22/1997. (XI. 18.) ORFK utasítás
a Magyar Köztársaság Rendőrségének Járőr- és Őrszolgálati Szabályzata kiadásáról
Szám: 5-1/22/1997. TÜK
A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (2) bekezdés c) pontban kapott felhatalmazás alapján kiadom az alábbi
utasítást:
1. A közterületek és nyilvános helyek rendőri ellenőrzése, továbbá meghatározott személyek, területek, létesítmények vagy értékek védelme, őrzése, közbiztonsági szempontból történő ellenőrzése egységes végrehajtásának érdekében ezen utasítás mellékleteként kiadott Magyar Köztársaság Rendőrségének Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) kell alkalmazni.
2. A Szabályzat hatálya kiterjed a rendőrség teljes hivatásos állományára, amennyiben állandó vagy ideiglenes jelleggel járőr- vagy őrszolgálatot teljesít, illetve részt vesz a járőr- és őrszolgálatok tervezésében, szervezésében és irányításában. (A Szabályzat előírásait a továbbiakban a járőr- vagy őrszolgálatra vezényelt rendőr, a közrendvédelmi és a közlekedési parancsnoki állomány, továbbá a szolgálatirányító (eligazító) parancsnok munkaköri leírásánál alapul kell venni.)
3.
4. Az országos rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettese felelős a közterületek és nyilvános helyek rendőri ellenőrzésére alkalmazott járőr- és őrszolgálatok országos irányításáért, ennek keretében segédletek kiadásáért, a járőr- és őrszolgálatok korszerűsítésének, fejlesztésének felügyeletéért, a gyakorlati (ellenőrzési) tapasztalatok figyelembevételével a szükségessé váló módosítások kezdeményezéséért.
5. Az ORFK gazdasági főigazgatója felelős a járőr- és őrszolgálatok ellátásához szükséges, a Szabályzat mellékletében, valamint az ellátási normákban előírt felszerelési és fegyverzeti anyagok biztosításáért.
6. A rendőrfőkapitányok (azonos jogállású szervek vezetői) a Szabályzatban előírt szolgálati okmányokat 1998. március 31-ig készíttessék el, illetve újítsák meg. Folyamatosan kísérjék figyelemmel a Szabályzatban foglaltak teljesülését.
7. Az ORFK Személyügyi Főigazgatóság vezetője gondoskodjon arról, hogy a rendőr szakközépiskolák, az ORFK Kutyavezető-képző Iskola és a Rendészeti Szervek Kiképző Központja a tantervekbe a Szabályzat rendelkezéseit soron kívül vegye fel és folyamatosan oktassa.
8. Ez az utasítás a kiadása napján lép hatályba. A Szabályzat rendelkezéseit 1998. január 1-jétől kell alkalmazni.
I. fejezet
Általános rendelkezések
A járőrszolgálat
1. A járőrszolgálat a közterületeken és nyilvános helyeken a rendőri jelenlét megteremtésének és a törvénytisztelő lakossággal történő együttműködésnek egyik formája.
Célja: a közterületeken és nyilvános helyeken a közbiztonsági szempontból indokolt rendőri jelenlét és ezen keresztül a közrend biztosítása.
2. A járőrszolgálat jellege a járőr részére meghatározott fő feladattól függően bűnügyi, közrendvédelmi, közlekedési forgalom-ellenőrző (közúti, vízi és légi), vonatkísérő vagy igazgatásrendészeti járőrszolgálat lehet. Az előljáró (kijelölt rendőr) a járőrök ellenőrzése során ellenőrző járőrszolgálatot teljesít. Külön rendelkezés további járőrszolgálatokat is megállapíthat.
3. A járőrszolgálat teljesíthető gyalogosan, gyalogosan szolgálati kutyával, szolgálati lovon, kerékpárral, segédmotoros kerékpárral, motorkerékpárral, gépkocsival, vízi, légi vagy különleges járművel, illetőleg kombinált módon. A szolgálatteljesítés módját, a szolgálati öltözetet (polgári ruhában való szolgálatteljesítést), a felszerelést, a fegyverzetet a szolgálat ellátását irányító parancsnok (a továbbiakban: szolgálatirányító parancsnok) határozza meg.
4. A Rendőrségről szóló törvénnyel és a Magyar Köztársaság Rendőrsége Szolgálati Szabályzatával összhangban:
- a szolgálat teljesítése során a járőr alapvető feladata a törvények és más jogszabályok maradéktalan megtartása és a hatáskörébe tartozó esetekben azok betartatása,
- olyan emberi, erkölcsi magatartás tanúsítása, amely alkalmassá teszi a törvénytisztelő polgárok bizalmának, együttműködésének megnyerésére, ezáltal feladatai teljesítésére,
- külső megjelenése, öltözete, felszerelésének szabályszerű viselése segítse a polgárokat a rendőri hovatartozásuk egyértelmű felismerésében, járuljon hozzá a kedvező rendőrkép kialakításához.
5. A járőr a vezényelt rendőrök létszámától, felszerelésétől, feladatától függően egyfős járőr, járőrpár, járőrcsoport (3-6 fő) vagy bevetési csoport (legalább 7 fő) lehet.
Ennek megfelelően a járőr erejét (együtt szolgálatot teljesítő járőrként kijelölt rendőrök létszámát) a közbiztonsági helyzetre, a rendelkezésére álló lehetőségekre, a kapott feladatra, valamint a napszakra figyelemmel a szolgálatot tervező parancsnok határozza meg.
6. Járőrszolgálatba egy rendőrt önállóan a közterületre vezényelni csak olyan feladattal lehet, amelynek ellátása előre láthatóan az életét vagy testi épségét közvetlenül nem veszélyezteti.
Az egyfős járőr biztonságos tevékenységének megteremtéséhez szolgálati kutyát, híradó vagy riasztó rendszerű összeköttetést kell biztosítani.
7. A járőrpár a járőrszolgálat ellátásának alapvető formája valamennyi szolgálatteljesítési módban, napszakban és területen.
8. A bevetési csoport parancsnokból, járőrcsoportokból, járőrpárokból vagy járőrökből áll. A rendőri beavatkozás hatékonyságának biztosítása érdekében speciálisan képzett és felszerelt, a csoport tagjainak egyidejű szállítását lehetővé tevő egy vagy több gépjárművel ellátott gyorsreagáló szolgálati alegység. A közterületek és nyilvános helyek demonstratív rendőri ellenőrzése, akciók, fokozott ellenőrzések végrehajtása mellett készen áll váratlanul jelentkező, több rendőr összehangolt tevékenységét igénylő szolgálati feladatok helyszínén az elsődleges intézkedések megtételére.
9. A járőr állománya - annak erejétől függően – a járőrvezetőből, járőrcsoport-vezetőből, bevetési csoport parancsnokból (a továbbiakban együtt: járőrvezető) és járőrtársból (járőrtársakból) áll.
10. A járőrvezető a szolgálat teljesítése során a járőrtárs (járőrtársak) elöljárója.
A járőrszolgálat teljesítése során felelős:
- a járőrkörzetbe, járőrútvonalra meghatározott feladatok teljesítéséért, a kapott parancsok, utasítások végrehajtásáért;
- a rendőri intézkedések jogszerűségéért, szakszerűségéért, kulturáltságáért, a kényszerítő eszközök, személyi szabadságot korlátozó intézkedések törvényességéért;
- az intézkedések végrehajtására való felkészülésért, a megkezdett intézkedések jogszerű és szakszerű befejezéséért;
- a járőrtárs(ak) tevékenységének összehangolásáért, vezetéséért, a részükre kiadott utasításaiért;
- a részére meghatározott szolgálati okmányok szabályos vezetéséért, a jelentések, feljelentések elkészítéséért;
- a szolgálati segédletek, az anyagi és technikai eszközök rendeltetésszerű használatáért, karbantartásáért, megóvásáért;
- a folyamatos hírösszeköttetés fenntartásáért, a rádióforgalmazás szabályainak megtartásáért;
- a járőr szabályos, egységes alaki megjelenéséért;
- a munkavédelmi előírások betartásáért.
11. A járőrvezető jogosult és köteles:
- a járőrtárs (járőrtársak, csoportba beosztottak) részére a szolgálattal összefüggő utasítást adni;
- intézkedést kezdeményezni, arra a járőrtársat (járőrtársakat) kötelezni;
- a szolgálatirányító parancsnoknak bármikor jelentést tenni, tőle a szolgálatteljesítés érdekében információt, adatot kérni;
- a járőrkörzet vagy járőrútvonal elhagyására önállóan utasítást adni, ha az előljáró értesítésére nincs mód és állampolgári felkérés, illetőleg saját észlelés alapján rendőri intézkedés válik szükségessé;
- a foganatosított intézkedések során a döntéseket meghozni;
- meghatározni a járőr által alkalmazandó kényszerítő eszközök körét.
12. A járőrtárs a járőrvezető alárendeltje a járőrszolgálat teljesítése során. Feladatait a járőrszolgálat megkezdése előtti eligazításon kapott, valamint a járőrvezető által meghatározott utasításoknak megfelelően látja el. Felelős a saját tevékenysége jog- és szakszerűségéért, a részére meghatározott feladatok végrehajtásáért.
13. A szolgálat ellátása során, amennyiben a járőr, a járőrcsoport vagy bevetési csoport a feladatok ellátása miatt különválik, a feladatokat a szolgálatirányító parancsnok, illetve a járőrvezető által meghatározottaknak megfelelően a járőr tagjai önállóan hajtják végre. Járőrcsoport, bevetési csoport esetében, ha a különválást követően legalább két fő együtt marad, közülük parancsnokot kell kijelölni, és a járőrvezető és járőrtárs szolgálati kapcsolatára vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
14. A járőrrel közösen, vele együttműködésben teljesíthet szolgálatot (feladatot láthat el) az előljáró utasítása vagy együttműködési megállapodás alapján:
- magyar állampolgár, polgárőr vagy más önkéntes, a közbiztonság javítására irányuló tevékenységet végző szervezet tagja, a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett;
- rendőrségi köztisztviselő vagy közalkalmazott;
- nemzetközi együttműködés alapján más állam rendőrtisztviselője;
- a közös feladat ellátására rendelt más jogi személy képviselője, különösen: katonai rendész, határőr, vám- és pénzügyőr, büntetés-végrehajtási őr, polgári védelem hivatásos állományú tagja, fegyveres biztonsági őr, közterület-felügyelő, közúti ellenőr, MÁV-alkalmazott.
A polgári személlyel közösen végzett feladat során mindenkor a rendőr a vezető. Egyéb esetben a feladat jellegétől függően az eligazítást közvetlenül végző előljáró, szolgálatirányító parancsnok kijelölése alapján.
Az őrszolgálat
15. Az őrszolgálat az a szolgálati forma, amely során az erre a feladatra kijelölt rendőr (az őr) az őrhelyén (felállítási helyen és mozgási körzetben) állandó vagy ideiglenes jelleggel személyt, meghatározott területet, létesítményt vagy értéket véd, őriz, illetőleg közbiztonsági szempontból ellenőriz.
16. Az őrszolgálat formája - az őr részére meghatározott feladat jellegétől függően - mozgóőr, objektumőr, fogdaőr, kísérő őr, rendkívüli őr, díszőr szolgálat lehet. Külön rendelkezés további őrszolgálati formákat is meghatározhat.
