52/2010. (OT 30.) ORFK utasítás
az Országos Rendőr-főkapitányság saját szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrség tevékenységéről
Szám: 52/2010.
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 2. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) saját szervezetén belül a nyílt rendőri objektumok védelmére (a továbbiakban: objektum), illetve a Rendőrség őrzött szállásain személyőrzési, kísérési feladatok ellátására fegyveres biztonsági őrséget (a továbbiakban: őrség) hozott létre. Az őrség szolgálatteljesítésének egységes végrehajtása érdekében kiadom az alábbi
utasítást.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az utasítás hatálya a Rendőrség szerveire terjed ki.
2. Az őrség feladata a meghatározott felállítás helye szerinti objektum őrzésvédelmének biztosítása, valamint a Rendőrség őrzött szállásain személyőrzési, kísérési feladatok végrehajtása. A fegyveres biztonsági őrzést úgy kell tervezni és szervezni, hogy az – figyelemmel az alkalmazott biztonságtechnikai eszközökre, az őrség szervezeti kereteire, létszámára, felszereltségére, szolgálati munkaidőrendszerére – biztosítsa az elrendelő határozatban szereplő létesítmény őrzésvédelmét, illetve a személyőrzési, kísérési feladatok végrehajtását.
3. Amennyiben az őrzési feladat, az őrzött objektum jellege indokolja, az őrszolgálat mellett az őrségparancsnokkal egyetértésben járőrszolgálat is szervezhető.
4. Őrségutasítás készítésére a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok vezetői, a Készenléti Rendőrség (a továbbiakban: KR) parancsnoka, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (a továbbiakban: RRI) igazgatója és az ORFK Gazdasági Főigazgatóság Regionális Gazdasági Ellátó Igazgatóság (a továbbiakban: RGEI) igazgatói kötelezettek. Az előkészített őrségutasítás-tervezetek három példányát az őrzési tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal jóváhagyásra az ORFK rendészeti főigazgatója részére kell felterjeszteni. Az őrségutasítást jóváhagyó határozatot az országos rendőrfőkapitány nevében és megbízásából az ORFK rendészeti főigazgatója kiadmányozza.
5. Őrutasítást őrhelyenként kell előkészíteni, amelynek összeállítására a felállítás helye szerinti, a 4. pontban felsorolt szervek vezetői kötelezettek. Az előkészített őrutasítás-tervezetek három példányát az őrzési tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal jóváhagyásra az ORFK rendészeti főigazgatójának kell felterjeszteni. Az őrutasítást jóváhagyó határozatot az országos rendőrfőkapitány nevében és megbízásából az ORFK rendészeti főigazgatója kiadmányozza.
6. A 4. pontban felsorolt azon szervek esetén, ahol nem biztosított a folyamatos ügyeleti vagy más szolgálat, illetve ha azt a költséghatékonyság indokolttá teszi – az ORFK rendészeti főigazgatójának előzetes egyetértésével – a jelen utasításban szabályozott kérdésekben megállapodást köthetnek a területileg illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok vezetőivel.
7. A fegyveres biztonsági őr, személyőr, kísérő őr, járőr (a továbbiakban együtt: őr) képzésére, vizsgáztatására azon megyei (fővárosi) rendőrfőkapitánynak, a KR parancsnokának, valamint az RRI igazgatójának kell intézkednie, ahol az őr a szolgálatát teljesíti. A megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány, illetve a KR parancsnoka által a képzéssel, vizsgáztatással kapcsolatos feladatok végrehajtására kijelölt személy a szolgálati út betartásával a képzés, illetve vizsgáztatás helyéről, idejéről, a résztvevők számáról 30 nappal korábban írásban tájékoztatja az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közrendvédelmi Főosztályának (a továbbiakban: ORFK Közrendvédelmi Főosztály) vezetőjét, aki gondoskodik a vizsgabizottságban az ORFK képviseletéről.
8. A fegyveres biztonsági őrség Működési és Szolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) BM rendelet mellékletének (a továbbiakban: Szabályzat) 18. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban szabályozott alkalmassági ellenőrzést és vizsganapokat minden év november 1-jéig kell az ORFK Közrendvédelmi Főosztály vezetőjének felterjeszteni.
