26/2009. (OT 15.) ORFK utasítás
a visszaélés kábítószerrel bűncselekmény nyomozása során a Rendőrség szerveire háruló feladatokról
Szám: 26/2009.
A kábítószer gyanúját keltő anyagok lefoglalásával, a kábítószerek és kábítószer-prekurzorok bűnjelkezelésével, tárolásával, elkobzásával és megsemmisítésével kapcsolatban, a Rendőrség bűnügyi szerveinek a jogszabályoknak megfelelő egységes gyakorlata kialakítása céljából kiadom az alábbi
utasítást:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. Az utasítás hatálya a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervének (a továbbiakban: Rendőrség) központi, területi és helyi nyomozó hatóságaira és azok nyomozó szervezeti elemeire terjed ki. Az utasítás 13-16. pontjai a Rendőrség valamennyi szervére; a 40-45. pontok a Készenléti Rendőrségre; a 67. pont az ORFK rendészeti főigazgatójára is kiterjed.
2. Az utasítás alkalmazásában
a) bruttó tömeg: a már hitelesen lezárt, és bűnjelcímkével ellátott, szállításra előkészített, kábítószert vagy kábítószer-prekurzort tartalmazó csomag grammban, illetőleg kilogrammban meghatározott tömege,
b) ideiglenes tároló hely: a megyei rendőr-főkapitányságok bűnügyi igazgatói, a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (a továbbiakban: RRI) parancsnoka, illetőleg a Nemzeti Nyomozó Iroda (a továbbiakban: NNI) igazgatója által kijelölt, kábítószer gyanúját keltő anyag ideiglenes tárolására szolgáló helyiség,
c) kábítószer: a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 286/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott anyag,
d) kábítószer-növény: a Btk. 286/A. §-ának (2) bekezdésében hivatkozott nemzetközi egyezmények által érintett növények,
e) kábítószer-ügyi felelős: a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok bűnügyi szerveinél, az RRI Bűnügyi Osztályánál, illetőleg az NNI Szervezett Bűnözés Elleni Főosztály Kábítószer Bűnözés Elleni Osztályánál szolgálatot teljesítő, jelen utasításban meghatározott feladatokat ellátó nyomozó,
f) kábítószer-prekurzor: a Btk. 286/A. §-ának (3) bekezdésében meghatározott anyag,
g) kábítószerrel szennyezett tárgy: olyan tárgy, illetőleg eszköz, amely nem minősül a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet 78. §-ának e) pontja alapján a kábítószer eredeti csomagolóanyagának, azonban feltehetőleg vagy szemmel láthatóan csekély mennyiségű kábítószer gyanúját keltő anyaggal szennyezett, ezért indokolt vegyészszakértői vizsgálata,
h) mintavétel: a nyomozás során lefoglalt kábítószer vizsgálatára a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 99. §-ának (1) bekezdése alapján kirendelt igazságügyi vegyészszakértő, igazságügyi botanikus szakértő vagy eseti szakértő, a szakértői vizsgálat során, a büntetőeljárás későbbi szakaszára, szakértői vizsgálat megismétléséhez is elegendő, az egész mennyiséget reprezentáló mintát biztosító eljárás,
i) területi kábítószer nyilvántartás: egy olyan egységes rendszer, melyet a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokon, az NNI-nél, illetve az RRI-nél a kijelölt kábítószer-ügyi felelősök, az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Bűnügyi Osztályán (a továbbiakban: ORFK Bűnügyi Osztály) a bűnügyi osztályvezető által kijelölt előadók a jelen utasítás rendelkezései alapján vezetnek,
j) vegyészszakértő: a külön jogszabály (az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény) alapján az igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvett, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet, vagy a regionális kábítószer-vizsgáló laboratóriumokban szakértői tevékenységet végző vegyészszakértő.
II. fejezet
Feladatok
3. Az ORFK Bűnügyi Osztály:
a) központi nyilvántartást vezet a büntetőeljárás során lefoglalt, illetőleg az egyéb módon a hatóság birtokába jutott kábítószerekről és kábítószer-prekurzorokról,
b) koordinálja a lefoglalt, az elkobzott, illetve más módon a nyomozó hatóság birtokába került kábítószerek és kábítószer-prekurzorok szállítását,
c) a jogerős bírósági elkobzó határozat alapján dokumentáltan intézkedik az elkobzott kábítószerek és kábítószer-prekurzorok megsemmisítésről,
d) ellenőrzi a kábítószer-ügyi felelősök tevékenységét, illetve az általuk vezetett területi kábítószer nyilvántartást, továbbá a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok, az NNI és az RRI előzetes elkobzásának gyakorlatát,
e) dokumentáltan intézkedik a Btk. 33. §-ának (1) bekezdése alapján a már elévült ügyekben lefoglalt kábítószerek és kábítószer-prekurzorok megsemmisítéséről,
f) elkészíti az 1. számú mellékletnek megfelelően, a lefoglalt kábítószerek nyilvántartására szolgáló egységes EXCEL táblázatot.
4. A megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója, a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese, a NNI igazgatója, valamint az RRI igazgatója:
a) meghatározza a kábítószer gyanúját keltő anyagok szakértőhöz történő szállításának általános feltételeit,
b) kijelöli a kábítószer gyanúját keltő anyagok ideiglenes tároló helyét,
c) kijelöli a kábítószer-ügyi felelőst,
d) folyamatosan felügyeli és ellenőrzi a területi kábítószer nyilvántartást, illetőleg az előzetes elkobzás indítványozásáról szóló előterjesztések határidőre történő elkészítését,
e) felügyeli és ellenőrzi a kábítószerrel visszaélés bűncselekmény nyomozására hatáskörrel rendelkező egység vezetőjének és a kábítószer-ügyi felelősnek a tevékenységét, valamint az utasításban foglalt feladatok végrehajtását,
f) a kábítószer-ügyi felelős éves értékelő jelentését felterjeszti az ORFK Bűnügyi Főosztály vezetőjének, amennyiben a kábítószer-ügyi felelős mulasztást vagy hiányosságot állapított meg, úgy az ezek kivizsgálásáról szóló jelentését mellékeli.