17. Az őr a szolgálatirányító vagy külön kijelölt parancsnoknak (őrparancsnoknak) az alárendeltje. Részletes feladatait – a díszőr kivételével – őrutasításban kell meghatározni.
18. A mozgóőr szolgálatot a közterületen egy vagy két rendőr közösen, gyalogosan teljesíti. Két rendőr együttes szolgálatteljesítése esetén az egyiket parancsnoknak kell kijelölni, egymáshoz való szolgálati viszonyukra a járőrvezető és járőrtárs részére meghatározottak az irányadók.
19. A mozgóőr részére az előljáró felállítási helyet és mozgási körzetet jelöl ki úgy, hogy a felállítási helye a mozgási körzeten belül annál az objektumnál legyen, amelynek visszatérő rendőri ellenőrzése közbiztonsági szempontból indokolt. A mozgóőr feladatát és mozgási körzetét úgy kell meghatározni, hogy az őrnek lehetősége legyen a mozgási körzet teljes rendőri ellenőrzésére.
20. Az objektumőr felállítási helyét és mozgási körzetét úgy kell meghatározni, hogy felállítási helye lehetőleg az őrzendő objektum biztonsági szempontból legérzékenyebb pontjánál legyen, mozgási körzetéből a teljes objektumot vagy annak egy meghatározott részét folyamatosan figyelemmel tudja kísérni. Folyamatosan a felállítási helyén kell tartózkodnia, azt a mozgási körzetének ellenőrzése érdekében csak rövid – az őrutasításban meghatározott – időre hagyhatja el.
21. Az objektumőr legyen tisztában az általa őrzött objektum veszélyeztetettségének fokával, a veszélyforrások felismerésének lehetőségével, a bevezetett védelmi és biztonsági rendszabályokkal, a be- és kiléptetésnek, az objektumban dolgozók értesítésének és riasztásának rendjével. Legyen képes az objektum vagy az ott tartózkodók biztonsága ellen irányuló jogsértő cselekmények időben történő felismerésére, megakadályozására vagy a megakadályozáshoz szükséges elsődleges intézkedések haladéktalan megtételére. Az objektumőr szolgálatteljesítése során az objektum őrzésétől eltérő más feladatra nem vehető igénybe.
Az objektumok őrzésére vonatkozó tervezési előírásokat külön rendelkezés tartalmazza.
22. A fogdaőr a rendőrségi fogdában a kijelölt őrhelyen, meghatározott mozgási körzetben, fogva tartott személyt, személyeket őriz. A kísérő őr a felügyeletére bízott fogva tartott személy meghatározott helyre történő kísérését hajtja végre. A fogdaőr és a kísérő őr feladatait a Rendőrség Fogdaszolgálati Szabályzata tartalmazza.
23. A rendkívüli őr külön utasításra végez az előljáró által meghatározott őrzési, ellenőrzési, biztosítási feladatokat, közlekedésrendészeti (forgalomirányítás, forgalomterelés stb.) intézkedéseket.
24. A díszőrt a protokolláris őrszolgálatának ellátására az előljáró a rendezvény jellegétől függően köteles külön felkészíteni, egyenruházatát, felszerelését ellenőrizni. A díszőr intézkedést nem kezdeményezhet, egy óránál tovább nem tartózkodhat felállítási helyén. A szükséges váltásról az előljáró intézkedik.
Amennyiben a díszőrt közterületen vagy nyilvános helyen a rendezvény megkezdése előtt vagy azt követően is alkalmazzák, úgy a díszőrök biztosításáról rendkívüli őr vezénylésével kell gondoskodni.
II. fejezet
A járőr- és őrszolgálat ellátásának közös szabályai
25. A járőr- vagy őrszolgálatba vezényelt rendőr
- köteles szolgálati helyén a részére meghatározott időpontban, ápolt külsővel, az előírt tiszta ruházatban és karbantartott felszereléssel, szolgálatra alkalmas állapotban, pihenten megjelenni, előljárójánál jelentkezni;
- a biztonságos szolgálatellátás követelményei miatt:
- hajzata, arcszőrzete ápolt és olyan legyen, hogy a közterületi szolgálat ellátása során az intézkedés alá vont személy támadása esetén abban megkapaszkodni ne tudjon, az egyenruha méltóságát különböző divatirányzatok ne sértsék,
- rendőrnő a hajviselete kialakításánál ügyeljen a biztonsági követelményekre,
- látható testfelületén – a kezén viselt gyűrű, nők esetében szolid méretű fülbevaló kivételével – ékszert, divatékszert a szolgálat ellátása során nem viselhet;
- az előljáró által meghatározottak szerint vegye magához felszerelését, fegyverzetét, ellenőrizze azok épségét, alkalmazhatóságát.
26. A járőr és az őr szolgálata a részére meghatározott feladat vételét – az eligazítást – követően a szolgálati (vagy külön meghatározott, engedélyezett) helyről történő kiindulással kezdődik és a szolgálati (vagy külön meghatározott, engedélyezett) helyre történő bevonulás időpontjában vagy más szolgálati formára történő áttéréssel fejeződik be. (A járőr- és az őrszolgálatban töltött idő nem azonos a járőr és az őr szolgálati idejével, annak csak részét képezi.)
27. Szolgálatban a járőrnek és az őrnek tilos minden olyan magatartás, meg nem engedett könnyítés, amelyet szabályozó tilt, amely a rendőri fegyelemhez nem méltó vagy a rendőri tekintélyt sérti.
Így különösen:
- járőr- (mozgóőr-) körzetét, járőrútvonalát, őrhelyét külön parancs vagy előljáró engedélye nélkül elhagyni, kivéve, ha állampolgári bejelentés miatt, illetőleg saját észlelése alapján rendőri intézkedés megtétele válik szükségessé, és a szolgálatirányító parancsnok értesítésére nincs mód;
- ruházatán, felszerelésén meg nem engedett könnyítéseket alkalmazni, kigombolkozni, sapkáját, egyéni felszerelését letenni;
- a munkaközi szüneten kívül rágógumit, magot rágni, étkezni, fagylaltozni, leülni, lefeküdni, aludni;
- intézkedés közben dohányozni;
- minden olyan tevékenységet folytatni, amely elvonja figyelmét a szolgálat maradéktalan teljesítésétől.
Az egyenruhát viselő rendőr gépkocsiból kiszállva köteles sapkáját feltenni, ruházatát, felszerelését megigazítani.
28. Járőrszolgálatban az intézkedéseket általában a járőrvezető kezdeményezze. Járőrtárs intézkedést csak akkor kezdeményezzen, ha erre a járőrvezetőtől külön utasítást kap vagy vele nincs közvetlenül kapcsolatban, illetve az azonnali intézkedés elmulasztása a járőrre vagy másra nézve súlyos következményekkel járhat.
29. Az intézkedést általában a járőrvezető folytassa le, a járőrtárs közvetlen biztosítása mellett. A járőrtárs kísérje figyelemmel közvetlen környezetét, valamint az intézkedés alá vont személyt, legyen készen menekülés megakadályozására vagy támadás elhárítására.
Az intézkedés alá vont személyt lehetőleg ki kell vonni mások közvetlen figyelmének köréből, olyan helyre kell állítani, amely biztosítja az intézkedés zavartalanságát, biztonságát.
30. Az egyfős járőr (mozgóőr) intézkedéseit különös körültekintéssel hajtsa végre. Előzetesen mérje fel, hogy képes-e az intézkedés befejezésére, ha nem, akkor kérjen előre segítséget.
31. Személyi szabadságot korlátozó intézkedés megkezdésének tényét a járőr, őr haladéktalanul jelentse a szolgálatirányító parancsnoknak. Amennyiben a járőrkörzetben, járőrútvonalon vagy mozgóőr őrhelyen a folyamatos rendőri jelenlét szükséges, az intézkedés végrehajtásáról a szolgálatirányító parancsnok más járőr, őr igénybevételével – szükség esetén a járőr, őr váltásával – gondoskodjon.
32. A szolgálat közben a munkaközi szünetet a járőr és az őr a szolgálati helyén vagy a részére meghatározott más, erre alkalmas helyen töltheti el. A munkaközi szünet alatt étkezhet, ruházatán a megengedett könnyítéseket alkalmazhatja, felszerelését leteheti.
Fegyverzetét azonban őrizetlenül nem hagyhatja, az összeköttetésre szolgáló híradó eszközöket nem kapcsolhatja ki, és köteles figyelemmel kísérni a rádióforgalmazást. Legyen készen arra, hogy munkaközi szünetét megszakítsa és a lehető leggyorsabban feladatának végrehajtását megkezdhesse.
33. A járőr vagy az őr a szolgálatának befejezésekor a helyszínen (a járőrkörzetében, járőrútvonalán, mozgóőr őrhelyén) is leváltható. A helyszíni váltásra akkor kerülhet sor, ha a szolgálati helyen a folyamatos, megszakítás nélküli rendőri jelenlét indokolt. A váltás helyén a szolgálatot befejező járőr, őr tájékoztassa a szolgálatot kezdő járőrt, őrt a szolgálata során szerzett tapasztalatairól, a kapott külön feladatokról, intézkedéseiről, minden olyan tényről, adatról, amely a szolgálatot kezdő járőr, őr szolgálatához szükséges. Adja át a meghatározott szolgálati eszközöket, okmányokat. A szolgálatot befejező és a szolgálatot kezdő járőr, őr a váltás megtörténtét híradó eszközön jelentse a szolgálatirányító parancsnoknak.
A váltás helyére a ki- és bevonulás módját a szolgálatszervező parancsnok határozza meg.
34. Abban az esetben, ha a leváltandó járőr, őr nincs a meghatározott időpontban a váltás helyén, a váltásra érkező rendőr erről azonnal tegyen jelentést, ellenőrizze a kijelölt szolgálati helyét, kísérelje meg a leváltandó járőr, őr felkutatását, és kezdje meg a részére az előljáró által adott feladatok végrehajtását. Amennyiben a járőr, őr az előírt időben nem kap váltást, jelentse a szolgálatirányító parancsnoknak, majd a kapott utasításnak megfelelően járjon el.
35. A járőr, őr a szolgálatból történő bevonulás megkezdése előtt erről tegyen jelentést a szolgálatirányító parancsnoknak, ellenőrizze felszerelését, fegyverzetét, ruházatát. A bevonulást követően összegezze tapasztalatait, intézkedéseit, számoljon be parancsnokának szolgálati tevékenységéről, majd készítse el a jelentéseket, feljelentéseket.
36. A járőr, őr nem vehető igénybe:
- a feladatkörébe nem tartozó ügyiratok feldolgozására, elintézésére;
- a szolgálati feladatokkal össze nem függő kiértesítésekre;
- a halaszthatatlan nyomozati cselekmények végrehajtásán kívül, a bűnügyi szervek hatáskörébe tartozó nyomozási és vizsgálati munkára;
- idézés kézbesítésére, továbbá feladatkörébe nem tartozó szállítási, beszerzési feladatokra.
III. fejezet
A járőrszolgálat ellátására vonatkozó külön előírások
Közös szabályok
37. A járőrkörzetek vagy járőrútvonalak nagyságát általában úgy kell megtervezni és meghatározni, hogy a szolgálatirányító parancsnok utasítására a járőr a szolgálata ellátásának módjára figyelemmel – a helyi rendőri szervek székhelyén – 15 percen belül legyen képes a meghatározott helyszínre érkezni. A székhelyen kívüli területre pedig gépkocsizó vagy motoros járőr küldése legyen biztosítható.
