a bevont erők létszáma szerint lehet részleges, fokozott és teljes.
a) Részleges Körözési Akciót kell elrendelni, ha a feladat végrehajtásához a szolgálatban lévő rendőri erők elégségesek,
b) fokozott Körözési Akciót, ha a szolgálatban lévő és szolgálaton kívüli állomány bevonása,
c) teljes Körözési Akciót, ha a fentieken kívül a Rendőrség központi, illetve helyi elrendelés esetén a területi szerveinek egységei vagy a 71. pontban meghatározott szervek bevonása is szükséges.
71. a) A K akció végrehajtásába szükség szerint bevonható az Országos Rendőrfőkapitány és az IM Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokának 1/1993. együttes intézkedése alapján az IM Büntetés-végrehajtás állománya.
b) A fegyveres erők tagjának elfogása céljából elrendelt K akció során – ha az akcióval párhuzamosan az érintett alakulat kutatást végez – az akció parancsnoka köteles gondoskodni az alakulat parancsnokával történő együttműködésről és folyamatos információcseréről.
72. A K akció elrendelését azonnal jelenteni kell a felettes rendőri szerv vezetőjének, munkaidő után a központi ügyelet vezetőjének, egyben tájékoztatni kell a szomszédos rendőri szervek vezetőit, illetve ügyeleteit.
73. Amennyiben az ellenőrzött adatok alapján megállapítható, hogy a körözött személy más rendőri szerv területére szökött, erről a parancsnok tájékoztassa az illetékes szerv vezetőjét, kérje a szükséges intézkedések megtételét, illetve tegyen jelentést a felettes szerv vezetőjének. Szükség szerint javasolja az akció kiterjesztését, a tevékenység irányításának és koordinációjának átvételét.
74. Amennyiben a felettes szerv vezetője a K-akció irányítását, koordinációját átveszi, az akciót több rendőrkapitányság illetékességi területére, vagy több megyére kiterjeszti, köteles felülvizsgálni a korábban tett intézkedéseket.
75. Amennyiben az adatok arra utalnak, hogy a körözött személy külföldre akar szökni, értesíteni kell a területileg illetékes határőr igazgatóságot és a Határőrség Országos Parancsnokság Főügyeletét, valamint az Interpol MNI-át.
76. Az akció befejezését követően a felettes szerv vezetőjének azonnal jelenteni kell az akció elrendelésének okát, a bevont erők létszámát, a tett intézkedéseket és az akció eredményét. Az akcióról készült jelentést – annak befejezését követően 48 órán belül – az ORFK Bűnügyi Főigazgatójának kell felterjeszteni.
77. A céltudatosság és a tervszerűség biztosítása érdekében a feladatokat előzetesen a lehetséges mértékig körözési akciótervbe kell foglalni, felülvizsgálatáról, kiegészítéséről, módosításáról folyamatosan, de legalább évente egyszer gondoskodni kell. A körözési akciótervben meg kell határozni a határos rendőri szervekkel, a rendőrség területi és központi szerveivel, valamint más rendvédelmi szervekkel történő együttműködés rendjét is.
78. A közbiztonsági és a bűnügyi szolgálat által közösen elkészített körözési akciótervek egy példányát és azok kiegészítését a rendőrkapitányságok a rendőrfőkapitány bűnügyi helyettesének, a rendőr-főkapitányságok akcióterveit a rendőrfőkapitányok bűnügyi helyettesei az ORFK Bűnügyi Főigazgatójának kötelesek felterjeszteni, egy példányát a szerv ügyeletén elhelyezni.
2. KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK
79. A III. fejezetben eddig meghatározottakon túl az eltűnt személyek, az eltűnt és ismeretlen helyen tartózkodó katonák, illetve rendőrök felkutatása, valamint az ismeretlen személyek és holttestek azonosítása során az eljárást a következők szerint kell végrehajtani.
Eltűnt személyek körözése
80. Az eltűnt személyre vonatkozó bejelentési jegyzőkönyvet annál a szervnél kell felvenni, ahol az eltűnést bejelentik. A bejelentés jegyzőkönyvbe foglalását (2. számú melléklet) követően a körözést haladéktalanul el kell rendelni, ha az előzetes tájékozódás sikertelen.
81. a) Amennyiben az eljárásra nem a bejelentést felvevő rendőri szerv az illetékes, az előzetes tájékozódás végrehajtása és a körözés elrendelése után a keletkezett iratokat – a bejelentő írásbeli tájékoztatása mellett – meg kell küldeni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendőri szervnek.
b) Amennyiben az eltűnés miatt körözött személy tartózkodási helye a bejelentéstől, illetőleg a hivatalból indult eljárás megkezdésétől számított 90 napon belül nem válik ismertté, az eljáró szerv határozatban (14. számú melléklet) köteles értesíteni az eltűnést bejelentő személyt. [Lásd 136/1994. (X. 26.) Korm. rendelet 1. § (1) bek.]
82. Amennyiben az eltűnt személy tartózkodási helye az eltűnéstől számított öt éven belül sem válik ismertté, az eljáró szerv az eljárást alakszerű határozattal lezárja és a határozatot az ügyiratban elhelyezi. (Lásd R. 13. §)
Eltűnt és ismeretlen helyen tartózkodó katonák körözése
83. Az eltűnt és ismeretlen helyen tartózkodó katonák körözésével kapcsolatos feladatokat a vonatkozó 1/1978. HM-BM együttes utasítás [a továbbiakban: Együttes Utasítás (16. melléklet] szerint kell végrehajtani.
84. Az eltűnt, ismeretlen helyen tartózkodó katonák körözésének elrendelése előtt a speciális előzetes tájékozódásról, a kutatás végrehajtásáról az alakulat parancsnoka gondoskodik.
85. A katonai alakulat parancsnoka az általa kibocsátott elfogatóparancsot az Együttes Utasításban meghatározott esetben rövid úton (telefon, telefax) is továbbíthatja a működési helye szerint illetékes helyi rendőri szervnek, amely köteles haladéktalanul közzétenni, nyilvántartásba venni a körözést.
86. A körözés-irányító szerv vezetője az alakulat parancsnokával köteles folyamatosan együttműködni, a kutatásról készült katonai jelentéseket beszerezni és a további adatgyűjtésről, a szükséges intézkedések megtételéről, valamint a folyamatos információcseréről gondoskodni.
Eltűnt és ismeretlen helyen tartózkodó rendőrök körözése
87. Amennyiben a rendőrség hivatásos állományú tagja (a továbbiakban: rendőr) szolgálata alatt szolgálati helyéről ismeretlen helyre távozik, vagy onnan távol marad, – ha más gyanús körülmény nincs – 4 órán belül intézkedni kell a távollét okának és körülményeinek megállapítására, tekintet nélkül a távollevő rendfokozatára vagy beosztására.
88. Az illetékes parancsnok köteles haladéktalanul intézkedni a keresett rendőr felkutatásának megszervezésére, a szükséges adatgyűjtésre.
89. A gyors és szervezett kutatás érdekében – az előzetes adatgyűjtés során – azonnal:
a) át kell vizsgálni, illetve ellenőrizni a távollévő szolgálati helyén az általa kizárólagosan használt berendezési tárgyakat (páncél- és ruhásszekrény, íróasztal) a távollét vélhető okának megállapítására,
b) fegyverzetét és szolgálati felszerelését biztonságba kell helyezni az ügy rendezéséig, illetve a rendőr szolgálatba állásáig.
c) a kutatásba haladéktalanul be kell vonni a szolgálati hely szerint területileg illetékes rendőr-főkapitányság bűnügyi (bűnüldözési fő)osztályát (lehetőség szerint a körözési vonalvezetőt),
d) ki kell jelölni az engedély nélkül távollevő (eltűnt) rendőr felkutatásában résztvevőket, részükre a szabályzat rendelkezéseinek figyelembevételével meg kell határozni a feladatokat, az ügyeleti szolgálat pedig jelenteni köteles az elöljáró ügyeleti szolgálatnak,
e) tanulmányozni kell a távollévő rendőr személyzeti anyagát, fel kell venni a kapcsolatot a személyzeti és egészségügyi szervekkel,
f) meg kell állapítani, hogy milyen szintű titokhordozó, illetve vizsgálni kell az eltűnése és szolgálati feladatai végzése közötti összefüggések lehetőségét.
90. Ha a kutatás 6 órán belül nem vezet eredményre, jelentést kell tenni a rendőr-főkapitányság vezetőjének, az Országos Rendőr-főkapitányság állományába tartozó rendőr esetén az országos rendőr-főkapitánynak, aki a továbbiakban gondoskodik a körözés-irányító szerv kijelöléséről [lásd R. 5. § (3) bek.]. Ezt követően az intézkedésbe be kell vonni a távollevő rendőr szolgálati helye szerinti biztonsági tisztet és – bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja vagy fegyelmi vétség esetén – a fegyelmi főelőadót vagy a fegyelmi ügyek intézésével megbízott személyt (a továbbiakban: fegyelmi előadó), és tájékoztatni kell az ORFK Fegyelmi Osztály vezetőjét.