5. A kábítószer-ügyi felelős:
a) az 1. melléklet alapján folyamatosan vezeti a lefoglalt kábítószerek területi nyilvántartását, gondoskodik annak naprakész állapotban tartásáról,
b) folyamatosan figyelemmel kíséri az előzetes elkobzások gyakorlatát, erről minden év február 5. napjáig jelentést készít, melyben a tapasztalt hibákról és hiányosságokról részletesen beszámol, a jelentését és javaslatait a tapasztalt hiányosságok kiküszöbölésére a szolgálati út betartásával a megyei rendőr-főkapitányságok bűnügyi igazgatóinak, a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettesnek, a NNI igazgatójának, illetve az RRI igazgatójának felterjeszti.
III. fejezet
A kábítószer gyanúját keltő anyagok lefoglalása
6. A tabletta, ampulla vagy egyéb megszámlálható formájú kábítószer gyanúját keltő anyagot darabszám szerint nem kell megszámolni, azonban arra alkalmas eszközzel, gramm pontossággal meg kell mérni. A homogén formájú (por, növényi törmelék) kábítószer gyanúját keltő anyagot arra alkalmas eszközzel, gramm pontossággal meg kell mérni. A kábítószer gyanúját keltő anyagot a megtalált állapotban, majd a számolás és mérés folyamatát mozgókép rögzítésére alkalmas eszközzel, de legalább fénykép formájában rögzíteni kell.
7. A mozgóképes, illetőleg fényképes rögzítésétől abban az esetben lehet eltérni, ha a megtalált kábítószer gyanúját keltő anyag szemmel láthatóan csekély mennyisége (például fogyasztási mennyiségek esetén 2-3 tabletta, pár gramm marihuána) ezt nem indokolja.
8. A helyszínen történő méréstől el lehet tekintetni, ha a nyomozási cselekmény időpontjára vagy helyszínére tekintettel az nehézségbe ütközik, vagy biztonsági kockázatot jelent. A helyszín vagy időpont alkalmatlanságát, illetőleg a biztonsági kockázatot az adott nyomozási cselekmény vezetője állapítja meg, és ezt, valamint az anyagok megmérése elmaradásának tényét a nyomozási cselekményről készített jegyzőkönyvbe rögzíti. Ebben az esetben a kábítószer gyanúját keltő anyagot – amennyiben az akadályba nem ütközik, – a lefoglalást szenvedő jelenlétében, de mindenképpen olyan módon kell becsomagolni, lezárni, és ezt a folyamatot a jegyzőkönyvbe rögzíteni, hogy a későbbiek során az eljárás törvényességével, a lefoglalt kábítószer gyanúját keltő anyag mennyiségével és minőségével kapcsolatban kétség ne merülhessen fel. Ezt a bűnjelzacskó sérülésmentesen nem nyitható lezárásával, lepecsételésével, illetve az eljárás vezetőjének és a lefoglalás szenvedőnek, az esetleg jelen lévő hatósági tanúknak a pecséten és záron átmenő aláírásával kell végrehajtani. A helyszínen ilyen módon rögzített és lezárt bűnjelzacskót később a rendőrségi objektumban felbontani tilos, azt ugyanabban a formában kell a szakértőhöz szállítani. Beérkezést követően azonban a zacskókat külön-külön meg kell mérni, és a nyomozási cselekményről készült folytatólagosan felvett jegyzőkönyvbe a bruttó tömeget gramm pontossággal fel kell jegyezni, lehetőleg a lefoglalást szenvedő jelenlétében.
9. A lefoglalt, illetőleg megmért anyagot bűnjelzacskóban kell elhelyezni, melyet bűnjelcímke felhasználásával oly módon kell lezárni, hogy annak a csomagolása sérülésmentesen ne legyen felnyitható. Kábítószer gyanúját keltő élő, vagy kellően nem kiszárított növényegyedek csomagolására műanyag zacskót használni tilos.
10. A bűnjelzacskón, valamint a bűnjelcímkén fel kell tüntetni:
a) a lefoglalást végrehajtó nyomozó hatóság megnevezését,
b) az ügyirat számát,
c) a lefoglalásra került kábítószer gyanúját keltő anyag leírását, vagy ha az ránézésre megállapítható, a valószínű megnevezését,
d) a lefoglalásra került kábítószer gyanúját keltő anyag mennyiségét,
e) a házkutatás, lefoglalás, motozás vagy szemle végrehajtásáról készített jegyzőkönyvön szereplő bűnjelszámot,
f) a nyomozási cselekmény évét, hónapját és napját,
g) a házkutatás, lefoglalás, motozás vagy szemle szenvedőjének aláírását,
h) a nyomozási cselekmény vezetőjének aláírását.
11. A kábítószer gyanúját keltő anyag lefoglalásáról – bármely nyomozási cselekmény keretében is történik – jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a Be. 166. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeken kívül tartalmaznia kell:
a) a bűnjelszámot,
b) a kábítószer gyanúját keltő anyag leírását (például: zöld növényi törmelék, vagy fehér színű por stb.), vagy – ha az ránézésre megállapítható – a valószínű megnevezését,
c) a kábítószer gyanúját keltő anyag megtalálásának pontos idejét, helyét és körülményeit,
d) a lefoglalásra kerülő kábítószer gyanúját keltő anyag bruttó tömegét,
e) a csomagolás módját.