Az autópályákon és a gyorsforgalmi utakon szolgálatot teljesítő közlekedési forgalom-ellenőrző járőrök részére a járőrkörzetek és járőrútvonalak, az ezen utakon lévő csomópontok figyelembevételével, az illetékességi területére való tekintet nélkül, a szomszédos rendőri szervekkel egyeztetve kerüljenek meghatározásra.
38. A járőr vagy őr részére a személyi szabadságot korlátozó intézkedéseinek végrehajtásához, személy kíséréséhez szükség esetén gépkocsi küldésével kell segítséget nyújtani.
Járőrszolgálat gyalogosan
39. A gyalogos járőrszolgálat a közterületek és nyilvános helyek rendőri ellenőrzésének, a lakossági kapcsolattartásnak a legáltalánosabb módja. A gyalogos járőr a járőrkörzetben vagy járőrutvonalon egyaránt tevékenykedhet.
40. A járőrszolgálat teljesítése során a kétfős járőr egymás mellett haladhat. A járőrcsoporton belül a járőrvezető olyan helyen tartózkodjon, hogy a járőrtársak tevékenységét folyamatosan figyelemmel tudja kísérni.
Járőrszolgálat kerékpáron (segédmotoros kerékpáron)
41. Kerékpáros járőrszolgálatot elsősorban települések parkjaiban, üdülő- és kirándulóövezetekben, éjszaka a települések belső területein célszerű szervezni. Intézkedés kezdeményezésekor a kerékpárról le kell szállni, azt le kell támasztani.
42. Kerékpáros járőrszolgálatot teljesítő járőr a gyalogos járőr részére meghatározott felszereléssel és fegyverzettel lássa el feladatát. A kézirádió és a rendőrbot a kerékpáron kialakított külön tartóban elhelyezhető.
Járőrszolgálat motorkerékpáron
43. Motorkerékpáros járőrszolgálatra csak az erre a feladatra megfelelő felszereléssel ellátott, felkészített – és a képzését követően – vizsgázott rendőr vezényelhető. A járőr alapvetően közrendvédelmi, közlekedési forgalom-ellenőrző és külön biztosítási jellegű feladatokra alkalmazható. Feladatát járőrútvonalon, biztosítási tervben meghatározott külön útvonalon teljesíti, létszáma egyfős vagy kétfős lehet.
Járőrszolgálat gépkocsival (különleges járművel)
44. A járőrszolgálat egyik alapvető formája. Járőrszolgálatra csak erre a feladatra felkészített, a meghatározott felszereléssel, híradó és informatikai eszközzel rendelkező, üzemanyaggal feltöltött, tiszta és üzembiztos gépkocsit lehet igénybe venni.
45. A gépkocsizó járőrvezető, amennyiben a járművet nem ő vezeti, a jobb első ülésen foglaljon helyet. Ellenőrizze a gépkocsi járőrszolgálatra való alkalmasságának átvizsgálását, a menetokmányok vezetését.
46. A jármű vezetője felelős a vezetői engedélyének és a gépjármű forgalmi engedélyének érvényességéért, a rábízott jármű tisztaságáért, karbantartásáért, a rendszeresített menetokmányok vezetéséért, a gépkocsi kötelező tartozékai, szolgálati felszerelései, fedélzeti híradó és informatikai eszközei meglétéért, alkalmazhatóságáért.
Szolgálatba indulás előtt köteles ellenőrizni a jármű üzemképességét, a közlekedés biztonsága szempontjából kiemelten fontos berendezések, a híradó (informatikai) eszközök és a megkülönböztető jelzések működőképességét, a jármű tisztaságát, felszerelését, menetokmányainak meglétét.
47. A megkülönböztető jelzések használatára a járőr vezetője – a külön szabályozott engedélyezési körében – adhat utasítást, a jelzés használatát rádión jelentse. A megkülönböztető jelzéseket használó gépkocsiban utazók a biztonsági övet kötelesek használni.
48. Amennyiben a feladata ellátása során a járőr minden tagja elhagyja a gépkocsit, erről a szolgálatirányító parancsnoknak jelentést kell tenni, a gépkocsit le kell zárni és – ha van – a beépített riasztót üzembe kell helyezni, az összeköttetést a szolgálatirányító parancsnokkal kézi rádión keresztül kell tartani. Az elhagyott gépkocsiban egyéni felszerelésként kiadott lőfegyver, lőszer, kényszerítő eszköz nem maradhat.
49. A személyi szabadságot korlátozó intézkedés alá vont személyt a gépkocsi hátsó ülésén kell elhelyezni úgy, hogy a gépkocsivezető mögé közvetlenül ne kerüljön. Intézkedés alá vont személy szállításakor vagy kísérés során személyen a hátsó biztonsági övet is be kell kapcsolni és – amennyiben lehetséges – a közvetlen mellette lévő ajtót a belső kinyitás ellen biztosítani kell. A szállított személy mellett bal oldalon – az erre a célra különlegesen kialakított jármű kivételével – a járőr egyik tagja foglaljon helyet, készen a szökés vagy támadás megakadályozására.
Járőrszolgálat vonaton
50. Vonatkísérő járőrszolgálatra járőrpár, járőrcsoport vagy bevetési csoport vezényelhető. A járőr tagjai ismerjék a vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó szabálysértési és bűncselekményi törvényi tényállásokat – a szükséges mértékben a munkavédelmi előírásokat – a vonaton, állomáson, pályaudvaron végrehajtandó rendőri intézkedések sajátos módszereit.
51. A vonatkísérő járőrt el kell látni olyan híradó eszközzel, amellyel a vonat haladása közben is kapcsolatot tud tartani a területileg illetékes rendőri szervek ügyeleti szolgálataival.
52. A járőr – ha az induló, illetőleg a célállomáson rendőrőrs (vasúti alosztály) működik, és az nem a szolgálati helye – köteles jelentkezni a szolgálatirányító parancsnoknál, jelenteni a kísért vonatok számát, érkezési, indulási idejét, az állomáson, pályaudvaron teljesítendő szolgálatának időtartamát, addigi intézkedéseit és tapasztalatait. Tájékozódjon a bejelentésekről, eseményekről, információkról.
Azokon az állomásokon, pályaudvarokon, ahol rendőrőrs (alosztály) nem működik, a vonatkísérő járőr a területileg illetékes rendőrkapitányság ügyeletesénél köteles híradó eszköz útján bejelentkezni.
53. Rendőri szerv szolgálatirányító parancsnoka más rendőri szervtől vezényelt vonatkísérő járőr részére az eredeti feladatától eltérő feladat végrehajtására utasítást nem adhat.
Köteles azonban minden elvárható segítséget megadni a vonatkísérő járőr intézkedéseinek végrehajtásához. A vonatkísérő járőr állomáson, pályaudvaron kívül szolgálati feladatot, intézkedéseket – az életet, testi épséget veszélyeztető bűncselekmény megszakítása, tetten ért elkövetőjének elfogása, ilyen bűncselekmény közvetlen megelőzése kivételével – csak a területileg illetékes rendőri szerv szolgálatirányító parancsnokának engedélyével teljesíthet.
54. A vonat indulása előtt vegye fel a kapcsolatot a vonatvezetővel (vezető jegyvizsgálóval), és tájékoztassa kísérési feladata megkezdéséről, tájékozódjon a várható forgalmi körülményekről, az utazóközönségről, a vasúti személyzet közbiztonságot érintő tapasztalatairól.
55. A közbeeső állomásokon, megállóhelyeken a járőr a vonatról szálljon le, tartózkodjon a szerelvény mellett, kísérje figyelemmel a le- és felszálló utasokat, a peronokon várakozókat.
56. Amennyiben a járőr a szolgálatát egy közbeeső állomáson megszakítja, úgy arról tegyen jelentést saját szolgálatirányító parancsnokának, és annak utasításai szerint folytassa szolgálatát.
Járőrszolgálat szolgálati kutyával
57. Kutyás járőrszolgálatot célszerű szervezni:
- települések közbiztonsági szempontból veszélyeztetett közterületeinek rendőri ellenőrzésére;
- erdős, bokros, hegyes terepszakaszok kutatására, ellenőrzésére;
- bűnöző személyek elrejtőzésére, bűncselekmény tárgyi bizonyítási eszközeinek elrejtésére alkalmas helyek átkutatására;
- eltűnt vagy bűncselekményt elkövető személy felkutatására, elfogására;
- személy őrzésére, kísérésére;
- rendezvények biztosításában való közreműködésre, felügyeleti szolgálat ellátására.
58. A kutyavezető felelős a gondjaira bízott kutya megfelelő elhelyezéséért, élelmezéséért, ápolásáért, képzéséért, szolgálati igénybevételéért, az állat-egészségügyi és szállítási szabályok betartásáért, a kutya képzési és igénybevételi naplójának vezetéséért.
59. A kutyavezető köteles:
- a kutyát olyan állapotban tartani, hogy az bármikor alkalmazható legyen;
- részt venni a kutyával együtt a beosztásához előírt képzéseken, szemléken és minősítéseken.
Az előljáró által meghatározott időszakonként jelentse a szolgálati kutya alkalmazásának tapasztalatait, soron kívül annak megbetegedését, felgyógyulását.
Járőrszolgálat szolgálati lovon
60. Lovas járőrszolgálatot célszerű szervezni:
- a városok nagyobb gyalogos-, de korlátozott gépjárműforgalmú közterületein, (utcáin, terein, parkokban);
- a települések zöldövezeti, jelentős idegenforgalmi vagy nagyobb tömegeket vonzó más helyein;
- a települések vonzáskörzetébe tartozó hétvégi pihenő- és nyaralóövezetekben;
- a mezőgazdasági, a természetvédelmi területeken, nemzeti parkokban a rendőri jelenlét biztosítása, a rendőri ellenőrzés ellátása céljából, továbbá a biztosító szolgálatok végrehajtásában történő közreműködésre.
61. A lovas járőr legalább két lovasból áll. Járőrszolgálatot lovon az a rendőr teljesíthet, aki a külön rendelkezésben előírt, legalább megfelelő eredményű lovas minősítő vizsgát tett, és szolgálati lova érvényes minősítéssel rendelkezik.
62. A lovasrendőr felelős a gondjaira bízott szolgálati ló állapotáért. Amikor lova a szolgálat ellátására alkalmas, és az időjárás lehetővé teszi lovas járőrszolgálat ellátását, a rendőr a rendkívüli szolgálati érdek kivételével más feladatra nem vezényelhető.
63. A szolgálati állatok igénybevételével végrehajtott járőrszolgálatokra a Magyar Köztársaság Rendőrsége Kutyás- és Lovasszolgálati Szabályzata előírásait értelemszerűen alkalmazni kell.
Járőrszolgálat vízi járművel
64. Vízi járművet az a rendőr vezethet, aki rendelkezik az ehhez előírt képesítéssel.
65. Járőrszolgálatra motoros, rendőrségi jelleggel kialakított, megkülönböztető jelzéssel, hangosító és híradó eszközzel, valamint a hajózási szabályokban előírt más hatósági jelzéssel és felszereléssel ellátott vízi jármű vehető igénybe.
