53/2010. (OT 31.) ORFK utasítás
a Rendőrség ügyeleti szolgálata és a közreműködésével teljesítendő jelentési és tájékoztatási kötelezettség rendjéről
Szám: 53/2010.
A Belügyminisztérium és a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek ügyeleti szolgálatai által teljesítendő tájékoztatási kötelezettség rendjéről szóló 17/2010. (XI. 26.) BM utasítás 22. pontjában meghatározottak szerint indokolttá vált a Rendőrség ügyeleti szolgálata és a közreműködésével teljesítendő jelentési és tájékoztatási kötelezettség ideiglenes szabályozásáról szóló 41/2010. (OT 23.) ORFK utasítás felülvizsgálata és újrafogalmazása, mellyel összhangban kiadom az alábbi
utasítást:
I. Általános rendelkezések
1. Az utasítás hatálya kiterjed az Országos Rendőr-főkapitányságra, a Köztársasági Őrezredre, a Nemzeti Nyomozó Irodára, a Készenléti Rendőrségre, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetre, a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra, valamint a rendőrkapitányságokra és a határrendészeti kirendeltségekre.
2. A szolgálati feladatok maradéktalan végrehajtása érdekében állandó ügyeleti szolgálatot kell működtetni:
a) az Országos Rendőr-főkapitányságon (a továbbiakban: ORFK);
b) a Köztársasági Őrezrednél (a továbbiakban: KÖE);
c) a Nemzeti Nyomozó Irodánál (a továbbiakban: NNI);
d) a Készenléti Rendőrségnél (a továbbiakban: KR);
e) a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságon (a továbbiakban: RRI);
f) a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokon;
g) a rendőrkapitányságokon;
h) a határrendészeti kirendeltségeken;
i) a közös kapcsolattartási szolgálati helyeken és a rendészeti együttműködési központon;
j) az őrzött szállásokon;
k) az egyéb rendőri szerveknél, ahol azt az illetékes vezető elrendeli.
3. A megyei rendőr-főkapitányságok és a megyeszékhelyi rendőrkapitányságok ügyeleteit a szerv vezetője által meghatározott elhelyezéssel összevontan kell működtetni. Az összevont ügyelet, illetve az oda beosztott ügyeletesek feladatkörét a szerv vezetőjének egyértelműen meg kell határoznia. Azoknál a megyei rendőr-főkapitányságoknál, ahol az ügyeletek összevonása gazdasági vagy más egyéb okból nem indokolt, az összevonástól az illetékes megyei rendőr-főkapitányság vezetőjének indokolt kérelme alapján el lehet tekinteni. A kérelemről az ORFK Rendészeti Főigazgatóság vezetője dönt. Elbírált kérelmek esetén ismételt kérelmet nem kell benyújtani.
II. Az ügyeleti szolgálati formák
4. Állandó ügyelet: a rendőri munka folyamatosságát biztosító, a jelentési kötelezettség rendjét teljesítő, a rendkívüli eseményekkel összefüggésben az elsődleges intézkedések megtétele érdekében intézkedő szolgálat. Állandó ügyeleti szolgálatot kell szervezni az utasítás 2. pontjában megjelölt szerveknél, amelyet a szervek vezetői a szerv állománytáblája szerint rendszeresített státusszal és a hozzá rendelt létszámmal alakítanak ki. Törekedni kell arra, hogy az ügyeleti szolgálatot ellátók csak kinevezett ügyeletesek legyenek.
5. Ideiglenes ügyelet: állandó ügyelet hiányában, időlegesen, meghatározott célra létrehozott ügyeleti forma.
6. Megerősítés céljából létrehozott ügyelet: szükség esetén a rendőri szerv vezetője ügyeleti szolgálatot vezényel a helyi viszonyok, a terület közbiztonsága, valamint a mindenkori bűnügyi és határrendészeti helyzet függvényében, illetve kiemelt fontosságú eseménnyel összefüggésben az állandó ügyelet tehermentesítése, a szolgálat zavartalan ellátása érdekében.
7. Vezető ügyeleti szolgálat: a kiemelkedően súlyos rendkívüli események során a konkrét ügyekben teendő elsődleges intézkedések gyors, szakszerű és hatékony végrehajtásának érdekében létrehozott ügyeleti forma, melyet a szervezeti egységek és elemek (osztályvezetői szintig) vezetői havi bontású ütemterv alapján hivatali munkaidőn túl készenléti jelleggel látnak el.
8. Magasabb készenlétbe helyezés és minősített időszak kihirdetése esetén a Rendőrség Összesített Készültségbe Helyezési Terve alapján az ügyeleti szolgálatokat meg kell erősíteni, illetve az állandó ügyeleteken túl, szükség esetén ideiglenes ügyeleti szolgálatokat kell szervezni.
9. Az ORFK állandó ügyeleti szolgálatát (a továbbiakban: ORFK Főügyelet) az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Ügyeleti és Védelmi Igazgatási Osztály (a továbbiakban: Ügyeleti Osztály) látja el.
III. Országos eseménykövető és jelzőrendszer (MONITORING)
10. A MONITORING rendszer célja, hogy az Alkotmányban meghatározott rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet (a továbbiakban: minősített időszak) kialakulását eredményezhető eseményekről, illetve váratlan támadás esetén olyan megbízható információkat biztosítson a Kormány, a megyei és a helyi védelmi bizottságok, valamint a rendőri vezetés részére, amelynek alapján az országmozgósítás feladataihoz vagy a veszély elhárításához szükséges operatív döntések meghozhatóak, és azok biztosítják a kormányzati szándék gyors érvényesülésének lehetőségét.
11. A MONITORING rendszer fokozatai:
a) A MONITORING I. készenléti fokozat a békeidőszakban is működő szervek ügyeleti szolgálataira épül, és a szervek jelentéstételi kötelezettségén alapul. Az információkat a szervek a felettes szervnek és a megyei (fővárosi), helyi védelmi bizottságnak jelentik. A jelentés tartalmazza a jelen utasítás 1. számú mellékletének 1-4., 6-8., 20-22. pontjaiban, valamint a területi (helyi) védelmi bizottság intézkedésében meghatározott eseményeket.
b) A MONITORING II. készenléti fokozatot az országos eseménykövető és jelzőrendszer valamennyi résztvevője részére a Magyar Köztársaság miniszterelnöke rendeli el, meghatározva a résztvevő szerveket, az általuk biztosítandó információ körét, módját és idejét. A rendszer működtetése elrendelhető békeidőszakban, minősített időszak kihirdetésére alapot adó események bekövetkezése, illetve veszélye esetén. Az így elrendelt jelentési kötelezettség visszavonásig minősített időszakban is tovább működik. Amennyiben az elrendelő mást nem határoz meg, az információkat a szervek a felettes szervnek és a megyei (fővárosi), helyi védelmi bizottságnak jelentik.
12. A MONITORING II. készenléti fokozat elrendelése a Belügyminisztérium vagy – a miniszterelnök által meghatározott esetben – az Alkotmányvédelmi Hivatal riasztási rendszerén keresztül történik a 2. számú mellékletben szereplő típusszöveggel.
13. A MONITORING fokozatok továbbrendelése a rendőrségi ügyeleti rendszeren, illetve a megyei (fővárosi), helyi védelmi bizottság által történik, a jelentéstételi kötelezettség teljesítési helyének, az elérhetőség formáinak és módjainak meghatározásával.
14. A MONITORING II. készenléti fokozat elrendeléséről kapott értesítést követően – további intézkedések megtételét megelőzően – az elrendelés jogosságát visszahívással ellenőrizni kell az elrendelő által megadott telefonszámokon.
IV. Az ügyeleti szolgálatok szakmai irányítása, a szolgálatok szervezési elvei
15. Az ORFK Főügyelet szakmai irányítása alá tartoznak:
a) a KÖE főügyelete;
b) az NNI főügyelete;
c) az RRI ügyelete;
d) a KR főügyelete;
e) a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok ügyeletei.
16. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok ügyeleteinek szakmai irányítása alá tartoznak az illetékességi területükön működő:
a) rendőrkapitányságok ügyeletei;
b) határrendészeti kirendeltségek ügyeletei;
c) őrzött szállások ügyeletei.
17. Az RRI ügyeletének szakmai irányítása alá tartozik:
a) Őrzött Szállás és Objektumbiztonsági Szolgálat ügyelete;
b) Közrendvédelmi és Határellenőrzési Osztály Ferihegy I. szolgálatirányító parancsnok;
c) Közrendvédelmi és Határellenőrzési Osztály Ferihegy II. szolgálatirányító parancsnok;
d) bűnügyi nyomozó;
e) CCTV és Készenléti Alosztály kiemelt főelőadó, előadó, vizsgáló, monitorkezelő;
f) Sólyom Bevetési Alosztály bevetési járőr.
18. A KR főügyeletének szakmai irányítása alá tartoznak a KR-nél működtetett ügyeleti szolgálatok:
a) a KR Rendészeti Igazgatóság híradó ügyelete;
b) a KR Különleges Szolgálatok Igazgatósága (a továbbiakban: KSZI) Állami Futárszolgálat ügyelete;
c) a KR KSZI Tűzszerész Szolgálat ügyelete;
d) a KR KSZI Pénzkísérő Szolgálat ügyelete.
19. A rendőrkapitányság ügyeletének alárendeltségébe tartoznak a 2. pont k) alpont alapján az illetékességi területén létrehozott és működő rendőrőrsök ügyeletei.
20. A határrendészeti kirendeltségek és határellenőrzési osztályok ügyeleteinek alárendeltségébe tartoznak a 2. pont k) alpont alapján, az illetékességi területén működő határátkelőhelyek és a kihelyezett szolgálati helyek ügyeletei, valamint az ideiglenes határátkelőhelyek.
21. Az ügyeletek az állománytáblában meghatározott közvetlen vezető alárendeltségében végzik a belső rendelkezésekben meghatározott tevékenységüket.
22. Az ügyeletes a rendőri szerv vezetőjének távollétében, illetve hivatali munkaidőn kívül, annak átruházott jogkörében (nevében) jár el.
23. Az ügyeleti szolgálatot teljesítők szolgálati időrendszerbe sorolását a hatályos belső rendelkezésekre figyelemmel a rendőri szerv vezetője határozza meg.
24. A rendőri szerv ügyeletére érkező hívásokat (segélyhívások, városi hívások) a hívó fél előzetes tájékoztatását követően lehet rögzíteni. A hangrögzítés tényéről szóló tájékoztatást gépi hangbemondással kell biztosítani.
25. Azokon az ügyeleteken, ahol az automatikus tájékoztatás technikailag nem megoldott, illetve technikai hiba lépett fel, ott a bejelentés megtétele előtt – amennyiben a késedelem veszéllyel nem jár, illetve nem késlelteti az egyébként megteendő sürgős intézkedést – a bejelentő részére szóban kell megadni a szükséges felvilágosítást.
26. Az ügyeletekre így beérkező hívásokat csak olyan rendőrségi mellékre, illetve munkaállomásra lehet továbbkapcsolni, amelyen a hangrögzítés megoldott és a beszélgetést rögzítik. Az előzetes felvilágosítás során tájékoztatni kell a bejelentőt, hogy – amennyiben kifogásolja a hangrögzítés tényét – bejelentését bármely ügyeleten személyesen is megteheti. A közvetlen vezetőnek az ügyeletesi állomány részére a feladat végrehajtásával kapcsolatosan felkészítést, illetve eligazítást kell tartani.
27. A közös elhelyezésből adódóan a Budapesti Rendőr-főkapitányság Központi Ügyeleti Főosztály ügyeletvezetőjének az ORFK Főügyelet felé történő szóbeli jelentéseit az időpont pontos dokumentálása és a szóbeli jelentés hanganyagának visszakereshetősége érdekében telefonon is meg kell tennie.
28. A szolgálat átadás-átvétel során a szolgálatot kezdő ügyeletes a rendelkezésre álló információk alapján köteles megismerni az elmúlt 48 órában történt, kiemelten a 3. számú melléklet alapján „kiemelt rendkívüli” kategóriába tartozó események anyagait.