12. A lefoglalt kábítószer gyanúját keltő anyagokról az ügy előadója legkésőbb a lefoglalást követő munkanapon bűnjeljegyzéket készít, és azt a nyomozási cselekményről felvett jegyzőkönyvhöz csatolja.
IV. fejezet
A kábítószer gyanúját keltő anyagok megtalálása rendőri intézkedés során
13. A rendőr azt a személyt, akinél kábítószer gyanúját keltő anyagot talál, elfogja és a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 33. §-ának (1) bekezdés a) pontja alapján előállítja.
14. Abban az esetben, ha a megtalált kábítószer gyanúját keltő anyag szemmel láthatóan csekély mennyiségű, azt az előállítottal együtt a rendőrkapitányságra be kell szállítani, és az előállításról készült jelentésen mellékletként fel kell tüntetni, utalva annak mennyiségre és fajtájára (például: 1 db sodort, zöld növényi törmeléket tartalmazó cigaretta, 3 db ismeretlen tabletta, egy kis tasak fehér por, stb.).
15. A rendőr az előállítottat, az előállításról szóló jelentést, illetőleg a jelentésen mellékletként feltüntetett anyagot a rendőrkapitányság ügyeletvezetőjének átadja. A kábítószer gyanúját keltő anyag mennyiségének meghatározásáról, lefoglalásáról, az előállított személy kihallgatásáról az ügyeletvezető intézkedése alapján a bűnügyi vagy a bűnügyi készenléti állomány gondoskodik.
16. Abban az esetben, ha a rendőr nagyobb mennyiségű kábítószer gyanúját keltő anyagot talál, erről az ügyeletvezetőt azonnal értesíti. Ilyen esetben – amennyiben biztonsági kockázat vagy más akadály nem merül fel – a bűnügyi vagy a bűnügyi készenléti állomány a megtalált kábítószert helyszíni szemle során foglalja le.
V. fejezet
A kábítószer elkobzása, tárolása, bűnjelként kezelése, megsemmisítése
17. A lefoglalt és az utasításban foglaltak alapján azonosítható módon csomagolt kábítószer gyanúját keltő anyagot legkésőbb a lefoglalás napját követő munkanapon vegyészszakértőhöz kell szállítani. Annak a bűnügynek, amelyben kábítószer gyanúját keltő anyagot lefoglaltak és vegyészszakértőhöz szállítanak, végleges bűnügyi iktató számmal rendelkezik.
18. A vegyészszakértőhöz történő szállításig a kábítószer gyanúját keltő anyagokat az ideiglenes tárolóhelyen kell elhelyezni.
19. Amennyiben az összesen legfeljebb 10 kg bruttó tömegű marihuána vagy hasis gyanúját keltő anyag, valamint 2 kg vagy annál kevesebb bruttó tömegű más kábítószer gyanúját keltő anyag lefoglalását a rendőrkapitányság hajtja végre, és az ideiglenes tárolóhelyre történő szállítás nehézségbe ütközik, vagy a szállítással kapcsolatos kockázat merül fel, az a rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetőjének az engedélyével a rendőrkapitányság bűnjel-raktárában is tárolható a lefoglalást követő első munkanap kezdetéig. Az engedélyt a bűnügyi iratborító belső oldalára fel kell jegyezni.
20. A Be. 99. §-ának (1) bekezdése alapján elkészített szakértő kirendelő határozaton – a Be. 169. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeken túl – fel kell tüntetni:
a) az ügy végleges bűnügyi iktató számát,
b) a szakértő részére átadott kábítószer gyanúját keltő anyagok pontos leírását és bruttó tömegét,
c) arra vonatkozó kérdést, hogy az anyag kábítószernek vagy kábítószer-prekurzornak minősül-e,
d) arra vonatkozó kérdést, hogy amennyiben az anyag kábítószer, akkor mennyi annak tiszta hatóanyag tartalma,
e) arra vonatkozó felhívást, hogy amennyiben szükséges, a vizsgált anyagból reprezentatív mintát biztosítson,
f) arra vonatkozó felhívást, hogy amennyiben a e) pont végrehajtásra került, ezt a szakvéleményben, a biztosított reprezentatív minta leírásával jelezze,
g) az ügy előadójának és közvetlen parancsnokának nevét és telefonszámát.
21. A szakértő kirendeléséről szóló határozatot gyanúsítottanként külön-külön kell elkészíteni, az egyes gyanúsítottaktól lefoglalt anyagokat tilos a másik gyanúsítottól lefoglalt anyaggal összecsomagolni. A kábítószerrel szennyezett tárgyat, kábítószer gyanúját keltő anyaggal, kábítószer-prekurzorral, illetőleg ezek eredeti csomagolóanyagával összecsomagolni szintén tilos.
22. A vegyészszakértői vélemény megérkezését követő ötödik munkanapon – ha a szakértő a reprezentatív mintavételt elvégezte – a megyei rendőr-főkapitányság kábítószer bűnözés elleni egységének legalább osztályvezetői szintű vezetője, valamint a Budapesti Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: BRFK) Kábítószer Bűnözés Elleni Szolgálat vezetője, az NNI Szervezett Bűnözés Elleni Főosztály Kábítószer Bűnözés Elleni Osztályának vezetője, az RRI Bűnügyi Osztályának vezetője, illetőleg a rendőrkapitányságok bűnügyi osztályainak vezetői gondoskodnak arról, hogy a Be. 156. §-ának (5) bekezdése alapján előterjesztés készüljön az előzetes elkobzás indítványozására, és azt a nyomozás irataival az ügyésznek átadják.