91. Az illetékes parancsnok távbeszélőn vagy telefaxon a távollevő (eltűnt) feltételezett tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányság vezetőjét keresse meg és kérje fel a kutatásban való közreműködésre. A végrehajtó szerv a felhívásnak megfelelően a feladatot azonnal hajtsa végre.
92. Amennyiben a rendőr felkutatása 24 órán belül nem vezet eredményre, a kijelölt vezető rendelje el a kiemelt körözést eltűnés miatt, illetve – bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén – bocsásson ki elfogatóparancsot. Az illetékes parancsnok – a hatáskörébe tartozó katonai vétség kivételével – az elfogatóparancs kibocsátásával egyidejűleg az illetékes ügyészségnél tegyen feljelentést a körözött rendőr ellen, illetve az ügyészséget tájékoztassa az eltűnés miatt megindult eljárásról. Az egyes eljárási cselekményeknél igény szerint lehetővé kell tenni az ügyészi szerv képviselőjének részvételét. Az eltűnt rendőr felkutatására irányuló eljárásban készült érdemi határozatot az ügyészségnek is meg kell küldeni.
93. E rendelkezés alkalmazásában illetékes parancsnok alatt a katonai nyomozóhatósági jogkörrel rendelkező, illetve az országos-, vagy megyei (budapesti) rendőrfőkapitány által kijelölt parancsnokot kell érteni.
94. A BM Rendészeti Főosztály, a katonai- és polgári titkosszolgálatok eltűnt és ismeretlen helyen tartózkodó tagjainak felkutatása céljából a szabályzat 87-93. pontjaiban meghatározottakat az illetékes parancsnokokkal való együttműködés során értelemszerűen kell alkalmazni.
Személyazonosító körözés
95. Az ismeretlen személyazonosságú személy vagy holttest azonosítása érdekében folytatott adatgyűjtést ki kell terjeszteni az eljáró szerv illetékességi területén működő egészségügyi és szociális intézményekre.
96. Gondoskodni kell a személy vagy holttest pontos leírásának – orvos bevonásával történő – elkészítéséről, lefényképezéséről, ujjnyomatának biztosításáról, valamint a fogstátusz, a vércsoport és a csontrendszeri sajátosságok megállapításáról, a személyleírás alapján a körözési -, az ujjnyomat alapján a daktiloszkópiai adatbázisban történő ellenőrzéséről.
97. Amennyiben az önmagát azonosítani képtelen személlyel vagy ismeretlen holttesttel kapcsolatos adatgyűjtés olyan külföldi vonatkozású információt hoz felszínre, amely alapján a személyazonosság megállapítására irányuló nemzetközi körözés elrendelése válik szükségessé, a 10-11. számú mellékletben feltüntetett adatok közlésével az Interpol MNI-ához kell megkeresést intézni.
98. Amennyiben az ismeretlen személyazonosságú holttest azonosítására irányuló adatgyűjtés egy hónapon belül nem vezet eredményre, az azzal kapcsolatos dokumentáció másolati példányát (az „értesítés ismeretlen halottról” című nyomtatványt, a helyszíni szemle-, a bonc- és halottszemle jegyzőkönyv, a fényképmelléklet, ujjlenyomatlap és a halotti anyakönyvi kivonat másolati példányát) fel kell terjeszteni a körözési adattárat kezelő szervnek.
3. A KÖRÖZÉS HATÁLYA ALATT ÁLLÓ SZEMÉLY ELFOGÁSÁT, TARTÓZKODÁSI HELYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁT KÖVETŐ INTÉZKEDÉSEK
99. A körözés hatálya alatt álló elfogott, illetve megtalált személyt azonosítani kell.
100. A megtalált személyt indokolt esetben orvossal azonnal meg kell vizsgáltatni, illetve egészségügyi ellátásban kell részesíteni.
101. Az a rendőri szerv, amely a körözött személyt elfogta, vagy az eltűnt tartózkodási helyét megállapította, e tényről köteles haladéktalanul értesíteni – többes körözés esetén valamennyi – eljáró és körözés-irányító szervet.
102. Az elfogatóparancs alapján elfogott személyt őrizetbe kell venni és lehetőleg 24, de legkésőbb 72 órán belül úgy kell az eljáró szerv elé állítani, hogy az az esetleges előzetes letartóztatásra irányuló előterjesztést megtehesse [lásd Be. 119. § (4) bek., NYUT 268. pont].
103. A Rendőrség által elfogatóparanccsal körözött személy elfogása esetén átkíséréséről az eljáró szervnek kell gondoskodnia.
104. Az elfogott és külföldi állam által kiadni kért terhelt őrizetbe vételéről az Interpol MNI-át „AZONNALOS” jelzésű megkeresésben haladéktalanul értesíteni kell, a terhelt fogdában történő elhelyezéséről pedig az elfogást végrehajtó rendőri szerv köteles gondoskodni. Az Interpol MNI 72 órán belül köteles intézkedni a kiadatási ügyekben kizárólagos illetékességgel rendelkező Fővárosi Bíróság felé az ideiglenes kiadatási letartóztatás tárgyában tartott tárgyalás 72 órán belüli kitűzésére. A személy tárgyalásra történő átszállításáról az őrizetbe vételt végrehajtó rendőri szervnek kell gondoskodnia. A tárgyaláson az Interpol MNI munkatársának részt kell venni.
105. Az eltűnés miatt magánszemély kezdeményezésére körözött felnőtt korú személyt személyazonosságának és tartózkodási helyének megállapítása után tájékoztatni kell arról, hogy a rendőrség bejelentés alapján körözi. Írásban nyilatkoztatni kell arra, hogy kívánja-e közölni (közöltetni) tartózkodási helyét hozzátartozóival, illetve a körözés kezdeményezőjével (lásd R. 14. §). A nyilatkozat a helyszínen az igazolólapra is rávezethető.
106. Az eltűnt személyt az eljáró szerv körözésében meghatározottak függvényében kell [Lásd a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet 41. §], illetve a közbiztonság érdekében lehet [lásd Rtv. 33. § (2) g) pont] előállítani.
107. Az eltűntként körözött és előállított személy szükség szerinti átszállításáról az eljáró szerv gondoskodik.
108. A szülőtől (gondozótól), vagy állami gondozásból szökött, eltűntként körözött gyermek- vagy fiatalkorút elő kell állítani, majd szüleinek (gondozójának), vagy a körözést kezdeményező intézet, illetve intézmény képviselőjének kell átadni. Amennyiben az előállításra a törvényben meghatározott időtartam kevésnek bizonyul, a kiskorút a befogadásra kijelölt legközelebbi átmeneti otthonba, illetve a megyei gyermekvédő intézetbe kell átkísérni és a vonatkozó jogszabály alapján ideiglenes hatállyal az állami gondoskodásról kell intézkedni [lásd R. 10. § (2) bek. a)].
109. Az előállított gyermek- vagy fiatalkorút törvényes képviselője és lehetőleg pszichológus jelenlétében ki kell kérdezni eltűnése okáról, körülményeiről és arról, hogy sérelmére követtek-e el bűncselekményt. Amennyiben a körülmények arra utalnak, hogy az eltűnés a kiskorú szülőjének, gondozójának jogsértő magatartásával hozható összefüggésbe, eseti gondnok és pszichológus jelenléte a meghallgatás során kötelező [lásd R. 10. § (2) bek. b) és c)].
110. Az elfogatóparanccsal, vagy eltűntként előállítandó jelzéssel körözött személyt elbocsátásakor minden esetben el kell látni a körözést visszavonó határozat egy példányával.
IV. FEJEZET
A TÁRGYKÖRÖZÉS
111. A tárgykörözési tevékenység során különös figyelmet kell fordítani a lehetséges értékesítési- és az esetleges átalakításra alkalmas helyek (pl. piacok, autópiacok, autóbontók, ékszerjavítók stb.) és a várható felhasználási helyek (pl. értékpapírok, engedélyek, okmányok, helyhez köthető sporteszközök lehetséges felhasználási helyei stb.) ellenőrzésére és az általános szűrő-kutató munka (lásd 57-58. pont) feladatainak végrehajtására.
1. KÜLÖNLEGES ELJÁRÁS
GÉPJÁRMŰVEK ÉS FORGALMI RENDSZÁMOK KÖRÖZÉSE
112. Az ellopott, vagy eltűnt gépjárművek és forgalmi rendszámok körözését a bejelentéssel egyidőben hatáskörtől és illetékességtől függetlenül azonnal el kell rendelni, az 5. számú mellékletben meghatározott adatok közlésével. A körözés elrendelését követően haladéktalanul gondoskodni kell az államigazgatási vagy büntetőeljárásra illetékes rendőri szerv értesítéséről.