Vízi járművön teljesített szolgálat esetén a felszerelési tárgyakat biztonsági okokból a vízi járművön kell elhelyezni. Mentési feladatok végrehajtása során a vízi jármű személyzete köteles a rendszeresített mentőmellényt viselni.
66. A szolgálat teljesítése során a parkra vagy más vízi járműre történő kiszállás esetén a vízi járműből a járőr minden tagja kiszállhat. Ebben az esetben a jármű vezetője gondoskodjon a jármű biztonságos elhelyezéséről, kézi rádiókészülékkel a szolgálatirányító parancsnokkal való összeköttetés fenntartásáról.
Járőrszolgálat légi járművel
67. A légi járművel szolgálatot teljesítő járőr feladatát az előljáró által meghatározott és a légi közlekedésre vonatkozó szabályok szerint bejelentett repülési útvonalon vagy légtérben teljesíti. Célszerű szervezni a közúti (vasúti, vízi) járműforgalom ellenőrzésére; meghatározott terület légi figyelésére, kutatására; bűncselekményt elkövető, gépjárművel menekülő tettes felderítésére, követésére. A járőr a feladatát a földi járőrszolgálatokkal és más szolgálati csoportokkal szoros együttműködésben végezze.
68. A légi jármű vezetője a légi jármű üzemeltetésétől, a repülési feladattól eltérő más feladatot nem kaphat. A repülés biztonságára vonatkozó utasításait mindenki – a járőr vezetője is – köteles végrehajtani.
69. A járőrszolgálat teljesítése során szükségessé váló leszállást követően a légi jármű megbízható őrzéséről a járőr vezetője köteles gondoskodni. Légi jármű a leszállóhelyen őrizetlenül nem maradhat.
IV. fejezet
A szolgálat tervezése és szervezése
Általános feladatok
70. A szolgálat tervezése: a parancsnok munkájának része, amely során az illetékességi területe közbiztonsági, közlekedésbiztonsági, bűnügyi helyzetének elemzése, értékelése, az előljáró utasításai, a lakosság biztonságérzetét befolyásoló tényezők, illetve az önkormányzat közbiztonságra vonatkozó elvárásai, a különböző megkeresések, lakossági jelzések, a közterületi szolgálatot teljesítők beszámoltatása során ismertté vált ínformációk, valamint a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavétele alapján kialakítja döntését a feladatok elosztására, a szolgálatellátás módjára, az ehhez szükséges létszám és technikai eszközök igénybevételére vonatkozóan.
71. A szolgálat szervezése: a parancsnok döntése a rendelkezésre álló létszám és a technikai eszközök feladatok szerinti elosztásáról, a járőrök, őrök részére a feladatok meghatározása, tevékenységük összehangolása.
72. A járőrszolgálatok, őrszolgálatok tervezéséhez és szervezéséhez szükséges feltételek biztosításáért, a tervező, szervező munka szabályszerű végrehajtásáért a rendőri szerv azon szolgálati ágának a vezetője a felelős, akinek a járőrszolgálat jellegét, az őrszolgálat módját meghatározó fő feladat a hatáskörébe tartozik. A szolgálatok összehangolásáról a rendőri szerv vezetője gondoskodjon.
Az elemző-értékelő munka
73. A rendőri szerv illetékességi területe közbiztonsági, bűnügyi helyzetének elemzése, értékelése során különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
- a lakosság biztonságérzetét befolyásoló tényezőket;
- az önkormányzatok közbiztonsági helyzetre vonatkozó elvárásait;
- az ismertté vált bűncselekményeket, különös tekintettel a közterületen és a nyilvános helyeken elkövetett bűncselekményekre, ezek jellegére, elkövetési módjára, területi elhelyezkedésére, elkövetési idejére;
- az ismertté vált bűnelkövetőkre vonatkozó adatokat, a nyomozások tapasztalatait, különös tekintettel a bűnismétlők arányára és kategóriáira;
- a szabálysértésekről rendelkezésre álló adatokat, különösen a közrend elleni, a kiemelt közúti közlekedési és a tulajdon elleni szabálysértéseket;
- a közlekedési balesetek alakulását, azok helyét, idejét, a baleseti okokat, az okozókat, a sérülések súlyossági fokát;
- a rendezvények biztosításának és a kiemelkedő egyéb eseményeknek a tapasztalatait;
- a bűnügyi és egyéb megkereséseket, közérdekű bejelentéseket, felkéréseket, ezek teljesülését;
- a jogsértések megelőzésére tett jelzéseket, javaslatokat, a rendészeti, vagyonvédelmi ellenőrzéseket;
- a lakosság helyzetét, összetételét, hangulatát, a közbiztonság javítására irányuló propagandamunka hatékonyságát;
- a közbiztonság érdekében tett önkormányzati és lakossági kezdeményezéseket, a lakossági önvédelmi szerveződések erre irányuló tevékenységét;
- a fegyveres erők, rendvédelmi szervek, polgárőr szervezetek együttműködésének helyzetét;
- a rendőri szerv létszámviszonyait, a szolgálatba vezényelhető állomány képzettségi, fegyelmi, egészségügyi helyzetét, az anyagi-technikai biztosítottság fokát, az anyagi eszközök állapotát, alkalmazhatóságát;
- a rendőri intézkedéseket, ezen belül is az elfogások és előállítások, az elővezetések végrehajtásának, a kényszerítő eszközök alkalmazásának tapasztalatait, a feljelentések, helyszíni bírságolások alakulását, az igazoltató tevékenység, az akciók, a fokozott ellenőrzések tapasztalatait.
74. Az elemző-értékelő munka során levont következtetések alapján döntést kell hozni:
- az illetékességi területen jelentkező és a közbiztonsággal összefüggő megoldatlan helyzetek kezelésére;
- az ellenőrzés alá kerülő területekre, objektumokra, az ellenőrzés időszakaira, az ennek során végrehajtandó feladatokra;
- az előljáró által meghatározott és egyéb feladatok teljesítésének lehetőségeire;
- a rendelkezésére álló erők és eszközök alkalmazásának módjára, csoportosítására, igénybevételének rendjére;
- a közterületek, nyilvános helyek rendőri ellenőrzésének céljára;
- az alkalmazandó járőr- és őrszolgálati formák meghatározására;
- a járőrkörzetek, mozgóőr körzetek, járőrútvonalak, őrhelyek kijelölésére, az ott végrehajtandó fő feladatokra;
- a jelentkező más szolgálati feladatok végrehajtásának rendjére;
- a fokozott ellenőrzés alá kerülő területekre, objektumokra;
- a rendelkezésre álló létszám és technikai eszközök feladat, hely, idő szerinti elosztására, a járőrök és őrök kijelölésére, szolgálati idejének meghatározására;
- a polgárőr- és más önkéntes szervezetek, közreműködők, segítők igénylésére, tevékenységére, a velük történő kapcsolattartás rendjére;
- a szolgálatba vezénylésre kerülő állomány tevékenységének térben és időben történő összehangolására, a szükségessé váló átcsoportosítások, összevonások előkészítésére;
- a híradó összeköttetés, a jelentések, értesítések rendjére.
A szolgálattervezet elkészítése
75. A járőr- és őrszolgálatok tervezéséért és szervezéséért az alosztályvezető, az őrsparancsnok vagy osztályvezető felelős. A szolgálat tervezetét külön okmányon – a rendőri szerv vezetője (rendőrfőkapitány) által meghatározott szolgálati (munka-) időrendszert alapul véve – legalább egy hétre előre el kell készíteni.
76. A szolgálat tervezetében egy hónapra előre kell tervezni – a szolgálati (munka-) időrendszernek megfelelően – a pihenőnapon vagy szabadságon lévőket, illetve a más feladatra vezényelteket.
77. A tervezéskor általános szabályként kell figyelembe venni, hogy az erők és eszközök zöme a közbiztonsági és bűnügyi szempontból legjelentősebb körzetekben és időszakokban összpontosuljon, lehetőség legyen minden napszakban a váratlanul jelentkező eseményekre, bejelentésekre, segélyhívásokra való azonnali rendőri reagálásra. A rendőr járőr- és őrszolgálatban töltendő ideje legalább 4 óra, legfeljebb 12 óra lehet.
78. A járőr (őr) teljes (napi) szolgálati idejébe szolgálatonként be kell számítani:
- a járőrszolgálatban vagy őrszolgálatban töltött időt;
- a felügyeleti, készültségi szolgálatban vagy más szolgálati formában, illetve riadóval eltöltött időt;
- a munkaközi szünetet;
- az eligazítás és a beszámoltatás idejét (legfeljebb 30-30 perc);
- a jelentések, feljelentések elkészítésének idejét (iratonként 15 perc);
- a munkaértekezlet időtartamát (évente 2 alkalommal 4 óra);
- a továbbképzésen (motoros járőrök tavaszi gyakorlásán), gyakorlaton, lövészeten töltött időt;
- a járművek, felszerelések karbantartására fordítandó időt (szolgálatonként 30 perc);
- a szolgálatellátással, a rendőri intézkedéssel összefüggésben a hatóság vagy a bíróság előtti megjelenés idejét, amennyiben a rendőrt idézték;
- a szolgálati kutyák ellátására, ápolására fordított időt (naptári naponként 1 óra);
- a szolgálati kutyák szinten tartó képzésére járőrkutyák esetében heti 3 órát;
- a szolgálati lovak etetésére, ápolására, az istálló rendben tartására fordított időt (naptári naponként 2 óra);
- a szolgálati lovak szintentartó képzésére heti 6 órát.
79. A szolgálatot tervező vagy beszámoltatást végző parancsnok köteles a szolgálattervezetet a személyi állomány részére kihirdetni és a szolgálati helyen kifüggeszteni, az érintettek részére hozzáférhetővé tenni. A szolgálattervezet szükség szerinti módosítását végezze el, erről az érintett állományát értesítse.
V. fejezet
A szolgálat irányítása
80. A közterületek és nyilvános helyek rendőri ellenőrzésére, az őrszolgálatok ellátására vezényelt járőrök és őrök szolgálat közbeni közvetlen irányítását – a rendőri szerv vezetője által meghatározott rendben – a kijelölt szolgálatirányító parancsnok végzi. Egy rendőri szervnél a járőrök és az őrök feladatuk teljesítésének során – szolgálati ághoz, szolgálathoz való hovatartozásuktól függetlenül – lehetőleg egy szolgálatirányító parancsnok alárendeltségébe tartozzanak.
81. Ha a járőrszolgálat irányítását ügyelet végzi, szolgálati okmányokkal úgy kell ellátni, hogy rendelkezésére álljanak a járőrökkel, az őrökkel, a szomszédos, az alárendelt és az előljáró rendőri szervekkel, valamint más szervekkel történő összeköttetést szolgáló (vezetékes és vezeték nélküli) híradó eszközök, az adatrögzítő és adatkérő informatikai berendezések, és közvetlenül értesüljön a személyesen vagy telefonon tett bejelentésekről, segélyhívásokról.
Az ügyeletes a járőr kérésére soron kívül köteles minden rendelkezésére álló lehetőség felhasználásával támogatást nyújtani a közterületen intézkedő járőrnek.