9. Az Fbtv. 6. § (5)-(9) bekezdéseiben meghatározott ellenőrzésre az érintett megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányok, a KR parancsnoka, valamint az RRI igazgatója által megbízott – priorálási jogosultsággal rendelkező – személyek jogosultak a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala nyilvántartásaiból adatokat lekérni. Ezen tevékenységet végrehajtó személy nem lehet az őrség állományának a tagja.
10. Az őrök szolgálati munkaidőrendszerére az ORFK köztisztviselőinek, valamint az ORFK Kollektív Szerződés hatálya alá tartozó szervek közalkalmazottainak munkaidejéről és munkarendjéről szóló ORFK utasításban, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkavállalók esetében az Mt.-ben meghatározottakat kell alkalmazni. Az alkalmazott szolgálati munkaidőrendszert a felállítási hely szerint illetékes rendőri szerv vezetője – az őrségparancsnokkal egyetértésben – határozza meg.
II. AZ ŐRSÉG IRÁNYÍTÁSA ÉS VEZETÉSE
11. Az őrség tevékenységének irányítását és vezetését
a) a Szabályzat 6. § a), d), valamint g) pontjaiban megjelölt feladatok tekintetében az ORFK rendészeti főigazgatója,
b) a Szabályzat 6. § e), h)-j), valamint l) pontjaiban meghatározott feladatok tekintetében az ORFK Közrendvédelmi Főosztály vezetője,
c) a Szabályzat 6. § b) és c), f), valamint k) pontjai tekintetében az őrségparancsok és az őrségparancsnok-helyettes végzi.
12. Az őrség tevékenységének koordinálására, szakmai irányítására és ellenőrzésére az őrzésvédelemmel érintett megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok, továbbá az RRI szervezetében 1 fő megyei őrségparancsnok-helyettest, valamint a szolgálatellátás közvetlen irányítására és ellenőrzésére a felállítási hely szerinti rendőri szervnél váltásonként legalább 1 fő őrparancsnokot kell kijelölni. A KR állományában szolgálatot teljesítő őrök tekintetében a megyei őrségparancsnok-helyettes és az őrparancsnok feladatait a 6. pont alapján megkötött megállapodás szerint a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság erre a feladatra kijelölt állománya is elláthatja.
13. Az őr elöljárói:
a) az országos rendőrfőkapitány;
b) az ORFK rendészeti főigazgatója;
c) az ORFK Közrendvédelmi Főosztály vezetője;
d) az ORFK Közrendvédelmi Főosztály Közterületi és Őrszolgálati Osztályának vezetője;
e) az őrségparancsnok;
f) az őrségparancsnok-helyettes;
14. Az őr elöljárói az irányítása alá tartozó őr vonatkozásában:
a) a területileg illetékes megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány;
b) a KR parancsnoka és rendészeti helyettese;
c) az RRI igazgatója és rendészeti helyettese;
d) a megyei rendőr-főkapitányság rendészeti igazgatója, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: BRFK) rendészeti helyettese;
e) a megyei rendőr-főkapitányság határrendészeti szolgálat vezetője az őrzött szállás vonatkozásában;
f) a rendőrkapitányság, illetve a határrendészeti kirendeltség vezetője;
g) a felállítási hely szerinti objektumparancsnok;
h) a KR megyékben diszlokált főosztályvezetője és osztályvezetői;
i) az RGEI objektumaiban az RGEI vezetője;
j) a megyei őrségparancsnok-helyettes;
k) a felállítási hely szerinti őrparancsnok;
l) az őrzött szállás vezetője, helyettese szolgálati helyükön.
15. Az őrség létszámáról, annak változásáról – az őrség létesítéséről szóló határozat melléklete szerinti bontásban – minden hónap 5-éig a megyei őrségparancsnok-helyettesek írásban tájékoztatják az őrségparancsnokot.
III. AZ ŐRSÉG SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA
Az őrségparancsnok és őrségparancsnok-helyettes
16. Az őrségparancsnokot és az őrségparancsnok-helyettest a közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján az országos rendőrfőkapitány nevezi ki és menti fel, valamint gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.