113. A körözést a feljelentés, a forgalmi engedély, a gépjármű-nyilvántartás, illetve a gépkocsi azonosítására alkalmas egyéb okiratok adatai alapján kell elrendelni.
2. A FELKUTATOTT VAGY MEGTALÁLT TÁRGY ESETÉN TEENDŐ INTÉZKEDÉSEK
114. Amennyiben az eljáró és a tárgy felkutatását végrehajtó szerv nem azonos és a tárgy mérete a futárszolgálattal történő továbbítást nem teszi lehetővé, az eljáró szervnek kell a tárgyat elszállítani.
115. Az előkerült körözött lőfegyvert soron kívül meg kell küldeni az eljáró szervnek, amelynek ellenőriznie kell, hogy azzal nem követtek-e el bűncselekményt.
V. FEJEZET
A KÖRÖZÉSI MUNKA SZAKMAI IRÁNYÍTÁSA, SZAKFELÜGYELETE
116. A körözési munka szakmai irányítását a rendőr-főkapitányságok nyomozó, (bűnüldözési főosztályai) osztályai, az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztálya – kiskorú esetén – az ORFK Megelőzési és Kommunikációs Főosztály (továbbiakban: MKFO) Bűnmegelőzési és Esélyegyenlőségi Osztálya végzi.
117. Ha az eltűnt személy tartózkodási helye a bejelentéstől számított
a) egy hónapon belül nem válik ismertté, az iratokat fel kell terjeszteni a főkapitányság bűnügyi (bűnüldözési fő-), illetve – kiskorú eltűnt esetén – a bűnmegelőzési (ifjúságvédelmi) osztály (alosztály, csoport) vezetőjének a további feladatok meghatározására;
b) Három hónap elteltével az iratokat az érdemi határozat egy példányával együtt az ORFK Elemző és Koordinációs Igazgatóság Körözési Osztály, illetve – kiskorú esetén – az ORFK MKFO Bűnmegelőzési és Esélyegyenlőségi Osztály vezetőjének kell felterjeszteni felülvizsgálatra.
118. Ha az elfogatóparanccsal körözött személy tartózkodási helye a körözés elrendelésétől számított
a) egy éven belül nem válik ismertté, a bűnügyi iratok mellett kezelt, a körözési tevékenységről készült jelentéseket a tett intézkedésekről szóló összefoglaló jelentéssel fel kell terjeszteni a rendőr-főkapitányság bűnügyi (bűnüldözési fő)osztály vezetőjének a további feladatok meghatározására;
b) 18 hónap eltelte után a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság bűnügyi (bűnüldözési fő)osztályának összefoglaló jelentésével együtt az iratokat az ORFK Bűnüldözési Osztály vezetőjének kell felterjeszteni felülvizsgálatra;
119. Az elfogatóparancs alapján kiemelten körözött személy felkutatására irányuló körözési tevékenységről készült összefoglaló jelentést – ha az nem vezetett eredményre – a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság a körözés elrendelésétől számított három hónap elteltével terjessze fel az ORFK Bűnüldözési Osztályára.
120. A körözési munka informatikai szakirányítását az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Kriminalisztikai Azonosító Szolgálata látja el. E jogkörében jogosult az ellenőrzésre, az adatok karbantartására, az eljáró szervek figyelmének felhívására az általuk elrendelt körözés kiegészítésére, módosítására, visszavonására, illetve a hatályos körözések közötti összefüggések konkrétabb feltárására.
1. számú melléklet a 11/1996. (III. 29.) ORFK utasításhoz
A rendőrség körözési munkájával kapcsolatos, vagy azzal összefüggő egyéb szabályok
1. Az 1994. évi XXXIV. törvény a rendőrségről
2. A többször módosított 1973. évi I. törvény a büntetőeljárásról
3. A többször módosított 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
4. A többször módosított 1968. évi I. törvény a szabálysértésről
5. Az 1981. évi I. törvénnyel módosított és egységes szerkezetbe foglalt 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárásról
6. Az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
7. Az 1979. évi 5. törvényerejű rendelet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról
8. A többször módosított 1974. évi 17. törvényerejű rendelet az állam- és közbiztonságról
9. Az 51/1986. (XI. 26.) MT rendelet a kiskorúakról való állami gondoskodásról, valamint a szülő és a gyermek kapcsolattartásának szabályairól
10. A 124/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről
11. A 136/1994. (X. 26.) Korm. rendelet az eltűnt személyek felkutatására irányuló államigazgatási eljárás elintézési határidejének megállapításáról
12. A 3/1995. (III. 1.) BM rendelet a Magyar Köztársaság Rendőrségének Szolgálati Szabályzatáról
13. Az 1/1990. BM utasítással módosított 40/1987. BM utasítás a bűnügyek rendőrségi nyomozásáról
14. A 12/1986. BM paranccsal kiadott a Rendőrség Család-, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szabályzata
15. Az 1/1978. HM-BM együttes utasítás az eltűnt és ismeretlen helyen tartózkodó katonák körözésével kapcsolatos feladatokról
16. A 23/1994. (X. 26.) BM rendelet az eltűnt személyek felkutatásának és a rendkívüli halálesetek kivizsgálásának rendjéről
17. Az Országos Rendőrfőkapitány 7/1994. (III. 3.) ORFK intézkedése a Körözési Tájékoztató Rendszer bevezetéséről
18. Az Országos Rendőrfőkapitány 16/1991. ORFK intézkedése a rendőri szervek bűnmegelőzési feladatairól
19. Az Országos Rendőrfőkapitány és az IM Büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1/1993. Együttes intézkedése a MK rendőrsége és az IM Büntetés-végrehajtási Testület, valamint az irányításuk alá tartozó szervek együttműködésének szabályozásáról
20. Az Országos Rendőrfőkapitány Bűnügyi Helyettesének 5/1993. ORFK BŰH intézkedése a Rendőrség bűnügyi szervei nemzetközi együttműködéséről
21. Az Országos Rendőrfőkapitány 9/1993. ORFK utasítása a rendőrség katonai nyomozó hatóságairól és a katonai vétségek parancsnoki nyomozásáról
22. Az 5/1992. BM utasítás az információ-vásárlás és díjkitűzés szabályozásáról
23. Az Országos Rendőrfőkapitány 6/1992. ORFK intézkedése a rendőrség bűnügyi szervei információ-vásárlásának és bűnügyi célú díjkitűzésének szabályozására
24. Az Országos Rendőrfőkapitány 5/1995. (V. 18.) ORFK utasításával kiadott, a rendkívüli halál esetén követendő rendőri eljárás szabályzata
25. Az Országos Rendőrfőkapitány 11/1995. (VIII. 30.) ORFK utasításával kiadott, a Magyar Köztársaság Rendőrségének Körzeti Megbízotti Szabályzata.
2. számú melléklet a 11/1996. (III. 29.) ORFK utasításhoz
A bejelentési jegyzőkönyv tartalma
- mikor, melyik hatóságnál vették fel a bejelentést,
- a bejelentő neve, személyi adatai, lakcíme, tartózkodási helye, hol értesíthető, illetve hol található,
- külföldön élő bejelentő esetén az ügygondnok, vagy jogi képviselő neve és címe,
- a bejelentőnek az eltűnt személyhez fűződő viszonya, rokoni foka,
- hogyan szerzett tudomást az eltűnésről, mikor, milyen körülmények között látta utoljára az eltűntet és hol volt annak utolsó tartózkodási helye,
- az eltűnt milyen indokkal, milyen ruhában, milyen közlekedési eszközzel ment el (szükség esetén a jármű körözését is el kell rendelni), mit vitt magával (pénz, ékszer, táska, iratok), milyen használati tárgyak voltak nála,
- ismert-e a távozás feltételezett útvonala,
- a bejelentő tett-e máshol bejelentést az eltűnésről, érdeklődött-e már az eltűnt után, és ha igen, azt hol tette,
- előfordult-e már máskor is, hogy bejelentés nélkül eltűnt a keresett személy, állt-e kórházi kezelés alatt, tett-e korábban öngyilkossági szándékra utaló kijelentést,
- az eltűnt ismert rokoni, baráti, munkatársi kapcsolatai (lakcímükkel), lehetséges tartózkodási helyei,
- az eltűnt káros szenvedélyei, hobbija, egészségi állapota,
- az eltűnt személyleírása, különös ismertető jelei (tetoválások, műtéti hegek stb.) és egyéb azonosításra alkalmas jellegzetességei (pl. nyelvismeret, beszédhiba stb.),
- az eltűnt tud-e idegen nyelvet, vannak-e külföldi kapcsolatai,
- a bejelentő hozzájárul-e az eltűnt adatainak, fényképének tömegkommunikációban való közzétételéhez, vagy azt kéri is,
- a bejelentő által átadott iratok, címek, tárgyak, fényképek, okiratok, ügygondnok, jogi képviselő meghatalmazás,
* Megjegyzés: Különleges adatot [Avtv. 2. § 2. a), b)] csak az Rtv. 80. §-ában meghatározottak szerint lehet kezelni.