Az utasításra küldött járőr tevékenységét az ügyeletes az intézkedés befejezéséig köteles fokozott figyelemmel kísérni.
82. A rendőri szerv folyamatos működése szempontjából kiemelt jelentőségű tervek és más okmányok egy példányát a szolgálatirányító parancsnoknál is el kell helyezni, amelyek átadás-átvétel tárgyát képezik.
83. A járőrök és az őrök a szolgálatirányító parancsnok közvetlen alárendeltségébe – amennyiben az nem szervezetszerű előljáró – az eligazítás megkezdésekor kerülnek, és alárendeltségük a beszámoltatást követően szűnik meg. Az eligazítást és a beszámoltatást végző parancsnok – ha nem azonos a szolgálatirányító parancsnokkal – köteles a szolgálatirányító parancsnok részére a szükséges tájékoztatást megadni. Szolgálatban lévő járőrnek és őrnek utasítás – a Szolgálati Szabályzat 93. § (2) bekezdésében írtak kivételével – csak a szolgálatirányító parancsnok útján adható.
84. A szolgálatirányító parancsnok ismerje:
- az illetékességi területének közbiztonsági, bűnügyi helyzetét;
- a végrehajtott rendőri intézkedéseket, a beszámoltatások tapasztalatait;
- a tervezett rendezvények, más események adatait;
- a végrehajtandó és folyamatban lévő rendőri feladatokat;
- az előljáró döntéseit a feladatok végrehajtására;
- a rendelkezésére álló személyi állomány, technikai eszközök létszámát, mennyiségét, alkalmazásuk lehetőségeit;
- a járőrök és őrök létszámát, feladatát, szolgálati idejét, az ellenőrzés alá vont járőrkörzetek, mozgóőrkörzetek, járőrútvonalak, őrhelyek elhelyezkedését, jellemzőit;
- az erők és eszközök összevonásának, átcsoportosításának lehetőségeit;
- a rendőri szerv riasztásával, a személyi állomány kiértesítésével, bevonultatásával, a körlet őrzésével és védelmével, az objektumba történő beléptetés és benttartózkodás rendjével, a „K” akciók, fokozott ellenőrzések elrendelésével kapcsolatban meghatározott feladatokat;
- az együttműködés, értesítés, riasztás rendjét;
- a csapaterőbe szervezett állomány létszámát, hadrafoghatóságát, értesítési lehetőségeit, illetőleg a rendőri csapaterővel kapcsolatos szolgálati feladatokat.
85. A szolgálatirányító parancsnok jogosult és köteles:
- a bejelentések, segélyhívások elbírálására, a szükséges rendőri intézkedések meghatározására;
- a szolgálatban lévő járőrök, őrök részére utasításadásra, rendőri intézkedés, a járőrkörzet, járőrútvonal, mozgóőrkörzet, őrhely elhagyásának elrendelésére, engedélyezésére, az alárendeltségébe tartozó állomány összevonására, átcsoportosítására;
- a készenléti ügyeleti szolgálat berendelésére, a készültségi szolgálatot ellátók kirendelésére; feladatuk meghatározására;
- a végrehajtott rendőri intézkedések előzetes revíziójára;
- jelentések bekérésére;
- elismerésre vagy fegyelmi felelősségre vonásra történő javaslat tételére;
- kapcsolattartásra a szomszédos rendőri és más szervekkel, őket intézkedésre, tájékoztatásra felkérheti;
- biztosítani a járőrök, őrök által kért, a szolgálat vagy az intézkedés lefolytatásához szükséges adatokat.
A rendőri szerv vezetője a szolgálatirányító parancsnok szolgálati feladatkörét bővítheti.
86. A szolgálatirányító parancsnokhoz érkező bejelentéseket, segélyhívásokat és jelentéseket, az általa tett intézkedéseket, a kiadott utasításait az időpont (nap, óra, perc), a tartalom, a jelentő (bejelentő), illetve a végrehajtásra közvetlenül kötelezett adatainak feltüntetésével naplózni kell. A naplózás történhet kézzel vagy informatikai eszközökkel úgy, hogy az később – az iratkezelésre vonatkozó szabályoknak megfelelően – visszakereshető legyen.
VI. fejezet
A járőrök és az őrök eligazítása, ellenőrzése, beszámoltatása
Az eligazítás
87. A járőröket és az őröket a szolgálatba indulás előtt a feladataik végrehajtására fel kell készíteni és el kell igazítani. Az eligazítást a szolgálatirányító parancsnok (eligazító parancsnok) tartja.
88. Osztott szolgálat esetén az eligazítás a szolgálatteljesítés mindkét részére szól. Ismételt eligazítást csak indokolt esetben kell tartani. Huzamos ideig azonos szolgálati feladatot ellátó járőr, őr eligazítására, amennyiben a feladatára vonatkozó újabb adatok nem merülnek fel, több szolgálatára vonatkozóan is egy eligazítás keretében kerülhet sor, de legalább 5 munkanaponként részére újabb eligazítást kell tartani. A fogdaőrt, kísérő őrt, rendkívüli őrt minden szolgálatba lépése előtt el kell igazítani.
89. Az eligazításon a rendőr a részére szolgálatra meghatározott öltözetben, fegyverzettel és felszereléssel köteles megjelenni. A szolgálatát akadályozó körülményekről azonnal tegyen jelentést.
Pontosan rögzítse a részére meghatározott célokat, tegyen javaslatot a célok megvalósítását szolgáló feladatok meghatározására. Az elvégzendő tevékenységhez a rendelkezésre álló feltételek, információk és okmányok megismerését követően az eligazító parancsnok támogatásával válassza ki a feladatai ellátását biztosító munkamódszereket, és készüljön fel azok alkalmazására.
90. Az eligazító parancsnok az eligazítás során győződjön meg arról, hogy valamennyi, eligazításra kötelezett rendőr megjelent; ellenőrizze ruházatukat, felszerelésüket, helyszíni bírságolási és egyéb szolgálati okmányaikat, fegyverzetüket, szolgálatra való alkalmasságukat. Hiányos felszereléssel, ápolatlan vagy a biztonságos szolgálatellátást veszélyeztető külsővel és ruházatban megjelenő rendőr szolgálatba nem léptethető.
91. Az eligazító parancsnok ismertesse az illetékességi terület – ezen belül hangsúlyozottan a járárkörzet (járórútvonal) – közbiztonsági viszonyait.
Határozzon meg a járőr (őr) részére olyan világos és elérhető célokat, amelyek megvalósítása hozzájárul az adott terület közbiztonságának fenntartásához. Ennek érdekében a járőr (őr) javaslatainak figyelembevételével határozza meg az elvégzendő feladatokat.
Ismertesse és bocsássa rendelkezésre a feladatok ellátását segítő feltételeket, információkat, okmányokat. Nyújtson segítséget a járőrnek a feladatai ellátását szolgáló munkamódszerek kiválasztásához.
Ha a járőr (őr) a szolgálata megkezdése előtt nem kap minden alkalommal eligazítást, úgy a részére a legutolsó alkalommal tartott eligazításon meghatározottakkal összhangban önállóan kell felkészülnie. Ebben az esetben lehetővé kell tenni számára, hogy mindazokhoz az információkhoz, okmányokhoz hozzájusson, amelyek a szolgálata eredményes ellátásához szükségesek.
Fel kell hatalmazni a járőrt (őrt), hogy a rendelkezésre álló feltételeket megismerje és azokat igénybe vegye.
92. Az eligazításon elhangzottak lényegét, a célokat és feladatokat az eligazítási okmányban vagy ezt kiváltó informatikai módon dokumentálni kell.
A szolgálatellátás ellenőrzése
93. A szolgálatellátás ellenőrzése az előljáró azon szolgálati tevékenysége, amelynek során a helyszínen meggyőződik a járőr, őr szolgálatellátásának szabályosságáról, a feladatok ismeretéről, teljesüléséről, intézkedéseiről. Az ellenőrzés legyen segítő jellegű, amely a helyes intézkedési módszerek gyakorlati bemutatásán keresztül ösztönzi a járőrt, őrt a szolgáltató jellegű közösségi rendőri mentalitás kialakítására.
94. A járőrt, őrt ellenőrizhetik:
- az országos rendőrfőkapitány és helyettesei;
- az Országos Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi és közlekedésrendészeti főosztályvezetői;
- BM Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal munkatársai,
- a területileg illetékes rendőrfőkapitányok és helyetteseik;
- a területileg illetékes rendőr-főkapitányságok közrendvédelmi és közlekedésrendészeti (fő-) osztályvezetői és helyettesei, alosztályvezetői;
- a területileg illetékes rendőrkapitányok és helyetteseik;
- a járőrt, őrt vezénylő szerv vezetője, helyettesei, valamint
- a felsorolt vezetők által nyílt paranccsal erre felhatalmazott személyek;
- saját és az alárendeltségükbe utalt állomány vonatkozásában a szolgálatot ellátó rendőr közvetlen előljárói.
95. Amennyiben az ellenőrzést végző nem a járár vagy őr közvetlen elöljárója, illetőleg nem a szolgálatirányító parancsnok kíséretében végzi az ellenőrzést, köteles az ellenőrzési jogosultságát előre felszólítás nélkül igazolni.
96. A járőrök és őrök ellenőrzését a szolgálatot tervező parancsnok a szolgálattervezettel párhuzamosan, legalább egy hétre előre tervezze a szervezetszerű szolgálati előljárók és a szolgálatirányító parancsnok bevonásával.
97. Az osztályvezető-helyettes, alosztályvezető-helyettes, váltásparancsnok, őrsparancsnok-helyettes szolgálati idejének legalább egyharmadát a közterületi szolgálat és az őrszolgálatok ellenőrzésére fordítsa.
98. A szolgálat közbeni ellenőrzést úgy kell végrehajtani, hogy a folyamatosan szolgálatot teljesítő rendőr havonta legalább három esetben, ebből egy esetben éjszaka ellenőrzés alá kerüljön. Ezen felül havonta egy esetben kötelező feladatként kell végrehajtani a járművek üzemképességének, szolgálatra való alkalmasságának, karbantartottságának, a szolgálati állatok elhelyezésének, ellátásának, ápoltságának, a felszerelések, fegyverzet, lőszer tárolásának az ellenőrzését. Az ellenőrzések számát növelni kell, ha a terület közbiztonsági vagy az állomány fegyelmi helyzete azt szükségessé teszi. Az ellenőrzések teljesítését, a tapasztalatokat havonta elemezni és értékelni kell.
99. A rendőri szerv területén végrehajtott ellenőrzésről az illetékes szolgálatirányító parancsnokot tájékoztatni kell. Az ellenőrzés helyéről, idejéről, az ellenőrzést végrehajtó személyről a szolgálatirányító parancsnok (vagy más személy) a járőrt, őrt előzetesen nem értesítheti.
100. A járőr, őr győződjön meg az ellenőrzés jogszerűségéről, az ellenőrzésre érkező előljárónál jelentkezzen, majd tegyen jelentést feladatáról, szolgálat közbeni tapasztalatairól, intézkedéseiről; válaszoljon a feltett kérdésekre, mutassa be szolgálati okmányait. Az ellenőrző elöljáró az ellenőrzött részére közvetlenül a szolgálatára irányuló konkrét utasítást csak akkor adhat, ha a Magyar Köztársaság Rendőrsége Szolgálati Szabályzatában meghatározottak szerint az előljárói viszonyba lépés feltételei fennállnak. Ebben az esetben az ellenőrző elöljáró felel az intézkedés jogszerűségéért és köteles azt befejezéséig irányítani.