17. Az őrségparancsnok és az őrségparancsnok-helyettes a szolgálatát az ORFK Közrendvédelmi Főosztály Közterületi és Őrszolgálati Osztályán teljesíti.
18. Az őrségparancsnok tervezi, szervezi és vezeti az őrség tevékenységét. Távollétében a jogköreit az őrségparancsnok-helyettes gyakorolja.
19. Az őrségparancsnok és az őrségparancsnok-helyettes elöljárója az őrség teljes személyi állományának, valamint az őrség tevékenységével kapcsolatos feladatok tekintetében a 12. pontban meghatározott feladatot ellátó hivatásos állományú rendőrnek is.
Megyei őrségparancsnok-helyettes
20. A megyei őrségparancsnok-helyettest az őrzésvédelemmel érintett megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság állományából a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány, az RRI állományából az RRI igazgatója jelöli ki. Szolgálati helye az őrzésvédelemmel érintett megyei rendőr-főkapitányság, illetve az RRI szervezetében található.
21. A megyei őrségparancsnok-helyettes feladata a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság illetékességi területén található rendőri szerveknél, illetve az RRI-nél szolgálatot teljesítő őrség tevékenységének koordinálása, szakmai irányítása és ellenőrzése.
22. A megyei őrségparancsnok-helyettesek személyében bekövetkező változásról a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság rendészeti igazgatója, a BRFK és az RRI vonatkozásában a rendészeti helyettes soron kívül tájékoztatja az ORFK Közrendvédelmi Főosztály vezetőjét.
Őrparancsnok
23. A felállítási hely szerint illetékes rendőri szerveknél – az őrzést végrehajtó állomány szolgálatának közvetlen irányítására és ellenőrzésére – a szerv vezetője váltásonként legalább 1 fő, a közrendvédelmi vagy az ügyeleti szakterület állományából (ügyeletvezető, ügyeletvezető-helyettes, ügyeletes tiszthelyettes) az őrparancsnok feladatait ellátó hivatásos állományú rendőrt jelöl ki, akik közül a szolgálattervezéssel, szervezéssel, valamint az őrök ügyeinek intézésével összefüggő feladatok végzésére egy főt bíz meg. Az őrparancsnoki feladatokat a Rendőrség őrzött szállásain a szolgálati csoportvezetők látják el.
24. Az őrparancsnok elöljárója a felállítási helyeken szolgálatot teljesítő őröknek, jogosult és köteles a szolgálatban lévő őrök részére utasítást adni, az őrhely elhagyásának elrendelésére vagy engedélyezésére intézkedni.
Őr
25. Az őr az Fbtv. és a Szabályzat előírásai szerinti szolgálati lőfegyverrel és meghatározott kényszerítő eszközökkel őrzési, személyőrzési és kísérési feladatot ellátó személy. Az őr a Rendőrség közalkalmazotti állományú tagja, az utasítás hatályba lépését követően felvételre kerülő őr pedig az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló.
IV. ŐRSZOLGÁLAT ELLÁTÁSÁNAK SZABÁLYAI
26. Az objektum őrzését, valamint a személyőrzési, kísérési feladatot ellátó őr köteles:
a) szolgálati helyén a részére meghatározott időpontban, ápolt külsővel, az előírt tiszta ruházatban, szolgálatra alkalmas állapotban, pihenten megjelenni, az őrparancsnoknál jelentkezni;
b) az őrparancsnok által meghatározottak szerint magához venni a felszerelését, fegyverzetét, ellenőrizni azok hiánytalan meglétét.
27. A Rendőrség őrzött szállásain szolgálatot teljesítő őrök személyőrzéssel, kíséréssel kapcsolatos speciális feladatait a Rendőrség őrzött szállásainak szabályairól szóló ORFK utasítás határozza meg.
28. Az objektumőri feladatot ellátó őr szolgálata a részére történő feladat meghatározásával – az eligazítást követően – a szolgálati hely átvételével kezdődik, és annak átadásával fejeződik be. A személyőrzési, kísérési feladatot ellátó őr szolgálata a részére az eligazításon meghatározott konkrét szolgálati feladat megkezdésétől annak befejezéséig tart.