V. Az országos rendőrfőkapitánynak az ORFK Főügyelet ügyeletvezetője részére átruházott jogkörei, a nevében foganatosított elsődleges intézkedések, valamint a rendőri szervek vezetőinek az átruházott jogkörükkel kapcsolatos egyéb feladatai
29. Az ORFK Főügyeletének ügyeletvezetője (a továbbiakban: ügyeletvezető) hivatali munkaidőn kívül az országos rendőrfőkapitány alábbi jogköreit gyakorolhatja, illetve nevében az alább felsorolt elsődleges intézkedéseket teheti:
a) panaszügyekben megteszi az elsődleges és szükséges intézkedéseket, ennek során:
aa) megadja a felvilágosítást a jogorvoslat előterjesztéséhez,
ab) rendőri intézkedés elmulasztása esetén intézkedik annak utólagos foganatosítására,
ac) intézkedik a szakszerűtlen rendőri intézkedés hibáinak megszüntetésére,
ad) intézkedik a rendőr mulasztására, jogsértő magatartására utaló panasz esetén a panaszra okot adó körülmények megszüntetésére, továbbá a közvetlen szolgálati elöljáró, az ügyész, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a fegyelmi munkatárs szükség szerinti tájékoztatására;
b) külképviseletek biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzetben a szükséges rendőri intézkedések elrendelését;
c) a jogszabályokban meghatározott esetekben elrendelheti az útzár, valamint a csapaterő alkalmazását;
d) indokolt esetben berendelheti az érintett szervezeti egység(ek), szakterületének(einek) vezetőjét, készenléti ügyeleteseit, intézkedhet a társszervek vezetőjének tájékoztatására, illetve kérheti e szerveket a szükséges intézkedések megtételére;
e) jogosult az esemény helyszínén lévő parancsnoktól a tett intézkedésekről jelentést kérni, jogosult és köteles a KÖE, a NNI, a KR, a RRI, a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok (a továbbiakban együtt: területi szervek) által foganatosított intézkedéseket – súlyosabb szakszerűtlenség vagy törvénysértés észlelése esetén – felülbírálni, indokolt esetben a területi szerv intézkedő vezetőjének további feladatokat meghatározni;
f) jogosult országos, regionális K-akció elrendelésére;
g) jogosult az alábbi tárgykörökben és esetekben írásbeli rendelkezést kiadni, és azt az érintett szervek részére továbbítani:
ga) eseti adatszolgáltatás elrendelése,
gb) állomány riasztása, berendelése,
gc) ellenőrzések, razziák, akciók elrendelése,
gd) erők, eszközök biztosítása, átcsoportosítása,
ge) kísérési, biztosítási feladatok ellátása;
h) engedélyezheti a jogosultsággal nem rendelkező személyek Rendőrségi Igazgatási Központ épületébe történő indokolt beléptetését;
i) jogosult a Terrorelhárítási Központ (továbbiakban: TEK) Ügyeleti Igazgatóság alárendeltségében működő BM Ügyeleti Osztály (továbbiakban: BM Ügyeleti Osztály) által az ORFK Főügyelet számára minősített időszaki elrendelés vétele után az előzetes intézkedések bevezetésére, a feladatnak megfelelően az állomány riasztására, berendelésére;
j) ideiglenes légi határátkelőhely nyitást engedélyezhet;
k) határterületen (nemzetközi forgalom számára megnyitott légi átkelőhelyen) kívül kényszerleszállást végrehajtó nemzetközi forgalomban közlekedő, vagy külföldi légi jármű továbbhaladását engedélyezheti, együttműködve a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal;
l) a megyei rendőr-főkapitányságok határrendészeti kirendeltségeire, határátkelőhelyeire időlegesen fokozott ellenőrzést rendelhet el;
m) határesemény kivizsgálására soron kívüli határtalálkozót engedélyezhet;
n) meghatározott honi és külföldi adatbázisokban priorálást hajthat végre;
o) körözést rendelhet el;
p) szolgálati helikopter azonnali szolgálati feladatra történő alkalmazását rendelheti el;
q) kirendelheti a KR KSZI Tűzszerész Szolgálatot;
r) dönt az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizetbe vétel helyéről, férőhely hiányában az őrzött szálláshelyek és rendőrségi szabad fogdai férőhelyek átcsoportosítására utasítást adhat.
30. A 29. pont c), e), f), j), p) és q) alpontjaiban meghatározott intézkedéseket az ügyeletvezető a hivatali munkaidőn túl az ORFK bűnügyi vagy rendészeti főigazgatójának, a 29. pont b) alpontban meghatározott intézkedéseket a KÖE parancsnokának egyetértésével foganatosíthatja.
31. Az ügyeletvezető az országos rendőrfőkapitány nevében foganatosított intézkedésekről, azok végrehajtásáról utólag haladéktalanul köteles az országos rendőrfőkapitánynak, illetve szolgálatmentes napokon az országos rendőrfőkapitány illetékes szakmai helyettesének jelentést tenni.
32. A 2. pont b)-k) alpontjaiban meghatározott ügyeleteket működtető szervek vezetői saját hatáskörükben szabályozzák az ügyeletek vezetői részére a hivatali munkaidőn kívül átruházandó jogköröket, a szerv vezetőjének nevében foganatosítandó elsődleges intézkedéseket.
VI. Az ORFK Napi Tájékoztató Jelentés megismerésére vonatkozó szabályok
33. Az ORFK Főügyelet Napi Tájékoztató Jelentést (a továbbiakban: NTJ) készít, mely 00.00 órától 24.00 óráig a jelentéstételre kötelezett szervek által naponta 02.00 óráig felterjesztett, ellenőrzött és jelentett kiemelt rendkívüli eseményeket és az összesített statisztikát tartalmazza.
34. Az ügyeletvezető intézkedik arra, hogy a 04.00 óráig elkészített NTJ-t a TEK Ügyeleti Igazgatóság részére elektronikus formában megküldjék, illetve az 05.30 óráig elkészített NTJ-t naponta írásban a 4. számú mellékletben meghatározott vezetőknek kézbesítsék.
35. Az NTJ-t – figyelemmel a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. §-ának (1) és (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezésekre – az anonimizálást követően korlátozott adattartalommal is el kell készíteni, amelyet a Rendőrség teljes személyi állománya részére hozzáférhetővé kell tenni – naponta 07.00 óráig frissítve – a Rendőrség intranetes hálózatán. Biztosítani kell az így elkészített és a Rendőrség intranetes hálózatán közzétett NTJ-k egy hónapra visszamenőleg az intranetes hálózaton történő visszakeresési lehetőségét. A korlátozott adattartalommal elkészített, illetve az intranetes hálózaton közzétett anonimizált NTJ-ben nem szerepelhet olyan esemény vagy adat, amellyel kapcsolatban valamely rendőri szerv „sajtóban nem közölhető” kritériumot fogalmaz meg.
36. A 4. számú melléklet alapján személyes vagy különleges adatokat tartalmazó, teljes adattartalommal készített és megküldött NTJ-ket tartalmuknak megfelelően kell kezelni és irattározni.
VII. A jelentési, tájékoztatási kötelezettség rendje
37. A rendőri szervek vezetői az utasítás alábbi mellékleteiben meghatározott – illetékességi területükön történt – eseményekről, a tett intézkedésekről ügyeleteik útján az alábbiak szerint kötelesek jelentést tenni az ORFK Főügyeletnek abban az esetben is, ha ezt előzetesen szóban a szerv részéről valaki már jelentette az ORFK illetékes vezetőjének:
a) a 3. számú mellékletben meghatározott, „kiemeltnek” („K” jelölésű) minősített rendkívüli eseményekkel kapcsolatos:
aa) elsődleges adatokat az előzetes ellenőrzés után távbeszélőn azonnal,
ab) az élet- és anyagi javak mentése, a veszélyhelyzet elhárítása érdekében tett további intézkedéseket távbeszélőn folyamatosan,
ac) a mentési és kárelhárítási munka befejezése, a helyszíni szemle megtartása után az eseményt, az előidéző okokat, következményeket, a tett intézkedések addigi eredményét írásban haladéktalanul;
b) a 3. számú mellékletben „nem kiemeltnek” („R” jelölésű) minősített rendkívüli eseményeket a tények és adatok megállapítása és ellenőrzése, valamint a szükséges intézkedések megtétele után a nap bármely szakában, írásban (fax, e-mail) a legrövidebb időn belül;
c) az 5. számú mellékletben felsorolt eseményeket minősített időszakban szóban, szükség esetén írásban soron kívül, illetve folyamatosan;
d) a MONITORING valamely fokozatának elrendelése esetén az elrendelő által meghatározott információkat, figyelemmel a kért tartalomra, a jelentés módjára és formájára, valamint idejére.
38. A vezetői hírigény kielégítése céljából a kiemelt rendkívüli eseményekről a számítógépes jelentőszolgálati rendszeren megküldött jelentésekben foglaltakhoz képest további információkat is szükséges az ORFK Főügyeletre továbbítani. A jelentőszolgálati rendszeren megküldött jelentéssel párhuzamosan vagy akár azt megelőzően is az illetékes ügyelet rendelkezésére álló írásos, az eseménnyel kapcsolatos lényeges adatokat, körülményeket tartalmazó háttéranyagok (jelentések, jegyzőkönyvek, feljegyzések stb.) közül az ORFK Főügyeletnek csak azokat kell e-mailben vagy faxon megküldeni, amelyek nem lettek a Robotzsaru rendszerben előzőleg rögzítve (pl. egyes demonstrációk bejelentésével kapcsolatos írásos anyagok). Azokat a háttéranyagokat, amelyeket a Robotzsaru rendszerben már rögzítettek, e-mailben vagy faxon az ORFK Főügyelet részére továbbítani nem kell, az ORFK Főügyelet azokat a Robotzsaru rendszerből válogatja le. Kerülni kell a terjengős, nehezen áttekinthető és a lényeges információkat nélkülöző írásos anyagok megküldését.
39. Az ügyeletek által hiányosan, pontatlanul készített és a jelentőszolgálati rendszeren megküldött jelentéseket ki kell egészíttetni. A lényegesnek ítélt nyitott kérdéseket (pl. őrizetbe vétel foganatosításával vagy annak elmaradásával, fegyverhasználattal, személyi állománnyal kapcsolatos események stb. körülményeit) minden esetben tisztázni kell. Erről a jelentést fogadó ügyeletes újabb adatok soron kívüli bekérésével gondoskodik.
40. A jelentő ügyelet által szóban ismertetett kiemelt rendkívüli eseményekről a jelentést fogadó ügyelet vezetőjének – amennyiben a jelentő ügyelet még nem tette meg – legkésőbb egy óra elteltével kiegészítő információt kell kérnie. Az írásos jelentés megérkezéséig – amennyiben szükséges, azt követően is – folyamatosan figyelemmel kell kísérnie az esemény alakulását.
41. A 37. pontban foglaltak alapján késedelmesen küldött jelentésekre az ügyeletesnek minden esetben rá kell vezetnie az elsődlegesen szóban, majd az írásban történő jelentés pontos időpontját, a jelentést küldő és az azt fogadó ügyeletes nevét. A késedelmesen vagy kifogásolható tartalommal küldött anyagokat vezetői beszámoltatáskor – kivizsgálás céljából – át kell adni a közvetlen vezetőnek.
42. A rendőri szervek vezetői kötelesek az illetékességi területükön történt, az utasítás mellékleteiben fel nem sorolt, de a közérdeklődésre számot tartó bűnügyi vagy közbiztonsági szempontból lényeges eseményeket figyelemmel kísérni és értékelni. Amennyiben azokról az illetékes szervek tájékoztatása szükséges, úgy az ORFK Főügyeletet haladéktalanul értesítik.
43. Az ORFK azon szervezeti egységeinél vagy szervezeti elemeinél (a továbbiakban együtt: szervezeti egység), ahol ügyelet nincs vagy nem állandó jelleggel működik, a szerv vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a szervnél történt, az utasítás mellékleteiben felsorolt rendkívüli eseményekről az ORFK Főügyeletet haladéktalanul tájékoztassák.
44. Az ORFK szervezeti egységeinél, valamint a KÖE-nél, az NNI-nél, a KR-nél és az RRI-nél történt, vagy az ott szolgálati beosztást betöltő rendőrt érintő, és az utasítás 3. számú mellékletében felsorolt rendkívüli, illetve kiemelt rendkívüli esemény bekövetkezése esetén az adott szerv szervezeti egységének vezetője köteles gondoskodni az ORFK Főügyelet haladéktalan tájékoztatásáról.
45. Az ORFK Főügyelet azonnal jelenti:
a) az utasítás 1. számú mellékletében felsorolt rendkívüli eseményeket az országos rendőrfőkapitánynak, a bűnügyi vagy a rendészeti főigazgatónak, illetve az általuk meghatározott szervnek, személynek, valamint az illetékes vezetőknek és az Ügyeleti Osztály vezetőjének;
b) az utasítás 1. számú mellékletében felsorolt rendkívüli eseményeket, illetve az 1. számú mellékletben fel nem sorolt, de közérdeklődésre számot tartó eseményeket munkaidőben az ORFK Szóvivői Iroda vezetőjének, munkaidőn túl az ORFK Szóvivői Iroda ügyeletesének;
c) az utasítás 3. számú mellékletében felsorolt kiemelt rendkívüli eseményeket a hatáskörrel rendelkező főosztályvezetőnek, illetve az Ügyeleti Osztály vezetőjének.
46. Az ORFK Főügyelet magasabb készenlétbe helyezése esetén és minősített időszakban az 5. számú mellékletben felsorolt eseményeket soron kívül szóban, külön utasításra írásban jelenti:
a) az országos rendőrfőkapitánynak és a bűnügyi főigazgatónak (a bűnügyi főigazgató akadályoztatása esetén a helyettesítésre kijelölt személynek),
b) az Ügyeleti Osztály vezetőjének,
c) az a)-b) pontokban megjelölt vezetők által meghatározott személyeknek, szerveknek.
47. Az ORFK Főügyelete közvetlenül, a KR, a KÖE és az NNI főügyelete pedig az ORFK Főügyeletén keresztül a BM Ügyeleti Osztályt és a Nemzeti Védelmi Szolgálat területileg illetékes vezetőjét, illetve beosztottját, a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság és az RRI ügyelete pedig a Nemzeti Védelmi Szolgálat helyi munkatársát szóban, azonnal tájékoztatja:
a) a rendőri jelleg színlelésével elkövetett bűncselekményekről;
b) a 3. számú melléklet 32. N., 32. O., 32. P., 71., 73., 76., 77. és 82. pontjaiban meghatározott eseményekről;
c) a 3. számú melléklet 68. és 69. pontjaiban meghatározott eseményekről, kivéve a rendőrnek állatra, tárgyra leadott, illetve figyelmeztető lövéséről;
d) a 3. számú melléklet 97. pontjában meghatározott eseményekről, kivéve a szerv objektumának károsodását.
48. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok, a KR, az RRI, a KÖE és az NNI ügyeleteinek magasabb készenlétbe helyezése esetén és minősített időszakban 20.00 órai eseményzárással 22.00 óráig kötelesek ügyeleteik útján az 5. számú melléklet alapján összefoglaló jelentést tenni az ORFK Főügyelet részére.
49. Az ORFK Főügyelet magasabb készenlétbe helyezése esetén és minősített időszakban 20.00 órai eseményzárással naponta 23.00 óráig – a békeidőszaki jelentési kötelezettségen túl – köteles összefoglaló jelentést készíteni az 5. számú melléklet alapján és azt a BM Ügyeleti Osztálynak felterjeszteni.
50. A 3. számú melléklet 30., 32., 65., 67., 68., 69., 70., 87. és a 89. pontjaiban meghatározott valamennyi eseményről, illetve a 62. pontban meghatározott eseményről – ha az katonai légi járművet érint – a szerv vezetője 5 munkanapon belül köteles az értékelő jelentést az eseménnyel kapcsolatosan, állásfoglalás céljából az illetékes megyei közrendvédelmi, közlekedésrendészeti vagy határrendészeti osztály vezetőjének, Budapesten a budapesti rendőrfőkapitány illetékes szakmai helyettesének, illetve a KR parancsnoka szakmai helyettesének, az NNI igazgató-helyettesének és a KÖE hivatalvezetőjének felterjeszteni.
51. A 50. pont szerint felterjesztett és az állásfoglalással kiegészített jelentést további 3 munkanapon belül az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közrendvédelmi Főosztálya vezetőjének, valamint a 3. számú melléklet 62. pontjában meghatározott eseményről – amennyiben az katonai légi járművet érint – az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közlekedésrendészeti Főosztálya vezetőjének, a 3. számú melléklet 32. pontjában meghatározott, őrzött szálláson bekövetkezett rendkívüli eseményről a fentiek figyelembevételével az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztálya vezetőjének kell megküldeni, akik szakmai revízió keretében azt megvizsgálják, értékelik, szükség esetén azzal kapcsolatosan intézkedést kezdeményeznek.
52. Az értékelő jelentés tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza. Amennyiben az ügyész számára készített értesítés, illetve az eljáró hatóság vezetőjéhez előterjesztett tájékoztató jelentés a 6. számú mellékletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelel, a jelentési kötelezettség ezen iratok másolatának felhasználásával is teljesíthető.
53. A 3. számú melléklet 45. E. pontjában rögzített, megtévesztéssel, a sértett figyelmének elterelésével gépjárműben elhelyezett, vagy ott lévő tárgy, értéktárgy vagy pénz eltulajdonításának célzatával elkövetett lopásról (ún. trükkös lopás) az általános jelentéskötelezettségen felül – annak teljesítését követően haladéktalanul – e-mailben (az ügyeleti szervek ún. funkcionális elektronikus e-mail címére továbbított levélben megjelenítve a bűncselekmény kapcsán keletkezett összes adatot), a Rendőrség által alkalmazott GroupWise levelezőrendszer használatával az alábbiak szerint kell a tájékoztatási kötelezettséget teljesíteni:
a) az elkövetés helye szerinti szerv (rendőrkapitányság) ügyelete a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság ügyeletét és a megye (főváros) területén lévő rendőrkapitányságok, határrendészeti kirendeltségek, illetve a feltételezett menekülési útvonallal érintett megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok, rendőrkapitányságok, határrendészeti kirendeltségek ügyeleteit;
b) a bejelentés helye szerinti szerv (rendőrkapitányság) ügyelete az elkövetés helye szerinti megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság és a feltételezett menekülési útvonallal érintett megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok ügyeleteit;
c) az a) és b) alpontban az elkövetés helye szerinti megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság ügyelete az ORFK Főügyeletét.
54. Állam elleni bűncselekmény, állami vezetők elleni támadás, terrortámadás, katasztrófahelyzet, légi jármű hatalomba kerítése, halálos tömegszerencsétlenség, veszélyes bűnöző vagy fogvatartott menekülése, szökése, intézkedő rendőr elleni súlyos támadás, rendőr lőfegyverhasználata esetén az illetékes rendőrkapitányság vagy határrendészeti kirendeltség ügyelete az általános jelentési kötelezettségen felül a GroupWise levelezőrendszer alkalmazásával e-mailben tájékoztatja a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság, a megye (főváros) területén lévő rendőrkapitányságok és határrendészeti kirendeltségek ügyeleteit.
55. A területileg illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság ügyelete a 54. pontban megjelölt eseményekről a jelentési kötelezettség teljesítését követően szintén e-mailben tájékoztatja az ORFK, a KÖE, az NNI, a KR és az RRI ügyeleteit és az érintett többi megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság ügyeleteit. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság ügyelete a megkapott üzenetet a területén működő rendőrkapitányságoknak és határrendészeti kirendeltségeknek küldi tovább.
56. Az 55. pont alapján veszélyes bűnöző vagy fogvatartott menekülése, szökése esetén a szomszédos, illetve a menekülés útvonalával érintett megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok, rendőrkapitányságok és határrendészeti kirendeltségek ügyeletei az egyéb hírforgalmi eszközök igénybevételén túl e-mailben kölcsönösen és folyamatosan tájékoztatják egymást, koordinálják az intézkedéseket.
57. Az 53-56. pontban foglaltak szerint e-mailben küldött információk késedelem nélküli fogadása érdekében a levelezőrendszer riasztási paramétereit úgy kell beállítani, hogy az ügyeletek által küldött üzenet megérkezésekor figyelmeztető jelzés jelenjen meg az e-mailt fogadó számítógépen. Ennek beállításáról minden szerv rendszergazdája késedelem nélkül köteles intézkedni.
VIII. ORFK Főügyelet együttműködési megállapodásból adódó feladatai
58. Az ORFK Főügyelet a 3. számú melléklet 5., 6., 60. A., 60. C., 61., 62., 64., 65. (bekövetkezése esetén) 13., 17., 25., 26., 42., 43., 90., 93., 94., 95. A. és B. pontjaiban meghatározott eseményekről, információkról a szükséges mértékben (veszélyhelyzet jellege, keletkezésének időpontja, helye és a várható következménye) haladéktalanul tájékoztatja a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (a továbbiakban: RSOE) Diszpécserszolgálatát (navinfo@rsoe.hursoe.hu~, http://www.rsoe.hu; 1143 Budapest, Mogyoródi út 43., tel.: 469-4164, 06-20-202-7763, fax.: 469-4167).
59. A tájékoztatás során fokozott figyelmet kell fordítani annak pontosságára, gyorsaságára, gondoskodni kell a minősített, illetve személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezések betartásáról. A tájékoztatás nem sérthet személyiségi jogokat, adatvédelmi előírásokat és folyamatban lévő eljárásban a nyomozás érdekeit.
60. Az ORFK Főügyelet a 3. számú mellékletben fel nem sorolt, de a közvélemény tájékoztatása és a veszélyhelyzetek megelőzése érdekében számottevő eseményeket köteles figyelemmel kísérni, értékelni, és amennyiben indokolt, arról tájékoztatja az RSOE Diszpécserszolgálatát.
IX. A Rendőrség munkavédelmi- és közegészségügyi-járványügyi főfelügyelője részére történő tájékoztatás rendje
61. Jelen utasítás 2. pontjában rögzített szervek ügyeletei az ORFK Főügyeletének jelentenek a 62. pontban megfogalmazott munkavédelmi események, illetve a 63. pontban meghatározott közegészségügyi-járványügyi (munkaegészségügyi) események bekövetkezése esetén. Az ORFK Főügyelet (minden nap 06.00-21.00 óra között, ezen időponton túl bekövetkezett esemény kapcsán az azt követő munkanapon 06.00 órakor) telefonon tájékoztatja a Rendőrség munkavédelmi vagy közegészségügyi-járványügyi főfelügyelőjét.
62. Munkavédelmi rendkívüli események:
a) a személyi állomány bármely tagját ért súlyos (8 napot meghaladó gyógytartamú) vagy halálos baleset bekövetkezése (függetlenül attól, hogy munkaidőben, szolgálatban vagy szolgálaton kívül következett-e be);
b) egyidejűleg 2 vagy több főt érintő (pl. kiképzési feladatok, gyakorlatok, sportfoglalkozások vagy közúti közlekedési során bekövetkezett) bármely szolgálati- és munkabaleset bekövetkezése;
c) tömeges (3 vagy több főt érintő) szolgálati-, és munkabaleset bekövetkezése;
d) a személyi állomány bármely tagjának öngyilkossága vagy öngyilkossági kísérlete (függetlenül attól, hogy munkaidőben vagy munkaidőn kívül szolgálati helyen vagy otthonában következett-e be);
e) előállított, őrizetes, egyéb fogvatartott bármely okból történő balesete, súlyos sérülése, elhalálozása (pl. fogvatartott öngyilkossága);
f) lőfegyverrel és annak használatával összefüggő bármely esemény (pl. nem szándékosan bekövetkezett lövés, emberre, állatra, tárgyra leadott célzott lövés), függetlenül attól, hogy bekövetkezett-e sérülés;
g) hivatalos személy elleni erőszak, függetlenül attól, hogy bekövetkezett-e sérülés;
h) bármely rendkívüli vagy különleges esemény bekövetkezése, amikor a személyi állomány tagjának egészségbiztonsága veszélybe kerülhet vagy sérül (pl. természeti, ipari katasztrófa, veszélyes árut szállító jármű balesete, terrorcselekmény, robbantás), vagy az esemény miatt a közvélemény fokozott érdeklődésére lehet számítani (pl. rendőr sérelmére elkövetett egészségkárosodással járó jogsértések, tömegoszlatások).
63. Közegészségügyi-járványügyi (munkaegészségügyi) események:
a) a személyi állomány körében előforduló, a fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló 39/2007. (OT 29.) ORFK utasítás 1. számú melléklete I. fejezetének 6. pontjában meghatározottak szerint és a II. fejezetében feltüntetett fertőző megbetegedések vagy annak gyanúja;
b) a személyi állomány körében előforduló, kettő vagy több főt érintő ételfertőzés, ételmérgezés;
c) tömeges ételfertőzés, ételmérgezés, függetlenül a bekövetkezés helyétől;
d) rendőrségi fogdákban, előállító helyiségekben, vagy őrzött szálláshelyeken bekövetkezett bármely rendkívüli járványügyi esemény, függetlenül attól, hogy a személyi állomány tagját, vagy a fogvatartottakat érinti-e (pl. tetvesség, rühesség, HIV, Hepatitis-B, vagy HCV fertőzött fogvatartott befogadása);
e) bármely rendkívüli közegészségügyi-járványügyi esemény során, amikor a személyi állomány tagjának egészségbiztonsága veszélybe kerülhet vagy sérül (pl. kábítószeres előállított tűjével történő sérülés, szúrás bekövetkezésekor, Hepatitis fertőzött vérével történő közvetlen érintkezés, külföldről származó ún. trópusi fertőzések esetén stb.), vagy az esemény miatt a közvélemény fokozott érdeklődésére lehet számítani.
X. Vegyes és záró rendelkezések
64. Az állandó ügyeleti szolgálatot működtető szervek vezetői – kivéve az őrzött szállás és objektumbiztonsági szolgálatok vezetőit – ezen utasítás alapján, külön intézkedésben határozhatják meg a végrehajtáshoz szükséges részletes szabályokat.
65. A schengeni külső határszakasszal rendelkező megyei rendőr-főkapitányságok vezetőinek – kivételt képeznek ez alól azok a rendőr-főkapitányságok, amelyek területén lévő határrendészeti kirendeltségek összevonásra kerülnek az illetékes rendőrkapitánysággal – állománytábla módosítással kell intézkedniük a határrendészeti kirendeltségeken megfelelő számú ügyeletesi státusz létrehozására.
66. A KÖE parancsnoka, az NNI igazgatója, a KR parancsnoka, az RRI igazgatója és a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányok a 64. pont szerint kiadott intézkedést tájékoztatás céljából az Ügyeleti Osztály vezetőjének megküldik.
67. Az Ügyeleti Osztály vezetője az NTJ tartalmát az aktuális hírigényeknek, valamint a mindenkori közbiztonsági, bűnügyi és határrendészeti helyzetnek megfelelően, az ORFK főigazgatóival egyetértésben határozza meg, illetve módosítja.
68. Az Ügyeleti Osztály vezetője az ORFK főigazgatói információs igényeinek megfelelően, az előírt jelentési kötelezettségen túlmenően, a kialakult közbiztonsági, bűnügyi és határrendészeti helyzet függvényében – átmeneti jelleggel – a szakirányítása alá tartozó ügyeletek részére egyéb konkrét jelentési kötelezettséget határozhat meg.
69. Az ORFK bűnügyi és rendészeti főigazgatója, valamint az NNI igazgatója tájékoztatja az Ügyeleti Osztály vezetőjét az általuk szervezett olyan akciókról, amelyekbe az ORFK Főügyeletét döntésük alapján indokolt bevonni.
70. Az ORFK és az egyes feladatokban érintett társszervek ügyeleteinek együttműködése külön együttes normák és együttműködési megállapodások szerint történik.
71. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok a minősített adatok védelmére figyelemmel – együttműködés keretében – határozzák meg a rendkívüli eseményekkel összefüggő intézkedések megtételében érintett szervekkel a kölcsönös tájékoztatás rendjét.