3. számú melléklet a 11/1996. (III. 29.) ORFK utasításhoz
A személykörözés (és körözési adattár) tartalmi követelményei:
A.
|
1. |
elrendelő szerv megnevezése |
|
2. |
elrendelő szerv ügyirat száma |
|
3. |
elrendelés időpontja (év, hó, nap) |
|
4. |
bejelentés időpontja |
|
5. |
várható selejtezés időpontja |
|
6. |
vezeték és utónév |
|
7. |
nőknél leánykori vezeték- és utónév is |
|
8. |
születési hely |
|
9. |
születési idő (év, hó, nap) |
|
10. |
anyja vezeték- és utóneve |
|
11. |
személyazonosító jel |
|
12. |
állampolgárság |
|
13. |
gúnynevei, álnevei |
|
14. |
utolsó tartózkodási helye és az eltűnés, szökés időpontja |
|
15. |
valószínűsíthető tartózkodási helye(i) |
|
16. |
körözés oka (eltűnés, szökés, bűncselekmény megnevezése) |
|
17. |
körözés jellege (elfogatóparancs, körözőlevél stb.) |
|
18. |
figyelemfelhívó adat (kiemelt, fegyveres stb.) |
| 19. megtalálása esetén teendő intézkedés (előállítás stb.) | |
|
20. |
személyleírás (különös ismertetőjel) |
|
21. |
ruházat, használati tárgyak |
|
22. |
kommunikációs eszközök igénybevétele a felderítésben |
B.
|
23. |
visszavonás időpontja (év, hó, nap) |
|
24. |
visszavonás oka |
|
25. |
megtaláló szerv megnevezése |
|
26. |
megtalálás időpontja (év, hó, nap) |
|
27. |
megtalálás (elfogás) helye, |
|
28. |
eltűnés oka, |
* Megjegyzés: Különleges adatot [Avtv. 2. § 2. a), b)] csak az Rtv. 80. §-ában meghatározottak szerint lehet kezelni.
4. számú melléklet a 11/1996. (III. 29.) ORFK utasításhoz
A tárgykörözés (és körözési adattár) tartalmi követelményei
A.
|
1. |
elrendelő szerv megnevezése |
|
2. |
elrendelő szerv ügyirat száma |
|
3. |
elrendelés időpontja (év, hó, nap) |
|
4. |
várható selejtezés időpontja |
|
5. |
a tárgy megnevezése |
|
6. |
a tárgy gyártmánya (alkotója és címe) |
|
7. |
a tárgy típusa |
|
8. |
az egyedi azonosító (rejtett azonosító) |
|
9. |
jel (gyári szám, szignó stb.) |
|
10. |
a tárgy egyedi sajátosságai (anyaga, mérete, formája, állapota) |
|
11. |
származási helye (gépjármű rendszám, okmány esetén) |
|
12. |
a sértett neve, címe |
|
13. |
a feljelentő neve (ha nem azonos a sértettel) |
|
14. |
az eltulajdonítás (elvesztés helye), ideje, módszere, |
|
15. |
a körözés oka |
|
16. |
a megtalálás esetén teendő intézkedés, |
B.
|
17. |
a megtaláló szerv megnevezése, |
|
18. |
a megtalálás helye, időpontja, |
|
19. |
a visszavonás oka, |
|
20. |
a visszavonást végrehajtó szerv megnevezése, |
|
21. |
a visszavonás időpontja |
|
22. |
kommunikációs eszközök a felderítésben. |
5. számú melléklet a 11/1996. (III. 29.) ORFK utasításhoz
A gépjármű-körözés (és körözési adattár) tartalmi követelményei
A.
|
1. |
elrendelő szerv megnevezése |
|
2. |
elrendelő szerv ügyirat száma |
|
3. |
elrendelés időpontja (év, hó, nap) |
|
4. |
várható selejtezés időpontja |
|
5. |
a gépjármű gyártmánya, azon belül típusa, gyártási éve, |
|
6. |
a gépjármű rendszáma, alváz és motorszáma, felségjelzése, |
|
7. |
a gépjármű különös ismertető jelei (sérülés, javítás, matricák, extra felszerelések stb.), |
|
8. |
a gépjármű színe, esetleg színkombinációja, |
|
9. |
a kárpitozás színe és minősége, |
|
10. |
az utastérben elhelyezett tárgyak leírása (audio készülékek, használati tárgyak) ezek gyártási száma, |
|
11. |
a gépjárművet biztosító társaság megnevezése, |
|
12. |
a gépjárműben elhelyezett vagyonvédelmi eszközök (riasztó, rejtett jeladó, pedálzár stb.) megnevezése, |
|
13. |
cserbenhagyással párosuló közlekedési baleset esetén a körözött járművön keletkezett rongálódások, elváltozások, |
|
13. |
a sértett neve, címe, |
|
14. |
a feljelentő neve és címe (ha nem azonos a sértettel) |
|
15. |
az eltulajdonítás helye, ideje, módszere, |
|
16. |
a körözés oka |
|
17. |
a megtalálás esetén teendő intézkedés, |
B.
|
18. |
a megtaláló szerv megnevezése |
|
19. |
a megtalálás helye időpontja |
|
20. |
a visszavonás oka |
|
21. |
a visszavonást végrehajtó szerv megnevezése |
|
22. |
a visszavonás időpontja |
|
23. |
kommunikációs eszközök a felderítésben. |
6. számú melléklet a 11/1996. (III. 29.) ORFK utasításhoz
A lőfegyver-körözés (és körözési adattár) tartalmi követelményei
A.
|
1. |
elrendelő szerv megnevezése |
|
2. |
elrendelő szerv ügyirat száma |
|
3. |
elrendelés időpontja (év, hó, nap) |
|
4. |
várható selejtezés időpontja |
|
5. |
a fegyver fajtája, |
|
6. |
a fegyver gyártmánya, |
|
7. |
a fegyver száma, |
|
8. |
öbnagysága és egysége, |
|
9. |
egyedi sajátosságai, |
|
10. |
kiegészítő felszerelései (távcső, infra stb.), |
|
11. |
a fegyverrel együtt eltulajdonított lőszerek gyártmánya, darabszáma, |
|
12. |
a sértett neve, címe, |
|
13. |
a feljelentő neve (ha nem azonos a sértettel), |
|
14. |
az eltulajdonítás (elvesztés) helye, ideje, módszere, |
|
15. |
a körözés oka |
|
16. |
a megtalálás esetén teendő intézkedés, |
B.
|
17. |
a megtaláló szerv megnevezése, |
|
18. |
a megtalálás helye, időpontja, |
|
19. |
a visszavonás oka, |
|
20. |
a visszavonást végrehajtó szerv megnevezése, |
|
21. |
a visszavonás időpontja |
|
22. |
kommunikációs eszközök a felderítésben. |
7. számú melléklet a 11/1996. (III. 29.) ORFK utasításhoz
Okmány, értékpapír (bankjegy), fizető-, illetve készpénz-helyettesítő eszköz (hitelkártya, utazási csekk stb.) körözés (és körözési adattár) tartalmi követelményei
A.
|
1. |
elrendelő szerv megnevezése |
|
2. |
elrendelő szerv ügyirat száma |
|
3. |
elrendelés időpontja (év, hó, nap) |
|
4. |
várható selejtezés időpontja |
|
5. |
a tárgy fajtája (és értéke) |
|
6. |
a kiállító, forgalmazó ország |
|
7. |
a tárgy sorozata és száma |
|
8. |
a tárgyon feltüntetett személyi adatok (ha van) |
|
9. |
a sértett neve, címe |
|
10. |
az eltulajdonítás (elvesztés) helye, ideje, módszere |
|
11. |
a körözés oka |
|
12. |
a megtalálás esetén teendő intézkedés |
B.
13. a megtaláló szerv megnevezése,
14. a megtalálás helye, időpontja,
15. a visszavonás oka,
16. a visszavonást végrehajtó szerv megnevezése,
17. a visszavonás időpontja
18. kommunikációs eszközök a felderítésben.