23. Ha nem került sor reprezentatív mintavételre, az előzetes elkobzás indítványozására nem kell előterjesztést tenni.
24. Az előzetes elkobzás indítványozásáról szóló előterjesztésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) az eljáró nyomozó hatóság megnevezését,
b) az ügy számát,
c) az ügy előadójának nevét és rendfokozatát,
d) az „előterjesztés az előzetes elkobzás elrendelésének indítványozására” címet,
e) az ügy büntetőjogi minősítését,
f) a gyanúsított nevét,
g) a Be. 156. §-ának (5) bekezdésére történő utalást,
h) az eljárás tárgyául szolgáló bűncselekmény rövid történeti tényállását,
i) a kábítószerek, illetve kábítószer-prekurzorok tételes felsorolását,
j) a kábítószerek és kábítószer-prekurzorok mennyiségét, valamint a kábítószerek tiszta hatóanyag tartalmát,
k) a biztosított reprezentatív minta mennyiségét.
25. A vegyészszakértői vélemény megérkezését követően a kábítószer-ügyi felelős a kábítószereket, azok szakértő által megállapított mennyiségét és tiszta hatóanyagtartalmát bevezeti a területi kábítószer nyilvántartásba, és a felvett kábítószerekről a nyilvántartási számuk feltüntetésével értesítést küld az ORFK Bűnügyi Osztály vezetőjének. Az értesítés mellékleteként az ORFK Bűnügyi Osztály részére elektronikus formában megküldi a területi kábítószer nyilvántartás érintett részét.
26. Az előzetes elkobzásról rendelkező végzés megérkezésekor a kábítószer-ügyi felelős a területi kábítószer nyilvántartás tételeit annak alapján módosítja. A végzést, illetőleg a nyilvántartás módosított részét elektronikus formában megküldi az ORFK Bűnügyi Osztály részére.
27. Az ORFK Bűnügyi Osztály a megküldött értesítések, illetőleg mellékletek alapján vezeti a lefoglalt kábítószerek országos nyilvántartását, szervezi és koordinálja a lefoglalt, illetve más módon a Rendőrség birtokába került kábítószerek, kábítószer-prekurzorok szállítását, valamint az előzetesen elkobzott vagy elkobzott kábítószer, illetőleg kábítószer-prekurzor megsemmisítését.
28. Amennyiben a 25. pont szerinti értesítést követően, a nyomozás befejezése előtt a Be. 72. §-ának (3) bekezdése alapján – különös tekintettel a Btk. 283. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok alkalmazására – az ügyek elkülönítéséről határoznak, a kábítószer-ügyi felelős a területi kábítószer nyilvántartás módosítását elvégzi, és arról elektronikus formában értesíti az ORFK Bűnügyi Osztályát. Az értesítés mellékleteként elektronikus úton megküldi a nyomozás elkülönítéséről rendelkező határozatot és a területi nyilvántartás módosított részét.
29. A nyomozás befejezését követően a megyei rendőr-főkapitányság kábítószer bűnözés elleni egységének legalább osztályvezetői szintű vezetője, a BRFK Kábítószer Bűnözés Elleni Szolgálat vezetője, az NNI Szervezett Bűnözés Elleni Főosztály Kábítószer Bűnözés Elleni Osztály vezetője, az RRI Bűnügyi Osztály vezetője, illetve a rendőrkapitányságok bűnügyi osztályainak vezetői gondoskodnak arról, hogy minden olyan ügyben, melyben kábítószert foglaltak le, a vádemelési javaslatban kerüljön sor az alábbiak feltüntetésére:
a) a nyomozó hatóság megnevezése,
b) az ügy száma,
c) az előadó neve, rendfokozata,
d) az ügyben lefoglalásra került kábítószerek, gyanúsítottanként összesítve, mennyiség és tiszta hatóanyag tartalom szerint, jelezve, hogy az előzetesen elkobzásra került, reprezentatív mintaként biztosított vagy teljes mennyiségben tárolt-e,
e) javaslat a reprezentatív minta vagy teljes mennyiségben tárolt kábítószer, a kábítószer-prekurzor, a kábítószer eredeti csomagolóanyaga, illetőleg a kábítószerrel szennyezett tárgy elkobzásának a vádiratban történő indítványozására az első fokú bíróság számára.
30. A kábítószer-ügyi felelős az iratoknak az ügyész részére történő megküldésekor a területi kábítószer nyilvántartásba bejegyzi ennek tényét, és a területi nyilvántartás érintett részét elektronikus formában megküldi az ORFK Bűnügyi Osztály részére.
31. Amennyiben az ügyészség további nyomozási cselekmények elvégzését határozza meg, a kábítószer-ügyi felelős a területi kábítószer nyilvántartásba ennek tényét bejegyzi, és erről a nyilvántartás érintett részének elektronikus formában történő megküldésével értesíti az ORFK Bűnügyi Osztályát.
32. A kábítószer-ügyi felelős a vádirat megérkezésekor a vádemelés tényét a területi kábítószer nyilvántartásba bejegyzi, és erről a nyilvántartás érintett részének elektronikus formában történő megküldésével értesíti az ORFK Bűnügyi Osztályát. Amennyiben az ügy vádemelési javaslattal történő elküldését követő hat hónap múlva a vádirat még nem érkezett meg, akkor gondoskodik annak beszerzéséről.
33. A kábítószer-ügyi felelős a vádirat megérkezését vagy beszerzését követően az első fokon eljáró bíróság elnökének átiratot készít, melyben kéri, hogy az eljárás jogerős befejezésekor az ítéletet a lefoglalt kábítószer, illetőleg kábítószer-prekurzor elkobzásának foganatosítása céljából küldje meg. Az átiratot a megyei rendőr-főkapitányság kábítószer bűnözés elleni egységének osztályvezetője, a BRFK Kábítószer Bűnözés Elleni Szolgálat vezetője, az NNI Szervezett Bűnözés Elleni Főosztály Kábítószer Bűnözés Elleni Osztály vezetője, az RRI Bűnügyi Osztály vezetője, illetőleg a rendőrkapitányság bűnügyi osztály vezetője részére, aláírás céljából felterjeszti a kábítószer-ügyi felelős.