101. Az ellenőrző előljáró győződjön meg a járőr, őr
- öltözetének, felszerelésének, fegyverzetének meglétéről, szabályosságáról;
- a járőr, őr részére előírt magatartási szabályok betartásáról;
- feladatának ismeretéről, teljesítéséről;
- a technikai eszközök előírásszerű alkalmazásáról, a járművek menetokmányainak vezetettségéről;
- intézkedéseinek szabályosságáról, jogszerűségéről és szakszerűségéről.
Megállapításait közölje a járőrrel, őrrel. A feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére intézkedjen, vagy a szolgálatirányító parancsnok útján kezdeményezzen intézkedést.
102. Amennyiben a járőr, őr meggyőződik arról, hogy szolgálatát arra nem jogosult vagy fel nem jogosított személy kívánja ellenőrizni, úgy részére a szolgálatra vonatkozó jelentést, válaszadást az udvariassági szabályok megtartásával megtagadhatja, erről tegyen jelentést a szolgálatirányító parancsnoknak.
103. Az ellenőrző előljáró az ellenőrzési tapasztalatait írásban részletesen, a megállapítások, a hiányosságok, a helyszínen tett intézkedések, a következtetések és a javaslatok felsorolásával az ellenőrzött rendőri szerv (szervezeti egység) ellenőrzési naplójában rögzítse. Az ellenőrzési napló eredeti példánya az ellenőrzést végrehajtó okmánya, a másodpéldány az ellenőrzött szervnél maradjon. Az ellenőrzés tényét (az ellenőrzési naplólap sorszámának feltüntetésével) a szolgálati naplóban az annak vezetésére kötelezett jegyezze fel. A közvetlen elöljáró az ellenőrzés tapasztalatait a szolgálati naplóban rögzítse.
A beszámoltatás
104. A szolgálatból bevonuló járőrt, őrt a bevonulását követően szóban be kell számoltatni a részére meghatározott célok megvalósulásáról és a feladatok végrehajtásáról, tapasztalatairól, intézkedéseiről, a közbiztonsági és közlekedés-biztonsági és bűnügyi helyzetre vonatkozó észrevételeiről, megfigyeléseiről, a bűnmegelőzést szolgáló javaslatairól. A beszámoltató parancsnok tegye lehetővé és követelje meg, hogy a rendőr az intézkedéseivel, tapasztalataival összefüggő iratokat szolgálati időben elkészítse és azokat a beszámolással egy időben adja le. Az a járőr, őr, aki csak időszakos eligazításra kötelezett, a beszámolást híradó (informatikai) eszköz útján is megteheti a 106. pontban rögzítettek szerint, azonban írásos jelentéseit köteles elkészíteni és azokat elbírálásra elöljárójának felterjeszteni.
105. A beszámoltató parancsnok győződjön meg a járőr, őr részére meghatározott feladatok teljesítéséről, a tett intézkedésekről, azok hatásáról és állampolgári fogadtatásáról, jogszerűségéről, tekintse át az elkészített írásos jelentéseket, feljelentéseket, végezze el azok revízióját. Ellenőrizze a helyszíni bírságolási okmányokat, a beszámoltatott rendőr véleményének figyelembevételével elemezze és értékelje az elvégzett szolgálati tevékenységet. Ezek alapján határozza meg a szükséges és változtatásokat segítő feladatokat. Közölje a rendőr következő szolgálatba lépésének időpontját, várható feladatát.
106. A beszámoltatás végrehajtását, a járőr, őr által tett intézkedéseket, szolgálati tapasztalatait hivatalos okmányban vagy más módon a beszámoltató parancsnoknak (ügyeletesnek) dokumentálni kell úgy, hogy az visszakereshető, értékelhető, a parancsnoki elemző-értékelő munka során felhasználható legyen.
VII. fejezet
A járőr- és őrszolgálatokkal összefüggő parancsnoki feladatok
107. Az Országos Rendőr-főkapitányság Közrendvédelmi Főosztály és a Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője szakmai irányítást és felügyeletet gyakorol a járőr- és őrszolgálatokat ellátó területi (külön feladatra létrehozott) és helyi rendőri szervek tevékenysége felett.
108. Szakmai irányítói és felügyeleti jogkörükben eljárva jogosultak a járőr- és őrszolgálatok ellenőrzésére, a szolgálatok tervezéséért és szervezéséért felelős parancsnokok beszámoltatására, eseti járőr- és őrszolgálati feladatok meghatározására. Évente egy alkalommal közrendvédelmi és közlekedési parancsnoki értekezleten értékeljék a szolgálatellátás helyzetét, a végrehajtás tapasztalatait. A következő időszak átfogó feladataira tegyenek javaslatot az ORFK közbiztonsági főigazgatójának, és határozzák meg a feladatok részletes kimunkálásának irányait.
109. A rendőr-főkapitányságok közbiztonsági igazgatói felelősek az illetékességi területükön a közterületek és nyilvános helyek rendőri ellenőrzésére alkalmazott járőr- és őrszolgálatok területi irányításáért, a regionálisan jelentkező feladatok összehangolásáért, a területi szakmai irányító (fő-)osztályok tevékenységének közvetlen irányításáért és felügyeletéért.
110. A rendőr-főkapitányságok közrendvédelmi és közlekedésrendészeti szakmai irányító és felügyeleti szerveinek (osztály, főosztály) vezetői folyamatosan kísérjék figyelemmel – ellenőrizzék és ellenőriztessék – a szolgálatok ellátását, értékeljék a közbiztonságra, a közterületek rendjére, a közlekedés biztonságára gyakorolt hatását, a rendőri intézkedések végrehajtásának jogszerűségét, szakszerűségét és kulturáltságát.
111. Szakmai irányítást és felügyeletet gyakorolnak a rendőrkapitányságok osztályvezetőinek munkája felett, ezért őket szükség szerint, de legalább negyedévente koordinációs értekezleten számoltassák be a feladatok teljesüléséről, értékeljék a végrehajtást, egyeztessék a következő időszak fő feladatait.
112. Évente munkaértekezlet keretében a koordinációs értekezletek, az ellenőrzések tapasztalatai, az aktuális közbiztonsági, bűnügyi helyzet, a rendőri intézkedések, valamint az önkormányzatok észrevételei, állampolgárok bejelentései alapján értékeljék a szolgálati tevékenységet. A következő időszak átfogó feladataira tegyenek javaslatot a közbiztonsági igazgatónak, és határozzák meg a feladatok részletes kimunkálásának irányait.
113. A rendőrkapitányok felelősek a folyamatos járőr- és őrszolgálatok teljesítéséhez szükséges feltételek biztosításáért.
Kísérjék figyelemmel a meghatározott szolgálati feladatok teljesülését, hetente számoltassák be az osztályvezetőket (őrsparancsnokokat), értékeljék a célkitűzések megvalósulását, a feladatok végrehajtását és határozzák meg a szolgálati feladatok fő irányait. Esetenként vegyenek részt a járőr- és őrszolgálatba induló rendőrök eligazításán.
114. A rendőrkapitányságok közrendvédelmi osztályvezetőinek és a közlekedésrendészeti osztályvezetőinek feladata illetékességi területükön a szolgálatellátás helyi feladatainak meghatározása, a járőrökre, őrökre vonatkozó magatartási, biztonsági rendszabályok előírása. Folyamatosan gyűjtsék a szolgálatellátásra vonatkozó adatokat, rendőri intézkedéseket; elemezzék, értékeljék a közbiztonsági, bűnügyi helyzetet, az intézkedések alakulását, az állampolgárok és az önkormányzatok közbiztonsági helyzettel összefüggő észrevételeit. Alakítsák ki a rendőrkapitányság járőrkörzeteit, mozgóőr körzeteit, a járőrútvonalakat, dolgozzák ki az őrutasításokat és indokolt esetben a járőr útirányterveket.
115. Szakmai felügyeletet gyakorolnak az osztályvezető jogállású őrsparancsnokok szolgálattervező, szervező munkája felett, közvetlenül irányítják az alárendelt őrsparancsnokok és alosztályvezetők munkáját.
Figyelemmel kísérik, ellenőrzik a szolgálattervezetet, az ellenőrzési tervet, gondoskodnak a felügyeleti szolgálat vezényléséről, vezetik (vezettetik) a rendőrkapitányság munkatérképét (baleseti ponttérképét). Figyelemmel kísérik a szolgálatirányítás végrehajtását.
Hetente legalább 4 óra időtartamban ellenőrzik a járőr- és őrszolgálatok ellátását.
116. Hetente számoltassák be az alárendelt őrsparancsnokokat, alosztályvezetőket a végzett munkáról, amelynek keretében koordinálják a következő hét szolgálati feladatait, és félévente munkaértekezleten értékeljék az irányításuk alá tartozó állomány szolgálati tevékenységét.
117. Az őrsparancsnokok, alosztályvezetők feladata a napi járőr- és őrszolgálatok tervezése, szervezése, a szolgálat tervezetének és az ellenőrzés tervének elkészítése. Hajtsák végre a járőrök, őrök eligazítását, beszámoltatását, vegyenek részt a szolgálatirányítás feladatainak végrehajtásában. Végezzék a jelentések, feljelentések revízióját, gondoskodjanak a szolgálati okmányok vezetéséről.
Szükség szerint, de legalább hetente egy esetben, havonta egy alkalommal éjszaka ellenőrizzék a közterületeken, nyilvános helyeken a járőr- és őrszolgálatok végrehajtását. Helyetteseik munkáját úgy szervezzék, hogy a folyamatos parancsnoki jelenlét és ellenőrzés biztosított legyen.
118. Az őrsökön a járőr- (mozgóőr-) körzetek, járőrútvonalak, őrhelyek meghatározásáért, a körzetleírások, járőr útiránytervek, őrutasítások elkészítéséért az őrsparancsnokok a felelősek.
VIII. fejezet
A szolgálati okmányok
119. A parancsnokok részletes feladatait, valamint a hatáskörök elosztását munkaköri leírásokban kell meghatározni.
120. A szolgálati okmányok a járőr- és őrszolgálatok tervezésére, szervezésére, a végrehajtás, az események, intézkedések nyilvántartására szolgálnak. Valamennyi szolgálati okmányt az ügykezelési szabályok szerint hitelesíteni és a minősített adat kezelésére vonatkozó szabályoknak megfelelően minősíteni kell. A szolgálati okmányok az Országos Rendőr-főkapitányság Közbiztonsági Főigazgatósága által elfogadott, hitelesített informatikai rendszerekkel helyettesíthetők.
121. A rendőri szervnél az alábbi szolgálati okmányokat (hitelesített informatikai rendszereket) kell rendszeresíteni:
- a rendőri szerv működési területének leírása a járőr körzetesítés térképével;
- munkatérkép (baleseti ponttérkép);
- szolgálattervezet;
- eligazítási füzet;
- beszámoltatási füzet;
- munkanapló;
- szolgálati napló;
- ellenőrzési napló;
- járőrkörzet leírása;
- járőr útirányterv;
- őrutasítás;
- szolgálati könyv (ideiglenes szolgálati lap).