8. számú melléklet a 11/1996. (III. 29.) ORFK utasításhoz
Bűnözők kiadatás céljából történő nemzetközi körözésének elrendeléséhez szükséges adatok
A körözési tevékenységben érintett államok megnevezése
Figyelemfelhívás, hogy a személy:
- elmebeteg
- fegyveres
- fertőző beteg
- öngyilkosságra hajlamos
- kábítószer, vagy kábító hatású anyag élvezője
- erőszakos
- egyéb, pontosítva a 21. pontban
|
1. |
jelenlegi családi név |
|
2. |
korábbi, és születéskori családi név |
|
3. |
utónév |
|
4. |
neme: férfi, nő |
|
5. |
születési ideje, év, hónap betűkkel rövidítés nélkül, nap |
|
6. |
születési hely, helység és ország |
|
7. |
apja családi és utóneve |
|
8. |
anyja lánykori neve és utóneve |
|
9. |
személyazonosságának ellenőrzöttsége: biztos, bizonytalan |
|
10. |
állampolgárság |
|
11. |
állampolgárság ellenőrzöttsége: biztos, bizonytalan |
|
12. |
személyleírás (a lehető legteljesebb) |
- magasság – hajszín – testalkat, súly – szemszín
- különös ismertetőjelek (sebhely, tetoválás, torzulás, amputáció, szemüveg stb.)
|
13. |
jellemzők (magatartás, modor, járás, arcrángás, rögeszme stb.) |
|
14. |
egyéb nevek (álnév, gúnynév stb.) születési hely és idő megjelölésével, ha egy létező személy személyazonossági adatait használja, annak pontosítása) |
|
15. |
személyazonossági okmányok (útlevél, személyi igazolvány stb.) típusa, száma, kiállítás helye és ideje |
|
16. |
fotók a készítés idejének jelzésével 2 pld.-ban mellékelve |
|
17. |
ujjlenyomatolták-e, igen, nem, ha igen: ujjlenyomatlap 2 pld.-ban mellékelve. |
|
18. |
foglalkozás minden szakma feltüntetésével |
|
19. |
vélt tartózkodási helye, országa, gyakran látogatott helyek |
|
20. |
beszélt nyelvek: anyanyelv, egyéb |
|
21. |
kiegészítő információk, pl. bűnügyi előéleti adatok, bűnös tevékenység |
|
22. |
a cselekmények leírása (dátum, időpont, hely, módus operandi) |
|
23. |
bűntársak családi és utóneve, születési ideje, nemzetközi körözés hatálya alatt áll-e, vagy sem |
|
24. |
a körözés kibocsátásának oka: |
| - az elfogatóparancs száma, kiállításának éve, hónapja | |
| betűkkel, rövidítés nélkül, napja, kibocsátó | |
| igazságügyi hatóság megnevezése (ország, | |
| tartomány/megye, város), a kibocsátás alapját képező | |
| bűncselekmény, a kilátásba helyezett büntetési tétel, | |
| már meghozott ítélet esetén annak mértéke és a még letöltendő része | |
|
25. |
Mely államoktól fogják kérni kiadatását: |
| a) a világ minden országától, kivéve: | |
| b) valamely földrészen, kivéve………………………………. országtól | |
| c) a felsorolt országoktól | |
|
26. |
Intézkedés: megtalálása esetén helyezzék előzetes kiadatási letartóztatásba |
| a) a világ minden országában, kivéve: | |
| b) valamely földrészen, kivéve …………………………….. országban | |
| c) a felsorolt országokban | |
| A mellékletek: két fotó, lehetőség szerint két ujjnyomatlap. |
9. számú melléklet a 11/1996. (III. 29.) ORFK utasításhoz
Bűnözők tartózkodási helyének megállapítása céljából történő nemzetközi körözés elrendeléséhez szükséges adatok
A körözési tevékenységben érintett államok megnevezése.
Figyelemfelhívás, hogy a személy:
- elmebeteg
- fegyveres
- fertőző beteg
- öngyilkosságra hajlamos
- kábítószer, vagy kábító hatású anyag élvezője
- erőszakos
- egyéb, pontosítva a 21. pontban
|
1. |
jelenlegi családi név |
|
2. |
korábbi, és születéskori családi név |
|
3. |
utónév |
|
4. |
neme: férfi, nő |
|
5. |
születési ideje, év, hónap betűkkel rövidítés nélkül, nap |
|
6. |
születési hely, helység és ország |
|
7. |
apja családi és utóneve |
|
8. |
anyja lánykori neve és utóneve |
|
9. |
személyazonosságának ellenőrzöttsége: biztos, bizonytalan |
|
10. |
állampolgárság |
|
11. |
állampolgárság ellenőrzöttsége: biztos, bizonytalan |
|
12. |
személyleírás (a lehető legteljesebb) |
- magasság – hajszín – testalkat, súly – szemszín
- különös ismertetőjelek (sebhely, tetoválás, torzulás, amputáció, szemüveg stb.)
| 13. | jellemzők (magatartás, modor, járás, arcrángás, rögeszem stb.) |
| 14. | egyéb nevek (álnév, gúnynév stb.) születési hely és idő megjelölésével, ha egy létező személy személyazonossági adatait használja, annak pontosítása) |
| 15. | személyazonossági okmányok (útlevél, személyi igazolvány stb.) típusa, száma, kiállítás helye és ideje |
| 16. | fotók a készítés idejének jelzésével 2 pld.-ban mellékelve |
| 17. | ujjlenyomatolták-e; igen, nem, ha igen: ujjlenyomatlap 2 pld.-ban mellékelve |
| 18. | foglalkozás minden szakma feltüntetésével |
| 19. | vélt tartózkodási helye, országa, gyakran látogatott helyek |
| 20. | beszélt nyelvek: anyanyelv, egyéb |
| 21. | kiegészítő információk pl. bűnügyi előéleti adatok, bűnös tevékenység |
| 22. | a cselekmények leírása (dátum, időpont, hely, modus operandi) |
| 23. | bűntársak családi és utóneve, születési ideje, nemzetközi körözés hatálya alatt áll-e, vagy sem |
24. a körözés kibocsátásának oka:
- személyazonosítás és információkérés
- tartózkodási hely megállapítása egyéb intézkedés nélkül
- egyéb ok, magyarázva
A mellékletek: két fotó, lehetőség szerint két ujjnyomatlap.
10. számú melléklet a 11/1996. (III. 29.) ORFK utasításhoz
Eltűnt személy tartózkodási helyének megállapítása és önmagát azonosítani képtelen személy személyazonosságának megállapítása céljából történő nemzetközi körözés elrendeléséhez szükséges adatok
A körözési tevékenységben érintett államok megnevezése
Figyelemfelhívás, hogy a személy
- elmebeteg
- fegyveres
- fertőző beteg
- öngyilkosságra hajlamos
- kábítószer, vagy kábító hatású anyag élvezője
- erőszakos
- egyéb, pontosítva a 21. pontban
|
1. |
jelenlegi családi név |
|
2. |
korábbi, és születéskori családi név |
|
3. |
utónév |
|
4. |
neme; férfi, nő |
|
5. |
születési ideje, év, hónap betűkkel rövidítés nélkül, nap |
|
6. |
születési hely, helység és ország |
|
7. |
apja családi és utóneve |
|
8. |
anyja lánykori neve és utóneve |
|
9. |
személyazonosságának ellenőrzöttsége: biztos, bizonytalan |
10. állampolgárság
11. állampolgárság ellenőrzöttsége: biztos, bizonytalan
12. személyleírás (a lehető legteljesebb)
- magasság – hajszín – testalkat, súly – szemszín
- különös ismertetőjelek (sebhely, tetoválás, torzulás, amputáció, szemüveg stb.)
- rendelkezésre áll-e fogképlet, valamint röntgenfelvétel: igen, nem
- vércsoport
13. jellemzők (magatartás, modor, járás, arcrángás, rögeszme stb.)
14. egyéb nevek (álnév, gúnynév stb.) születési hely és idő megjelölésével, ha egy létező személy személyazonossági adatait használja, annak pontosítása
15. személyazonossági okmányok (útlevél, személyi igazolvány stb.) típusa, száma, kiállítás helye és ideje
16. fotók a készítés idejének jelzésével 2 pld.-ban mellékelve
17. ujjlenyomatolták-e; igen, nem, ha igen: ujjlenyomatlap 2 pld.-ban mellékelve
18. foglalkozás minden szakma feltüntetésével
19. vélt tartózkodási helye, országa, gyakran látogatott helyek
20. beszélt nyelvek; anyanyelv, egyéb
21. öltözet (típusa, jellege, a szövet rajzolata, színe, a használtság foka, gyártási vagy méret jelzés, tisztító vagy mosodai jelzés)
22. ékszerek (adatok és egyéb leírás)
23. egyéb személyes holmik, ide értve a csomagokat is
24. családi állapot (hozzátartozó neve, házasságkötés helye, ideje)
25. az eltűnés vagy a megtalálás körülményei (ideje, helye, egyéb érintett személyek, használt jármű, korábbi eltűnés stb.)