34. Amennyiben a vádemelési javaslattal megküldött ügyben a nyomozás befejezésétől számított öt év eltelt, és a jogerős ítélet nem érkezett meg, a kábítószerügyi felelős az első fokú bíróság elnökének ismételt átiratot készít a 33. pont szerint, ebben utal arra, hogy a nyomozás befejezésétől számított öt év eltelt, és tájékoztatást kér az ügy állásáról.
35. A bíróság jogerőre emelkedett ítéletének kézhezvételét követően a kábítószer-ügyi felelős a területi kábítószer nyilvántartás módosítását elvégzi, és az ítélet másolatát, illetve a területi nyilvántartás érintett részét elektronikus formában az ORFK Bűnügyi Osztály részére megküldi.
36. Az ORFK Bűnügyi Osztály a bíróság jogerős ítéletének megérkezését követően gondoskodik az elkobzott kábítószerek megsemmisítésének megszervezéséről.
37. Amennyiben a kábítószer-ügyi felelős a jogerős ítélet kézhezvételét követően észleli, hogy a bíróság a lefoglalt, de előzetesen el nem kobzott kábítószerről vagy kábítószer-prekurzorról nem rendelkezett, azonnal előterjesztést tesz az ügyésznek, a Be. 570. §-ának (1) bekezdése alapján az utólagos elkobzás indítványozására.
VI. fejezet
A kábítószer, a kábítószer-prekurzor, illetőleg kábítószer gyanúját keltő anyagok szállítása és az ideiglenes tároló hely
38. A kábítószer gyanúját keltő anyagot a lefoglalást végrehajtó szerv vegyészszakértőhöz szállítja. A megyei rendőr-főkapitányságok bűnügyi igazgatói, a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese, a NNI igazgatója, illetőleg az RRI parancsnoka az e fejezetben foglaltak figyelembevételével határozza meg az adott bűnügyi szerv által lefoglalt kábítószer gyanúját keltő anyagok szakértőhöz való szállításának általános szempontjait.
39. A nagyobb mennyiségű kábítószer gyanúját keltő anyag szállítása során, illetőleg abban az esetben, ha bármilyen kockázat vagy a szállítás veszélyeztetettségére vonatkozó adat merül fel, megerősített kísérést kell alkalmazni.
40. A kábítószer gyanúját keltő anyag szállítására nagy teljesítményű és jó műszaki állapotú személygépkocsit vagy tehergépjárművet kell igénybe venni. A kíséret nélküli járműnek rendelkeznie kell mobil megkülönböztető jelzést adó berendezéssel.
41. A kábítószer gyanúját keltő anyagok szállítására kijelölt egység parancsnoka csak a szakértő kirendelő határozatokon tételesen felsorolt, lezárt, sértetlen és pecséttel ellátott csomagokat vehet át, és azokat ugyanilyen állapotban köteles a címzettnek leadni. Az átadást a szakértő által aláírt és lebélyegzett szakértő kirendelő határozat egy példányával kell igazolni.
42. A kísérő őröknek a szállítás végrehajtása során tilos:
a) az előzetesen meghatározott menetvonalat indokolatlanul elhagyni,
b) a szállítás során az életet, testi épséget veszélyeztető vagy a vagyon biztonságot súlyosan veszélyeztető esemény észlelése, illetőleg forgalom vagy műszaki ok kivételével megállni,
c) az indulást követően bármely olyan tevékenységet végezni mely a feladat teljesítésről a figyelmet elvonhatja,
d) a szállítmányt őrizetlenül hagyni,
e) a szállított anyag csomagolását vagy zárását megbontani, megsérteni.
43. A szállítás parancsnoka a közigazgatási határ átlépésekor a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok központi ügyeletével a kapcsolatot felveszi, és tájékoztatja őket az illetékességi területükre történt belépésről. Baleset, támadás, illetőleg bármely más rendkívüli esemény bekövetkezésekor az illetékes központi ügyelettől kell segítséget kérni.
44. A kísérő őrök fegyverzetét, ruházatát, felszerelését a szállítandó kábítószer gyanúját keltő anyag mennyiségének, becsült feketepiaci értékének és közbiztonságra veszélyességének figyelembevételével, továbbá az esetleges kockázatokra vonatkozó információk figyelembevételével legalább osztályvezetői szintű parancsnok határozza meg.
45. Abban az esetben, ha a kábítószereknek, illetőleg a kábítószer-prekurzoroknak a szállítását az ORFK Bűnügyi Osztály koordinálja, a végrehajtáshoz a kísérő őröket a Készenléti Rendőrség parancsnoka biztosítja.
46. A kábítószer gyanúját keltő anyag ideiglenes tárolására szolgáló helyiségnek az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Igazgatásrendészeti Főosztály által meghatározott követelményeknek kell megfelelnie.
47. A kábítószer-ügyi felelős a helyiségben elhelyezett vagy onnan kivitt kábítószer gyanúját keltő anyagról nyilvántartást vezet.
48. E fejezet tekintetében nagyobb mennyiségű kábítószer, illetőleg kábítószer gyanúját keltő anyagon a 10 kg-nál nagyobb mennyiségű marihuánát, illetőleg hasist, más fajta kábítószer esetében az 5 kg-ot meghaladó mennyiséget, továbbá 10 000 db-ot meghaladó ecstasy tablettát, az 1000 db-ot meghaladó mennyiségű kannabisz növényegyedet vagy ezek gyanúját keltő anyagot kell érteni.