A rendőri szerv vezetője, magasabb előljáró további szolgálati okmányok vezetését is elrendelheti.
122. A működési terület leírása tartalmazza:
- a rendőri szerv illetékességi területének nagyságát (négyzetkilométerben, folyamkilométerben);
- a települések számát, lélekszámát, a lakosság foglalkoztatottsági viszonyait;
- a közút- (víziút-, vasút-) hálózat hosszát, minőségét, forgalmi viszonyait, közlekedési csomópontokat;
- az állam működése, a lakosság ellátása szempontjából kiemelt jelentőségű objektumokat;
- veszélyes anyagok tárolásának, szállításának helyeit, főbb útvonalait, egyéb veszélyforrásokat;
- az idegenforgalom szempontjából érintett területeket;
- a közbiztonsági (a közrend, a közlekedés biztonsága) és a bűnügyi helyzet általános értékelését;
- a közrend, közbiztonság szempontjából legjelentősebb területeket, helyeket, objektumokat;
- a közbiztonság védelme, fenntartása érdekében működő más rendvédelmi és egyéb szervezeteket, azok székhelyét, fő tevékenységét.
123. A működési terület leírásának melléklete a járőrkörzetesítés térképe, amely tartalmazza:
- a rendőri szerv székhelyét, a saját és alárendelt szervei (őrs, kmb) illetékességi területének határát;
- az illetékességi területen belüli közigazgatási határokat;
- a gépkocsizó és a gyalogos járőrkörzeteket, a mozgóőrkörzeteket;
- a rendőr által, illetőleg fegyveres szolgálattal őrzött objektumokat;
- az illetékességi terület egészének vagy egy részének zárására előre kijelölt záró szolgálati helyeket (EAP pontokat).
A térkép egy példányát a szolgálatirányító parancsnoknál is el kell helyezni.
A rendőrkapitányságokon és őrsökön a gépkocsizó járőrkörzetek fedjék le a teljes illetékességi területet.
124. A működési terület leírását a közrendvédelmi, közlekedési szerv vezetője készíti, előljárója hagyja jóvá. Az okmányt évente át kell tekinteni, és a szükséges módosításokat abban át kell vezetni.
125. A munkatérkép (baleseti ponttérkép) vezetésének célja, hogy a vezető (parancsnok) naprakész állapotban, áttekinthetően lássa a területen előforduló bűncselekmények, közlekedési balesetek helyét, súlyosságát, megkönnyítse az elemző, értékelő munkát, a szolgálat tervezését, szervezését, a közbiztonsági, bűnügyi helyzet értékelését, a szolgálati feladatokban részt vevők felkészítését.
A munkatérképet az osztályvezető (vagy az általa kijelölt személy) vezesse a külön meghatározott egyezményes jelek alkalmazásával. A térkép a járőrök, őrök eligazítására szolgáló helyiségben kifüggeszthető.
A térkép méretarányát, fajtáját, vezetésének rendjét a rendőri szerv szintjéhez igazodóan az áttekinthetőség követelményeire figyelemmel a szerv vezetője határozza meg.
126. A szolgálattervezet tartalmazza a naptári napoknak megfelelően a személyi állomány szolgálatát, vezénylését, szabadságát, pihenőnapját, a szolgálatok végrehajtására vonatkozó döntésnek, valamint az alkalmazott szolgálati (munka-) időrendszereknek megfelelően a rendőrök szabadidejét.
A szolgálattervezeten alkalmazott rövidítéseknek, jelzéseknek meg kell egyezniük a szolgálati naplóban alkalmazottakkal.
127. Az eligazítási füzetnek a szolgálatba induló járőrök, őrök részére tartandó eligazítási szempontokat kell tartalmaznia az eligazítás ideje, járőrök, őrök megjelölése feltüntetésével. Az eligazítási füzetet az eligazító parancsnok az eligazítást megelőzően köteles kitölteni, az eligazításon elhangzottakkal kiegészíteni, majd azt a szolgálatirányító parancsnoknak bemutatni (az abban rögzítettekről tájékoztatást adni).
128. A beszámoltatási füzet a szolgálatból bevonuló járőrök, őrök által jelentett események, intézkedések és egyéb nyilvántartásra kötelezett adatok rögzítésére szolgál. Vezetéséért a beszámoltatást végző parancsnok a felelős.
Az eligazítási és a beszámoltatási füzet képezhet egy okmányt, ebben az esetben az eligazító és beszámoltató részt elkülönítetten kell vezetni.
129. A munkanapló vezetésének célja, hogy a szolgálatirányító parancsnok feljegyzéseit jegyzetokmányban rögzítse, különösen a szolgálat közben történt események, bejelentések, kiadott utasítások feljegyzésére szolgál.
A bejegyzéseket időrendi sorrendben (óra-perc; a jelentés, bejelentés kitől, hogyan, milyen tartalommal érkezett; utasítás kinek, milyen tartalommal továbbította; milyen intézkedésre került sor) kell a naplóban megtenni. A munkanapló vezetéséért, az adatok valódiságáért, pontosságáért a szolgálatirányító parancsnok felelős.
130. A szolgálati napló a járőr- és őrszolgálatba vezényelt rendőri állomány végrehajtott szolgálati tevékenységének dokumentálására, munkaidejének nyilvántartására szolgál. Szolgálati naplót őrsönként és alosztályonként kell felfektetni és a közvetlen előljárónál kell tárolni. Vezetésére külön előírások az irányadók.
131. Az ellenőrzési napló az ellenőrzést végrehajtók megállapításainak rögzítésére szolgál. Az ellenőrzésekről külön jelentés is készülhet. Ezt azonban az ellenőrzött szerv vezetőjének, illetve az ellenőrzött rendőr előljárójának meg kell küldeni.
132. A járőr körzetleírás a területellenőrzésre kiküldött járőr szolgálati okmánya, amelyben kötött útirány megjelölése nélkül kell meghatározni:
- a járőrkörzet számát, a járőr megnevezését;
- a járőrkörzet határait;
- a bűnügyi és közbiztonsági szempontból veszélyeztetett területeket, objektumokat;
- a visszatérő ellenőrzést igénylő objektumokat, helyeket (az ellenőrzés ideje, helye feltüntethető);
- a járőrkörzetben végrehajtandó általános feladatokat;
- a kijelölt munkaközi szünet helyét, idejét, a híradó összeköttetés rendjét és módját;
- a járőrkörzet leírásának elkészítési idejét, a készítő és jóváhagyó aláírását.
A járőr körzetleírást szükség szerint, de legalább évenként felül kell vizsgálni, aktualizálását el kell végezni. Amennyiben a felülvizsgálat eredménye nem indokolja az aktualizálást, a felülvizsgálat tényét, annak időpontját a parancsnoki példányra rá kell vezetni.
133. A járőr útirányterv a járőrök által végrehajtandó általános feladatokat és utasításokat tartalmazza.
134. A járőr útirányterv tartalmazza:
- a járőrútvonal számát (betűjelét);
- a járőr megnevezését;
- a szolgálat teljesítésének helyét, útvonalát;
- a kijelölt útvonalon végrehajtandó fő feladatokat, a kiemelten ellenőrizendő kerülő helyeket, objektumokat;
- a betartandó magatartási és más biztonsági rendszabályokat;
- a kijelölt munkaközi szünet idejét és helyét;
- a híradó összeköttetés rendjét, módját;
- a járőr útirányterv készítésének idejét;
- a készítő parancsnok aláírását.
A járőr útiránytervet szükség szerint, de legalább évenként felül kell vizsgálni, aktualizálását el kell végezni. Amennyiben a felülvizsgálat eredménye nem indokolja az aktualizálást, a felülvizsgálat tényét annak időpontját a parancsnoki példányra rá kell vezetni.
135. Az őrutasítás tartalmazza:
- az őrzendő objektum pontos megnevezését, helyét;
- az őrszolgálat formáját;
- az őrhely számát;
- az őr felállítási helyét, mozgási körzetét, feladatát, a magatartási rendszabályokat;
- az objektum biztonságára (beléptetésre stb.) vonatkozó előírásokat;
- az őr tevékenységének rendjét rendkívüli eseménykor;
- az őrutasítás készítésének idejét;
- az őrutasítást készítő és jóváhagyó parancsnok aláírását.
A fogda- és kísérő őr őrutasításáról külön szabályzat rendelkezik.
136. A járőrkörzet-leírást, az útiránytervet és az őrutasítást két példányban kell elkészíteni.
Egy példányát a járőr, ár részére az eligazításon át kell adni, amelyet az a szolgálatának teljesítése során köteles magánál tartani és az ellenőrző előljáró felhívására azt átadni. A körzetleírások, útiránytervek, őrutasítások egy példányát a szolgálatirányító parancsnoknál kell kezelni.
137. A szolgálati könyv (ideiglenes szolgálati lap) a rendkívüli őr és az ideiglenesen vezényelt járőr szolgálati feladatainak rögzítésére szolgál. Tartalmára a járőr útirányterv és az őrutasítás elkészítésének elvei az irányadók. A feladatot elrendelő parancsnok készíti eseti jelleggel, az okmány külön jóváhagyásra nem kerül.
138. A szolgálati okmányok kidolgozására, jóváhagyására, vezetésére vonatkozó előírások a szervezeti sajátosságoknak megfelelően alkalmazandók a Készenléti Rendőrségnél is.
139. A szolgálati okmányok vezetése és nyilvántartása történhet informatikai eszközökkel, és a rendszeresített hagyományos formában, a teljes informatikai eszközökre 2000. december 31-ig minden szervnél át kell állni.
1. számú melléklet a 22/1997. (XI. 18.) ORFK utasításhoz
A járőr és az őr felszerelése
|
Megnevezés |
gyalogos |
gépkocsizó |
lovas |
vízi |
||
|
Járőr/őr |
||||||
| KÖTELEZŐ FELSZERELÉSI TÁRGYAK | ||||||
| szolgálati pisztoly (egy szolgálati lőszernorna) |
x |
x |
x |
x |
||
| rendőrbot (forgalomirányító bot) kard (1) |
x |
x |
x |
x |
||
| könnygázszóró palack |
x |
x |
x |
x |
||
| patent vagy zsanéros bilincs |
x |
x |
x |
x |
||
| kézi rádiókészülék (2) |
x |
x |
x |
x |
||
| helyszíni bírságolási nyugta-ellennyugta tömb |
x |
x |
x |
x |
||
| helyszíni bírság postai befizető lapja |
x |
x |
x |
x |
||
| íróeszköz, jegyzettömb |
x |
x |
x |
x |
||
| nyomtatványok (3) |
x |
x |
x |
x |
||
| térkép |
x |
x |
||||
| járőrtáska (4) |
x |
x |
||||
| jelsíp |
x |
x |
x |
x |
||
| elemlámpa |
x |
x |
x |
x |
||
| alkoholszonda kézi alkohol-teszter |
x |
x |
x |
x |
||
| jelzőtárcsa |
x |
|||||
| KÜLÖN UTASÍTÁSRA VISELHETŐ FELSZERELÉSI TÁRGYAK | ||||||
| géppisztoly (egy szolgálati lőszernormával) |
x |
x |
x |
x |
||
| sörétes puska (egy szolgálati lőszernormával) |
x |
|||||
| távcső |
x |
x |
x |
|||
| kézi okmányvizsgáló UV lámpa |
x |
x |
||||
| robbanóanyag-érzékelő műszer |
x |
x |
||||
| riasztóberendezés elfogó műszer |
x |
x |
||||
| sisak |
x |
x |
x |
x |
||
| elektromos elektronikus alkohol-teszter |
x |
x |
||||
| sebesség-ellenőrző műszer |
x |
|||||
| technikai útzár tartozékokkal |
x |
|||||
| kordonszalag |
x |
|||||
| terelőkúp |
x |
|||||
| kézi nagyteljesítményű keresőlámpa |
x |
x |
||||
| hullalepel, hullazsák |
x |
x |
||||
| kézi hangosbeszélő |
x |
x |
||||
| kerékbilincs |
x |
|||||
| fénnyképezőgép, videókamera |
x |
x |
x |
|||
| magnetofon |
x |
|||||
| hordozható számítógép |
x |
x |
||||
| tűzoltókészülék |
x |
x |
||||
| könnyfakasztó gránát |
x |
x |
||||
| lövedékálló mellény |
x |
x |
x |
x |
||
| gázálarc |
x |
x |
x |
x |
||
| elektromos sokkoló |
x |
x |
x |
x |
||
| AIDS-fertőzés megelőzésére egységcsomag |
x |
x |
x |
x |
||
Megjegyzés:
A külön utasításra viselhető felszerelési tárgyak körét a szolgálatot tervező parancsnok határozza meg.