72. A Rendőrség ügyeleti szolgálatai ellátják a minősített időszakra vonatkozó riasztási, értesítési, készültségbe helyezési és tájékoztatási feladatokat az ilyen helyzetekre kidolgozott tervek szerint.
73. Az Ügyeleti Osztály vezetője intézkedik a 3. számú mellékletben meghatározott eseménykódok alapján a számítógépes adatállományok központi karbantartására.
74. Az utasítás 35. pontja szerint korlátozott adattartalommal elkészített és közzétett NTJ-k egy hónapra visszamenőleg történő archiválásáról és visszakeresési lehetőségének megteremtéséről az ORFK gazdasági főigazgatója gondoskodik.
75. Az utasítás 2011. január 1-jén lép hatályba. Az utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti a Rendőrség ügyeleti szolgálata és a közreműködésével teljesítendő jelentési és tájékoztatási kötelezettség ideiglenes szabályozásáról szóló 41/2010. (OT 23.) ORFK utasítás.
1. számú melléklet az 53/2010. (OT 31.) ORFK utasításhoz
Az ORFK Főügyelet a kiemelt rendkívüli események közül jelen mellékletben felsoroltakat soron kívül szóban jelenti:
a) az országos rendőrfőkapitánynak, illetve
b) szakmai helyettesének,
c) az ORFK Szóvivői Iroda ügyeletesének,
d) az a)-b) pontban megjelölt vezetők által egyedileg meghatározott személynek, vagy szervnek, illetve az Ügyeleti Osztály vezetőjének.
Az ország biztonságát vagy a közrendet súlyosan befolyásoló események közül
1. Idegen hatalomnak a Magyar Köztársaság alkotmányos rendje, függetlensége, területi sérthetetlensége elleni fegyveres támadását, vagy annak közvetlen veszélyére utaló cselekményét.
2. A szomszédos országokban kirobbant háborúval, fegyveres konfliktussal kapcsolatos, a Magyar Köztársaság államhatárának, vagy légterének közvetett veszélyeztetettségére utaló cselekményét.
3. Az állam és emberiség elleni bűncselekményeket.
4. Az ország határán történt provokációt, fegyveres vagy egyéb erőszakos területsértést, az erőszakos, fegyveres vagy tömeges tiltott határátlépést, az idegen légi járművek szándékos, engedély nélküli berepülését.
5. A határforgalom jelentős korlátozását, akadályozását vagy szüneteltetését.
6. A több településre kiterjedő, illetve különösen nagy kárt okozó, emberéletet követelő elemi csapást, tűzesetet, ipari katasztrófát, tömegszerencsétlenséget, súlyos közlekedési és más balesetet, valamint azok nagy valószínűséggel történő bekövetkezésének veszélyére utaló eseményeket.
7. A veszélyes, járványos, tömeges megbetegedést.
8. A be nem jelentett, vagy megtiltott, illetve rendőri beavatkozást igénylő tömegdemonstrációt, rendőri csapaterő igénybevételét szükségessé tevő tömeges rendzavarást.
A politikailag jelentős hatással bíró események közül
9. Fontos állami beosztású vezetővel, közéleti személyiséggel, magas szintű delegációval kapcsolatos rendkívüli eseményt.
10. Valamely nép, faj, vagy felekezet ellen gyűlölet szítására alkalmas, nagy nyilvánosság előtt elkövetett cselekményt.
11. Az államhatalmi, közigazgatási, fegyveres erők és rendészeti szervek objektumaival, valamint a pártok és társadalmi szervezetek helyiségeivel kapcsolatos kiemelt rendkívüli eseményeket.
12. A 3. számú mellékletben fel nem sorolt, de politikailag kiemelt esemény, amely a közvélemény és a média figyelmét felkeltheti.
Személy elleni bűncselekmények közül
13. A lőfegyverrel elkövetett szándékos emberölést vagy annak kísérletét, ha az személyi sérülést okozott.
14. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetetést, ha több személy meghalt, illetve a cselekmény tömegszerencsétlenséget idézett elő.
Közlekedési bűncselekmények és események közül
15. Közlekedési baleset okozását, ha több személy meghalt, illetve amennyiben halálos tömegszerencsétlenséget idézett elő.
Az államigazgatás, igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények közül
16. A választás, népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekménynek a választás időszaka alatt megvalósuló súlyosabb esetét.
17. Hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy elleni erőszakot, ha az halált okozott, vagy ha fegyveresen, illetve felfegyverkezve követték el és súlyos sérülést okozott, vagy a támadás elhárítására lőfegyvert használtak.
18. Visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, valamint visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal amennyiben azt súlyos hátrányt okozva, vagy illetéktelen külföldi személy részére hozzáférhetővé téve követik el.
19. A fogolyszökést és fogolyzendülést.
Közrend elleni bűncselekmények közül
20. Közveszélyokozást, közérdekű üzem működésének megzavarását, amennyiben azt különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozva követik el.
21. Terrorcselekményt, légi jármű hatalomba kerítését, illetve ezek kísérletét, vagy előkészületét.
22. Fegyver, lőszer, robbanóanyag, az emberi élet kioltására, illetve egészségének károsítására alkalmas mennyiségű, vagy veszélyességű radioaktív vagy nukleáris, illetve mérgező anyag eltűnését, illetéktelen kézbe jutását.
Vagyon elleni bűncselekmények közül
23. Betörést, ha pénzintézet sérelmére legalább különösen nagy értékre követték el.
24. Rablást, ha pénzintézet, illetve pénzfeladást végző személy vagy pénzszállítást végző jármű, illetőleg vezetője, kísérője ellen fegyveresen vagy felfegyverkezve követték el.
Rendőrség tagjaival kapcsolatos események közül
25. Fegyverhasználatot, amennyiben halált okozott.
26. A rendőr szolgálati feladata teljesítésével összefüggő halálát, öngyilkosságát.
27. Amennyiben bűncselekmény elkövetése miatt a Rendőrség valamely beosztottját őrizetbe vették, előzetes letartóztatásba helyezték.
Egyéb események közül
28. Légi jármű balesetét, amennyiben halálos kimenetelű, ha tömegszerencsétlenséget okozott, vagy ha különösen nagy kár keletkezett.
29. A szökést, zendülést.
30. Közéleti személy öngyilkosságát vagy rendkívüli halálát.
31. Minden olyan esemény, amely a közvélemény, illetve a média figyelmét felkeltheti.
2. számú melléklet az 53/2010. (OT 31.) ORFK utasításhoz
A MONITORING II. elrendelésének típusszövege
„A Kormány 3379/1991. határozatának IV. pontja alapján elrendelésre került a MONITORING rendszer teljes/részleges alkalmazása az alábbi céllal …………………………………………………………………………………………………………………………………………….
A rendszer működő képességét és a meghatározott információkat ………………………………………………………………………………….. értékelő csoportjához (HM: …………….., BM: …………….., telefax: ………….. számon, GW: ……………………., MARATON: ……………… címen, az összeköttetés megszakadása esetén futár útján kell jelenteni, illetve továbbítani.
Elrendelésre jogosult megnevezése: …………………………………………………………………………………………
Értesítést adta: ……………………………………………………………………………………………………………………..”
3. számú melléklet az 53/2010. (OT 31.) ORFK utasításhoz
A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok, a KR, az RRI, a KÖE és az NNI vezetői – a szerv ügyelete útján – jelen mellékletben felsorolt bűncselekményeket, eseményeket, információkat kötelesek jelenteni az ORFK Főügyeletnek az utasításban foglaltak alapján.
AZ ORSZÁG BIZTONSÁGÁT VAGY KÖZRENDJÉT SÚLYOSAN VESZÉLYEZTETŐ ESEMÉNYEK
1. Az állam elleni bűncselekményeket, azok kísérletét, előkészületét, továbbá, ahol a törvény büntetni rendeli, ezen bűncselekmények feljelentésének elmulasztását [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) X. fejezet], valamint idegen hatalomnak a Magyar Köztársaság alkotmányos rendje, függetlensége, területi sérthetetlensége elleni fegyveres támadás vagy annak közvetlen veszélyére utaló cselekményt.
01 „K” Állam elleni bűncselekmény
2. Az emberiség elleni bűncselekményeket (Btk. XI. fejezet).
02 „K” Emberiség elleni bűncselekmény
3. Szomszédos és az európai uniós országokban kirobbant háborúval, fegyveres konfliktussal kapcsolatos, a Magyar Köztársaság határának vagy légterének közvetett veszélyeztetettségére utaló eseményt, környezetszennyezés, sugárzó és radioaktív anyaggal kapcsolatos eseményt, valamint ezek nagy valószínűséggel történő bekövetkezésének veszélyére utaló eseményt, amennyiben az a Magyar Köztársaság biztonságát súlyosan veszélyezteti vagy veszélyeztetheti.
03 „K” MK biztonságát súlyosan veszélyeztető vagy arra utaló esemény
4. A légi, vasúti, vízi, közúti, tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítését, illetve annak előkészületét és kísérletét (Btk. 262. §).
04 „K” Légi- és egyéb jármű hatalomba kerítése (kísérlete, előkészülete)
5. Terrorcselekmény elkövetését, előkészületét, kísérletét, vagy ezen cselekmények feljelentésének elmulasztását (Btk. 261. §).
05 „K” Terrorcselekmény (kísérlet, előkészület, feljelentés elmulasztása)
6. A közveszélyokozást (Btk. 259. §).
06 „K” Közveszélyokozás
6. A. Közveszélyokozás kísérletét, előkészületét.
06 A „R” Közveszélyokozás kísérlete, előkészülete
7. A közérdekű üzem működésének megzavarását (Btk. 260. §).
07 „K” Közérdekű üzem működésének megzavarása
7. A. Közérdekű üzem működésének megzavarása kísérletét.
07 A „R” A közérdekű üzem működésének megzavarásának kísérlete
8. A választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekményt (Btk. 211. §).
08 „K” Választás, népszavazás, népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény
9. Visszaélést szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (Btk. 221. §).
09 „K” Visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal
9. A. Visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal kísérletét.
09 A „R” Visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal kísérlete
10. Visszaélést bizalmas minősítésű adattal (Btk. 222. §).
10 „K” Visszaélés bizalmas minősítésű adattal
10. A. Visszaélés bizalmas minősítésű adattal kísérletét.
10 A „R” Visszaélés bizalmas minősítésű adattal kísérlete
11. Visszaélést korlátozott terjesztésű minősítésű adattal (Btk. 222/A. §).
11 „K” Visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal
11. A. Visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal kísérletét.
11 A „R” Visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal kísérlete
12. Az ország határán történt provokáció, fegyveres vagy egyéb erőszakos területsértés közül:
12. A. Légi járművek szándékos, engedély nélküli berepülését, légtérsértését,
12. B. Erőszakos fegyveres vagy tömeges illegális határátlépést,
12. C. Államhatár, a határfolyók mederviszonyainak jogellenes megváltoztatását.
12 A „K” Légi járművek szándékos, engedély nélküli berepülése, légtérsértés
12 B „K” Erőszakos fegyveres vagy tömeges illegális határátlépés
12 C „K” Államhatár, határfolyók mederviszonyainak jogellenes megváltoztatása
13. Az áruk belföldön, illetve más ország Magyarországgal közös határszakaszain átmenő forgalmának megakadályozására vagy jelentős késleltetésére alkalmas sztrájkot, forgalomlassító demonstrációt, közúti közlekedési blokád megtartását vagy annak előkészületéről szóló információt, a kapcsolódó és a tervezett rendőri intézkedéseket.
13 „K” Sztrájk, forgalomlassító demonstráció, közúti közlekedési blokád megtartása vagy annak előkészülete
14. A lőfegyverrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel elkövetett támadást, függetlenül attól, hogy sérülést okozott-e vagy sem.
14 „K” Lőfegyverrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel elkövetett támadás
15. A közveszéllyel (pl. robbantással) fenyegetést, ha az közterület, nyilvános hely vagy közforgalmi közlekedési eszköz, illetve közigazgatási vagy népképviseleti szerv elhelyezésére szolgáló épület ellen irányul és megalapozottnak minősül (Btk. 270/A. §).
15 „K” Közveszéllyel fenyegetés (megalapozott, illetve meghat. egyéb esetben)
16. Jelentős mennyiségre elkövetett kábítószerrel való visszaélést (Btk. 282. §).
16 „K” Kábítószerrel való visszaélés (ha jelentős mennyiségre követik el)
16. A. Visszaélést kábítószer-prekurzorral (Btk. 283/A. §).
16 A „R” Visszaélés kábítószer-prekurzorral
17. Emberre vagy állatra veszélyes, járványos megbetegedés fellépése, illetve egészséget károsító esetek közül:
17. A. Humán járvány esetén, ha kis területen tömeges – tíz vagy annál több személy – járványos megbetegedés történik, és az illetékes hatóság a megbetegedés színhelyén egészségügyi zárlatot rendel el,
17. B. Állat járvány esetén a telephelyén kívüli körzetre kiterjedő zárlat elrendelésekor,
17. C. Epidémiás, vagy azt meghaladó méretű fertőző megbetegedés váratlan megjelenése esetén,
17. D. Egészséget károsító körülmény tömeges – tíz vagy annál több személyt érintő – bekövetkezése esetén.
17 A „K” Humán járvány esetén, ha egészségügyi zárlatot rendeltek el (10 fő megbetegedés felett)
17 B „K” Állat járvány esetén, zárlat elrendelésekor
17 C „K” Epidémiás, vagy azt meghaladó méretű fertőző megbetegedés esetén
17 D „K” Tíz vagy annál több személyt érintő egészséget károsító körülmény bekövetkezése esetén
18. Haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel történő visszaélés minősített eseteit [Btk. 263/B. § (2) bek., (3) bek.].