26. kiegészítő információk
27. a körözés kibocsátásának oka:
27.1. eltűnt személyre vonatkozóan
- ………… hatóság megkeresése alapján tartózkodási helyének megállapítása céljából
Megtalálása esetén:
- kérdezzék meg a keresett személyt, hogy hozzájárul-e címének közléséhez (megj.: a hozzátartozókkal)
- a keresett kis-, illetve fiatalkorút helyezzék el megfelelő gyermek és ifjúságvédelmi intézményben és értesítsék az ország legközelebbi diplomáciai képviseletét
- egyéb intézkedés, nevezetesen:
27.2. önmagát azonosítani képtelen személyre vonatkozóan
- …………. hatóság megkeresése alapján személyazonosságnak megállapítása céljából.
A mellékletek: két fotó, lehetőség szerint két ujjnyomatlap.
11. számú melléklet a 11/1996. (III. 29.) ORFK utasításhoz
Ismeretlen holttest azonosítás céljából történő nemzetközi körözésének elrendeléséhez szükséges adatok
A körözési tevékenységben érintett államok megnevezése.
csatolni kell 2 példányban
- fényképet
- ujjlenyomatlapot
- az azonosításhoz szükséges tárgyak fényképeit (pl. ékszer, óra stb.)
1. a holttest felfedezésének körülményei, helye, ideje, a halál lehetséges oka
2. a halál beálltának becsült ideje
3. a holttest neme; férfi, nő, ismeretlen
4. becsült életkor
5. a nyomozás során felderített személyazonossági adatok
6. származásának országára, nemzetiségére, etnikai csoportjára, vallására stb. utaló információk
7. személyleírás (a lehető legteljesebb)
- magassága
- súlya, alkata
- hajszíne
- szemszíne
- fogazat (fogképlet)
- különös ismertetőjelek (sebhely, tetoválás, torzulás, amputáció, szemüveg stb.)
- rendelkezésre áll-e röntgen felvétel: igen, nem
- vércsoport
8. ruházat (típusa, jellege, a szövet rajzolata; színe, a használtság foka, gyártási vagy méret jelzés, tisztító vagy mosodai jelzés)
9. ékszerek (adatok és egyéb leírás)
10. egyéb személyes holmik, ide értve a csomagokat is
11. kiegészítő információk
12. a körözés kibocsátásának oka:
- ……………. hatóság megkeresése alapján személyazonosságának megállapítása céljából.
A holttest fogászati adatai
- fogtérkép
- a koronák, hidak és tömések szakszerű leírása
- további megállapítások (fogak különlegességei)
- röntgen-vizsgálat adatai
- kiegészítő vizsgálatok adatai
- a kormeghatározás módszere
A mellékletek: két fotó, két ujjnyomatlap, egyéb tárgyak fényképe.
12. számú melléklet a 11/1996. (III. 29.) ORFK utasításhoz
Eltulajdonított műkincsek felkutatására, vagy gyanús körülmények között talált műtárgyak eredetének felderítésére irányuló nemzetközi körözés elrendeléséhez szükséges adatok
A körözési tevékenységben érintett államok megnevezése.
|
1. |
a lopás, eltulajdonítás dátuma |
|
2. |
helye/ország, város |
|
3. |
épület, ahol a vagyontárgy volt (magánház, kastély, múzeum, templom, kápolna stb.) |
|
4. |
a jogos tulajdonos, birtokos adatai |
|
5. |
az elkövetés körülményei, módja |
|
6. |
biztonsági intézkedések eszközei és hatástalanításuk módja |
|
7. |
egyéb információ |
Leírás
|
1. |
a tárgy megnevezése |
|
2. |
eszköz/technika (festmény, rajz, lenyomat, metszet, szobrászati alkotás, hímzett faliszőnyeg, arany vagy ezüst tárgy, kerámia) jellemzése |
|
3. |
milyen anyagra készült |
|
4. |
alak, forma |
|
5. |
méret, súly, kerettel vagy anélkül |
|
6. |
keret, talapzat |
|
7. |
a mű címe |
|
8. |
az alkotó művész neve, adatai |
|
9. |
kor, stílus, eredet |
10. a mű aláírása
11. feliratok vagy jelek
12. katalógus vagy leltári hivatkozás
13. a mű leírása
14. megjegyzések a mű állapotára, javításaira vonatkozóan
15. értéke
16. fénykép melléklet, még akkor is ha rossz minőségű
17. egyéb részletek
13. számú melléklet a 11/1996. (III. 29.) ORFK utasításhoz
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS
közbiztonsági akció eredményéről
1. Kiállított RK lapok száma:
2. Igazoltatott személyek száma:
3. Körözés miatt elfogott, illetve felkutatott felnőttkorú személyek száma:
a) elfogatóparancs alapján:
- külföldi (állampolgárság szerint):
b) eltűnés miatt:
- külföldi (állampolgárság szerint):
4. Körözés miatt elfogott, illetve felkutatott fiatal-, és gyermekkorú személyek száma:
a) elfogatóparancs alapján:
- külföldi (állampolgárság szerint)
b) eltűnés miatt:
- külföldi (állampolgárság szerint)
5. Előállított, bekísért személyek száma:
ebből gyermek-, fiatalkorú:
6. Előállítottak közül őrizetbe vettek száma:
ebből:
a) bűncselekmény miatt:
b) szabálysértés miatt:
c) egyéb okból:
7. Ellenőrzött járművek száma:
ebből:
a) körözés hatálya alatt álló:
b) körözött rendszámtábla:
8. Az igazoltatások alapján kezdeményezett:
a) büntető feljelentések száma:
okai (röviden)
b) szabálysértési feljelentések száma:
c) idegenrendészeti intézkedések száma:
9. Egyéb intézkedések, eredmények:
(pl. helyszíni bírság, ittas vezetés miatti feljelentés)
14. számú melléklet a 11/1996. (III. 29.) ORFK utasításhoz
Határozat-minta, amennyiben eltűnt tartózkodási helyét 90 napon belül megállapítani nem sikerült
Szerv megnevezése:
Szám: …………………………./1995.
Előadó: ……………………….
HATÁROZAT
államigazgatási eljárás megszüntetéséről
…………………………………….. (eltűnt neve, adatai) …………………………………………… (lakcíme) szám alatti lakos tartózkodási helyének megállapítására a többszöri módosított 1957. évi IV. törvény 13. § (1) bekezdés alapján kezdeményezett államigazgatási eljárást – tekintettel a 15. § (1) bekezdésére és a 136/1994. (X. 26.) Korm. rendelet 1. §-ban foglaltakra – körözésének további fenntartása mellett
| megszüntettem. |
A határozat ellen az 1957. évi IV. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján fellebbezésnek van helye, melyet a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ….. megyei (Budapesti) Rendőr-főkapitánysághoz címezve hatóságomnál lehet előterjeszteni.
A határozatot kapja:
- …………………………………………………………………… (bejelentő neve, címe)
- …………………………………………………………………… (számú dosszié)
INDOKLÁS
…………………………………………….. (bejelentő) ……………………………….-én (bejelentés ideje) bejelentést tett a ……………………………. rendőrkapitányságon, …………………………………………. (férje, felesége, rokona, kórházi kezelés alatt álló stb.) eltűnése ügyében.
A bejelentést követően megállapítást nyert, hogy ………………………………………… (eltűnt neve)
………………………………………………………………………………………………………………………………
………………………………… (eltűnés ideje, helye) ………………………………………… (búcsúlevél hátrahagyásával, iratait magához véve, öngyilkosság elkövetésére utaló kijelentést téve stb.) ismeretlen helyre távozott, ez idő óta életjelet nem adott magáról.
Az államigazgatási eljárás során ……………………………………………….. (eltűnt neve) tartózkodási helyének felkutatására tett intézkedések felsorolása:
(- körözés – adatgyűjtés – szemle – tanúmeghallgatások – tömegkommunikáció igénybevétele – szaktanácsadó bevonása stb.).
Az eljárás során bűncselekmény gyanújára utaló adat vagy körülmény ezideig nem merült fel, a tett intézkedések eltűnt tartózkodási helyének megállapítására eredményre nem vezettek, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam.
Tájékoztatom továbbá, hogy amennyiben ………………………………………… (eltűnt neve) tartózkodási helyét ………………………………………..-ig (az eltűnés napjától számított 5 év időpontja) sem sikerült megállapítani, hatóságunk a 23/1994. (X. 26.) BM rendelet 13. paragrafusa alapján a rendőri eljárást lezárja. Ezzel egyidőben a Ptk. 23-24. paragrafusa alapján …………………………………………………….. (eltűnt neve) holtnak nyilvánítását kezdeményezheti az eltűnt állandó lakhelye szerint illetékes bíróságnál.
Budapest, 1995. ……………………………………………………………
|
…………………………………………………………….. |
|
|
aláírás |
15. számú melléklet a 11/1996. (III. 29.) ORFK utasításhoz
Határozat-minta, amennyiben eltűnt tartózkodási helyét az államigazgatási – 90 napon belül – vagy a rendőri eljárás – 5 év – rendőri intézkedés során sikerül megállapítani
Szerv megnevezése
Szám: ……………………………./1995.