A gyalogosjárőr részére meghatározott kötelező felszerelési tárgyakat viselje a kutyás, a kerékpáros és a motorkerékpáros járőr is.
(1) Lovasjárőr szolgálatban Kossuth-kardot viseljen.
(2) Járőrönként legalább egy db kézi járőrrádiót kell biztosítani.
(3) A nyomtatvány fogalmába kell érteni az okmányok, dolgok helyszíni elvételéhez, eszköz igénybevételéhez szükséges okmányokat.
(4) Járőrtáskával legalább a járőrtárs rendelkezzen.
2. számú melléklet a 22/1997. (XI. 18.) ORFK utasításhoz
A rendőrképzésben közreműködő járőrvezetők (mentorok) külön feladatai
A rendőr szakközépiskolák tanulóinak gyakorlati képzésében közreműködő gyakorlati oktatók (mentorok) a gyakorlati képzés alatt a szabályzat 11. pontjában a járőrvezetőre vonatkozó előírásokon túl feladataikat az alábbiak szerint végezzék:
Gyakorlati oktatói feladatot csak az a rendőr teljesíthet, aki
- szolgálati beosztásában a gyakorlati képzés irányának megfelelő feladatokat lát el (járőr, körzeti megbízott),
- a beosztásához előirt középfokú állami és szakmai iskolai végzettséggel rendelkezik,
- legalább 2 évet a gyakorlati képzés irányának megfelelő szolgálati területen dolgozott,
- szolgálati fegyelme, tevékenysége, magatartása és életvitele alapján alkalmas arra, hogy pályakezdő rendőrt oktasson,
- írásos nyilatkozatban vállalja, hogy gyakorlati oktató feladatait ellátja,
- elvégezte a gyakorlati oktatói szaktanfolyamot és a tárgyévben a továbbképzésen részt vett.
A gyakorlati képzési helyen legfeljebb 3 tanuló tartozhat egy gyakorlati oktatóhoz.
A gyakorlati oktató (mentor)
- legyen tisztában a gondjaira bízott tanuló tanulmányi eredményeivel, szorgalmával, képességeivel,
- kiemelt figyelemmel készítse fel őket a szolgálatra, ellenőrizze öltözetüket, a gyakorlati képzésre (gyakorló szolgálatra) előírt eszközeik meglétét, állapotát,
- hívja fel a figyelmet a szolgálat ellátása közben tanúsítandó magatartás szabályaira, azt folyamatosan követelje meg,
- gondoskodjon arról, hogy a tanuló az állampolgárral önálló jogviszonyba ne kerüljön, de biztosítsa, hogy a járőrtársi feladatokat végezhesse, az intézkedések végrehajtását közvetlenül megszemlélhesse, az ellenőrzendő okmányokba betekintsen, a tapasztaltakról feljegyzéseket készítsen,
- az intézkedéseit bemutató jelleggel folytassa le, azt követően minden esetben indokolja, mit miért tett, hívja fel a figyelmet az egyes helyzetekhez igazodó szabályos és törvényes eljárás módjára, gyakorlati fogásaira,
- a szolgálat befejezését követően tegye lehetővé, hogy a szükséges jelentések elkészítésében a tanulók közreműködjenek, foglalja össze és értékelje a szolgálatban tapasztaltakat, határozza meg a következő szolgálatra történő felkészülés, az ehhez szükséges célirányos önképzés feladatait,
- az iskola által megadott szempontok szerint vezesse a tanuló fejlődési naplóját,
- vegyen részt a tanulók heti összevonásán, tegyen javaslatot a tanuló tevékenységének, fejlődésének, fegyelmi helyzetének értékelésére.
3. számú melléklet a 22/1997. (XI. 18.) ORFK utasításhoz
Rövidítések
| járőr | j. őr. |
| gépkocsizó járőr | gk. jőr. |
| kerékpáros járőr | kp. jőr. |
| motorkerékpáros járőr | mkp. jőr. |
| kutyás járőr | ka. vez. |
| lovas járőr | lo. jőr. |
| vonatkísérő járőr | vk. jőr. |
| vízi járőr | v. jőr. |
| légi járőr | l. jőr. |
| ellenőrző járőr | E. jőr. |
| járőrcsoport | jőr. cs. |
| bevetési csoport | bev. cs. |
| őr | ő. |
| mozgóőr | mő. |
| objektumőr | obő. |
| fogdaőr | fő. |
| kísérő őr | k. ő. |
| rendkívüli őr | rk. ő. |
| díszőr | d. ő. |
| biztosító őr | B. ő. |
| ügyeletes | Ü. |
| bevetésirányító | bev. ir. |
| műveletirányító | műv. ir. |
| készenléti ügyeletes | K. Ü. |
| készültségi szolgálat | K. Sz. |
| szabadság | X |
| egészségügyi szabadság | B |
| pihenőnap | P |
| vezénylés | vez. |
| továbbképzés | okt. |
| lövészet | löv. |
| Országos Rendőr-főkapitányság | ORFK |
| rendőr-főkapitányság | RFK |
| rendőrkapitányság | RK |
| rendőrőrs | RŐ |
| főigazgatóság | FŐIG |
| főosztály | FŐO |
| osztály | o. |
| alosztály | alo. |
| csoport | cs. |
| Köztársasági Őrezred | KÖE |
| Készenléti Rendőrség | KR |
| Repülőtéri Biztonsági Főigazgatóság | RBF |
| Rendőrség Különleges Szolgálata | RKSZ |
| rendőr szakközépiskola | RSZKI |
| rendőr iskola | RI |
| Rendőrtiszti Főiskola | RTF |
| bevetésirányítási központ | BIK |
| törzs | tö. |
| országos rendőrfőkapitány | orfk |
| rendőrfőkapitány | rfk. |
| rendőrkapitány | rk. |
| főosztályvezető | főo. v. |
| osztályvezető | o. v. |
| alosztályvezető | alo. v. |
| csoportvezető | csop. v. |
| vezető | v. |
| parancsnok | pk. |
| helyettes | h. |
| rendőr | r. |
| körzeti megbízott | kmb. |
| gépkocsivezető | gkv. |
4. számú melléklet a 22/1997. (XI. 18.) ORFK utasításhoz
A bevetési csoport felszerelése
|
MEGNEVEZÉS |
db. SZÁM |
MEGJEGYZÉS |
|
| A mikrobuszban málházva | |||
| akkumulátoros lámpa + töltő + csatlakozó |
1 db |
||
| könnygázszóró palack literes |
2 db |
||
| izzókészlet |
1 db |
||
| elakadásjelző háromszög |
1 db |
||
| elsősegélyláda |
1 db |
||
| gépkocsiemelő |
1 db |
||
| lövedék- és repeszálló mellény |
12 db |
||
| tűzoltókészülék (hab) |
1 db |
||
| tűzoltókészülék (halon) |
1 db |
||
| műanyag patent bilincs |
10 db |
||
| POLICE feliratú kordonszalag |
50 m |
||
| tűzoltólepel |
2 db |
||
| könnygázgránát (UGL 200) |
10 db |
||
| POLICE feliratú mellény |
10 db |
||
| védőpajzs + hosszított bot |
11 db |
||
| technikai útzár tartozékokkal (könnyű) |
1 klt |
csak az EÁP gépkocsiban |
|
| Bevetési csoportonként felvételezésre kerül | |||
| videokamera vagy polaroid fényképezőgép |
1 db |
||
| hasábrádió |
6 db |
||
| lekérdezőrendszer (X-25) |
1 db |
amennyiben a gépkocsiban van csatlakozási pont |
|
| riasztóberendezés jelfogó műszer (KARC) |
3 db |
||
Megjegyzés:
A bevetési csoportba beosztott rendőrök hordtáskában magukkal viszik a járőrfelszerelésüket, géppisztolyt, tömegoszlató sisakot, gázálarcot.
A járőrkörzetesítési térképek, munkatérképek egyezményes jelei
Országos Rendőr-főkapitányság
rendőr-főkapitányság
rendőrkapitányság
(zászlóban: V - vízi; VS - vasúti; R - repülőtéri)
rendőrőrs
(alosztály önálló elhelyezésben)
(jel mellett balra: V - vízi; VS - vasúti; R - repülőtéri; GY - gyakorló; AUT - autópálya)
rendőr osztály önálló elhelyezésben
(LRP - Légirendészeti Parancsnokság)
Repülőtéri Biztonsági Szolgálat
(RKSZ - Rendőrség Különleges Szolgálata)
Készenléti Rendőrség
(KÖE - Köztársasági Őrezred)
Készenléti Rendőrség
Bevetési Osztálya
tanintézet
KMB székhely
(jel mellett jobbra CS - csoport
országos rendőrfőkapitányság illetékességi területe
rendőrkapitányság illetékességi területe
rendőrőrs illetékességi területe
járőr (mozgóőr) körzet
járőrútvonal a távolságmutatóval (km-ben)
közigazgatási határ
kiemelt objektum
őr és a mozgási körzete
(o - objektumőr, K - kísérő őr, D - díszőr. F - forgalomirányító őr,
B – biztosító őr, FO - fogdaőr)
állandó őrhely (24 órás)
ideiglenes őrhely
gyalogos járőr (mozgóőr)
rendfenntartó járőr
járőr kutyával
gépkocsizó járőr
kerékpáros (segédmotor-kerékpáros) járőr
motorkerékpáros járőr
járőr légijárművön
(repült útvonallal)
ellenőrzött légtér
emberölés
emberölés kísérlete
testi sértés
hivatalos (közfeladatot ellátó) személy (segítője) elleni erőszak
garázdaság
(V - verekedés)
erőszakos közösülés
lopás
(GK - gépkocsilopás, ZS - zsebtolvajlás)
betöréses lopás
rablás
közúti közlekedési baleset
(H - halálos, S - súlyos, K - könnyű)
vasúti közlekedési baleset
vízi baleset
bűncselekményre utaló nyom
holttest