18 „R” Haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel történő visszaélés
19. Visszaélést radioaktív anyaggal, nukleáris létesítmény üzemeltetésével, atomenergia alkalmazásával (Btk. 264. §, 264/A. §, 264/B. §).
19 „R” NukleárisRadioaktív anyaggal, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés
20. Visszaélést robbanóanyaggal, robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaéléstt lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §).
20 „R” Robbanóanyaggal, lőszerrel való visszaélés
21. Törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatást (Btk. 268. §).
21 „R” Törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás
22. Közösség elleni izgatást (Btk. 269. §) és a nemzeti jelkép megsértését (Btk. 269/A. §).
22 „R” Közösség elleni izgatás, nemzeti jelkép megsértése
23. Rémhírterjesztés bűntettét (Btk. 270. §).
23 „R” Rémhírterjesztés
24. Önkényuralmi jelképek használatát (Btk. 269/B. §).
24 „R” Önkényuralmi jelképek használata
25. Környezetkárosítást (Btk. 280. §).
25 „R” Környezetkárosítás
26. Természetkárosítást (Btk. 281. §).
26 „R” Természetkárosítás
KÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ ESEMÉNYEK
27. A köztársasági elnökkel, az Országgyűlés elnökével, a miniszterelnökkel, a Legfelsőbb Bíróság elnökével, az Alkotmánybíróság elnökével vagy tagjával, az Állami Számvevőszék elnökével, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, a legfőbb ügyésszel, országgyűlési biztossal, országgyűlési képviselővel, miniszterrel, államtitkárral, helyettes államtitkárral, főpolgármesterrel, polgármesterrel, európai parlamenti képviselővel, parlamenti párt vezetőjével és frakcióvezetőjével, országos társadalmi, politikai szervezetek vezetőivel, az egyházak országos vezetőivel, a megyei közgyűlések elnökeivel, diplomáciai mentességet élvező személlyel, nagyobb létszámú, előre be nem jelentett katonai csoport beutazásával, hivatalos külföldi delegáció tagjával, mindezek lakóhelyével, munkahelyével, közlekedésével, az általuk vezetett szervek épületével, illetve e személyek közvetlen hozzátartozójával kapcsolatos, jelen mellékletben fel nem sorolt egyéb rendkívüli eseményt, személyükkel kapcsolatos bűncselekményt, annak kísérletét, előkészületét, közlekedési (közúti, légi, vízi, vasúti) balesetét, lakásuk elleni támadást, lakásukban történt tűzesetet.
27 „K” Kiemelt szintű vezetőkkel kapcsolatos esemény
28. A TEK vagy a Köztársasági Őrezred által biztosított hazai és hazánkba érkező külföldi személy biztonságát veszélyeztető cselekményt, vagy tevékenységüket zavaró, akadályozó eseményt.
28 „K” A TEK vagy a Köztársasági Őrezred által biztosított személy biztonságát veszélyeztető cselekmény, akadályozó esemény
29. Az Országgyűlés és Hivatala, a közigazgatási és önkormányzati szervek, a kormányhivatalok, a bíróságok, az ügyészségek, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, az országgyűlési biztosok, a Magyar Honvédség, a politikai-, egyházi- és társadalmi szervezetek épületei, helyiségei sérelmére hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett bűncselekményt, az épületeikben, helyiségeikkel kapcsolatos, jelen fejezetben fel nem sorolt egyéb rendkívüli eseményt.
29 „K” Kiemelt, hivatali épületekkel kapcsolatos esemény
30. Közfeladatot ellátó személy elleni erőszakot, ha azt felfegyverkezve követték el, az esemény során életveszélyes vagy halálos sérülés történt, avagy a támadás elhárítására lőfegyvert használtak [Btk. 230. § (2) bek.].
30 „K” Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak minősített esetei
31. A büntetés-végrehajtási intézetben bekövetkezett rendkívüli események közül:
31. A. Fogolyszökést (Btk. 245. §),
31. B. Fogolyzendülés (Btk. 246. §).
31 A „K” Fogolyszökés
31 B „K” Fogolyzendülés
32. Katonai és rendészeti objektumok, rendőrségi fogdák, továbbá a befogadó állomások, közösségi szállások és idegenrendészeti fogdák, egyházi vagy civil emberi jogi szervezetek által fenntartott szállás (a továbbiakban együtt: Objektumok) rendjének súlyosabb megzavarása közül:
32. A. Terrorcselekményt,
32. B. Csoportos rendzavarást,
32. C. Halálos kimenetelű balesetet, öngyilkosságot,
32. D. Szándékos egészségkárosítást,
32. E. Szökést és annak kísérletét,
32. F. Az étkezés csoportos megtagadását,
32. G. Csoportos ellenszegülést,
32. H. Öngyilkossági kísérletet,
32. I. Törvénysértő bánásmódot,
32. J. Fertőzést,
32. K. Ételmérgezést,
32. L. Haláleset bekövetkezését,
32. M. Az Objektumokban bekövetkezett verekedést, elhelyezettek közti konfliktust,
32. N. Az Objektumokban bekövetkezett fogva tartottakkal való összejátszást,
32. O. Az Objektumokban bekövetkezett engedély nélküli levél, üzenet közvetítését,
32. P. Az Objektumokban bekövetkezett jogtalan előny elfogadását,
32. Q. Az Objektumokban bekövetkezett kényszerítő eszközök jogtalan használatát,
32. R. Az Objektumokban bekövetkezett balesetet,
32. S. Az Objektumokban bekövetkezett karantén elrendelését,
32. T. Objektumba, vagy Objektumból történő kísérés során a szállító jármű üzemképtelenné válását.
32 A „K” Terrorcselekmény
32 B „K” Csoportos rendzavarás
32 C „K” Halálos kimenetelű balesetet, öngyilkosság
32 D „K” Szándékos egészségkárosítás
32 E „K” Szökést és annak kísérlete
32 F „K” Az étkezés csoportos megtagadása
32 G „K” Csoportos ellenszegülés
32 H „K” Öngyilkossági kísérlet
32 I „K” Törvénysértő bánásmód
32 J „K” Fertőzés
32 K „K” Ételmérgezés
32 L „K” Haláleset bekövetkezése
32 M „R” Az Objektumokban bekövetkezett verekedést, elhelyezettek közti konfliktus
32 N „R” Az Objektumokban bekövetkezett fogva tartottakkal való összejátszás
32 O „R” Az Objektumokban bekövetkezett engedély nélküli levél, üzenet közvetítése
32 P „R” Az Objektumokban bekövetkezett jogtalan előny elfogadása
32 Q „R” Az Objektumokban bekövetkezett kényszerítő eszközök jogtalan használata
32 R „R” Az Objektumokban bekövetkezett baleset
32 S „R” Az Objektumokban bekövetkezett karantén elrendelése
32 T „R” Objektumba vagy Objektumból történő kísérés során a szállító jármű üzemképtelenné válása
SZEMÉLY- ÉS VAGYONBIZTONSÁGOT, VALAMINT A NEMZETI VAGYONT ÉRINTŐ ESEMÉNYEK
33. Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények közül:
33. A. Emberölést (Btk. 166. §),
33. B. Emberölés minősített eseteit [(Btk. 166. § (2) bek.],
33. C. Emberölés kísérletét.
33 A „K” Emberölés
33 B „K” Emberölés minősített esetei
33 C „R” Emberölés kísérlete
34. Halált okozó testi sértést [Btk. 170. § (6) bek.] függetlenül attól, hogy az elkövető ismert, vagy ismeretlen.
34 „K” Halált okozó testi sértés
34. A. Életveszélyt okozó testi sértést [Btk. 170. § (6) bekezdés.].
34 A „R” Életveszélyt okozó testi sértés
35. Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést [Btk. 171. § (2) bek. b) pont].
35 „K” Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
36. Emberrablást (Btk. 175/A. §).
36 „K” Emberrablás
37. Emberkereskedelmet (Btk. 175/B. §).
37 „K” Emberkereskedelem
38. Garázdaság bűntettének minősített eseteeseteit [Btk. 271. § (2) bek., (3) bek.].
38. A. Garázdaság megszüntetése rendőri csapaterő igénybevételével történt.
38 „K” Garázdaság minősített esetei
38 A „K” Garázdaság megszüntetése rendőri csapaterő igénybevételével történt
39. Rendbontást (Btk. 271/A. §), ha azt a köznyugalmat súlyosan megzavarva követik el, vagy a rendbontás megszüntetése rendőri csapaterő igénybevételével történt.
39 „K” Rendbontás (köznyugalmat súlyosan megzavarva, megszüntetése rendőri csapaterő igénybevételével)
40. Az erőszakos közösülés minősített eseteit [Btk. 197. § (2) bek., (3) bek.].
40. A. Az erőszakos közösülés bűncselekmény alapesetét feltűnően durva, erőszakos módon, útonálló jelleggel követik el.
40 „K” Erőszakos közösülés minősített esetei
40 A „R” Erőszakos közösülés alapesetét feltűnően durva, erőszakos módon, útonálló jelleggel követik el
41. A szemérem elleni erőszak minősített eseteit [Btk. 198. § (2) bek., (3) bek.].
41. A. A szemérem elleni erőszak bűncselekmény alapesetét feltűnően durva, erőszakos módon, útonálló jelleggel követik el.
41 „K” Szemérem elleni erőszak minősített esetei
41 A „R” Szemérem elleni erőszak alapesetét feltűnően durva, erőszakos módon, útonálló jelleggel követik el
42. Mesterségesen előállított vegyi, illetve biológiai anyaggal (pl. anthrax) történt szándékos fertőzés gyanúját, illetőleg gyanús küldeménnyel kapcsolatos eseményt, amennyiben az megalapozottnak minősül.
42 „K” Mesterségesen előállított vegyi, illetve biológiai anyaggal, gyanús küldeménnyel kapcsolatos esemény
43. Az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos cselekményt, ezek közvetlen veszélyét, a nagy anyagi kárt okozó, emberéletet követelő elemi csapást, nagyobb tűzesetet, ipari vagy természeti katasztrófát, tömegszerencsétlenséget, valamint ezek nagy valószínűséggel történő bekövetkezésének veszélyére utaló eseményt.
43 „K” Elemi csapás, természeti katasztrófa, tömegszerencsétlenség
44. Az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát vagy a környezetet veszélyeztető természeti vagy civilizációs eredetű katasztrófák közül:
44. A. A környezet veszélyes hulladékkal való súlyos szennyezése, veszélyes hulladék jogellenes elhelyezését,
44. B. Radioaktív anyag szabadba jutását,
44. C. Lakosságot érintő árvíz- és belvízvédekezést,
44. D. Rendkívüli időjárási körülmények, hőségriadó alkalmával bevezetett
rendszabályokat, az elvégzett feladatokat,
44. E. Régión belül egyidejűleg járhatatlan vasútvonal, főút, valamint legalább öt mellékút, mely a lakosság alapvető életvitelét jelentősen korlátozza,
44. F. Lakosságvédelmi intézkedést igénylő jelentős események (kitelepítés, kimenekítés, energiaellátás- és közműzavarok, stb.).
44 A „K” Veszélyes hulladékkal való súlyos szennyezése, veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése
44 B „K” Radioaktív anyag szabadba jutása
44 C „K” Lakosságot érintő árvíz- és belvízvédekezés
44 D „K” Bevezetett rendszabályok rendkívüli időjárási körülmények esetén, elvégzett feladatok
44 E „K” Régión belül egyidejűleg járhatatlan vasútvonal, főút, öt mellékút, amely a lakosság életvitelét jelentősen korlátozza
44 F „K” Lakosságvédelmi intézkedést igénylő jelentős esemény
45. A vagyon elleni bűncselekmények közül:
45. A. Lopás bűntettét [Btk. 316. § (7) bek. a) pont] ha azt különösen jelentős értékre követik el,;
45. B. Lopás bűntettét pénzintézetek sérelmére dolog elleni erőszakkal követik el;,
45. C. Lopás bűntettét egyházi szervezet, templom, múzeum, vagy gyűjtemény sérelmére muzeális tárgy megszerzése céljából követték el, vagy vallási meggyőződést, emberi méltóságot sért,;
45. D. Lopás bűntettének elkövetése során lőfegyvert, lőszert, robbanóanyagot, robbantószert, sugárzó, mérgező anyagot, kábítószert tulajdonítottak el,;
45. E. Lopás bűntettének elkövetését (elsősorban autópályákon, főutakon) megtévesztéssel, a sértett figyelmének elterelésével gépjárműben elhelyezett, vagy ott lévő tárgy, értéktárgy, vagy pénz eltulajdonításának célzatával hajtják végre.