Előadó: ………………………….
HATÁROZAT
államigazgatási eljárás megszüntetéséről
…………………………………………………… (eltűnt neve, adatai) …………………………….. (lakcíme) szám alatti lakos tartózkodási helyének megállapítására a többször módosított 1957. évi IV. törvény 13. § (1) bekezdés alapján kezdeményezett államigazgatási eljárást
| megszüntetem. |
A határozat ellen az 1957. évi IV. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján fellebbezésnek van helye, melyet a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ……………………………. megyei (Budapesti) Rendőr-főkapitánysághoz címezve hatóságomnál lehet előterjeszteni.
A határozatot kapja:
- ……………………………….. (bejelentő neve, címe)
- ……………………………….. (számú dosszié)
INDOKLÁS
………………………………. (bejelentő) ……………………………….-én (bejelentés ideje) bejelentést tett a …………………………………. rendőrkapitányságon, ……………………………………… (férje, felesége, rokona, kórházi kezelés alatt álló stb.) eltűnése ügyében.
………………………………………… (eltűnt neve) tartózkodási helyének megállapítására folytatott ……………………………………………………. (tett intézkedések leírása) államigazgatási eljárás során tartózkodási helye ismertté vált.
Az államigazgatási eljárás során bűncselekmény gyanújára utaló adat vagy körülmény nem merült fel, a tett rendőri intézkedések ……………………………………………….. (eltűnt neve) tartózkodási helyének megállapítását eredményezték, a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam.
|
…………………………………………………………….. |
|
|
aláírás |
|
16. számú melléklet a 11/1996. (III. 29.) ORFK utasításhoz
BELÜGYMINISZTÉRIUM
A honvédelmi miniszter és a belügyminiszter 1/1978. (HK 1.) HM-BM együttes utasítása
az engedély nélkül távollévő katonák felkutatásával
és körözésével kapcsolatos feladatokról
Budapest, 1978. évi január 10.
Az utasítás célja az engedély nélkül távollevő katonák felkutatásával és körözésével kapcsolatos katonai és rendőri feladatok egységes rendszerbe foglalása, a parancsnokok felelősségének, kezdeményezésének és irányító tevékenységének növelése, továbbá az eljárás gyorsabbá és szakszerűbbé tétele.
A fegyveres erőktől engedély nélkül távollévő katonák felkutatásának és körözésének rendjét – figyelemmel a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseire – a legfőbb ügyésszel egyetértésben a következők szerint állapítjuk meg.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § 1. Minden olyan esetben, amikor a fegyveres erők tényleges állományú katonája elhelyezési körletéből, helyőrségéből és szolgálati helyéről (a továbbiakban: szolgálati hely) engedély nélkül eltávozik, vagy onnan távolmarad – a rend és a fegyelem fenntartása, a szolgálat folyamatos teljesítésének biztosítása érdekében – késedelem nélkül intézkedni kell a távollévő felkutatására és előállítására, szükség esetén körözésének elrendelésére.
2. A szolgálati helyről való távollét jogszerűségének folyamatos vizsgálata – szolgálati alárendeltek tekintetében – a parancsnok (vezető) és az illetékes ügyeletes szolgálati feladata.
2. § 1. Az utasítás alkalmazásában
a) az önkényesen eltávozott vagy engedély nélkül távolmaradó katona felkutatása a katonai szerveknek az a tevékenysége, amelyet a távollévő katona tartózkodási helyének megállapítása és a szolgálati helyre történő mielőbbi visszakerülése érdekében tesznek;
b) körözés az engedély nélkül távollevő (szökésben levő) katona elfogására tett összehangolt katonai és rendőri intézkedések sorozata,
c) körözési akció („K” akció) a rendőri szervek olyan tevékenysége, amikor önállóan vagy más karhatalmi és rendőri erők, illetve a fegyveres erők és testületek meghatározott egységeinek bevonásával tesznek összehangolt, azonnali intézkedéseket a közbiztonságra fokozott veszélyt jelentő körözött személy elfogására,
d) kiemelten kezelt körözési ügy a Rendőrség Körözési Munkájának Szabályzatában meghatározott sürgősség és soronkívüliség,
e) illetékes parancsnok alatt a nyomozási utasításban foglalt parancsnokok körét kell érteni.
2. Ahol az utasítás katonákat, vagy katonai szerveket említ, az alatt a határőröket, illetve a határőrség szerveit is érteni kell.
AZ ENGEDÉLY NÉLKÜL TÁVOLLEVŐ KATONÁK FELKUTATÁSA
3. § 1. Az önkényesen eltávozott vagy engedély nélkül távolmaradó katona felkutatását a szolgálati helyről való távollét észlelését követően azonnal meg kell kezdeni.
2. Az 1. bekezdésben szereplő esetekben az engedély nélkül távollevő katona felkutatása az illetékes parancsnok, az illetékes helyőrség, határőr kerület, valamint a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok hatáskörébe tartozik.
4. § Ha az illetékes parancsnok tudomást szerez arról, hogy alárendeltje a szolgálati helyéről engedély nélkül eltávozott vagy távol maradt, haladéktalanul intézkedni kell a felkutatás megszervezésére, valamint a távollét okának és körülményeinek felderítésére.
5. § A felkutatás gyors és szervezett végrehajtása érdekében
a) ki kell jelölni az engedély nélkül távollevő katona felkutatásában résztvevőket, illetve meg kell határozni azok feladatait, valamint tájékoztatni kell a szerv elhárítótisztjét;
b) halaszthatatlan nyomozási cselekményként meg kell hallgatni az érintett ügyeleti szolgálatot ellátó személyeket, valamint az engedély nélkül távollevő katona közvetlen parancsnokát, alegységének tagjait és baráti körét, továbbá át kell vizsgálni a távollevő személyi tárgyait, felszerelését, fegyverzetét és közvetlen szolgálati helyét;
c) meg kell állapítani az engedély nélkül távollevő katona lakó-, illetve a feltehető tartózkodási helyét, rendelkezik – vagy rendelkezhet-e útlevéllel, továbbá tájékozódni kell arról, hogy nincs-e kórházban, katonai vagy rendőri szervek őrizetében.
6. § Az engedély nélkül távollevő katona felkutatására tett helyi intézkedések mellett – szükség szerint – az illetékes parancsnok távbeszélőn vagy géptávírón a távollevő feltételezett tartózkodási helye szerint illetékes helyőrségparancsnok, határőr kerületi vagy megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok felé a távollevő katona felkutatására kutatási kérelmet bocsát ki. (1. számú melléklet).
7. § 1. A megkeresett helyőrség, határőr kerület, illetve a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok a kutatási kérelem alapján tegyen intézkedést a távollevő katona felkutatására.
2. A távollevő katona lakóhelyéhez vagy feltehető tartózkodási helyéhez legközelebb eső katonai szerv állományából a felkutatáshoz rendészeti erők vehetők igénybe.
3. A felkutatás eredményéről a kutatást kérő parancsnokot folyamatosan (távbeszélőn vagy géptávírón) tájékoztatni kell. Az első tájékoztatást a kérelemtől számított hat órán belül kell megtenni.
8. § A távollevő katona felkutatását meg kell szüntetni, ha
a) elfogták (megkerült) és előállították a felkutatást kérő parancsnokhoz, illetve őrizetbe vették,
b) önként jelentkezett szolgálati helyén, vagy más katonai parancsnokságon,
c) megállapítást nyert, hogy meghalt, illetve beteg vagy balesetet szenvedett és kórházi kezelés alatt áll, vagy
d) elrendelték a körözést.
A KÖRÖZÉS ELRENDELÉSE
9. § 1. Ha az engedély nélkül távollevő katona felkutatása a katonai szervek részéről 72 órán belül nem járt eredménnyel, vagy a 10. §-ban meghatározott körülmények forognak fenn, az illetékes parancsnok a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 119. § (1)-(2) bekezdése alapján elfogatóparancs kibocsátásával elrendeli a körözést. (2. számú melléklet).
2. Az elfogatóparancsot a körözés végrehajtására a területileg illetékes járási, városi és járási, városi (kerületi) rendőrkapitánysághoz kell továbbítani.
3. Az elfogatóparancs kibocsátásával egyidejűleg a Be. 130. §-a alapján el kell rendelni a nyomozást.
10. § 1. Az engedély nélkül távollevő katona körözését azonnal el kell rendelni és kiemelten kell kezelni, ha
a) a felkutatásra irányuló eljárás kezdetén – az eset összes körülményeiből – megállapítható a katonai szolgálat teljesítése alóli kibúvás (szökés) vagy a külföldre szökés szándéka;
b) lőfegyverrel rendelkezik, vagy a bűncselekményt lőfegyverrel követte el;
c) őrhelyét, vagy ügyeleti szolgálati helyét elhagyta;
d) súlyos bűncselekményt követett el, vagy annak elkövetésére készül;
e) jelentős államtitok birtokában van;
f) őrizetből vagy előzetes letartóztatásból szökött meg;
g) katonai harc- vagy gépjárművel szökött meg és azzal menekül, vagy
h) hivatásos katona.