29. Az objektumőri feladatot ellátó őr az őrparancsnok utasítására a feladat-meghatározásnak megfelelően végrehajtja a váltást. Az őröket a felállítási helyre – az eligazítást követően – az őrparancsnok útba indítja vagy felvezeti.
30. A felszerelési helyétől távolabb eső felállítási hely váltása esetén az objektumőri feladatot ellátó őr:
a) a felszerelést és töltést követően az objektumot csak váltás céljából hagyhatja el;
b) felállítási helyére szolgálati gépjárművel történő kiszállítására az őrparancsnok gondoskodik.
31. Az objektumőri feladatot ellátó őr a szolgálat átvételét a felállítási helyen rendszeresített, a Rendőrség iratkezelési szabályainak megfelelően előkészített szolgálati naplóban vagy átadás-átvételi naplóban dokumentáltan rögzíti, majd a váltás tényét az eligazításon meghatározott módon jelenti az őrparancsnoknak. A váltás helyén a szolgálatot átadó őr tájékoztatja a szolgálatot átvevő őrt a szolgálata során történt eseményekről, tapasztalatairól, a kapott külön feladatokról, a tett intézkedéseiről, valamint minden olyan tényről, adatról, amely a szolgálat ellátásához szükséges.
32. Amennyiben a leváltandó őr a váltás időpontjában nem tartózkodik az őrutasításban meghatározott helyén, a váltásra érkező őr azonnal jelentést tesz az őrparancsnoknak, majd ezt követően megkezdi a részére meghatározott feladatok végrehajtását. Amennyiben az őr az előírt időben nem kap váltást, ezt jelenti az őrparancsnoknak, majd a kapott utasításnak megfelelően jár el.
33. Az őr őrzésvédelmi feladatainak ellátása során:
a) azonnal jelenti az őrparancsnoknak a szolgálata során tapasztalt hiányosságokat, rendellenességeket, a tett intézkedéseit, valamint a bekövetkezett rendkívüli eseményeket;
b) megakadályozza az őrzött objektum, vagy az őrzött, kísért személy ellen irányuló támadást, az őrzött, kísért személy szökését, az őrzött objektum belső rendjét veszélyeztető cselekményeket, illetve az illetéktelen behatolást az objektum területére.
34. Az őr a munkaközi szünetet a részére meghatározott, ügyfelek által nem látogatható, a Rendőrség őrzött szállásain a fogvatartottak elől elzárt helyen töltheti el. A munkaközi szünet alatt étkezhet, ruházatán a megengedett könnyítéseket alkalmazhatja, felszerelését – a szolgálati lőfegyvere kivételével – leteheti. Szükség esetén köteles munkaközi szünetét megszakítani és a lehető leggyorsabban a feladatának a végrehajtását megkezdeni. Az őr munkaközi szünetének idejére az őr váltásáról – szükség esetén a rendőri állomány igénybevételével – az őrparancsnok gondoskodik.
35. Az őr felállítási helyét és mozgási körletét az őrzött objektum vonatkozásában úgy kell meghatározni, hogy felállítási helye védelmi szempontból az őrzendő objektum kockázatot jelentő pontjánál legyen, mozgási körletéből a teljes objektumot vagy annak meghatározott részét folyamatosan figyelemmel tudja kísérni. A személyőrzési, kísérési feladatok ellátása vonatkozásában az őr feladatát úgy kell meghatározni, hogy meg tudja akadályozni az őrzött, kísért személy(ek) ellen irányuló támadást, illetve azok szökését.
36. Az objektumőrzési feladatot ellátó őrnek folyamatosan felállítási helyén kell tartózkodnia, azt kizárólag az őrutasításban foglalt esetekben, az ott meghatározott időre, továbbá elöljárója utasítására hagyhatja el.
37. Az őrnek tisztában kell lennie az általa őrzött objektum veszélyeztetettségének fokával, a bevezetett védelmi és biztonsági rendszabályokkal, a be- és kiléptetésnek, az objektumban dolgozók értesítésének és riasztásának rendjével. Képesnek kell lennie az objektum vagy az ott tartózkodók biztonsága ellen irányuló jogsértő cselekmények időben történő felismerésére, megakadályozására vagy a megakadályozáshoz szükséges elsődleges intézkedések haladéktalan megtételére. A Rendőrség őrzött szállásain feladatot ellátó őrt el kell látni az őrzött, kísért személyekkel kapcsolatos minden olyan információval, amelyek az őrzött szállások rendjét és az őrzési, kísérési tevékenységet befolyásolják vagy veszélyeztetik.