VII. fejezet
Eljárás kannabisz, illetőleg más kábítószer-növény egyedek lefoglalása esetén
49. A kannabisz, illetőleg más kábítószer-növényi egyedek lefoglalása esetén az utasítás III. fejezetének rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
50. A növényegyedek fajta és tőszám meghatározása céljából a Be. 99. §-ának (1) bekezdése alapján igazságügyi botanikus szakértőt kell kirendelni. Amennyiben az igazságügyi szakértő kirendelése nem lehetséges vagy elháríthatatlan akadályba ütközik, a Be. 102. §-ának (1) bekezdése alapján botanikus vagy a növénytermesztésben jártas, kellő szakértelemmel rendelkező személyt vagy intézményt (a továbbiakban: eseti szakértő) kell kirendelni. Az eseti szakértőt, bevonása esetén, a 2. számú mellékletben foglaltakról tájékoztatni kell. Eseti szakértőnek csak az vonható be, aki vállalja a 2. számú mellékletben meghatározott együttműködést.
51. Abban az esetben, ha az igazságügyi botanikus szakértő vagy eseti szakértő megállapítja, hogy a lefoglalt növényegyedek kannabisz vagy más kábítószer-növények, nem kell az összes lefoglalt növényegyedet tiszta hatóanyag tartalom meghatározása céljából vegyészszakértőhöz szállítani.
52. Kannabisz vagy más kábítószer-növény vagy ültetvény megtalálása esetén a Be. 119. §-ának (4) bekezdése alapján helyszíni szemlét kell tartani.
53. Intézkedni kell, hogy a szemlén a Be. 119. §-ának (2) bekezdés alapján az igazságügyi botanikus szakértő vagy eseti szakértő is jelen legyen.
54. Az igazságügyi botanikus szakértőt vagy az eseti szakértőt kirendelő határozatnak az alábbi kérdéseket kell tartalmaznia:
a) a helyszíni szemle során lefoglalásra került növények kannabisz vagy más kábítószer-növények-e,
b) a lefoglalt növények fejlődési fokok szerint milyen csoportokba oszthatok, és az egyes fejlődési fok szerinti csoportba összesen hány egyed tartozik.
55. A kirendelő határozatban a botanikus szakértőt, illetőleg az eseti szakértőt fel kell hívni arra is, hogy biztosítson minden azonos fejlődési fokú csoportba tartozó növényekből reprezentatív mintát. A szakértői vizsgálatot követően a botanikus szakértő vagy az eseti szakértő által biztosított reprezentatív mintát vegyészszakértőhöz kell szállítani. A szakértő kirendeléséről szóló határozatnak tartalmaznia kell, hogy fejlődési fokonként összesen mennyi növényegyed került lefoglalásra, és ennek alapján a minta, és az egész ültetvény tiszta hatóanyag tartalmának megállapítását kell kérni. A kirendelő határozathoz mellékelni kell a botanikus szakérő vagy az eseti szakértő véleményének másolatát is.
56. A lefoglalt növényegyedeket a szemlét követően az ORFK központi kábítószer raktárába (a továbbiakban: raktár) kell szállítani. A növényegyedek lefoglalását követő munkanapon, hivatali időben a végrehajtó szerv telefonon haladéktalanul értesíti az ORFK Bűnügyi Osztályát. A lefoglalt növényeket kizárólag papír vagy textil alapú zsákokba lehet csomagolni. A szállítást – az ORFK Bűnügyi Osztályának koordinációja mellett – a lefoglalást foganatosító szerv hajtja végre.
57. A botanikus szakértői vagy eseti szakértői vélemény elkészültét követően azonnal meg kell tenni a Be. 156. §-ának (5) bekezdése alapján az előterjesztést az előzetes elkobzás indítványozására az ügyész felé a 22-24. pontok alapján. Az előterjesztésben utalni kell arra is, hogy a botanikus szakértő által biztosított reprezentatív minta vegyészszakértői vizsgálata folyamatban van.
58. Abban az esetben, ha a lefoglalt növényegyedek száma kevesebb mint hat, nem kell intézkedni arra, hogy a botanikus szakértő vagy az eseti szakértő biztosítson mintát. Ebben az esetben az összes növényt vegyészszakértőhöz kell szállítani, és az előzetes elkobzás indítványozására nem kell előterjesztést tenni.
59. A kábítószer-ügyi felelős az előzetes elkobzásról rendelkező végzést a kézhezvételét követően soron kívül megküldi az ORFK Bűnügyi Osztály részére.
60. Az igazságügyi vegyészszakértő által megvizsgált növényegyedek raktárba szállításáról az ORFK Bűnügyi Osztály gondoskodik.
VIII. fejezet
A titkos információgyűjtésre, a nyomozás megszüntetésre, valamint az elévült ügyekre vonatkozó különleges rendelkezések
61. A titkos információgyűjtés során vagy más módon a Rendőrség bűnügyi szervei birtokába került, de le nem foglalt kábítószerekről és kábítószer-prekurzorokról a területi kábítószer-ügyi felelősök a 25-27. pontok alapján külön nyilvántartást vezetnek.
62. Ha a titkos információgyűjtés keretében vagy más módon a nyomozó hatóság birtokába került kábítószer, illetőleg kábítószer-prekurzor tárolására már nincs szükség, és azt a büntetőeljárás során bizonyítási eszközként nem használják fel, a titkos információgyűjtés elrendelésére jogosult vezető erről írásban értesíti az ORFK Bűnügyi Osztály vezetőjét. Az értesítésnek tartalmaznia kell:
a) az eljáró hatóság megnevezését,
b) a Titkos Információgyűjtések Adatkezelési Rendjének számát, amelynek keretében a kábítószer, illetőleg a kábítószer-prekurzor a Rendőrség birtokába került,
c) a kábítószer, illetőleg a kábítószer-prekurzor pontos mennyiségét,
d) annak az iratnak a számát, amelyhez csatoltan a kábítószert, illetve a kábítószer-prekurzort vizsgálatra a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet vagy valamely regionális kábítószer vizsgáló laboratórium számára megküldték.