45. F. Lopás bűntettét különösen nagy értékre követik el.
45 A „K” Lopást különösen jelentős értékre követik el
45 B „K” Lopást pénzintézetek sérelmére dolog elleni erőszakkal követik el
45 C „K” Lopást egyház, múzeum, gyűjtemény sérelmére követik el
45 D „K” Lopással lőfegyvert, lőszert, robbanóanyagot, robbantószert sugárzó, mérgező anyagot, kábítószert tulajdonítottak el
45 E „K” Megtévesztéssel, figyelemeltereléssel, gépjárműben lévő tárgy, pénz, értéktárgy eltulajdonítása (trükkös lopás)
45 F „R” Lopást különösen nagy értékre
46. Sikkasztás bűntettét [Btk. 317. § (7) bek. a) pont] ha azt különösen jelentős értékre követik el;.
46. A. Sikkasztás bűntettét különösen nagy értékre.
46 „K” Sikkasztás bűntettét, ha azt különösen jelentős értékre követik el
46 A „R” Sikkasztás bűntettét különösen nagy értékre követik el
47. Csalás bűntettét [Btk. 318. § (7) bek. a) pont], ha az különösen jelentős kárt okoz.
47. A. Csalás bűntettét különösen nagy kárt okoz.
47 „K” Csalás bűntettét, ha az különösen jelentős kárt okoz
47 A „R” Csalás bűntettét, ha az különösen nagy kárt okoz
48. Hűtlen kezelést [Btk. 319. § (3) bek. d) pont], ha az különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz.
48. A. Hűtlen kezelést, ha az különösen nagy vagyoni hátrányt okoz.
48 „K” Hűtlen kezelést, ha az különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz
48 A „R” Hűtlen kezelést, ha az különösen nagy vagyoni hátrányt okoz
49. Kifosztás bűntett minősített eseteit [Btk. 322. § (2) bek., (3) bek.].
49 „R” Kifosztás bűntett minősített esetei
50. A rablást [Btk. 321. § (3) bek.], ha azt az alábbi körülmények között követték el:
50. A. Rablás vagy kísérlete jelentős értékre [Btk. 321. § (3) bek. b) pont],
50. B. Rablás vagy kísérlete fegyveresen, felfegyverkezve, az élet kioltására alkalmas eszközzel [Btk. 321. § (3) bek. a) pont, (4) bek. a) pont],
50. C. Rablás vagy kísérlete bűnszövetségben, illetve csoportosan [Btk. 321. § (3) bek. c) pont],
50. D. Rablás vagy kísérlete pénzintézet, pénzügyi szervezet sérelmére kárértéktől függetlenül,
50. E. Rablás vagy kísérlete pénzszállítást végző szervezetre vagy pénzfeladást végző személy sérelmére, kárértéktől függetlenül,
50. F. Rablást vagy kísérletét pénzszállító járművek vezetői vagy kísérői ellen követték el kárértéktől függetlenül.
50 A „K” Rablás vagy kísérlete jelentős értékre
50 B „K” Rablás vagy kísérlete fegyveresen, felfegyverkezve, az élet kioltására alkalmas eszközzel
50 C „K” Rablás vagy kísérlete bűnszövetségben, illetve csoportosan
50 D „K” Rablás vagy kísérlete pénzintézet, pénzügyi szervezet sérelmére
50 E „K” Rablás vagy kísérlete pénzszállítást végző szervezetre vagy pénzfeladást végző személy sérelmére
50 F „K” Rablást vagy kísérletét pénzszállító járművek vezetői vagy kísérői ellen
51. Magánlaksértést, amennyiben fegyveresen, vagy felfegyverkezve [Btk. 176. § (2) bek. b) pont, c) pont] követték el, függetlenül attól, hogy sérülést okozott-e vagy sem.
51 „R” Magánlaksértést, amennyiben fegyveresen, vagy felfegyverkezve követték el
52. Tiltott pornográf felvétellel visszaélést (Btk. 204. §).
52 „R” Tiltott pornográf felvétellel visszaélés
53. Visszaélést jövedékkel, legalább jelentős értékre [Btk. 311. § (3) bek. a) pont, (4) bek. a) pont, (5) bek. a) pont].
53 „R” Visszaélés jövedékkel, legalább jelentős értékre
54. Csempészetet, legalább jelentős értékre [Btk. 312. § (3) bek. a) pont, (4) bek. a) pont].
54 „R” Csempészet, legalább jelentős értékre
55. Zsarolás minősített eseteit [Btk. 323. § (2) bek.].
55 „R” Zsarolás minősített esetei
56. Rongálást, ha azzal különösen nagy, vagy különösen jelentős kárt okoztak [Btk. 324. § (5)-(6) bek.].
56 „R” különösen nagy, vagy különösen jelentős kárt okozó rongálás
57. Kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket rongálását vagy megsemmisítését [Btk. 324. § (4) bek. b) pont 1. alpont].
57 „R” Rongálás emlékmű, muzeális tárgy ellen
58. Az orgazdaság bűntettét [Btk. 326. § (5) bek. a), (6) bek. a)], ha azt különösen nagy, vagy különösen jelentős értékre követték el [Btk. 326. § (5) bek. a) pont, (6) bek. a) pont].
58 „R” Orgazdaság (különösen nagy, vagy különösen jelentős értékre)
59. A jármű önkényes elvételének bűntettét, ha azt erőszakkal, avagy az élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követik el [Btk. 327. § (2) bek. a) pont.].
59 „R” Jármű önkényes elvétele, ha azt erőszakkal, avagy az élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követik el
JELENTŐS HÍRTARTALMÚ KÖZLEKEDÉSI ESEMÉNYEK
60. A közúton közlekedő gépjárművek balesetét, ha:
60. A. Halált okozott, vagy halálos tömegszerencsétlenség történt,
60. B. Segítségnyújtás elmulasztása történt, és a sértett meghal,
60. C. Tömeges (10 vagy annál több), egy időben, egy helyen vagy rövid útszakaszon történt az összeütközés, függetlenül a sérültek számától, a sérülés súlyossági fokától, a keletkezett anyagi kár nagyságától, ha az a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyeztette, vagy a forgalomban jelentős zavart okozott,
60. D. Közúton közlekedő gépjárművek balesete tömegszerencsétlenséget okozott.
60 A „K” Baleset halált, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozott
60 B „K” Segítségnyújtás elmulasztása történt, a sértett meghalt
60 C „K” Gépjárművek tömeges ütközése (10 vagy annál több)
60 D „R” Tömegszerencsétlenség történt
61. A vízi jármű balesete, amennyiben:
61. A. Halálos kimenetelű,
61. B. A hajóút elzáródott, a jármű elsüllyedt vagy mozgásképtelenné vált,
61. C. Jelentős környezetszennyezést okozott,
61. D. Vízi jármű balesete tömegszerencsétlenséget okozott .
61 A „K” Vízi jármű halálos balesete
61 B „K” Vízi jármű balesetében a hajóút elzáródott, a jármű elsüllyedt vagy mozgásképtelenné vált
61 C „K” Vízi jármű balesete jelentős környezetszennyezést okozott
61 D „R” Vízi jármű balesete tömegszerencsétlenséget okozott
62. Légi jármű balesetét, kényszerleszállását.
62 „K” Légi jármű balesete, kényszerleszállása (abban az esetben is, ha személyi sérülés nem történt)
63. Ejtőernyős ugrás, léghajózás, sárkányrepülés, siklóernyőzés során történt halálos sérüléssel járó balesetet.
63 „K” Ejtőernyős ugrás, léghajózás, sárkányrepülés, siklóernyőzés során történt halálos sérüléssel járó balesetet
64. A vasúti jármű balesetét, amennyiben:
64. A. Halál, vagy tömegszerencsétlenség történt,
64. B. A vasúti jármű mozgásképtelenné vált vagy a vasúti pályát eltorlaszolja,
64. C. Környezetszennyezést okozott .
64 A „K” Vasúti jármű balesete halált, tömegszerencsétlenséget okozott
64 B „K” Vasúti jármű mozgásképtelenné vált vagy a vasúti pályát eltorlaszolja
64 C „K” Vasúti jármű balesete környezetszennyezést okozott
65. A veszélyes anyagot szállító járművek közlekedési balesetét, amennyiben veszélyhelyzet áll fenn, vagy annak kialakulása várható.
65 „K” Veszélyes anyagot szállító járművek közlekedési balesete
66. A hazánkban ideiglenes jelleggel tartózkodó, vagy átutazó nem magyar rendészeti szerv tagjával, járművével kapcsolatos közlekedési balesetet, annak kimenetelétől függetlenül.
66 „R” Külföldi rendészeti szerv tagját ért baleset
SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY TAGJAIVAL KAPCSOLATOS ESEMÉNYEK
67. A Rendőrség személyi állománya tagjának állatra, tárgyra leadott, illetve figyelmeztető, vagy a nem szándékosan bekövetkezett lövését.
67 „K” Rendőrség személyi állománya tagjának állatra, tárgyra leadott, illetve figyelmeztető, vagy a nem szándékosan bekövetkezett lövése
68. A Rendőrség személyi állománya tagjának és a BM munkatársának lőfegyver használatát (figyelemmel a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 54. §-ára).
68 „K” Rendőrség személyi állománya tagjának és BM munkatársának lőfegyver használata
69. A Rendőrség személyi állománya tagjának és a BM munkatársának üzemi jellegű — lőfegyverrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel, lőszerrel történt — sérüléses balesetét.
69 „K” Rendőrség személyi állománya tagjának és BM munkatársának üzemi jellegű, sérüléses balesete
70. A hivatalos személy elleni erőszakot (Btk. 229. §)
70. A. Katonai objektumok, rendőrségi fogdák, őrzött szállások, előállító helyiségek, befogadó állomások, közösségi szállások és idegenrendészeti fogdák helyiségeiben, valamint azokon kívül őrzéskor és kísérés közben, illetve egyházi vagy civil emberjogi szervezetek által fenntartott szállásokon történt rendőr elleni támadást vagy annak kísérletét.
70 „K” Hivatalos személy elleni erőszak
70 A „R” Hivatalos személy elleni erőszak meghatározott esetekben
71. A szolgálati fegyver, vagy szolgálati lőszer ellopását, elvesztését, megsemmisítését, megsemmisülését.
71 „K” Szolgálati fegyver szolgálati lőszer ellopását, eltűnése
72. A Rendőrség valamely dolgozójának elhalálozásátelhalálozását, illetve a belügyminisztériumi szervek állományában történt elhalálozástt, amennyiben az szolgálati kötelmekkel összefügg.
72 „K” Rendőrségi dolgozó, belügyminisztériumi szervek állománya tagjának szolgálati kötelmekkel összefüggő elhalálozása
73. Rendőrségi dolgozó, a a BM munkatársaának öngyilkosságát vagy annak kísérletét.
73 ”K” Rendőrségi dolgozó, BM munkatárs öngyilkosságát, annak kísérletét
74. A hivatali bűncselekmények közül:
74. A. Kényszervallatást (Btk. 227. §),,
74. B. Jogosulatlan titkos információgyűjtéstt (Btk. 227/A. §),
74. C. Jogellenes fogva tartástt (Btk. 228. §),
74. D. Bántalmazástt hivatalos eljárásban (Btk. 226. §)..
74 A „K” Kényszervallatás
74 B „K” Jogosulatlan titkos információgyűjtés
74 C „K” Jogellenes fogvatartás
74 D „K” Bántalmazás hivatalos eljárásban
75. A katonai bűncselekmények, jelentős hírtartalommal bíró eseményei közül:
75. A. Szökést, külföldre szökéstt (Btk. 343. §),,
75. B. Zendüléstt (Btk. 352. §),
75. C. Parancs iránti engedetlenség bűntettét (Btk. 354. §),,
75. D. Elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszakot (Btk. 355. §),,
75. E. Harckészültség veszélyeztetésének minősített esetétesetét, ha az a szolgálatra különösen nagy hátránnyal jár [Btk. 363. § (2) bek.].
75 A „K” Szökés, külföldre szökés
75 B „K” Zendülés
75 C „R” Parancs iránti engedetlenség
75 D „R” Elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak
75 E „R” Harckészültség veszélyeztetésének minősített esete
76. A Rendőrség valamely dolgozójának, adolgozójának, a BM munkatársánakmunkatársának bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatti őrizetbe vételétvételét, vagy előzetes letartóztatásba helyezéséthelyezését.
76 „K” Rendőrség valamely dolgozóját, BM munkatársat bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatti őrizetbe vették, előzetes letartóztatásba helyezték
77. A A Rendőrség valamely dolgozójának, a a BM munkatársának közlekedési balesetben részessé válásátválását, amennyiben az halált, vagy súlyos sérülést okozott.
77 „K” Rendőrség valamely dolgozója, BM munkatársa részese halált vagy súlyos sérülést okozó közlekedési balesetnek
78. A Rendőrség valamely dolgozója, a BM munkatársa által szolgálati gépjárművel könnyű sérüléssel járó baleset okozását.
78 „R” A Rendőrség valamely dolgozója, a BM munkatársa szolgálati gépjárművel okozója könnyű sérüléssel járó balesetnek
79. A Rendőrség valamely dolgozója, a BM munkatársa által a közúti járművek vezetésére vonatkozó szabályok megszegésével nem közúton baleset okozását, vagy szolgálati gépjárművel könnyű sérüléssel járó balesetben részessé válást, amelyeket azonban a napi közúti közlekedési baleseti statisztikában szerepeltetni nem kell.
79 „R” Rendőrségi dolgozó, BM munkatárs okozója nem közúti balesetnek (statisztikában nem kell szerepeltetni)
80. Rendőri szerveknél (éles és gyakorlat céljából) elrendelt értesítést, riadót az elrendelés idejét, az elrendelő személyét, okát, a berendelt állomány körét, a befejezés időpontját, eredményét, továbbá az elrendelés, riadó alkalmával bekövetkezett rendkívüli eseményeket.
80 „K” Rendőri szervnél elrendelt értesítés, riadó
81. A Terrorelhárítási Központ Műveleti Igazgatóság egységeinek kirendelését, az általuk foganatosított intézkedéseket, illetve az országos vagy területi rendőri szerv bevetési szolgálata veszélyhelyzetet, súlyos bűncselekmény felszámolásában, ön- vagy közveszélyes állapotban lévő személyek elfogásában történő történő tevőleges részvételétrészvételét.