38. Az őr kizárólag objektumőri vagy a Rendőrség őrzött szállásain az azok rendjéről szóló ORFK utasításban meghatározottak szerint személyőrzési, kísérési feladatot láthat el. Az őr szolgálatteljesítése során más egyéb feladatra nem vehető igénybe.
39. Közterületi szolgálati feladatot az őr nem láthat el. Tevékenysége közterületen az őrzött objektum és a kísért személy vonatkozásában kizárólag az őrutasításban meghatározott feladatra terjed ki.
V. AZ ŐRSÉG TEVÉKENYSÉGE RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN
40. Amennyiben az őrség tagjának intézkedésével érintett személy ellenszegül, az őr felszólítja a tevékenysége abbahagyására és a Rendőrség őrzött szállásán fogvatartott személyekkel szemben foganatosított intézkedés esetét kivéve a személyt igazoltatja. Az intézkedésnek ellenszegülő személlyel szemben az őr a számára rendszeresített kényszerítő eszközt az ellenszegülés mértékével arányosan, a fokozatosság elvének betartásával, az ellenszegülés megtöréséig alkalmazhatja.
41. Az őr az intézkedéseit, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazását haladéktalanul jelenti az őrparancsnoknak, aki gondoskodik az őr váltásáról a jelentésének elkészítése idejére.
42. Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén az őr gondoskodik a helyszín biztosításáról, illetve megteszi a hatáskörébe utalt elsődleges intézkedéseket.
43. A biztonságot sértő vagy veszélyeztető személyek észlelése, magasabb védelmi fokozatba helyezés, vészhelyzet vagy katasztrófahelyzet, elemi csapás, támadás, éjszaka vagy kedvezőtlen időjárás esetén szükséges intézkedéseket az őrutasításban részletesen meg kell határozni.
44. Az őr az Fbtv. 10. §-ában meghatározott intézkedés után szóban és távbeszélőn köteles jelentést tenni az őrparancsnoknak, aki ezt haladéktalanul jelenti a megyei őrségparancsnok-helyettesnek. A megyei őrségparancsnok-helyettes szóban, távbeszélőn azonnal köteles jelentést tenni az őrségparancsnoknak. Az őr a szóbeli jelentés megtétele után jelentését köteles írásban is elkészíteni.
45. Az intézkedés jog és szakszerűségének, arányosságának, valamint a fokozatosság elvének betartására irányuló kivizsgálást az őrparancsnok haladéktalanul köteles végrehajtani, amit az őr által készített jelentéssel együtt – szolgálati úton – 5 napon belül fel kell terjeszteni az ORFK Közrendvédelmi Főosztály vezetőjének.
46. Az őr által elkövetett fegyelem- vagy jogsértést a szolgálati út betartásával az őrségparancsnok részére szóban azonnal, majd írásban is 5 napon belül jelenteni kell.
VI. SZOLGÁLAT TERVEZÉSE ÉS SZERVEZÉSE
47. Az őrök szolgálatának tervezéséért és szervezéséért a megyei őrségparancsnok-helyettes a felelős, aki a szolgálattervezetet egy hónapra készíti a tárgyhónapot megelőző hónap 15-éig.
48. Az elkészült tervezetet a megyei őrségparancsnok-helyettes felterjeszti a megyei rendőr-főkapitányság és a KR vonatkozásában a rendészeti igazgatónak, a BRFK és az RRI vonatkozásában a rendészeti helyettesnek, aki azt jóváhagyja. Az őrzött szállások vonatkozásában az érintett rendőri szerv vezetője indokolt esetben az őrségparancsnokkal történő egyeztetés alapján a jóváhagyási jogkörrel más vezetőt is megbízhat.