2. Az (1) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a katonák csoportosan szöktek meg.
3. Az illetékes parancsnok – az (1)-(2) bekezdésben meghatározott sürgős esetben – a legfontosabb adatok közlésével távbeszélőn is elrendelheti a körözést. Az elfogatóparancsot ebben az esetben is legrövidebb időn belül el kell juttatni az illetékes rendőrkapitányság vezetőjéhez.
11. § 1. A területileg illetékes rendőrkapitányság vezetőjének az elfogatóparancs alapján a körözött katona felkutatására, elfogására és a szükséges intézkedések megtételére azonnal intézkednie kell.
2. Az illetékes parancsnoknak és a katonai szerv elhárító tisztjeinek a rendőrkapitányság vezetőjével szorosan együtt kell működnie. A körözési feladatok eredményes megoldásához szükséges személyi és technikai eszközöket az érintett parancsnoknak a rendőri szervek rendelkezésére kell bocsátania.
12. § 1. Az elfogatóparancson vagy távbeszélőn érkezett körözési intézkedést a rendőrkapitányság vezetője azonnal köteles géptávírón a BM Bűnügyi Nyilvántartó Osztálynak felterjeszteni, amit az azonnal (géptávírón) továbbít, illetve közzétesz.
2. A géptávírón elrendelt körözést a BM Bűnügyi Nyilvántartó Osztály a „KÖRÖZÉSI ÉRTESÍTŐ”-ben „TG”, „H” és (*) jelzéssel teszi közzé.
3. Az elfogatóparancs mindaddig hatályban marad, amíg a jogellenesen távollevő katonát nem fogják el, illetve az nem kerül meg.
13. § 1. A körözést azonnal vissza kell vonni, ha a kibocsátás oka megszűnt.
2. A körözés visszavonására az a katonai nyomozó hatóság intézkedik, aki a körözést kibocsátotta (3. számú melléklet).
14. § Az elfogatóparancs kibocsátásával egyidejűleg a területileg illetékes katonai ügyészséget tájékoztatni kell az elfogatóparancs kiadásáról és a nyomozás elrendeléséről. Ezt követően feljelentést kell tenni a körözött katona ellen. A feljelentéshez csatolni kell az elfogatóparancs, a parancsnoki jellemzés, valamint a dicséreti és fenyítési lap másolatát.
15. § A szökésben levő katona fényképes körözésének szükségessége esetén a területileg illetékes rendőrkapitányság a körözött fényképét beszerzi és a megfelelő szöveggel ellátva a Rendőrség Körözés Munkájának Szabályzata szerint jár el. Szükség esetén egyenruhás fénykép is közzé tehető.
2. A kiemelten kezelt körözéseken a BM Bűnügyi Nyilvántartó Osztály feltünteti a körözött katona bűnügyi előéletét és a jelenlegi, valamint az összes előző lakcímét.
16. § 1. A kiemelten kezelt körözési ügyben az illetékes budapesti, megyei rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztálya – a közbiztonsági és közlekedési osztállyal együttműködve – szervezi, koordinálja és irányítja a körözött katona felkutatására, elfogására irányuló tevékenységet, gyűjti és értékeli a beérkező adatokat, és folyamatosan tájékoztatást ad az illetékes szerveknek. Szükség esetén elrendeli a lakásbiztosítást és figyelést. A körözés helyzetéről folyamatosan jelentést tesz a BM Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Bűnüldözési Osztályának.
2. Az (1) bekezdésben foglalt feladatok végrehajtása annak a rendőr-főkapitányságnak a hatáskörébe tartozik, amelynek működési területén az elfogatóparancsot kibocsátották, de a feladat végrehajtására más rendőr-főkapitányság is kijelölhető.
17. § A kiemelten kezelt körözési ügyekben felderített címek és kapcsolatok ellenőrzéséről az illetékes rendőrkapitányság gondoskodik. Az ellenőrzés eredményét és annak kapcsán megtett intézkedéseket: a „K” akció elrendelését, a lakásfigyelést, a blokkolást, az újabb kapcsolatokat a körözés irányításáért és koordinálásáért felelős rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztályával közölni kell.
18. § 1. A kiemelten kezelt körözési ügyben az illetékes budapesti, megyei rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztálya a körözött katona felkutatása és elfogása érdekében szorosan együttműködik az együttműködésre kijelölt katonai szerv parancsnokával és elhárító tisztjével.
2. Az együttműködésre kijelölt katonai szerv parancsnoka – az egységes irányítás és végrehajtás érdekében – a körözés befejezéséig egy megbízottat vezényel az illetékes rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztályára.
19. § A körözött katona felkutatásának, elfogásának irányítására vonatkozó tevékenységet a BM ORFK Bűnüldözési Osztály koordinálja és ellenőrzi.
20. § 1. Amennyiben a kiemelt katonai körözés több rendőr-főkapitányságot érint, valamint az egész ország területére kiterjedő „K” akció esetében a BM ORFK Bűnüldözési Osztályon a körözés koordinálására és irányítására bizottságot kell létrehozni.
2. Az 1. bekezdésben meghatározott bizottság vezetője a BM ORFK bűnüldözési osztályvezető. Tagjai: a BM III/IV. Csoportfőnökség törzsosztályvezetői, a BM ORFK közbiztonsági osztályvezető és a BM ORFK közlekedési osztályvezető.
3. A 2. bekezdésben meghatározott vezetők helyett a bizottságban megbízottaik is részt vehetnek.
4. A bizottság a szükségtől függően más rendőri vagy katonai alakulat állományából is kiegészíthető.
21. § 1. A 20. §-ban meghatározott bizottság az ország területére kiterjedően koordinálja, irányítja és segíti az érintett rendőr-főkapitányságnak a körözött katona felkutatására és elfogására irányuló tevékenységét. Továbbá gyűjti és értékeli a beérkező adatokat és meghatározza az újabb feladatokat.
2. A bizottság vezetőjétől kapott rendelkezéseket a főkapitányságok kötelesek azonnal végrehajtani és annak eredményét, illetve annak kapcsán tett intézkedéseket jelenteni.
3. A bizottság rendszeres kapcsolatot tart fenn a Magyar Néphadsereg Hátországvédelmi Parancsnoksággal, az MN 1214 Ügyeleti szolgálatával és a Határőrség Központi Ügyeletével.
4. A bizottság a tevékenységének befejezésével a körözés eredményéről összefoglaló jelentést készíti.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
22. § Az engedély nélkül távollevő katona felkutatása és körözése során a tevékenységgel kapcsolatos más hatályos rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell.
23. § 1. A felkutatás és a körözés során az éberségre és a titoktartásra vonatkozó rendelkezéseket szigorúan be kell tartani. Ügyelni kell arra, hogy az államtitkot, illetőleg szolgálati titkot képező adatok ne kerüljenek közzétételre, valamint ne váljanak illetéktelenek számára hozzáférhetővé.
2. A titokvédelmi rendelkezések figyelembe vételével nem lehet közzé tenni olyan adatokat, amelyek a katona beosztására, a katonai szerv rendeltetésére és belső viszonyaira, a fegyverzet pontos típus szerinti megnevezésére vonatkoznak.
24. § Az utasítás rendelkezései nem érintik a katonai fegyelem értékelésének főbb elveiről, módszereiről és az információs rendszerről szóló 023/1973. HM parancsot.
25. § A néphadsereg csapatainak a katonák körözéséhez történő igénybevételét a jelen utasításban meghatározott követelmények szerint az MN VKF szabályozza.
26. § A büntetés-végrehajtási testület állományából történő szökés esetén a körözést az 1/1977. BM-IM együttes utasításban foglaltak szerint kell elrendelni.
27. § A Belügyminisztérium és az irányítása alatt álló – de a jelen utasítással nem érintett – szervek állományába tartozó személyek körözését a Belügyminisztérium katonai nyomozó hatóságairól szóló 4/1974. BM utasításban meghatározott illetékes vezetők rendelik el.
28. § Az utasításban foglaltakat a parancsnokok (vezetők) és az ügyeleti szolgálatot ellátó állomány részére – a rájuk vonatkozó mértékben – oktatás tárgyává kell tenni.
29. § Ez az utasítás 1978. március hó 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg a fegyveres erők és testületek szökevényeinek körözéséről szóló 0010/1966. belügyminiszter-helyettesi utasítás és az önkényesen eltávozott katonák felkutatásáról szóló 041/1962. VKF utasítás hatályát veszti.