81 „K” TEK kirendelés, intézkedés, bevetési szolgálat tevőleges részvétele
82. Jelen mellékletben felsorolt bűncselekmények elkövetése miatt a Rendőrség valamely dolgozója, a a BM munkatársaa ellen elrendelt elrendelt vizsgálatot.
82 „R” Rendőrség valamely dolgozója, BM munkatárs ellen vizsgálatot rendeltek el
83. A szolgálati igazolvány, szolgálati jelvény ellopását, elvesztését.
83 „R” Szolgálati igazolvány, szolgálati jelvény ellopása, elvesztése
84. A Magyar Köztársaság területén tartózkodó külföldi fegyveres erők, rendészeti szervek tagjai – ide értve a delegációk tagjaiként hazánkba látogatókat is – eltűnését, szökését, valamint az általuk elkövetett bűncselekményt.
84 „R” Külföldi fegyveres erők, rendészeti szervek tagjai eltűnése, szökése, valamint az általuk elkövetett bűncselekmény
85. Más állam katonája (Btk. 122/A. és 122/B. §), illetve rendészeti szervének tagja ellen elkövetett bűncselekményt.
85 „R” Más állam katonája, illetve rendészeti szervének tagja ellen elkövetett bűncselekmény
EGYÉB ESEMÉNYEK
86. A köztársaságiköztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint a védett kormánytagok útvonal biztosítása során a közlekedésüket akadályozó eseményt.
86 „K” Kiemelt vezetők útvonal-biztosításával kapcsolatos esemény
87. A gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvények bejelentését, megtiltását, a, a megtartott rendezvényeket, amennyiben azzal kapcsolatban rendőri intézkedésre került sor, illetve a bejelentésre kötelezett, de be nem jelentett, vagy tiltás ellenére megtartott rendezvényeket::
87. A. Bejelentett rendezvényeket,,
87. B. Megtiltott rendezvényeket,
87. C. Megtartott rendezvényen rendőri intézkedést,,
87. D. Bejelentésre kötelezett, be nem jelentett, vagy tiltás ellenére megtartott rendezvényeket,,
87. E. Egyéb – rendezvénnyel kapcsolatos – eseményt..
87 A „K” Bejelentett rendezvények
87 B „K” Megtiltott rendezvények
87 C „K” Megtartott rendezvényen rendőri intézkedés
87 D „K” Bejelentésre kötelezett, be nem jelentett, vagy tiltás ellenére megtartott rendezvények
87 E „K” Egyéb – rendezvénnyel kapcsolatos – esemény
88. A gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá nem tartozó országos vagy nemzetközi jelentőségű sport, kulturális vagy egyéb rendezvény biztosítását, ha ezzel összefüggésben rendőri intézkedésre került sor.
88 „K” Gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá nem tartozó rendezvényen rendőri intézkedés
89. Munkamegtagadást, munkabeszüntetést vagy sztrájkot, illetve annak előkészületét, ha ezzel összefüggésben rendőri intézkedésre került sor.
89 „K” Munkamegtagadás, munkabeszüntetés vagy sztrájk, illetve azok előkészülete,, ha ezzel összefüggésben rendőri intézkedésre került sor
90. Jelentősebb mennyiségű vagy veszélyességű fegyver, csekély mennyiséget meghaladó lőszer, robbanóanyag, robbantószer, radioaktív sugárzó, vagy mérgező anyag eltűnését, illetéktelenek kezébe jutását, valamint a robbanóanyag, robbantószer, sugárzó, mérgező vagy más anyag, energia, pusztító hatására bekövetkezett balesetet, amennyiben halálos sérülés vagy tömegszerencsétlenség történt, illetve az anyagi kár a 10 millió forintot meghaladja.
90 „K” Veszélyes anyag eltűnése, ezzel kapcsolatos baleset
91. Robbanóanyaggal, robbanószerrel, robbantásra alkalmas vegyi anyaggal elkövetett jogellenes cselekményeket a károkozás vagy a sérülés mértékétől függetlenül.
91 „K” Robbantásos cselekmények
92. A határrendészeti események közül:
92. A. A határforgalom jelentős korlátozását, akadályozását, szüneteltetését, az ellenőrzés rendjének megváltoztatását, visszaállítását,,
92. B. Más ország területén történt és a határforgalom ellenőrzését jelentősen, befolyásoló vagy akadályozó esemény bekövetkezését vagy fennállását (pl.: sztrájk, 1 órát meghaladó várakozás, blokád),),
92. C. Embercsempészést (Btk. 218. §), (akkor is, ha szomszédos állam szerveivel együttműködve, közös ellenőrzés során fedik fel és az eljárást nem magyar hatóság folytatja le),),
92. D. Súlyosabb határrendsértést (átkényszerítés, átlövés, átható robbanás, tűzátterjedés, környezetszennyezés),),
92. E. Beutazási és tartózkodási tilalom megsértésétmegsértését (Btk. 214. §),,
92. F. Jogellenes tartózkodás elősegítésételősegítését (Btk. 214/A. §),,
92. G. Határjelrongálást (Btk.Határjelrongálást (Btk. 220. §),,
92. H. Útiokmány tekintetében elkövetett közokirat-hamisítástt (Btk. 274. §),,
92. I. Visszaéléstt okirattal (Btk. 277. §),,
92. J. Tiltott határátlépéstt, útiokmánnyal kapcsolatos szabálysértéstt (befelé) [az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 22. §],,
92 K. Tiltott határátlépéstt, útiokmánnyal kapcsolatos szabálysértéstt (kifelé) (Korm. rendelet 22. §),,
92. L. Tiltott határátlépéstt, útiokmánnyal kapcsolatos szabálysértést kísérletét (kifelé) (Korm. rendelet 22. §),
92. M. Határjel-hamisítástt és jelrongálástt (Korm. rendelet 24. §)..
92 A „K” Határforgalom jelentős korlátozása, akadályozása,
szüneteltetése, az ellenőrzés rendjének megváltoztatása
92 B „K” Más ország területén történt és a határforgalom ellenőrzését
jelentősen befolyásoló esemény
92 C „K” Embercsempészés
92 D „K” Súlyosabb határrendsértés
92 E „R” Beutazási és tartózkodási tilalom megsértése
92 F „R” Jogellenes tartózkodás elősegítése
92 G „R” Határjelrongálás
92 H „R” Útiokmány tekintetében elkövetett közokirat-hamisítás
92 I „R” Visszaélés okirattal
92 J „R” Tiltott határátlépés – be
92K „R” Tiltott határátlépés – ki
92 L „R” Tiltott határátlépés, útiokmánnyal kapcsolatos szabálysértés kísérlet
92 M „R” Határjel-hamisítás és jelrongálás
93. Üzemi, mezőgazdasági balesetet, amennyiben kettő vagy annál több személy meghalt, avagy tömegszerencsétlenség történt, illetve az anyagi kár a 10 millió forintot meghaladja, avagy halálos bányaszerencsétlenség történt.
93 „K” Üzemi baleset
94. Közveszély okozásnak nem minősülő tűzeset, amennyiben:
94. A. Halálos tömegszerencsétlenség történt, vagy legalább egy ember meghalt, illetve az anyagi kár a 100 millió forintot meghaladja. (Nem kell jelenteni, ha a tűzesetet előidéző ok ágyban dohányzás, és a tűz okozóján kívül más személy nem szenved halálos sérülést),,
94. B. Halálos sérülés, tömegszerencsétlenség történt,,
94. C. Egyéb tűzesetek..
94 A „K” Kiemelt tűzesetek
94 B „R” Tűzesetek
94 C „R” Egyéb tűzesetek
95. Jelentésköteles egyéb eseményeket:
95. A. Kettő, vagy több személy egyazon időben és helyen szenvedett vízbefulladásos balesete,,
95. B. Egyéb vízbefulladásos balesetek,,
95. C. Kihűléses halálesetek (fagyhalál),,
95. D. Eltűnési ügyekben, amennyiben az eltűnés 10. év alatti gyermeket érint, illetve az elsődleges adatok alapján bűncselekmény potenciális áldozataként szóba jöhető kiskorú,,
95. E. Az eltűnt gyermekkorú vagy ön-, és közveszélyes, elmebeteg, illetve vélhetően elmebeteg vagy beteges hajlamú személy csalt el, vitt magával gyermeket vagy fiatalkorút, valamint az eltűnés összes körülményei arra utalnak, hogy az eltűnt személy fokozott veszélyhelyzetben van.
95 A „K” Kettő, vagy több személy egyazon időben és helyen bekövetkezett vízbefulladásos balesete
95 B „R” Egyéb vízbefulladásos balesetek
95 C „R” Kihűléses halálesetek (fagyhalál)
95 D „K” Kiemelt eltűnések
95 E „R” Eltűnések
96. Hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró, nem a rendészeti szerv személyi állományába tartozó személy (köztársaságiköztársasági elnök, Országgyűlés elnöke, miniszterelnök, Legfelsőbb Bíróság elnöke, Alkotmánybíróság elnöke vagy tagja, Állami Számvevőszék elnöke, Magyar Nemzeti Bank elnöke, legfőbblegfőbb ügyész, országgyűlési biztosok, országgyűlési képviselők, európai parlamenti képviselők és vezető tisztségviselői, rendészeti szervvel foglalkozó nemzetközi szervezet megbízott képviselője, miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok, parlamenti pártok vezetői és frakcióvezetői, illetve az ügyészi testület tagjai, felügyeleti ellenőrzési jogkörükben eljárva) megjelenésétmegjelenését a rendészeti szervek objektumaiban.
96 „K” Hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró, nem a rendészeti szerv személyi állományába tartozó személy
97. A BM és szervei objektumaiban, anyagi eszközeiben történt, a közérdekű működést veszélyeztető rendkívüli eseményt, károsodást (betörés, tűz, beomlás stb.)..
97 „K” BM és szervei objektumainak károsodása
98. Vesztegetéstt (Btk. 250-255. §)..
98 „R” Vesztegetés
99. Egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértését (Btk. 174/C. §)..
99 ”R” Egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése
100. A társadalmi és kulturális élet közismert személyeivel kapcsolatos bűncselekményt, közlekedési balesetet, lakásaik elleni támadást, lakásaikban történt tűzesetet, rendkívüli halálukat..
100 „R” Közismert személyekkel kapcsolatos események
101. Diplomáciai mentességet élvező személyek, valamint hivatali helyiségeik, lakásaik elleni támadást, lakásukban történt tűzesetet, a sérelmükre elkövetett bűncselekményt, vagy ezek kísérletét, továbbá a bűncselekmény elkövetésén való tettenérésüket és feltartóztatásukat, a diplomáciai testület tagjainak, vagy járműveinek közlekedési balesetét, ha személyi sérülés történt..
101 „R” Diplomatákkal, épületeikkel kapcsolatos események
102. Diplomaták, külképviseleti szervek tagjai, valamint a más ország állampolgárai által elkövetett súlyosabb provokációt, politikai jellegű bűncselekményt..
102 „R” Provokáció, politikai bűncselekmény
103. A látványos – a közvélemény figyelmét felkeltő módon (pl. önégetés) – tömeg előtt, vagy robbanóanyaggal, robbantószerrel elkövetett öngyilkosságot, továbbá közismert, illetve közéleti személyek öngyilkosságát, rendkívüli halálát (az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv.)..
103 „R” Látványosan elkövetett öngyilkosság, közismert személy öngyilkossága, rendkívüli halála
104. Kábítószer vagy egyéb kóros élvezetre alkalmas szer (pl. gyógyszer, ragasztóanyag) használata következtében bekövetkezett halálesetet..