49. A jóváhagyott szolgálattervezetet az ORFK köztisztviselőinek, valamint az ORFK Kollektív Szerződés hatálya alá tartozó szervek közalkalmazottainak munkaidejéről és munkarendjéről szóló ORFK utasításban meghatározottak szerint – figyelemmel a Mt. 118/A. és 119. §-aiban foglaltakra is – kell kihirdetni, a szolgálati helyen kifüggeszteni és az érintettek részére hozzáférhetővé tenni. A jóváhagyott szolgálattervezetet a megyei őrségparancsnok-helyettes 3 munkanapon belül tájékoztatásul megküldi az őrségparancsnoknak.
50. A szolgálat tervezésekor ütemezni kell a szabadnapok, illetve az évi szabadságok kiadását. A tervezet elkészítésekor figyelembe kell venni az őrök éves szabadságtervezetét. A szolgálattervezetben egy hónapra előre kell tervezni a pihenőnapon, illetve szabadságon lévő őrök szolgálatát.
51. A szolgálattervezet módosítására szükséges és indokolt esetben az őrparancsnok jogosult, amelyről a legrövidebb időn belül jelentést kell tennie a megyei őrségparancsnok-helyettesnek.
52. Az őr napi munkaidejébe szolgálatonként be kell számítani:
a) az őrszolgálatban töltött időt;
b) a munkaközi szüntetet;
c) az eligazítás és beszámoltatás idejét;
d) az eligazítás helyéről a felállítás helyére, illetve az onnan a beszámoltatás helyére történő kivonulási és bevonulási időt;
e) a szolgálatellátással összefüggésben a hatóság vagy a bíróság előtti megjelenés idejét, amennyiben az őrt idézték;
f) a továbbképzésen, lövészeten töltött időt;
g) a kísérő őri feladatot végrehajtó őr esetében külső kísérés végrehajtásakor az eligazítás és a kísérési feladat megkezdése, valamint a kísérési feladat befejezése, illetve a szolgálati helyre történő bevonulása közötti időt.
VII. KÖZVETLEN SZOLGÁLATIRÁNYÍTÁSI FELADATOK
Az eligazítás
53. Az őr részére minden szolgálatba lépés előtt eligazítást kell tartani, amelynek során minden információt, adatot meg kell adni, mely a biztonságos szolgálat ellátásához elengedhetetlenül fontos.
54. Az őrparancsnoknak az eligazítás során meg kell győződnie arról, hogy valamennyi, eligazításra kötelezett őr megjelent; ellenőriznie kell a ruházatukat, fegyverzetüket, felszerelésüket, szolgálati okmányaikat, szolgálatra való alkalmasságukat. Hiányos felszereléssel, ápolatlan, nem megfelelő vagy a biztonságos szolgálatellátást veszélyeztető állapotban és ruházatban megjelenő őr szolgálatot nem láthat el.
A beszámoltatás
55. A szolgálatból bevonuló őrt a bevonulását követően szóban be kell számoltatni. A beszámoltatás végrehajtását az őr által tett intézkedéseket, szolgálati tapasztalatait külön hivatalos okmányban (beszámoltató füzetben) vagy elektronikus formában az őrparancsnoknak dokumentálni kell úgy, hogy az visszakereshető, értékelhető, az elemző-értékelő munka során felhasználható legyen.
A szolgálatellátás ellenőrzése
56. Az őrség, illetve az őr ellenőrzésére jogosultak – hatáskörüknek és illetékességüknek megfelelően – a 13-14. pontban meghatározott elöljárók. Ezen túl ellenőrzésre az ORFK rendészeti főigazgatója által kiadott nyílt paranccsal, megbízólevéllel rendelkező személy jogosult.
57. Az őrséget a megyei őrségparancsnok-helyettes havonta legalább 5 alkalommal, ebből 2 esetben éjszaka köteles ellenőrizni. Kéthavonta minden őrzött objektumnak legalább egy alkalommal ellenőrzés alá kell kerülnie. Az őrt az őrparancsnok minden szolgálatában legalább egy alkalommal köteles ellenőrizni.
58. Az őr köteles meggyőződni arról, hogy az ellenőrzést az arra jogosult személy végzi-e. Az őr ellenőrzés során az ellenőrzésre jogosultnál köteles jelentkezni, majd jelentést tenni a feladatáról, szolgálat közbeni tapasztalatairól, intézkedéseiről, válaszolni a feltett kérdésekre, bemutatni a szolgálati okmányait.