63. Abban az esetben, ha a Be. 190. §-a alapján a nyomozás megszüntetésére kerül sor, az erről szóló határozat meghozatala vagy előterjesztés elkészítése előtt – a Be. 156. §-ának (5) bekezdése alapján – intézkedni kell a kábítószer vagy kábítószer-prekurzor elkobzása iránt.
64. A kábítószer-ügyi felelős minden év végén megvizsgálja, hogy a Btk. 33. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel előfordult-e olyan eset vagy olyan ügy, melyben kábítószert vagy kábítószer-prekurzort foglaltak le, és a büntethetőség úgy évült el, hogy a lefoglalt anyagok elkobzására nem került sor. Az ilyen ügyek listáját a következő év január 31. napjáig össze kell állítania, és a szolgálati út betartásával az ORFK Bűnügyi Osztály vezetőjének papír alapú, valamint elektronikus formában is fel kell terjeszteni.
65. Az ORFK Bűnügyi Főosztály vezetője a 64. pont szerint megküldött listák alapján koordinálja az elévült ügyekben elkobzásra nem került kábítószerek és kábítószer-prekurzorok megsemmisítését.
IX. fejezet
A kábítószer tárolására szolgáló helységre és a raktárosra vonatkozó speciális rendelkezések
66. A kábítószert, valamint a kábítószer-prekurzort ezen utasítás VI. fejezete alapján, az ott meghatározottak szerint a raktárba kell szállítani, és ott a megsemmisítés helyére történő szállításig meg kell őrizni.
67. A raktár céljára szolgáló helységet az ORFK bűnügyi főigazgatójának és rendészeti főigazgatójának közös előterjesztése alapján az ORFK vezetője jelöli ki.
68. A raktár, illetve az ott elhelyezett anyagok felügyeletét, illetőleg kezelését az ORFK vezetője által kijelölt raktárosok látják el.
69. A raktáros köteles:
a) naprakész nyilvántartást vezetni a raktárban elhelyezett kábítószerekről és kábítószer-prekurzorokról,
b) a lefoglalt kábítószert és kábítószer-prekurzort a raktárban elhelyezni, az ORFK Bűnügyi Osztály kijelölt előadója részére – bizonylat ellenében – a kábítószert, illetőleg kábítószer-prekurzort kiadni,
c) a raktár biztonsági rendszerét, a zár sértetlenségét, a raktár állapotát rendszeresen ellenőrizni,
d) a raktárba történő betörést, a zárak vagy biztonsági berendezések megrongálását vagy meghibásodását, a felfedezést követően haladéktalanul az ORFK Központi Ügyeletének jelenteni,
e) a raktárban elhelyezett kábítószerekről és kábítószer-prekurzorokról, az ORFK Bűnügyi Osztály kijelölt előadójával évente február 15. napjáig leltárt készíteni.
X. fejezet
Záró rendelkezés
70. Az utasítás 2009. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a kábítószer-bűnözés elleni rendőri tevékenység során végrehajtandó feladatokról szóló 34/2005. ORFK intézkedés 4/d., 5/d., 13. és 14. pontjai, továbbá 2. számú mellékletének III. fejezete, illetőleg a regionális kábítószer-vizsgáló laboratóriumok illetékességéről és működési feltételeiről szóló 2/2005. (I. 17.) ORFK utasítás 4., valamint 6-8. pontjai.
1. számú melléklet a 26/2009. (OT 15.) ORFK utasításhoz
A lefoglalt kábítószerek nyilvántartása
A területi kábítószer nyilvántartásba az utasítás értelmében csak azokat a tételeket lehet rögzíteni, melyről a szakértő megállapította, hogy kábítószer, kábítószer-prekurzor, így a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet 78. §-a értelmében különleges bűnjelkezelést igényelnek.
A nyilvántartás ezen utasítás 3. pontjának f) pontja alapján összeállított Excel táblázat, melybe külön tételként kell rögzíteni a lefoglalt, illetőleg más módon a hatóság birtokába került kábítószereket és kábítószer-prekurzorokat. A kábítószer-ügyi felelősök minden év első munkanapján új nyilvántartást indítanak, majd január 31. napjáig összesítik az előző év nyilvántartása alapján a lefoglalt vagy más módon a hatóság birtokába jutott kábítószereket, kábítószer-prekurzorokat. Fajtánként összesítik az előző évben lefoglalt anyagok szakértő által megállapított tömegét gramm pontosságig kerekítve, illetőleg összesített tiszta hatóanyag tartalmukat. Az összesített mennyiségeket az éves nyilvántartás végén rögzítik, és a teljes előző évi nyilvántartást archiválják. A tárgyévi nyilvántartásban csak az adott évben lefoglalt kábítószert, illetőleg kábítószer-prekurzort szerepeltetik. Abban az esetben, ha a tárgyévben lefoglalásra került kábítószerrel vagy kábítószer-prekurzorral kapcsolatos szakértői vélemény január 31. napját követően érkezik meg, a kábítószer-ügyi felelősök az adott év nyilvántartásába a tételeket bevezetik, és az összesítést ismételten elvégzik.
Az éves összesített lefoglalási adatokat a kábítószer-ügyi felelősök minden év február 5. napjáig, amennyiben azt később módosítja ismételten elektronikus formában megküldi az ORFK Bűnügyi Osztály részére.