104 „R” Kóros élvezetre alkalmas szertől bekövetkező haláleset
105. Egyéb jelentős hírtartalmú esemény..
105 „K” Egyéb jelentős hírtartalmú esemény
STATISZTIKAI ADATOK
106. Naponta – a 00.00 órától 24.00 óráig terjedő időszak eseményeit, a 24.00 órai helyzetnek megfelelően – a helyi szerv 01.00 óráig, a területi szerv 02.00 óráig számítógépes hálózaton vagy írásban az alábbiakat jelenti:
a) a nyomozó hatóságok előzetes letartóztatásában, illetve őrizetében lévő fogva tartott személyek számát a fogva tartás, vagy őrizet helyének (rendőrségi fogda, BV Intézet) megjelölésével, illetve őrizetben lévő személyek számát „bűnügyi”, „közbiztonsági” őrizet bontásban. A rendőrségi fogdában és bűnügyi őrizetben fogva tartott személyek számát tovább kell bontani az eljáró hatóság megnevezése szerint. (Rendőrség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Ügyészség);
b) a rendőr-főkapitányság szervei által az elmúlt 24 órában őrizetbe vett, a bíróság által előzetes letartóztatásba helyezett személyek számát összesen, az őrizetbe vételt, vagy előzetes letartóztatásba helyezést az eljárás alapjául szolgáló cselekmények bűncselekmény-csoportok szerinti bontásban;
c) a folyamatban lévő elrendelt házi őrizetek számát megyei bontásban;
d) az elmúlt 24 órában történt személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek számát összesen, illetve megyei bontásban, ebből mennyi volt halálos, és a halálos balesetekben összesen hány ember halt meg, súlyos sérüléses, könnyű sérüléses, illetve anyagi káros balesetet;
e) az elmúlt 24 órában ittas vezetés esetén a helyszínen elvett vezetői engedélyek számát magyar és külföldi elkövető, illetve megyei bontásban is;
f) az elmúlt 24 órában elkövetett kiemelt rablások számát összesen; ebből mennyi volt felderített, illetve fel nem derített, valamint kísérlet megyei bontásban;
g) az elmúlt 24 órában a betöréses lopások számának alakulását megyei és esemény fajtára lebontva, és ismert, ismeretlen, illetve azt további kísérlet, befejezett megjelölésekre lebontva;
h) az elmúlt 24 órában eltulajdonított (önkényesen elvitt) gépjárművek, továbbá a megtalált, felderített gépjárművek, valamint a gépjármű feltörések számát országos és budapesti bontásban;
i) az elmúlt 24 órában a közveszéllyel (robbantással) fenyegetések számát, illetve azokból a megalapozott közveszéllyel (robbantással) fenyegetések számát, iskolák, magánlakás, egyéb intézmény elleni bontásban, továbbá mesterségesen előállított vegyi, vagy biológiai anyaggal (pl. anthrax) történt fertőzés-gyanús, vagy egyéb gyanús küldemények számát;
j) az elmúlt 24 órában a megyei rendőr-főkapitányság illetékességi területén bekövetkezet kihűléses halált, valamint vízbefulladásos halált;
k) az elmúlt 24 órában a rendőrségi ügyeletek által a SIS rendszerből lekérdezett találatok számát és a találatok típusát rendőrkapitánysági és határrendészeti kirendeltségi bontásban;
l) az elmúlt 24 órában külön-külön határszakaszra bontott (horvát szakasz, szerb szakasz, román szakasz, ukrán szakasz, repülőtér, egyéb; pályaudvar, mélységi felderítés) határrendészeti események minősítését (THS, közokirat hamisítás, embercsempészet, külföldiek rendészetével kapcsolatos esemény, stb.), okát (THS, közokirat hamisítás, embercsempészet, BTT, illegális tartózkodás, stb.), elkövetők létszámát, állampolgárságát, elkövetés helyét (zöld határ, átkelő, tranzit, stb.), irányát (be, ki), elkövetés módszerét, egyéb megjegyzést;
m) határátkelőhelyeken történő legalább egy órás várakozások megyei bontásban, határátkelő megnevezése, forgalom jellege (személy/teher), iránya (be/ki), időtartam, várakozási idő (perc);
n) a bejelentett, megtiltott, potenciális kockázatot jelentő demonstrációk számát országosan és Budapesten, a Magyar Köztársaság Kormánya, illetve kormányzati szervei ellen bejelentett és a Rendőrség által tudomásul vett, valamint a Magyar Köztársaság Kormánya, illetve kormányzati szervei ellen megtiltott demonstrációk számát országosan és Budapesten;
o) a rendőri intézkedéseket BRFK és MRFK bontásban, illetve ezek összegét, valamint az RRI és a KR bontásban és az országosan összesített adatokat az elfogások (tettenérés, körözés, ország területén jogellenesen tartózkodás), előállítások (bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy előállítása, vér- vizeletvétel céljából történő előállítás), biztonsági intézkedések, rendőr által kezdeményezett büntetőfeljelentések, pozitív eredményű légalkohol mérések száma, rendőr által kezdeményezett szabálysértési feljelentések (feljelentés kiemelt közlekedési szabálysértés esetén, feljelentés közrend elleni szabálysértés esetén), helyszíni bírsággal sújtott személyek száma, helyszíni bírságok összege tekintetében.
4. számú melléklet az 53/2010. (OT 31.) ORFK utasításhoz
Az ORFK Napi Tájékoztató Jelentés továbbítása
Az ORFK Napi Tájékoztató Jelentést naponta írásban teljes adattartalommal, sorszámozva, zárt borítékban az alábbi vezetőknek kell kézbesíteni:
a) országos rendőrfőkapitány;
b) ORFK bűnügyi főigazgatója;
c) ORFK rendészeti főigazgatója;
d) ORFK Rendészeti Főigazgatóság Ügyeleti és Védelmi Igazgatási Osztály vezetője;
e) budapesti rendőrfőkapitány;
f) BRFK Központi Ügyeleti Főosztály vezetője.
5. számú melléklet az 53/2010. (OT 31.) ORFK utasításhoz
Magasabb készenlétbe helyezés esetén és minősített időszakban az Összesített Készültségbe Helyezési Tervvel rendelkező rendőri szervek az abban meghatározottak szerint teljesítik jelentési kötelezettségüket, illetve soron kívül, folyamatosan jelentik az alábbi eseményeket:
- minősített időszak, illetve ezen belül a meghatározott készenléti fokozat(ok) nyílt vagy fedőneves elrendelését, amennyiben nem az ORFK Főügyelet útján került elrendelésre,
- a mozgósítás fokozatát (részleges, teljes), amennyiben nem az ORFK Főügyelet útján került elrendelésre,
- a különféle riasztási rendszerek végrehajtásának megkezdését (amennyiben nem az ORFK Főügyelet útján került elrendelésre), befejezését minden esetben,
- a hadrafoghatóság szintjét és mértékét,
- a MONITORING rendszer által meghatározott információkat, azok továbbítását,
- a NATO szervekkel történő együttműködés kapcsán jelentkező feladatok megkezdését, végrehajtását,
- a területi, speciális feladatoknak megfelelő együttműködési (Magyar Honvédség, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Alkotmányvédelmi Hivatal, védelmi bizottságok) tevékenységeinek megkezdését, végrehajtását,
- Radiológiai-Biológiai-Vegyi szennyezettség bekövetkezését, területi kiterjedését,
- az agresszív katonai tevékenységre vonatkozó, a Rendőrség tudomására hozott elsődleges információkat,
- a védelmi (kitelepülési) tervek végrehajtásának helyzetét,
- az információs és távközlési rendszerek működésének állapotában bekövetkező súlyos zavarokat.
6. számú melléklet az 53/2010. (OT 31.) ORFK utasításhoz
A felterjesztett értékelő jelentések tartalmi követelményei
KÖZRENDVÉDELMI SZAKTERÜLET
A rendőr sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak esetén
1. A büntetőeljárást kezdeményező rendőri szerv.
2. Az elkövető(k) neve, személyi adatai.
3. Az esemény ideje, helye.
4. A sértett rendőr(ök) neve, rendfokozata, beosztási helye.
5. A rendőri alapintézkedés.
6. Az esemény rövid leírása, az elkövetés eszköze.
7. Az alkalmazott kényszerítő eszközök, alkalmazás jogszabályi alapja, illetve az alkalmazás időtartama.
8. Személyi szabadságot korlátozó intézkedés tartama, személyi szabadságában korlátozott személy panaszjoga, értesítési kötelezettség végrehajtása (kiemelten gyermek-, fiatalkorú személy esetén).
9. Ruházatátvizsgálás ténye, eredménye.
10. Keletkezett sérülések, s azok gyógytartama.
11. Keletkezett kár jellege, mértéke.
12. Az elkövető, illetve a sértett alkoholos befolyásoltsága (későbbi megállapítás esetén utólagos felterjesztéssel), az alkalmazott vizsgálati módszer leírása, időpontja, a vizsgálatot végrehajtó rendőr neve, rendfokozata, beosztása, illetve az egészségügyi dolgozó neve, munkaköre.
13. Helyszíni szemle további megállapításai.
14. Értesített ügyész rendelkezései.
15. Az elkövetővel szembeni további intézkedés.
16. A parancsnoki kivizsgálás helyzete, a jog- és szakszerűségre vonatkozó megállapítások pontos jogszabályi hivatkozásával, a felelősségre vonás kezdeményezése, a tett parancsnoki intézkedések.
17. Keletkezett iratok kinek, mikor kerültek megküldésre.
Fegyverhasználat esetén
1. Az esemény ideje, helye.
2. A rendőr(ök) neve, rendfokozata, beosztási helye.
3. Az intézkedés alávont személy(ek) neve, személyi adatai.
4. Az esemény rövid leírása :
- a megelőző intézkedés és eredménye,
- a végső eset indokoltsága,
- a fegyverhasználat eredménye,
- a tett fontosabb intézkedések.
5. A parancsnoki kivizsgálás helyzete, a jog- és szakszerűségre vonatkozó megállapítások.
6. Kényszerítő eszköz használata.
A rendőrségi fogdában és az idegenrendészeti őrzött szálláson, valamint az azokon kívüli őrzésből és kísérés közben történt rendkívüli esemény bekövetkezése esetén
1. Az eseményben érintett rendőri szerv.
2. Az esemény megnevezése, ideje, helye.
3. A résztvevő(k) neve, személyi adatai.
4. Az őrzést, kísérést végző rendőr(ök) neve, rendfokozata, beosztási helye.
5. A cselekmény elkövetésének módja, eszköze.
6. Az esemény helye, lefolyása, személyi sérülések mértéke, megállapítható gyógytartam.
7. Az okozott kár jellege és mértéke.
8. Személyi szabadságot korlátozó intézkedés tartama, személyi szabadságában korlátozott személy panaszjogának érvényesítése, értesítési kötelezettség végrehajtása.
9. Az értesített BV ügyész rendelkezései.
10. Az eseményt elősegítő, kiváltó okok.
11. A tett intézkedések.
12. A felelősségre vonatkozó parancsnoki megállapítások.
13. Helyszíni szemle megállapításai.
14. Keletkezett iratok kinek, mikor kerültek megküldésre.
A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény alapján bejelentett és megrendezett demonstrációk esetén
1. Mikor, hol, ki vagy kik tettek bejelentést.
2. Történt-e betiltás, ha igen, fordultak-e bírósághoz a bejelentők.
3. A rendezvényen milyen nagyságú tömeg és milyen létszámú rendező vett részt.
4. Kértek-e rendőri biztosítást.
5. Hány fővel és milyen eszközökkel történt a rendőri biztosítás.
6. Történt-e törvénysértés.
7. Milyen rendőri intézkedésre került sor.
8. Alkalmaztak-e kényszerítő eszközöket, személyi szabadságot korlátozó rendőri intézkedéseket és azok jogszerűek voltak-e.
Rendőri csapaterő alkalmazásáról (amikor szervezett csapatszolgálati törzset, rendőri alegységet, a Készenléti Rendőrséget vették igénybe)
1. Hol, mikor, milyen csapaterőt igénylő esemény történt.
2. Milyen célból vonták össze a rendőri csapaterőt irányító törzset, a csapatszolgálati tevékenységet végrehajtó rendőri alegységet, kérték a Készenléti Rendőrséget.
3. Milyen törvénysértésre került sor.
4. Milyen rendőri intézkedéseket foganatosítottak és azok eredménye.
5. Személyes szabadság korlátozása, illetve kényszerítő eszközök alkalmazására sor került-e.
6. A kényszerítő eszközök alkalmazásának jog és szakszerűségére vonatkozó megállapításokat.
A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény hatálya alá tartozó eseményekről
1. Mikor, hol, kik, milyen célból sztrájkoltak.
2. A bíróság a sztrájkot jogszerűnek, vagy jogellenesnek minősítette-e.
3. A sztrájk a közbiztonságra milyen veszélyt jelentett.
4. Személyes szabadságot korlátozó rendőri intézkedésre sor került-e, az milyen cselekmény miatt történt.
5. Az intézkedés során alkalmaztak-e kényszerítő eszközt, és az jog- és szakszerű volt-e.
Olyan tömegrendezvényekről (sport, kulturális és egyéb), melyek során személyes szabadságot korlátozó rendőri intézkedésre került sor
1. Mikor, hol, milyen rendezvény megtartására került sor.
2. A rendezvényen milyen nagyságú tömeg és milyen létszámú rendező vett részt.
3. A szervezők kértek-e rendőri biztosítást.
4. Milyen törvénysértésekre került sor.
5. Alkalmaztak-e kényszerítő eszközöket, és azok jog- és szakszerűek voltak-e.
6. Miért került sor a személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedésre.
KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI SZAKTERÜLET
Közúti, vízi, légi, vasúti közlekedés területén egyaránt
1. Baleset (esemény) helye, ideje.
2. Balesetben (eseményben) részes személyek azonosító adatai (külföldi esetén állampolgársága, útiokmányának száma).
3. A balesetben (eseményben) érintett járművek (közúti, vízi, légi, vasúti) azonosító adatai (forgalmi rendszáma, lajstromjel, nyilvántartási szám, stb.)
4. Sérült(ek) neve, sérülés foka, feltalálási hely(ük).
5. A baleset (esemény) rövid leírása.
6. A baleset (esemény) oka.
7. Közművekben, egyéb tárgyakban, objektumokban keletkezett kár.
Vízbe fulladás esetén
1. A vízbe fulladás helye, ideje és oka.
2. A vízbe fulladt személy állampolgársága, adatai.
3. A vízbe fulladt és eltűnt személy felkutatása érdekében körözés elrendelése és az egyéb intézkedések.
4. Hozzátartozók értesítése.
HATÁRRENDÉSZETI SZAKTERÜLET
A határrendsértésről, határrendi esetről készített jelentés tartalmi követelményei
1. Az elkövető személy neve (családi és utónév), születési ideje, lakóhelye és tartózkodási helye, állampolgársága.
2. A határrendi esemény minősítése, viszonylata, helye, időpontja, iránya.
3. A határrendi esemény rövid leírása, indítéka, bekövetkezésének oka, elkövetésének módja, az elkövetés jellege.
4. Súlyos határrendsértés esetén az esetlegesen bekövetkezett anyagi kár nagysága.
5. A határrendi eseményre tett intézkedés(ek).
6. A határrendi esemény rendezésének módja.