59. Amennyiben az őrt arra nem jogosult személy kívánja ellenőrizni, úgy a szolgálatra vonatkozó jelentést, válaszadást az udvariassági szabályok megtartásával megtagadja, erről soron kívül jelentést tesz az őrparancsnoknak.
60. Az ellenőrzésre jogosult az ellenőrzési tapasztalatait írásban az őrség számára kiadásra került ellenőrzési naplóban rögzíti. Az ellenőrzés tényét (az ellenőrzési naplólap sorszámának feltüntetésével) az őrség szolgálati naplójában az őrparancsnok jegyzi fel. Az őrparancsnok a saját ellenőrzésének a tapasztalatait az őrség szolgálati naplójában rögzíti.
61. Az ellenőrzések során feltárt hiányosságokat és az azzal kapcsolatban tett intézkedéseket havonta a megyei őrségparancsnok-helyetteseknek elemeznie és értékelnie kell, amelyről a jelentést minden hónap 15-éig fel kell terjeszteni az őrségparancsnok részére.
VIII. FEGYVEREK TÁROLÁSA
62. Az őrség fegyverzeti anyagait a rendőri szervnél kialakított fegyverszobában, a Rendőrség őrzött szállásán pedig a Rendőrség őrzött szállásainak szabályzatáról szóló ORFK utasításban meghatározottak szerint kialakított fegyverszobában kell elhelyezni.
63. A szolgálati fegyverek kiadása és visszavétele vonatkozásában a szolgálati lőfegyverek, lőszerek, robbanóanyagok és pirotechnikai eszközök tárolásának biztonsági követelményeiről, a fegyverek kezelésének, nyilvántartásának, őrzésének és ellenőrzésének szabályozásáról szóló ORFK utasítás előírásai szerint kell eljárni.
IX. A SZOLGÁLATI OKMÁNYOK
64. A létesítmény nyilvántartó lapot felállítási helyenként kell készíteni, és azokat a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság, a KR, az RRI és az RGEI-k vonatkozásában kell összesíteni. A felállítás helye szerinti létesítmény nyilvántartó lapon a parancsnok vagy parancsnok-helyettes rovatot nem kell kitölteni, a táblázat szerinti váltás parancsnok, váltás parancsnok-helyettes rovatban az őrparancsnoki feladatot ténylegesen ellátók számát kell feltüntetni. Az összesített létesítmény nyilvántartó lapon, ahol a táblázatban a parancsnok vagy parancsnok-helyettes szerepel, a megyei őrségparancsnok-helyettest kell feltüntetni.
65. Az őrhely-, járőrútvonal-táblázatot és az őrhelyvázlatokat felállítási helyenként kell elkészíteni.
66. Az őrségutasításban az őrségparancsnok kötelmei vonatkozásában a megyei őrségparancsnok-helyettes kötelmeit kell meghatározni. Az elkészítésekor a jelen utasításban meghatározott egyéb szempontokat is érvényesíteni kell. Az őrségutasítást a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság, a KR, az RRI és az RGEI-k vonatkozásában kell készíteni, és annak egy-egy példányát vagy másolatát, vagy az adott objektumra vonatkozó kivonatát felállítási helyenként az őrparancsnoknál kell elhelyezni.
67. Az őrutasításokban részletesen ki kell térni az őrök szolgálatellátására, eligazítására, beszámoltatására és az ellenőrzési jogosultsággal rendelkezők körére. Egy példányát az objektum őrzését ellátó őr részére az eligazításon át kell adni, amelyet az őr a szolgálatának teljesítése során köteles magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult felhívására átadni. Az őrutasítások egy példányát az őrparancsnoknak kell kezelni.
68. A védelmi vázlatban, amennyiben a felállítás helye szerinti objektum rendelkezik a Magyar Köztársaság Rendőrsége Csapatszolgálati Szabályzata kiadásáról szóló ORFK utasítás alapján elkészített és jóváhagyott körletvédelmi tervvel, akkor elegendő csak szövegszerűen erre a tényre hivatkozni.