A területi, illetőleg országos kábítószer nyilvántartás tartalma:
a) szervkód;
b) sorszám;
c) bűnügyi szám;
d) kábítószer megnevezése;
e) lefoglalás ideje (hónap, nap);
f) státusz (1. számú kódtáblázat);
g) mennyiség (gramm/db/ml);
h) tiszta hatóanyag tartalom;
i) tiszta hatóanyag tartalom mennyisége;
j) elkobzott mennyiség;
k) reprezentatív minta mennyisége.
1. számú kódtáblázat (státusz)
- folyamatban (a nyomozás elrendelésétől, bármely jogcímen való befejezésig),
- msz (a nyomozást bármely jogcímen megszüntették),
- ffg (a nyomozást bármely jogcímen felfüggesztették),
- vád (vádemelési javaslattal ügyészségre küldve),
- tov. nyom. (ügyész további nyomozási cselekmények elvégzéséről határoz),
- vádirat (vádirat visszaérkezése után),
- befejezve (jogerős elkobzó ítélet visszaérkezését követően).
A nyilvántartást az ORFK Bűnügyi Osztály által ezen utasítás 3. pontjának f) pontja alapján készített EXCEL táblázatban, elektronikus formában kell vezetni.
2. számú melléklet a 26/2009. (OT 15.) ORFK utasításhoz
Módszertani segédlet a kábítószer előállítására alkalmas növények hatósági lefoglalása esetén szükséges reprezentatív mintavételhez
A Btk. 286/A. §-ának (2) bekezdése alapján a kábítószernek minősülő növények termesztése esetén a nyomozó hatóság lefoglalja a teljes állományt, és a belőle vett reprezentatív mintát az illetékes analitikai laboratóriumba küldi. A növényekből történő reprezentatív mintavétel speciális biológiai, illetve növényrendszertani ismereteket igényel, ezért a nyomozó hatóság a lefoglalás, a házkutatás valamint a szemle során igazságügyi botanikus szakértőt, valamint – ha ez elháríthatatlan akadály esetén szükséges – a növénytermesztésben jártas eseti szakértőt von be. A reprezentatív mintának rendelkeznie kell mindazon jellemzőkkel, amelynek vizsgálata alapján a teljes mennyiség bármely tulajdonságára vonatkozóan a későbbiekben megalapozott becslés tehető.
Az eseti szakértőt a bevonásakor a következőkről kell tájékoztatni.
1. Jegyzőkönyvben rögzítendő adatok
a) fel kell hívni az eseti szakértőt, hogy a mintavételről jegyzőkönyvet kell készítenie, amelynek az összeállításához az eseti szakértő rendelkezésére kell bocsátani a következő adatokat;
aa) lefoglalás idejét,
ab) a lefoglalás helyét,
ac) a nyomozási cselekményt foganatosító szervnek és képviselőjének megnevezését, az ügy számát,
b) az eseti szakértőtől az általa összeállított jegyzőkönyvben a következőkről kell tájékoztatást kérni;
ba) a helyszín részletes leírásáról,
bb) a helyszín méreteiről, az ültetés sortávolságáról, a helyszín vázlatáról,
c) fel kell hívni az eseti szakértőt, hogy a jegyzőkönyvében az állományt sorolja olyan osztályba, amely alapján a lefoglalandó állományt homogén osztályokba tudja sorolni az alábbiak szerint;
ca) egy osztályba a látszatra azonos fajtájú, ivarú, fejlettségű és méretű egyedeket kell besorolni,
cb) a lábon álló egyedek esetén az egy osztályba sorolt egyedek számát számlálással vagy nagy tömeg (több ezer tő) esetében számítással (darabszám becsléssel) kell meghatározni és rögzíteni,
cc) a learatott, lekaszált (úgynevezett biomassza) állomány esetén, amennyiben a már learatott, lekaszált állomány osztályozható, akkor az osztályba sorolt mennyiség tömegét kell meghatározni, és le kell mérni az ugyanolyan állapotú, a d) pontban leírtak szerint vett reprezentatív minta tömegét is,
d) fel kell hívni az eseti szakértőt, hogy a következő szempontok alapján mintát vegyen, és azt rögzítse a jegyzőkönyvében;
da) a c) pont szerint képzett osztályok mindegyikéből vegyen reprezentatív mintát úgy, hogy a lábon álló egyedek esetén a mintákat a teljes hosszúságú, a teljes levélzetet tartalmazó tövek képezzék gyökérzet nélkül,
db) ha a mintavételre az állomány aratása, lekaszálása után kerül sor, akkor a reprezentatív minta is a betakarított terménynek megfelelő, esetleg gyökérzettel rendelkező egyedekből álljon,
dc) a mintaként kiválasztott egyedek számának az osztályt alkotó egyedek számának négyzetgyöke, de legkevesebb hat egyednek kell lennie,
dd) a mintákat az osztályok területén belül átlósan és véletlenszerűen, az osztály által elfoglalt terület különböző pontjairól, nem a szélső sorból kell biztosítani.
2. A csomagolással kapcsolatos elvárások
Fel kell hívni az eseti szakértőt, hogy a minták csomagolása olyan szellős legyen, hogy a növényi minta huzamos tárolása során se induljon meg bomlás, rothadás. A szellős csomagoláshoz papírzsák vagy nyitott és szövött textil zsákot célszerű ajánlani. Fel kell hívni az eseti szakértő figyelmét arra, hogy a csomagolás során mind a csomagoláson, mind a mintákon legyen olyan, a csomagolástól és a mintáktól elválaszthatatlan jelzés, amelynek alapján a minta eredete és származása, valamint osztályba sorolása a későbbiekben is ellenőrizhető.