69. A riadótervben, amennyiben a felállítás helye szerinti objektum rendelkezik a Magyar Köztársaság Rendőrsége személyi állománya értesítésére kiadott ORFK utasítás alapján elkészített és jóváhagyott értesítési tervvel, akkor arra elegendő szövegszerűen hivatkozni, feltéve, hogy az értesítési tervet az őrség tagjai tekintetében aktualizálták.
70. A szolgálati előjegyzés tartalmazza a naptári napokban a személyi állomány szolgálatát, vezénylését, szabadságát, pihenőnapját, a szolgálat végrehajtására vonatkozó döntéseknek, valamint az alkalmazott szolgálati időrendszereknek megfelelően az őrök szolgálatmentes napjait. A szolgálattervezeten alkalmazott rövidítéseknek, jelzéseknek meg kell egyezniük az őrség szolgálati naplójában alkalmazottakkal.
71. Az eligazító füzetnek a szolgálatba induló őrök részére tartandó konkrét feladatokat kell tartalmaznia. Az eligazítás tudomásul vételét az őr az eligazító füzetben aláírásával igazolja. Az eligazító füzetet az őrparancsnok köteles kitölteni.
72. A beszámoltató füzet a szolgálatból bevonuló őrök által jelentett események, intézkedések rögzítésére szolgál. Vezetéséért az őrparancsnok a felelős. Az eligazító és beszámoltató füzet képezhet egy okmányt, de az eligazító és beszámoltató részt elkülönítetten kell vezetni.
73. A szolgálati napló az őrszolgálatba vezényelt személyi állomány szolgálati idejének nyilvántartására is szolgál. Az elektronikusan kitöltött szolgálati naplót naponta ki kell nyomtatni, és le kell fűzni.
74. Az ellenőrzési napló az ellenőrzést végrehajtók megállapításainak rögzítésére szolgál.
75. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok, a rendőrkapitányságok, a határrendészeti kirendeltségek és az RGEI vezetői, a KR parancsnoka, továbbá az RRI igazgatója felelősek az őrszolgálati okmányok kidolgozásáért és azok naprakészségéért.
76. A szolgálati okmányokat a hatályos jogszabályok és belső normák szerint kell kezelni. Az őrség szolgálati okmányait a Rendőrség részére rendszeresített szolgálati dokumentumoktól külön kell vezetni.
77. A jelen utasítás más pontjaiban meghatározott felterjesztendő szolgálati okmányokon túl a 64. pontban meghatározott szolgálati okmány 1 példányát meg kell küldeni az őrségparancsnok részére.
X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
78. A Rendőrség szervezetén belül létrehozott őrség működésének eredményeit, a végrehajtás során szerzett tapasztalatokat, észrevételeket és javaslatokat tartalmazó összefoglaló jelentést évente – első alkalommal 2011. január 15-ig – az őrségparancsnok az országos rendőrfőkapitánynak címezve az ORFK rendészeti főigazgatója útján köteles felterjeszteni.
79. Azon felállítási hely szerint illetékes rendőri szerv vezetője, amely az utasítás hatályba lépése előtt nem működtetett fegyveres biztonsági őrséget, az őrzési tevékenység megkezdéséig intézkedik a fegyveres biztonsági őrséggel védett objektumra vonatkozó objektumvédelmi tervek módosításáról, kiegészítéséről, aktualizálásáról, a megyei őrségparancsnok-helyettesek és az őrparancsnoki feladatokat ellátó hivatásos állományúak munkaköri leírásainak módosításáról.
80. Azon felállítási hely szerint illetékes rendőri szerv vezetője, amely az utasítás hatályba lépése előtt már működtetett fegyveres biztonsági őrséget – az utasítás hatályba lépését követő 30 napon belül, de legkésőbb az új őrzési tevékenység megkezdéséig – intézkedik a 79. pontban meghatározott feladatok végrehajtására, illetve a meglévő őrszolgálati dokumentumok jelen utasítás szerinti szükséges módosítására.
81. Az utasítás 2011. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Országos Rendőr-főkapitányság saját szervezetében a nyílt rendőrségi objektumok őrzésvédelmére létrehozott fegyveres biztonsági őrség tevékenységéről szóló 26/2010. (OT 13.) ORFK utasítás hatályát veszti.
